Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-10 / 58. szám

I A falu minden becsületes dolgozó parasztját be kell vonni a loldmüvesszövetkezetbe A MeSzöv küldöttközgyűlése A Megyei Szövetkezetek Szö­vetsége csütörtökön tartotta ala­kuló küldő ^gyűlését Zalaegersze­gen, a megyei tanács nagytermé­ben. ahol a küldöttek majdnem 'teljes számban, 97-en megjelen tek. Bcnkö István elvtárs, a MeSzöv titkára beszámolójában arról az u’ról beszéli, melyet dolgozó né­pünk a felszabaduláslól a II. párt- kongresszusig megtett. — Nem elégedtünk meg azzal — mondot­ta Benkő elvtárs —, hogy eltün­tessük. a nyomorból kiemeljük a Ilorthy-rendszcr 3 millió koldu­sa“, hanem iparunkat, mezőgaz­daságunkat és kereskedelmünket eddig soha nem látott mértékben fellendítettük. Bár mezőgazdasá­gunk nem érte még el a várt fej­lődést, ami annak 'ulajdonitható, hogy az egyéni gazdálkodók nem tudnak lépést tartani a szocialis­ta fejlődéssel. Rámutatott Benkő elvtárs, hogy a fejlett’ ipar, fejlett! mezőgazda­ságot, kivan, ami azt jelenti, hogy gazdaságainkat minél nagyobb mértékben kell gépesíteni. A me­zőgazdaság terén mutatkozó je­lenlegi állapot fejlődésünket há"- r ált at ja. Hiányosságok a végzett munkában — Az országos küldöttközgyű­lés lefektette a feladatokat — folyta" ta Benkő elvtárs. — A falu vaíamenngi becsületes dolgozóját be kell vermi a földművesszövet­kezetbe. Ismertetni kell a szövet­kezet célját, rá kell mutatni a sző ve" .kezet előnyére. Jó felvilá­gosító munkával meg tudjuk nyerni azokat a dolgozó parasz­tokai. akik hatalmas mértékbe« erősíthetők szövetkezetünket. Az a dolgozó paraszt'', aki pénzével vesz részt munkánkban, közvet­len érdekeltté válik s igv nem csupán anyagi, hanem erkölcsi erőt is hoz szövetkezesünkbe. Aztán rámutatott az ezen a té­ren felmerülő hiányosságokra. Egyes helyeken az a helytelen nézet alakult ki, hogy a szövet- kezesbe csak párttagokat lehet' bevenni, de a párttagnak is sze- gényparasztmaik kell lennie. A Iközépparasztokkal szóba sem akartak állni. Például Kisbucsán középparasztot nem vettek be a vezetőségbe. Azt mondtálk: aki középparaszt és nem párttag, nem közéjük való. A fiatalokkal sem foglalkoztak kellőképpen, de mellőzték a nő­iket is. A szövetkezet tagjainak csupán 2(5 százaléka nő és csak 10 százaléka fiatal. A 'taglétszám január 1. óta 1532-re növekedett, s :ez tazl mutatja,, ha vannak is hiányosságaik, a jó munka ered­ménye kidomborodik. Ide lehet r or ölni a hulladékanyag gyűjté­sénél elért eredményt is, ahol a földművesszövetíkieze'.iek előirány­zatukat 172 százalékra teljesítet­ték. Benkő elvtár.s szóit azokról a hibákról is, melyet a földműves­szövetkezetek az éberség terén követtek el: — Hiányos a népi ellenőrzés — mondotta —, pedig ha ez megszilárdul, sok vissza­élésnek vehetjük elejét. Az 'ellen­séggel szemben nem folytatunk eléggé kíméletlen harcot, cgijes •községek kulákbefolgás alatt áll­nak, mint például Csáford, ahol inkább lemondanak a szövelke- Zei'i bobról, minthogg a szövet­kezetbe lépnének. Ezeknél a korcsmáros szava érvényesül. Másutt a bolttól teszik függővé a belépést. Azt mondják: először legyen meg a bolt. Szoros együttműködés a gépállomásokkal A továbbiakban rámutat Benlcő elvtárs, hogy a megnövekedett ipari munkásságnak több élelmi­szerre van szüksége, amit. csak ftöbbtermeléssel érhetnek el. A jól felszerelt gépállomások sokat segíthetnék, épp ezért szükséges, hogy a földműviesszövctkezet szorosan együttműködjék a gép­állomással. a tszcs-kről beszélve, megállapította, hogy a f.öldmű- Ttsszövetkezetek ezen a téren jó munkát fejtettek 'ki, de a jövő­ben itt is fokozni kell a munkák Segiteai kell a tszcs-ket fejlődé­sükben és súlyt kell fektetni az előkészítő bizottságok alakítására, hogy betakarítás után minél na­gyobb mérteikben alakulhassanak uj tszcs-k. Ezenkívül 'behatóan kell foglalkozni a szőlőtermelő csoportok alakításával is. Végezetül rámutat a Szovjet unió példájára, amelyet na kö­vetnék a földmüvesszöve'ikezeték. a fellendülés hamarosan meg­mutatkozik. A beszámoló után a hozzászó­lások következtek. 1(5 hozzászóló közül elsőnek Siklósi Mihályné elvtársnő, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának helyette a elnöke álLt fel szólásra. — Az ellenség szövetkezeti vonalon is befurakodott sorainkba — mon­dotta. — Legfőbb feladatunk: le­leplezni les kiszorítani őket. — Rámutatott a tagtoborzás fontos­ságára. hangsúlyozva a szigora önkéntességet'. Barát Imre zala- szentbalázsi, küldött felvetette: a •"> vényt? rmeléssel kapcsolatban olyan tervet kell készíteni, hogy ezáltal iparunk nyersanyagellátá­sát biztosíthassuk. Simon József Zalaapátiból a naprakész köny­velés helyességéről beszél" s rá­mutatott a náluk elért, .eredmé­nyekre. Schöller Sándor lenti küldött elmondotta, hogy a földműves­szövetkezetek nem tudták a kí­vánt mértékben teljesíteni kon­gresszusi felajánlásukat.. Az okát is megmondta. A tagság nem vette ki részé: a munkából, nem segített a szövetkezetnek. — Ne­künk — mondotta Schöller Sán­dor —, alciik Tito közelségében vaggunk, többet kell végeznünk, nekürüc sakkal jobban kell jó munkánkkal harcolnunk a bé­kéért. Váradi Károlyné, zala- merenyei küldött igv beszél: — 10 ezer forinttal nyílt meg ná­lunk a szövetkezeti bolt s jelen­legi eredményünk 53 ezer forint. Megalakítottuk a lIL "ipusu tszcs-t s rövid idő múlva a köz­ség valamennyi tagja a szövetke­zetben lesz. Tubolg József, aki Szentliszló- rót jött a küldöttközgyűlésre, ar­ról számol be, hogy amig az eggénilcq dolgozó parasztok át­lagtermése 6—7 mázsa volt, addig a In. lipuSii tszcs 13 mázsás ter­mést ért el. Büszkén jelenti, hogg tegnaptól kezdve Szeníliszló szo­cialista község leit, ami jórészt annak köszönhető, hogg a tszcs szép eredniengeket ért el. A tagok jogai uövekellÉck, de uövekedtek kötelezettségeik is Majd Szabó Gyula elvtárs, a SzövOSz küldötte szólalt f.el, rá­mutatva a külclöttválasztó gyűlés jeleni őségére. — Ezzel a gyűlés­sel hivatalos formában is meg­alakul/. a megyei szövetség — mondotta. — A tagok jogai növe­kedtek, de növekedtek kötelezed- ségeik is. — Aztán a feladatokról beszélt, megemlékezve a szőlő- termelő csoportok alakításáról is. ahol .a. tagok példamutatóssal szép eredményt érhetnek el. — Szabó elvtárs a jó munka jutal­maképpen. szép beszéd kíséreté­ben a MvSzöv 5 dolgozójának cg.V-eg.y 200 forintot tartalmazó borítékot nyújtott át. Sokan kap­tak ikiváló munkájukért oklevele', majd Tuboly József, a szerű liszlói :s,zcs elnöke felolvasta a határo­zati javaslatot, mely szerint a földmüvesszövetfcezet fokozot­tabban foglalkozik a tszcs fej­lesz- és és szervezéssel, szőlőter­melő csoportok alakításával. A 'agság és a vezetőség közölt el­mélyítik . a kapcsolatot, hogy a szervezet élővé váljék, nagyobb súlyt fektetnek a termény begyűj­tésre és termelési, szerződéskö­tésekre, az áruellátás fokozására és az ellenőrzésre. Több gondot fordítanak a szövetkezeti vagyon megőrzésére, a szövetkezeti köny­velést naprakész állapotba hoz­zák, a terv és munkafegyelmet megszilárdítják, az elméleti szín­vonalat emelik és szoros kapcso­latot teremtenek a MeSzöv és a kirendeltségek között. ’ Utána Szabó Imre indítványára áviratot szövegeztek Rákosi clv- ársnak, aztán az Internacion-álé ^éneklésével végétért az ülés. Munkával készülnek április 4-re a termelőszövetkezetek Elvégzi a tavasziak vetéséi a Vörös Csillag tsz Hatalmas lelkesedéssel fo­gadták a nagykanizsai Vörös Csillag termelőszövetkezet tág­jai az örömhírt, hogy a Párt Megyei Bizottságának kon­gresszusi zászlajáért folyó versenyben az első helyre ke­rültek és ezzel elnyerték a nagy kitüntetést, a Párt zász­laját. Viszont tudják jól, hogy a kongresszusi zászló kötelezi valamennyi ükét, arra, hogy még jobb munkát igyekezze­nek végezni és következetesen harcoljanak a Kongresszus ha­tározatának végrehajtásáért. Erről tárgyalt a szövetkezet tagsága a szerdai rendkívüli taggyűlésen, amelyen elhatá­rozták, hogy csatlakoznak Turfcevc, Kar­cag és Zajalövö szocialista községek kezdeményezéséhez és munkával készülnek felsza­badult népünk legnagyobb ün­nepére, április 4-re. A Vprös Csillag .termelőszövetkezet a következőket vállalta a Fel- szabadulás Ünnepére: A lazsnakpusztai üzemegy­ségben J4 darab fialtató kutri- cát építenek és átalakítanak egy istállót sertések részére, mert a sertéstenyészetet a köz­ponti gazdaságból ide telepitik ki. Az építkezés rendes körül­mények között 10.000 forintba 15-re uj székházba költözhet a Zala megyei Erdőgazdaságok ES A terv szerint a Zala megyei Erdőgazdaságok ES zalaegersze gi székhazának építkezését már­cius 15-re kellene befejezni. Az épület, á sztahánoviisták munkája nyomán. a kedvezőtlen idő elle­nére, december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára elkészül! » fa:,egyénig. Utána az ácsmunkák végzésé­re került a sor. amely ugyan­csak jó ütemben halad, ami tor- mészetes is. hiszen a Magasépí­tési Vállalat valamennyi dolgo­zója előtt az a cél lebeg, hogy munkájukkal a szebb jövőt, a szocializmust építik. A belső vakolással és é festés­sel is elkészültek, de a falon, kí­vülről még nincsen vakolat. Er­re Horváth István építésvezető így adja meg a választ: — Már régen készen volnánk a külső vakolással is, de nem akarunk kárt csinálni az állam nak. Ugyanis elég egy gyenge éj­szakai fagy, hogy a vakolatot tönkre tegye. Bár a szovjet pél­dát 'követve, tudunk mi a téli fagyban, is hibátlan külső vakola­tot csinálni, de felesleges külön költségeskedni akkor, ia,mikor a jó idő beálltával ezt a munkát egy-kettőre elvégezzük. A lé­nyeg az, hogy a hivatal március 15-re beköltözhetik a teljesen el­készített száraz és egészséges he­lyiségekbe. kerülne, de a szövetkezet saját vállalkozásban végzi, el ezeket a munkákat és használt anya­gokat dolgoz fel, igy az épít­kezés kb. 500 forintba kerül majd, A 200 holdra rugó őszi veté­seket április 4-ig péti sóval fej trágyázzák. A tavaszi vetések nagy ré­szét elvégzik: 30 hold zabot. 25 hold árpát, 25 hold lent, 0 hold rostlent, !) hold cukorrépát, 60 hold lu­cernát. 60 hold vörösherét, 6 hold szójababot vetnek el. 25 hold burgonyát április 15-i_g tesznek földbe, 57 hold kukori­ca vetésre előkészítik a ta­lajt. hogy a kukorica is már április végén a földbe kerül­hessen. 'A kertészetben 10 hold korai káposzta palántát raknak ki április 4-ig, a többi zöldségfé­léket pedig előkészítik. Vállalta mindezeken kivül a szövetkezet a tagszervezés tovább folyta­tását. A kongresszusi felajánlásnak ezt a pontját ugyanis nem tudták teljesíteni, mert a fel­ajánlás túlméretezett volt. Most már azonban 160 tagja van a szövetkezetnek és remé­lik, hogy felszabadulásunk ün­nepéig elérik a 200-as taglét­számot. VÁROSI MOZGO NAGYKANIZSA Szombat, vasárnap: RESZKET A FÖLD Egy szovjet család bátor helyt­állása a náci megszállás és árulók ellen. Belső Károly ezért adott ie 223 kiló gabonát — Katonafiamtól levelet kaptám a múlt napokban — mondotta Belső Károly 8 holdas középpa- raszt Pusztaszentiiászlón. — Azt írta, hogy minden szem gaboná­val, amit beadok, a néphadsereg erősítését . a békeharcot segítem elő. Nézze csak meg édesapám maga is. otthon hátha van még valami feleslege — írta a fiam. — Hát én meg js néztem. Talál­tam is. Most itt behoztam a ko­csin ezt a 223 kiló kenyérgabonát — mondotta, mikor a szövetke­zeti raktár mérlegére tette le a zsákokat. 'T uboly József elvtárs, a szent­liszlói „Szabadság'* III. tí­pusú tszcs-nek elnöke, elgondol­kodva megy végig a sötét, sáros utcán. Gondolatait az elmúlt na­pok eseménye foglalkoztatja. Mi­kor megalakították a községben a tiszcs-tt, amelynek ő is alapító tag­jai közé tartozik, tudta, hogy le­rakták alapjait a nagyüzemi gaz­dálkodásnak. de hogy Szeníliszló ilyen rövid idő alatt szövetkezeti községgé váljék, erre a legvérme- sebb remények mellett sem gon­dolt. Pedig megtörtént- Szeníliszló dolgozó parasztjait a jó felvilá­gosító munka meggyőzte a társas gazdálkodás előnyeiről. Részese ennek Tuboly élvtárs és a „Sza­badság'1 tszcs minden egyes tagja. Rövid időre megállt, körülné­zett. Nézte a sötétségből kiemel­kedő házakat, amelyekben kivétel nélkül tszcs tagok laknak. Gyors léptekkel újra még indult és meg sem állt, csak Tuboly Lajoséknál. Tuboly Lajos a most megalakult „Harcolunk a békéérf-tszcs el­nöké. Kötelességének tartotta, hogy mint tapasztaltabb tszcs-ehiök, <■]. beszélgessen Tuboly Lajossal, ta­nácsokkal lássa el a tavaszi mun­kák indulása előtt. j7 1 jöttem hozzád — mondja Tuboly József elvtárs. — Úgy gondolom, les? mit megbe­szélnünk. Tuboly Lajos hellyel kínálja a vendéget, közben megjegyzi, — Én is éppen hozzád készüli!em. Tu­dod, nagy megtiszteltetés, hogy engem választottak tszcs-elnöknek, de komoly feladatok is hárulnak rám. Különösen most a tavaszi munkáknál. Maga is leül az asztal mellé, úgy folytatja. — Neked már több tapasztalatod van ezen a téren. Tőletek a III. tipusu tszcs-től vá­rok támogatást. Meg itt van, gép­állomást kaptunk. Ez is nagyon megkönnyíti munkámat. A gépi munka mellett útmutatással lát el bennünket. — A kezdet az mindig nehéz — mondja elgondolkozva Tuboly Jó­zsef elvtárs, — Jól tudod te, mennyit küzdöttünk eleinte. De azt is tudod, hogy az eredmény nem maradt el. Most már jó előre vagyunk a tavaszi munkákkal. A zabot, árpát, meg a mákot már elvetettük. Nézd, fontos az, hogy minden percet kihasználjunk. Feb­ruárban alkalmas idő volt vetni, egy pillanatig sem gondolkodtunk. Most már erre nincs gondunk. Földjeink jó részét lekötöttük gépi munkára. Hiszen a gépállo­más itt vart a helyünkben, Tuboly Lajos elismerően bólo­gat. — Hát még az ellenségtek sem mondhatja rátok, hogy nem dol­goztok jól, de mi is megfogjuk ám a dolog végit. Csali tudod, úgy van az ember, hogy annyi a tenni­való, nem tudja, hol kezdje. ÍVJ aid én megmondofn — vág közbe Tuboly József elv­társ, — Az első és legsürgősebb feladat a vetésterv elkészítése, Ugy-e nálatok az l. típusban úgy van, hogy mindenki egy papírra leírja, melyik terményből mennyit akar vetni. Ezt beadják a vezető­ségnek és végül a tagság együtt bírálja el egy-egy gazda vetéster­vének helyességét. Ezt kell leg­először megcsinálni. Tuboly Lajos egy ideig hallgat, aztán megjegyzi. — Igazad van. Ez az első feladatunk. Már én is gondoltam rá. Holnap megmozga­tom a tagokat, hogy készítsék el vetésterveiket mert sürget az idő. — Aztán a további tervekkel hogy állsz? — teszi fel a kérdést Tuboly József elvtárs. •— Hogyan is? Hát nézzük csak. Az őszi mélyszántást az elsők közt végeztük a járásban. Itt nincs hiányosság. Úgy gondolom, ho<?v a simítást nem hagyhatjuk el. Csak tiszta és csávázott vetőmagot ve­tünk, mert j6 termésre csak így lehet kilátás. A trágyakihordást is meg kell kezdenünk. rXolnap összeül a tagság, az­tán ezeket a kérdéseket mind megbeszéljük. A gépállomás­sal ís megkötjük a szerződést a tavaszi munkákra. A vetést is gép­pel végezzük. Tuboly József elvtárs feláll, menni készül, — Tudod te, mi a feladat — mondja jókedvűen. — Hanem mégis más egy ilyen nagy gazdaságot vezetni, megszervezni a munkát. Mert tudod a munkameg­szervezéstől sok függ. Amit itt fel­soroltál, ezeknek a sikeres elvég­zése mind tervszerű munkával ér­hető el. Holnap este én is ott le­szek a gyűlésen. Együtt szervez­zük meg a munkacsapatokat. Rám számíthatsz. Kemény kézszorítással búcsúz­nak egymástól, vidáman összene­vetnek és Tuboly Lajos még utána­szól Tuboly József elvtarsnak. ■— Holnap délelőtt elmegyek hozzád- Elbeszélgetünk a tennivalókról. Segítünk egymásnak munkájában, igy iutunk előbbre. J gén. igy jutunk előbbre — szól vissza a kapuból Tu­boly József elvtárs. Aztán megin­dul, vidáman jókedvűen hazafelé. fSz. L.) Stambat 1951, m&rc í&. iav iuiunk előbbre

Next

/
Thumbnails
Contents