Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-08 / 56. szám

A zalaegerszegi Gép javító Vállal aí április 4-i felajánlásában túlszárnyalja kongresszusi eredményét A vasrácsos kapu feltárul- Fel- zujj egy nagy, szürke autó motorja s a gépkocsi, amely néhány nap­pal ezelőtt súlyos rokkantsággal került ide, vigan. egészségesen ki­kanyarodik az udvarból. A közel­ben lévő dolgozók rövid pillantást vetnek utána- Rossz volt. Megja­vították s ezzel újra visszaadták a forgalomnak. Ez az ö dolguk, ez a zalaegerszegi Gépjavító Vál­lalat feladata. Tcrrbefcjezés 6 nappal előbb így jötltek a rokkant és távoz­tak a megjavított autók a kon­gresszusi verseny ideje alatt is. Ezért javult' üzemi átlaguk a de­cemberi 93 százalékkal szemben 105 százalékra. Vállalásuk szerint tervüket 3 nappal előbb akarták befejezni, de nem 3, hanem hat nap a megtakarítás. Az anyagta­karékosságnál 3 százalékot vállal­tak és elértek 3 és fél százalékot. Terven felül vállalták egy gépko­csi generál javítását. A javítás ér­téke 14 ezer forint. A kongresz- szusig ebből 3 ezer forint volt a. tfceljesitcs. Most javítják a harmadik Szíiá- linyecetf a budapesti Talajjavító Vállalat részére. Még teljesen szétszerélt állapotban áll ez a monstrum, de mihelyt megérkez­nek a dugattyúk, elkészülnek vele. A hernyótalp ott áll a váz mel­letti Alapos munkát végeztek ez­zel is, mert a szegecselést telje­sén eltüntették s ehelyett csava­rokkal látták el, ami sokkal lan­tosabb és előnyösebb lesz. A Ta­laj javi ó fontos munkát végez, te­hát a Gépjavító dolgozói arra is gondoltak, hogy ezek a hatalmas gépek hosszú ideig hibátlanul dol­gozhassanak. Több és jobb munka «isráüis 4-re A kongresszusi verseny lendii lete nem hagyott alább. Erre na­gyon vigyáznak a dolgozók. Ha lemaradnának, nehéz volna ismét elörétörniök. Az előretörés azon­ban így is megtörténik, de a kiin­dulás az eddigi eredményekből lesz. Ma este üzemi értekezletet tartanak és április 4 re, a felsza­badulás ünnepére tesznek újabb munkafelajánlást. — Ennél a felajánlásnál igyek­szünk még jobb eredményt elérni, mint a kongresszusi versenynél — mondja Kovács István pártitkár. — Igaz, nekem a kongresszus előtt 102 százalék volt a teljesítményem és azt csak 1 százalékkal tudtam emelni, de most javítom a munka­módszeremet és április 4-re meg akarom mutatni, hogy az üzemi pártti't'kár a munkáját is példa­mutatóan végzi. A gépműhelyben hatalmas du­gattyúk -állnak s mellettük a hoz­zájuk tartozó hajtókarok. — Ezek a zalaszentgróti téglagyár részére készülnek — mondja Vörös Kál­mán üb, titkár. — A zalai tégla­gyárak részére mi dolgozunk, ki­véve a. nagykanizsai'. Sietnünk kell ezekkel is, mert ahogy az idő megjavul, a téglagyárakban elkez­dődik a munka és szükség lesz a gépalkatrészekre- A szerelőműhely­ben generálozásra váró gépkocsik állnak, Vörös élvtárs feléjük mu­tat; — Az április 4_re történő j munka felajánlásunk álatt .ezek mind kimennek innen, mert alapo­san hozzáfogunk a munkához. Kovács István kovács, aki a. kongresszusra teljesítményét 200 százalékra emelte, még szebb eredményt kíván most elérni, úgy­szintén Kcij István is túl akar menni a 150 százalékon. A Hallbákat kijavítják ' Aztán a hibák is előkerülnek. Sokkal jobban menne a munka — mondják —■, ha a szerszámoknál nem volnának hiányok. — Persze ennek kiküszöböléséről a városi tanácsnak kellene gondoskodnia. Az’án az is kiderül, hogy a kon- i gresszusi verseny is jobb lehetett | volna, de a műszakiak megijedtek j a tervfelbontástól. Ezen a téren valamelyes javulás állt be, mert j az esztergályosok részére, a válla­latvezető segítségével már elké­szült a tervfelbontás. Az adminisztrációt most szer­vezték át s igy még ott is hibák \ vannak. Ugylátiszik az akara'i, a jj jóindulat meg van bennük, amit az ís mutat, hogy az irodaszemély­zet a felszabadúlás ünnepéig tel­jesen meg akarja javítani munká­ját. Ahhoz, hegy az uj- felajánlást valóban jól teljesítsék, javítani . kell az üzemi pártszervezet és az ■ üb. munkáján is. Az üb- titkár, aki most megy 3 hetes pártiskolára, f igyekszik úgy felvértezni magát -J az elmélet fegyverével, hogy az üb. részéről a? eddig mutatkozó hiányosságokat megszüntethesse. * 1 2 3 4 5 Egerszegi dolgozó nők ^ a Magyar-Szovjet Barátsági Hónapról — Nem léhót azt elmondani sza­vakban, hogy mit is köszönhetek a Szovjetuniónak r— mondotta mosolygós arccal Siklósi Mihály- né, a megyei tanács elnökhelyet­tese. — Már 10 éves koromban a ta­nító cselédje voltam, a tanulás helyett annak dolgoztam, hogy otthon a többi 7 testvéremnek is jusson valami. Bátyám 10 éves volt, mikor a szomszéd község egyik kul altjának & bérese lett. És igy tovább. Mindannyian szen­ved lünk. Később, amikor az isko­lából kikerültem, summásnak kel­lett elmenjek. A fájó múlt az urak bűne — Ott hah meg a nővérem 3 nap alatt vérmérgezésben. Mert az uraság azt mondói, hogy csak munkaundora van és azért nem dolgozik. Ekkor gyűlöltem meg ■tiszta szívből az urakat. Ekkor tanultam meg harcolni ellenük éle­tem végéig — amint mondja ■szinte akaratlanul is ökölbe szo­rult a keze Siklósi elvtársnőmek. ■— A legnagyobb havasesőben kel- lett dolgozni, mert az uraságnak kedve úgy tartotta. Dolgoztunk mini az állatok, de se ruhánk, se cipőnk nem volt. És még, ráadá­sul majdnem éhenhaitunk. 1920- ban a nyomortól mind az egész család megbetegedett, tífuszt ka­pott. Ez volt a mull. melyre most is olyan nagy gyűlölettel gondo­lok. A boldog jelen Siklósiné elvtársnő elmondta, hogy utána Budapestre került, háztartási alkalmazottnak, ahol ugyancsak kizsarolták, mint az uraságnál. Majd az Orion gyárba jutott be. Ott dolgozott a felsza­badulás után is, ahonnan a Párt kiemelte jó munkája után. 1943- ban . egy 3 hónapos pártiskolára küldték, aminek elvégzésével ke­rült Zalaegerszegre pártítekolai előadónak. Egérszeg dolgozóinak bizalmából polgármester lett. Jó munkája után pedig megyei ta­nácséin ökhelyettes. — Ezt a Szovjetuniónak kö­szönhetem, hogy most itt élek boldogan és meg van mindenem. Kőt Ave vettem gyönyörű bú­tort. Olyan könyvtárom van, Minden gazdát érdekel melyről a. múltban még álmodni sem mertem. Boldogan olvadok ég tanulok.a szovjet szépirodalmak­ból. Mert szeretem a Szovjet­uniói, a szovjet embereket. Most a Magyar-Szovjet Barátsági Hó­nap alatt elhatároztam, hogy az időmet jobban beosztom és a szovjet irodalmat az eddiginél na­gyobb igyekezettel olvasom, hogy még tökéletesebben ismerjem meg •a Szovjetuniót. Tanulom az orosz nyelvet is, mert úgy érzem kö­telességem annak a népnek _a nyelvét megtanulnom, amelyik meghozta számomra a gondtalan életet, a tanulást, a művelődéit és a férfiakkal való .egyenlő jo­got azzal, hogy felszabadította hazánkat áz elnyomás és kizsák­mányolás alól. & még boldogabb jövő Munkája fölé hajolva szorgal­masan dolgozik Rónaszéki Ferenc- né, a Terményforga.mi Vállalat számlázója. Munkáját a legna­gyobb tudásával végzi, hogy ez­zel is megmutassa háláját és szere;elét a dolgozó nép iránt. Munkája után otthon gyermekeit tanítja. Maga is fanul. Eljár az MNDSz szervezetbe. Népnevelő- munkát végez. — Iti van a Magyar-szovjet Ba­rátsági Hónap, amely alatt sokkal nagyobb mértékben kell, hogy ismertessük a Szovjetunió sike­reit. Meg kell ismerjük módsze­reit. hogy jobbat, jobbéi termel­jünk — magyarázza—. Én úgy határoztam, hogy iff a munka­társaimmal együtt ebben a hónap­ban a szovjet irodalomból — an- kétoks.t tartunk — mondja —, hogy megismerjük azt az országot, melynek köszönhetjük a szabad­ságunkat. itt a munkaiba yemen megmagyarázom a, szovjet filmek jelentőségét és ezáítaj elérjük, hogy ne legyen közöt tünk egyetlen dolgozó sem, aki ebben a hónapban elhanya­golná a szovjet filmek láto­gatását. MegSz rvezzük a kollek­tív mcziláfogatásj. De nemcsak itt, hanem a többi asszonytár­saimnál is az MNDSz-ben, akik nem üzemben dolgoznak, hanem csak a háztartási munkát végzik odahaza, így - visszük iz.t, Hosszú lejáratú verseny szer sődésekb en ' szilárdítják meg üzemeink dolgozói a kongresszusi versenyben el­ért eredményeikéi. Szocialista versenyszerződést kötnek államunk- kai. amelyben vállalják, hoyy elért eredményeiket az év végéig továbbfejlesztik, magasabbra emelik. Az ilyen versenyszerződések az elmúlt évben bebizonyították, hogy képesek kiküszöbölni a mim- kaverseny kampány] jelleqét, állandósítani tudják a versenyző dol­gozók munkalelke&edésct, a vállalt feladat eléréséért vivőit harcát. A kongresszusi versem] során már elindult üzemeinkben « szervezőmunka a hosszúlejáratú szocialista vcrscnyszcrződcsdk megkötéséért, a szocialista versenyben dolgozó munkások számá­nak kiterjesztéséért, de ez a feladat üzemi bizottságaink munká­jában a kongresszusi verseny szervezése mellett háttérbe szorult. Csupán néhány üzemünk, mint a kanizsai Vasvázas, vitte ezt a munkát a kongresszusi verseny szervezésével párhuzamosan és dolgozóinak nagy részével kötött hosszúlejáratú versenyszerzű- dést. A bázakerettyei és lovászi üzemben maradi el leginkább ez a probléma és a kongresszusi verseny végén a lovászi üzemben — a nagyobb telepen — mindössze 65 volt. a versenyszerződést kötőit dolgozók száma. Nem volt sokkal több Bázakeretttyén sem. A hiányosság kiküszöbölésére most az április 4-cff előkészítő ver­seny szervezésével egyidejűleg indilo'fiák meg a versem/szerződé­sek kötésének munkáját. A kongresszusi verseny hatalmas lendülete következtében a dolgozók teljesítménye, d selejt csökkentésben és anyag takarékos­ságban eléri eredményei igen megnövekedtek. A fejlődés köve­telményeinek tehát jobban megfelelő alapból indulhatnak ki dol­gozóink. amikor megvizsgálják munkájukat, lehetőségeikéi, szám­ban eszik a rejtett tartalékokat, tervük teljesítésének (kérdéseit; és ezek figgelembcuételével bátron, merészebben kötnek szerződést, vállalnak becsületbeli kötelezettséget a nép államával szemben. Ilyen szempontból tehát feltétlenül egészségesebbek, reálisabbak a most megkötött szocialista versenyszerződések, mert nagyobb lehe­tőséget biztosítanak a versenynek, ösztönzőivé válnak a dolgo­zóknak. A midé év versenyszerződéseinél az egyik legkomolyabb tanul­ság volt. amely figyelmeztető jelként áll a szocialista szerződése­ket szervező üzemi bizottságok élőit, hogy « szocialista, verseny­szerződéseket nem szabad mechanikusan rövid percek leforgása alatt megkötni a dolgozókkal, hanem előbb fel kell világosítani őket. rá kell mutatni « kimeríthetetlen lehetőségekre és meré­szebb vállalásokra buzdítani őket. a mechanikus, nem bizalmi­akra. cpiielt versenyszervezésnek nem egy üzemünkben az lett a következménye, hogy a megkötési követő első hónapok alatt már a versenyszerződéseik elavultak, túlhaladottak lettek, tehát nem ösztönzői, hanem gátjai lettek a további versenynek. A feladat tehát az, hogy üzemi bizottságaink a széles bizalmi- hálózatra építve, azok tudatosító munkáját felhasználva szervez­zék a uersenyszerződéseket. Engedjék, hogij a szerződést kötő dolgozók tüzetesen átgondolhassák a versenyszerződésben váltat­ható teljesítményeiket, legyenek rajta, hogy a dolgozók számbavc- hessék erőforrásaikat, tervüket, a minden vonalon mutatkozó le­hetőségeket és merészen legyenek minden esetben azonban reális vállalási. így, válik majd. a hosszúlejáratú versenyszerződés a munkaverseny egyik hajtórugójává, a mutatkozó hibák kiküszöbö­lésének eszközévé. Dolgozóink pedig használják fel az egyre na­gyobb mértéket öltő felszabadulási versenyt hosszúlejáratú vállald mink teljesítésének :$! indítójául, m egvalóskásának Ikd induló pontjául. A trágyázásról A növény táplálékának nagy ré­szét a talajból veszi fel. Éltető ele­mei főleg a nitrogén, foszfor és káli, amelyek általában bőségesen megtalálhatók hazai talajainkban. Mégis pótlásra szorulnak — főként itt Zalában —, mert a nyers talaj­ból a málló kőzetből nem képes felvenni őket a növény, előbb fel- vehetővé kell válníok. A műtrágyák álíalábon könnyen oldhatók, gyorsan felvehető alak­ban tartalmazzák ezeket a táp­anyagokat. Mégsem használunk földjeink trágyázásához kizárólag műtrágyát. A szervestrágya javít­ja a talaj szerkezetét is. Már pe­dig' Viljatnsz földművelési rend­szerében éppen a talaj szerkezetét tet'e meg főtényezőnék. Az a feladatunk, hogy a szer­vestrágyában megkapott sokmilliós értéket jelentő növényi tápanya got minél kevesebb veszteséggel juttassuk a földbe, hogy a növé­nyek táplálására hasznosíthassuk, Az állatok fekhelyét kellőkép almozni kell, mert ezzel a trágya­termelésnek is alapot adunk. Az általános használat szalmából egy lóra 2—3 kilót., marhára 4—5 ki­lót naponta. így az állat is tisz­tán tartható és a trágya is meg­felelő lesz. . A helyes irág'yakezelés alapél- vei: 1. Helves ahnozás. Túlsók alom szavaz, nehezen boruló trágyát ad. 2. Az istállóból minél hamarabb kihordani. 3. Összerázva keverve, kis íelii létén összerakni. 4. A telep, vagy szarvas helyét úgy jelöljük ki, hegy víz alá re folyhasson, erős szél. nap lehető­leg ne érje. 5. Kihordásnál kupacokban vagy terítve ne maradjon a trágya, ha_ nem feltétlen még aznap szántsuk alá, A helyes trágyakezelésnél nincs szükség költséges építkezésre. Vá­lasszunk száraz, védett helyet. Alapozás: a puszta talajra félmé­ter vastag szalma vagy förekréteg. Csak akkora alapot kezdjünk, hogy egy hónap alatt két-két és félmé­ter oszlopot érjünk el. Ezt takar­juk be földdel és kezdjünk másutt új oszlopot. A félméter vastag ré­tegeket lazán rakjuk egymás fölé, ha egy-két napon belül új réteget teszünk rá. Öntözni kell a trágyát, ha natíyon száraz. A telepet, szarvast célszerű állandóan takar­ni. A leggondosabban kezelt trágya is elveszíti értékét, ha kihordás után nem szántjuk alá azonnal. A trágyahordást tehát úgy kell megszervezni, hogy míg a szeke­rekül terítjük, a nyomában men­jen az eke. Ha nyáron csak félnap marad takaratlan a kihordott trá­gya, már 30—40 százalékot veszít értékéből. A szocialista mezőgazdaságban többét és jobbat kell termelnünk, gyáriparunk fejlődésével lépést kell tartanunk. De nem elég csak többet termelni, olcsóbban is kell termelnünk. Itt döntő jelentőségű a helyes trágyakezdés megvalósí­tása. Zala megye ezen a téren bi­zony kissé lemaradt. Indítsunk trá. gyakezelési versenyt nemcsak az állami gazdaságokban és termelő- szövetkezetekben, de az egyéni termelők között is. A verseny szempontjai legyenek, hogy ki ter­mel egy számosállat után tpbb trá­gyát — mert a jól kezelt trágya nehezebb — és ki ér el több ter­mést ugyanannyi trágyával. De terjedjen ki a verseny az istálló és udvarszemlével ellenőrizhető ke­zelésre, a legjobban megválasztott telephelyre, a kihordás és alászá«- tás legügyesebb megszervezésére A vöcköndi tszcs is megjavítja a munkáiét Vöcköndön a Béke-tszcs vala­mennyi dolgozója komolyan ki­vette részét a trágyahordás, gyü- mölcSfatisztr.gatás munkálataiból. A tava-szi vetőmagokat is kitisz­tították. Hiba azonban, hogy a mákve tő magot még nem kapták meg. Az andráshidaj állami gazdaság patronálja a. vöcköndi Béke ter­me őcsoportot és szakembere hasznos tanácsokkal látják el a. szcs dolgozóit, segi ik őket mun J bájukban. Bevezet lék az egyedi ! hkarmányozást is az állatoknál j Az e’mult esztendőben Vackon den a tszcs növénytermesz és te­rén szép eredmények t ért.©’. Hi­ba volt azonban, hogy túlságosán magukba zárkóztak a csoportta­gok és bizony nem volt ritkaság­számba menő egyeneilenkedés sem. Gyenge volt az üzemi párt­szervezet is! A hibák megszűnőben vannak, amelynek beszédes bizonyítéka, hogy a III. tipusu termelőszövet, kezet az elmúlt napok során 12 uj tággá’ gyarapodott. NtyflÖK AtMlAK^ZAMÁRA nélkülözhetetlen az agitációs munkában Csütörtök. 1951. íj litre. 8. életét a dolgozók még t ükélete- : sebben megismerik. * 1 2 3 4 5

Next

/
Thumbnails
Contents