Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-09 / 57. szám
11 Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésén beterjesztették a Szovjetunió 1951. évi állami költségvetését Moszkva TASzS~. A Szovjetunió állami költségvetésének tervezete. melyet megtárgyalás és jóváhagyás céljából a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé terjesztet lek. megfelel a népgazdaság fej lesz'cs'e 1951. évi állami tervéne;- és hivatott arra, hogy pénzügyi forrásokkal biztosítsa a szociális ta gazdaság további fejlődésé', a dolgozók jólétének és kultúrája nak emelkedését. Az 1951. évi állami költségye’és és a mullévj költségvetés végrehajtásának eredményei visszatükrözik azokat a sikereket, amelyeket a szovjet nép Lenin-Sztálin Pártjának vezetése alatt a kommunista társadalom építésében és a szovjet haza hatalmának megerősítésében ért el. Szovjetunió dolgozói sikeresen ;sitették a háború ii.áni szia- i . ötéves ’érv feladatait. Az öt- s terv az ipari termelés növe- dését 195ö-re 48 százalékban yoz a -elő az 1940. évihez vi- nyilva. Ezt a felada ot jelen- .••en tultcljcsi'.ettek. Az ipari ossz teremelés az ötéves terv utoi- .v; evében 73 százalékkal haladta : az 1940-03 év színvonalát. Az i .ri termelés tervét 1950-b.n százkét százalékra teljesítettük. Az ipari össztermelés 1948-hez viszonyítva az elmúlt évben 23 százalékkal növekedett. Nagy sikereket ért el a szocialista mezőgazdaság is. A mezőgazdaság össztermelése túlhaladta a háború előtti színvonala", A dolgozó tömegek anyagi és kulturális életszínvonala a háború előtti időszakhoz képest ' jelentősen emelkedett’, ez ilégyilá- gosabban a Szovjetunió nemzed jövedelmének növekedésében jut kifejezésre, a nemzeti jövedelem 1950-ben 64 százalékkal haladta fül az 1940. évit*, mig az ötéves terv csupán 38 százalékos növekedést irányozok elő, A nemzeti jő Vedelem növekedése és ;:nközszük- ségle'i citkkek forgalmának széleskörű kibővülése alapján az utóbbi évek során rendszeresen csökkenteti: áraikon1— a lakosság reálbére jelentősen túlhaladta a háború előtti Színvonalat. Az élelniisz-ereik és iparcikkeik állami kiskereskedelmi árának 1951 március 4-én negyedízben történt leszállítása eredményeképpen — mondotta Zverjev miniszter — a Szovjetunió lakossága az év során 34.5 milliárd rubelt takarít meg. A továbbiakban Zverjev megjegyezne, hogy a szovjet pénzügyek szilárdságának egyik legfontosabb mutiaitószáma az állami költségvetés bevételeinek növekedése, melynek alapja a szocialista gazdaság akkumulációja. Az állami költségvetés bevételei ,a háború utáni ötéves ’érv esztendei alatt az 1945. évi 302 milliárd rubelről 1950-ben 122.1 milliárdra emelkedtek. A Szovjetunió állami költségvetésének kiadásai ugyanezen idő alatt a* 1945. évi 298.6 milliárd rubelről 1950-ig 412.7 milliard rubelre emelkedtek, A háború u'áni ötéves terv minden évében, miként 'S megelőző években is, a költségvetést úgy telj esi let: ék, hogy a bevételek jelentékenyen felülmúlták a kiadásokat, Az állami költségvetésnek a népgazdaság fejlesztésére fordított kiadásai az 1945. évi 74.4 milliárd rubelről 1950-ben 157,3 milliárd rubelre emelkedtek és az ötéves terv alatt összesen 708.1 milliárd rubelre rúgtok. A lenti összegből ezerszámra állítottak helyre és építettek uj állami üzemeke!, több 10 millió négyzetmé- t.r lakóteret adtak át rendeli?!é- sének, ugyancsak a lenti összegből valósítják meg a termelőerők átalakításának és a termelőerők hatalmas fejkszlésém k nagyszabású terveik A szociális és kulturális célokra .az elmúlt öl esztendő \ .alatt az állam 524.5 milliárd rubelt fordított. Ezek a számok világosan tanúskodnak arról a rendkívül nagy figyelemről és gondoskodásról, amelyet a Kommunista Párt, a szovjet állam és maga Sztálin eívbárs a szocialista kultera fejlesztése iránt tanúsít. A szovjet állam kiemelkedő eredményei a népgazdaság fejlesztése és a pénzügyek további megszilárdítása. terén szemléltetően megmutatják a szocialista gazdasági rendszer óriási fölényét, az Önmagát túlélj, kapitalista rendszerrel szemben. A kapitalista országok gazda sági és pénzügyi helyzete mind inkább romlik, különösen az imperialisták agresszív politikája nak eredményekén t, Zverjev elvtárs a továbbiakban rámutatott, hogy a fegyverkezési ver seny, amely az imperialisták szá mára nagy hasznot hajt. maga után vonja egész gazdaságuk át-, állítását háborús vágányokra, maga után vonja a közszüség- leti cikkek termésének csökkentését és a dolgozó tömegek to vábbi ic 1 a.yomorodását. Egészen más a helyzet a szó cializnius építésének utján haladó népi demokratikus orszá gokban. A népi demokratikus országok» hála a néptömegek muRkalen- dületének, valamint a Szovjetunió állandóan megnyilvánuló támogatásának, nagy eredményeket értek el » szocialista gazdaság építése és pénzügyeik megszilárdítása terén. Ezekben az országokban az állami költségvetések egyre emelkednek és végrehajtásuk során a bevételek túlszárnyalják a kiadásokat. Jelentékeny eredményeket crt el a gazdasági és a pénzügyi fejlődés terén a Kínai Népköztársaság. Biztosan halad a demokratikus átalakulás utján a Német Dcrno- kra'ikus Köztársaság is. A pénzügyminiszter áttérve a Szovjetunió 1951. évi állami költségvetésének jellemzésére hangoztatta. hogy az 1951. évre a Párt és a szovjet kormány nagy feladatokat tűzött ki a Szovjetunió népgazdasága további fejlesztése’ terén. A meglévő gazdasági tartalékok maximális kihasználása alapján biztosítani kell a népgazdaság valamennyi ágának uj, hatalmas fellendülését. A folyó évben fokozódik a befektetések ösz- szege az iparban és a népgazdaság más ágaiban. Nagyszabású munkák indulnak meg a kommunizmus hatalmas építményein. A jóváhagyásra előterjesztett 1951, -évi állami költségvetés bevételi oldala 457 milliárd 992 millió rubej A bevételek 6,489.000 000 rubellel haladják meg a kiadásokat. Az állami költségvetés bevételeinek növekedése 1951_ben főképpen a szocialista gazdaságból származó bevételek növekedése utján történik, amelynek alapja a termelés további kiszélesítése és a termékek önköltségének csökkentése, A költségvetés kiadási oldalával foglalkozva Arszenyij Zverjev megállapította, hogy a pénzügyi forrásokat a szocialista üzemek állandó és forgóalapjainak kibővítésére', a szociális feladatok és a kulturafejlesztés széleskörű programjának megvalósítására, valamint a szovjet haza védelmi képességének további megerősítésére fordítják. A népgazdaság pénzügyi szükségleteinek fedezésére előirányzott összegek az előző évekhez hasonlóan a szovjet költségvetés kiadási oldalának legfontosabb tételeit alkotják- 1951-re ezeket a kiadásokat 178.5 milliárd rubelben irányozták elő. A kommunizmus anyagi alapjainak megteremtésére irányuló hatalmas sztálini program a befektetések további növelését és a befektetések hatékonyságának íoko- zását: követelik, meg. A befektetéseikre 1951-ben 132 milliárd rubelt irányoztak elő. A mezőgazdaság és erdőgazda_ ság pénzügyi szükségleteire előirányzott összeg 1951-ben 39 milliárd rubel, 4.8 milliárd rubellel több, mint 1950-ben. Az állami költségvetés biztosítja az anyagi alapot a mezőgazdaság gépesítésének tovább fejlesztésére és a mezőgazdasági kultúra további emelésére, A dolgozók jólétének és kulturális színvonalának emelésére irányuló gondoskodás a Szovjetunióban elsőrendű állami fontosságú ügy. 1950-ben a főiskolákon (beleértve a levelező hallgatókat is) 1,247.000 diák tanul. Az 1949. évi adatokkal összehasonlítva a diákok száma 115 ezerrel emelkedett. 1951-ben szociális és kulturális intézkedésekre előirányzott ösz- szeg 120.8 milliárd rubel, azaz az állami költségvetés összes kiadásainak 26.8 százaléka. A szociális és kulturális intézkedésekre előirányzót,'t kiadási ösz. szegből közoktatásra 59 milliárd rubelt, közegészségügyre és testnevelésre 21.9 milliárd rubelt, „ sok- gyermekes és egyedülálló anyák 1 felett és intézkedések' v a ito. cialista állam védelm ü k a siti erősítésére. Az ülésszak ele terjesztett 1951. évi állami köp megvetés a Szovjetunió fegyveres • .Tőinek fenntartására 96 1 ntüliávd rubelt irányoz elő. Az ország véd éknél-:; előíróm - zotfc összeg az állami ikóbségvo U*s összkiadásainak ti..', száz -Ilka. Ezzel szemben a háf> vnieiőMi 1910-es évben ez a> arái • '> százalék volt. A szovjet koli-ey- vetés kiadásainak tűi :yomó részé; — mint fentebb rámuia:- tam — a népgazdaság íejíeszd-('■- re és a szociális és kid Un úlis m tézksdésre fordítjuk. Beszéde végén Zverjev. a következőket jelenteit© ,ki. A Szovjetunió 1931. ovi i - ségve lése, amelyet megenisiu-s végett a Legfelső Tanács cl térj esz tettünk a szükséges anyagi eszközökkel biztosítja a szovjet állam o cialista gazdaságának további fejlődését, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának to vábbi emelkedését és a szovjet állam védelmi képességének további erősítését Egyáltalán nem 'kétséges, hog\ 1951-ban a szovjet nép, éiesapam a Bolsevik Párt köré tömöri; !v.- uj sikereket ér el a gazdasági kulturális építés 'terén, a nag. vezér és tanító, I. V. Sztálin v zenésével a kommunizmus á biz'.osan haladó hazánk h: iáin.; nak erősítése terén. Megnyitották „Ä szovjet nő a békéért cimü kiállítást 9» Csütörtökön délelőtt ünnepélyes keretek közt nyitották meg" Budapesten az Iparművészeti Múzeumban ,,A szovjet nő a békéért!* cimü kiállítást, amelyet a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége és- a Magyar Szovjet Társaság' rendez. A megnyitó ünnepségen megjelentek: Szabó Piroska elvtársnő, az Elnöki Tanács titkára, Jóboru Magda elvtársnő, a közoktatásügyi miniszter első helyettese, Vass Istvánná elvtársim, az MNDSz főtitkára. Ott volt a megnyitón Szmirnov, ,a szovjet nagykövetség első tanácsosa és Alek- Szandra BalaSova, a Magyar- Szovjet Barátság Hónapjára érkezett szovjet delegáció tagja. A megnyitó ünnepségen Jóboru Magda elvtársnő mondott beszédet. — A kiállítás olyan időben nyílik meg, ~ mondotta a többi között —, amikor egész népünk, igy dolgozó asszonyaink számára is hatalmas feladatokat jelölt meg szocialista építésünk és békeharcunk győzelmes vezetője, a Párt. — Mi dolgozó magyar nők, mindannyian becsületbeli kötelezettségünknek tekint j ük, hogy a Párt bizalmának eleget tegyünk. Ezután Alekszandra Balaso- va asszony mondott beszédet. — Napjainkban a békeharc fejlődésének újabb szakaszához ért — mondotta. — Sztálin elvtárs bölcs útmutatása; és . Béke Világtanács történt ül, i határozatai élénk visszhangé keltettek és erőteljes tamog; tásra találtak valamennyi világrész néptömegeinél. ~ A Béke Világtanács hah'- rozataí konkrét akcióprogrn - moj jelentenek, amelynek gitségével a néptömege.k meg tudják fékezni az újabb Ír áh' rura uszitókat. — Biztosítjuk Önöket mondotta beszéde vegén hogy mi szovjet nők szivii" ■ mélyéből támogatjuk a B. - Világtanács felhívását minden erőnkkel szei .< r vesén fogunk harcolni z gé-' világ békéjéért. Az Elnök' Tanács törvényerejű rendelefet hozott Anyasági Érdemérem és Érdemrend alapításáról A Magyar Népköztársaság elnöki Tanácsa a Magyar Nők Demokratikus' Szövetsége javasia- ára törvényerejű rendeletet hozott Anyasági Érdemrend és Érdemérem alapításáról. Az Anya sági Érdemrend és Érdemérem rendszeresítésével a dolgozó nép állama megtisztelő kitüntetésben kívánja részesíteni azokat a sok- gyermekes anyákat, akik gyermekeik világrahozatalával és felnevelésével nagymértékben hozzájárulnak államunk népességének gyarapodásához és hazánk megerősödéséhez is. Az Anyasági Érdemrend első fokozata annak az anyának adományozható. akinek tizenegy, vagy ennél .több, — második fokozata pedig annak az anyának akinek íiz élő gyermeke van, amennyiben a legfiatalabb gyermeke is betöltötte iaz első évét. Az Anyasági Érdemérem első fokozata kilenc-, második fokozata a nyolc-, harmadik fokozata a hét-, negyedik fokozata a hatgyermekes anyának adományozható, akinek gyermekei élc'be.i vannak és az egyéves kort ? légii atal.;d)b gyermek is betöltötte. A törvényerejű rendelet intéz- k:dig arról is. hogy azokat az myáka-f, akiknek hé:, vagy ennél több élő gyermekük van, feltéve, hogy legfiatalabb gyermekük 1951. március 8. uián született.. egyszeri pénzjutalomba':: kall ízesíteni. A pénzjutalom < - v a he gyermekes anya részére 1000, a nyolcgyermekes or rr- szére 1200, a kilencgvermek s anya részére 1400, a tizgyermek a anya részére 1600, a Tizenegy. vag\ ennél többgyermekes am a 11 vers 2000 forint. Tito-Jugoszláviában 175 ezer munkást és tisztviselőt dobtak az utcára Tirana (ATA) A Báshkimi cimü albán lap a jugoszláv nép nyomorával foglalkozik, ami a Tito-banda háboius népellenes politikájának eredménye. A lap a többi között rámutat, hogy a jugoszláv munkások százezrei vannak munka nélkül. Csupán az elmúlt évben az építőiparból és más iparágakból .120 ezer tisztviselőt és 50 ezer munkást bocsátották • I. A falu és a város dolgoz h, hogy megvehessek a létfenntartásukhoz szükséges mibb cikkeket, mindenüket kénytelenek eladni, áruit azután a Tito oligarchia és fullajtárjai vásárolnak meg. Oz albán külügyminisztérium tilt; jegyzéke a jugoszláv kormány z Tirana (ATA). Az Albán Nép- köz-társaság kül ügy minász tóriuma a kormány nevében tiltakozóét a jugoszláv kormánynál Albánia ellen folyamatosan elkövetett provokációk ügyében. A jegyzék leszögezi, hogy február 7-én egy jugoszláv gőzös megsértette az Albán Népköztársaság vizi felségterületét. Február 15-én két jugoszláv katona benyomult albán területre. Február 22-én cgy Jugoszlávia löt érkező repülőgép mélyen | behatolt albán terület fölé. A jugoszláv kormány — mutat rá a jegyzék —- rendszeresen, folytatja az albán non é- z Albán Népköstárassá cl’em irányuló bűnös kihívás, it angol-amerikai háborús uszpő únp ri.tiist i gazdáinak l did te Az Albán Nép ■■ ;... kü ügyminisztériuma km .- . nevében erélyesen tiltok • t* terád; fasiszta kormány rte zéröl nőt ej fen ofkövi-ted provokációs oM. tekmények ellen. ráillik, 195V márc. 9. állami segélyezésére 4.1 milliárd I rubelt fordítanak. Az állam 1951-b cn a tudomány fejlesztésére 8 milliárd rubelt fordít. Egészen más a helyzet — mondotta a pénzügyminiszter — a kapitalista országokban. Ugyanakkor, amikor a kapitalista országok óriási összegeket fordítanak katonai célokra, kulturális kiadásokra semmitmondó összegeket irányoznak elő. A miniszter a továbbiakban az ország védelmére előirányzott ösz_ szegekről beszélt, A szovjet kormány, miközben nagyszabású gazdasági, szervező és kulturális munkát végez — napról-napra gondoskodik szocialista hazánk védelmi képességének további erősítéséről. Szocialista hazánk áll annak az igazságos küzdelemnek az élén, amelyet valamennyi ország dolgozói folytatnak a tartós békéért és a népek együttműködéséért. Az Egyesült Államok 1951—52. évi költségvetésében — mutatott rá a miniszter — katonai célokra több mint 50 milliárd dollárt irányoztak elő- Ez az összeg majdnem ötvenszeresé az Egyesült Államok háboruelötti katonai kiadásainak. Anglia és Franciaország szintén óriási arányban felemelte katonai költségvetését. Ugyanakkor a Szovjetunió éberen őrködik határainak védelme
