Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-01 / 50. szám

rendkívül fontos úthálózatán' gyökeres megjavítása, hatalmat u cpitcsi programú ik lilegvaiós tása.

Uj módosított ötéves tervünk értc’mében a tervidőszak alatt 2000 kilométer hosszúságú uj uthálózato» építünk.

Gazdasági vasulaiuLat az uj öl eves terv szerint országosan, egy séges, hálózattá építjük ki és szervesen összekapcsoljuk a nag vasúti hálózattal. Mindez lelve;«- . vó teszi, hogy a- falusi lakosság az év bármely időszakában iköny- rven eljuthasson a városokba és meg fogja ikönnyiteii o város és a falu közötti áruforgalmat is.

Az ötéves tervről szóló örvé ’ nyűnk ISO ezer uj lakás építésé írja elő, melyből 90 ezer a váró u'kra és 90 ezer a falvakra, ju\ \;\ módosított ötéves tervünkből 220 ezer uj lakás épi ését java- ■ soljuk azzal, hogy a város és a falu között ©z arány változásán maradjon.

Itt Gerő elvtárs több vidék * várost sorolj, fel, amelyeknek fej; lődési előirányzata — többszáz uj lakás, kórházak, iskolák, kultur- házak, orvosi rendelők, strandfürdő. sportpálya, *Stb. — jelzi az Ui "téves terv hatalmas célkitü zé-.eit. — És ezt igv leibe-oe sorolni órákon és órákon keresztül az ország minden varosára, min dón községére vonatkozóan.

Az elmondottak azt. hiszem, ké/.z elfogható an .mutatják, hogy

xij, módosított ötéves tervünk hazánkat gazdagabbá és erős-ebbé, népünket jómódubbá cs műveltebbé, országunkat fejlett ipari országgá és ugyanakkor a virágzó mezőgazdaság országává alakítja át. De az elmondottak azt is mutatják, bogy uj, módosított ötéves tervünk még fokozottabb mértékben, mint eddigi ötéves tervünk volt, a béke építésének a ferve. a békefront magyar- országi Szakasza megszilárdításának a terv-e.

Az uj megemelt tervben meghatározott nagyszerű célokért és magasztos, egész népünk gyor- .bb felemelkedését, a béke erősítését szolgáló hatalmas feladatok megvalósításáért, érdemes megfeszített erővel dolgozni, küzdeni és áldozni is.

Ezért biztosak vagyunk banne, hogy Kongresszusunk jóváhagyja uj felemelt ötéves tervünket. És biztosak vagyunk abban is, hogy az uj ötéves terv megvalósításában munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk még nagyobb odaadással fog résztven. ni. mint amilyen szorgalommal és odaadással vett részt eddig az cr. szágépitő munkában. Meg vagyunk győződve erről azért is, inert ahogyan Sztálin elvtárs mondotta:

— A terv mi vagyunk, a munkások, do gozó parasztok, népünk mi Iiós tömegei, akik a tervet magukénak vallják. Pártunk vezetésével, Rákosi elvtárs vezetésével biztosítani fogják uj ötéves tervünk maradéktalan megvalósításit.

Gerő elvtárs kifejtette, hogy mindezeket a hatalmas fe’adatokat csak a szocialista mun,árverseny, az ujitó- és a Sztahánov- mozgaiom további kifejlesztésével lehet teljesíteni, pártézervizetsink legyenek motorjai a tervleljesi- tc-nek. Ezután Gerő elvtárs rámutatott. hegy a terv teljesítés egyik legnehezebben megoldható problémája a munkaerő biztosítása.

Ötéves tervünk kezdetekor még alig volt kérdés a munkaerővel való tervszerű gazdálkodás, mert magától jelentkezc+t. Jelenleg azonban és a további . éveiébe}! szervezett, tervszerű, ccltudatoj murkaerőgazdálkodás nélkül. nem tudjuk megvalósítani az rlöt ünk álló megnövekedett feladatokat, mert visszavonhatatlanul mogszün- tettük országunkban a töké§ rendszer áíkos örökségét, a munkanélküliséget.

Már ebben az évben negyed, millió ui munkaerő* keli biztosi" tanunk, emellett fokozottabb gondot kell fordítani a szakmunkás4

Csütörtök, 1951. márc. 1.

üépzősre. Jövőre már 57 ezer ipari tanulónk lesz. akiket egyenruha val látunk eh Közülük 22 ezer ta nulómühelyben ép mintegy 20 ezer tanulóotthonban nyer elhelyezést Hiányosságként e. mii tette meg

Gerti eiv:árs, hogy tanulóink között kevés a leány, továbbá, hogy á szakminisztériumok nem fordítanak kellő gondot a szakmunkás- képzésre. Az átképzettek magasabb besorolása körül is huzavona van,

ÁUamellenesnek, a népgazdaság, a szocializmus érdekeit sértő maga tartásnak minősítette Gerő elvtárs egyes vállalatok igazgll óí-ak ma gatartúsát, hogy szabad munkaerejüket nem engedik a népgazdaság fontosabb területeire álirányi aní Mezőgazdaságunk növekvő mun kan r ősz iikséglet ének biztosítására

lényegileg a következő források állnak rendelkezésünkre: 1, a termelésben levő fiatalok, 2. a falu munkaerőtartalékai, 3. a nőknek a termelésbe való tömeges bevonása, 4. munkaerő átirányítása a magánkisiparból és a magánkereskedelemből a szocialista iparba, a már foglalkoztatóit munkaerővel való helyesebb gazdálkodás, 6. a különösen munkaigényes termelő folyamatok fokozott gépesítése. *

A munka erőszükséglet fedezésében igen komoly segítsége' jelent az is, hogy fokozottabb mértékben fogjuk gépesiteni. népgazdaságunkban az erősen munkaigényes munkafolyamatokat,

A kizsákmányoló osztály kiszorítása és részbeni felszámolása városainkban, nem u olsósor- ban Budapesten, létrehozott bizonyos réteget, amely nem akar becsületes munkával bekapcsolódni termelésbe, a népgazdaság szocialista épi ésébé — folytatta Gerő elvtárs. — Ezek az elemek spekulációval zavarják népgazdaságunk egészséges -fejlődését. Nyilvánvaló, hogy

ennek az állapotnak határozol! intézkedésekkel véget kell vetnünk,

és biztosi tanunk kell, hogy az említett elcin-lk a spekuláció e hőről a termelő mimic áh a kerülje nek. (Lelkes laps.)

— A másik kérdés, amelyre rá ken irányi'ani a figyelmet: a munkabér kérdése, amely szóró- Sín ^ összefügg a munkaerő kérdésével, Pártunk kezdeményező ;ere már az elmúlt évben jelen tűs reformokat valósilo-:tunk m-g a munkabér kérdésében. Mos 'ovabb kell haladnunk. Meg kel szűntetnünk a jelenleg érvénybe levő- kettős időbéres rendszeri Tovább kell fokoznunk a szakma ni ka és a nem szakképző, munka díjazása közti különbsé 4e‘, fel kell számolnunk az egyen lösdi minden maradványát.

Jelenleg és az elkövetkező éveikben döntően az a feladat Jiogy u..j, hatalmas üzemüket hoz zunk létre, ezeket munkába ál li’suk, a bennük rejlő műszak ehetőségeket teljes mértékűi felhasználjuk és emellett újjá ala cifsuk nagyüzemeink, elsősorban kohászati üzemeink, gépgyárain1 • villamos erőműveink, hányáink egész sorát, hogy a részben iné: nőst is kézműves jellegű épi'ő par helyet- igazi nagyipari jel eg ti, gépesített, -teljesen korsze •íi építőipart hozzunk létre,

A továbbiak sorúi a műszak'

Is gazdasági káderek képzésének ó'4:zámnfk növeléséneik ikérdésé- rel foglalkozott, majd a munka rővándorlás minimumra csők ■leütésének -jelentőségét hangsu- vozta C.erő elvtárs.

Ha az uj 'nagyobb feladatokat ueg akarjuk valósi'ani, akkor

eme'nünk kell vezető kádereink cs áhalában gazdasági kádereink tudását, szakmai színvonalát és természetesen politikai színvonalát is, meg kel! javítanunk a vezetés minőségét.

Kzt a feladó-tót kell magunk elé Űznünk, hogy munkáskádereink ikik jelenleg az ipar, & terme és veze;ésében. gazdasági éle- ünkbak különféle fokon irányi'ó zerepel töltenek be, öt hat év (-forgása alatt általában leg- l’úbb is üzemmérnöki tudást zerezzenek és elnyerjék az ének megfelelő képesi'ést is. Azok- lak a gazdasági kádereinknek ledig, akik nem termelési, hamm általános gazdasági funkció öltenek be. ugyanezen idő ala '1 kall sajátítani a pénzügyi ki risked: Imi. 'ervgazdasági isme e'.e'.iiieik azt a mér éké;, amel - i:-gfe,kl a közgazdasági egyetem ,-égz?ttségén:ik és meg keli sz,. ’ezniö'k az ennek megfelelő ké >esi;ést.

Ezu án Gerő elv árs arról bc -/élt, hogy a felemelt, uj ölévé- érv sztri.it

1954 ig bezárólag kerekén 11

ezer mérnököt képezünk ki

•megyeiemsinken és műszaki fő süvohrn’ion. És már most gon lobiunk kell -arra, hogy* nii les heves tervünk befejezése után igyelembevéve a várható szűk ’é.g’e'e! és 'szá-mo'vetve a khe'ő '‘gcinkkel. azt javasoljuk, hog >z_ ö éves tervidőszak végér . 9öf-re, az ipari technikusok

■ zárnál 50.000-rc, a különféle mű egyetemek és műszaki főiskola1- 'i -liga óinak szárnál pedig 21.000

■ emeljük fel. És, hogy ezt meg ellessük, a már épülő mis'kolc' a veszprémi műegve'emrken ki ül uj építészmérnöki- főiskolát

'j általános mérnöki főiskolát és lene uj ipari technikumot kel pil-nünk. A mérnökökéhez éc echnikusokéhoz hasonló, aránv- ym ksll feji:sz"énünk a közép-é Isőfo'ku közgazdasági szaikem er képzés', és még ennél is sóik ab nagyobb arányban a mező gazdasági szakemberek kiképző iéb

Az u;j műszaki és gazdaság1 Aderek túlnyomó többsége már a munkások cs dolgozó ) árasztok fiaiból és leányaiból íérült ki, A megváltozott fel- ideiek megkövetelik, hogy bi- onyos tekintetben ilyxnódon vessük fel a gazdaság, az üzennek vezetésének kérdését.

Ezután az üzemek vezetésében

az egyéni felelősség ngy jelen, őségéről

beszólt Gerő elvtárs, . majd hangsúlyozta, hogy pártszervezeteink különösen az ipari üzemekben munkájuk központjába állították az elmúlt évben a termelés kérdését, ami jelentősen hozzájárult eredményeik eléréséhez. A felelős iy-v,személyi vezetés megvalósításának együtt kell járni az- al, hogy a pártszervezetein!; még jobb munkát végezzenek a dolgozók fel világosi tása lelyes kezdeményezéseinek íel- carolása terén, segítsék az .gazigatót. a terv végrehajtásiban. Ift vonatkozik minden ■gyes párttagra és tagjelöltre s A pártszervezeteknek, veze- es-égeknek és üzemi pártbi- ottságokuak még komolyabban és ahiposabban kell fogai kozni ok az üzem vezetésé- vei, az igazgató ellenőrzésével, pint eddig. így komoly meg- akaritásra van lehetőség és 'önnyebb felfedni a hibákat lányossá gokat, könnyebb azo- at ki 'avitani is.

Elén ge dhetct-len ü 1 s z ük séges bogy komolyan kezdjünk fog- alkozni a technológia, a gyár- ási előírások kérdéseivel. Ez előfeltétele annak is, hogy iparunkban a lehető legszélesebb területen alkalmazzuk a futószalag és félfutósaal ágrendszert, ami lehetőséget ad a termelés és termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére.

A helyes vezetéshez hozzátartozik a helyes ellenőrzés.

Ma túl sok a párhuzamos és gymást keresztező ellenőrzés. Sokszor formálissá válik az állami ellenőrző központ és a minisztériumok ellenőrzése is. Előfordul, hogy az apróbb hibák kiderítése közben nem veszik észre az alapvető hibákat.

Ellenőrzési munkánk hiányossága a liberalizmus is a mulasztások visszaélése elkövetőivel szemben, végül az is hogy a széles dolgozó tömegeket még gyengén vonjuk he a” ellenőrzés munkáiba, sőt akadtak olyan szégyenteljes esetek is. amikor a visszaélés leleplező it elbocsátották munkahelyükről, a visszaélés elkövető-' pedig helyükön maradtak mindaddig, mig központi szer.

lnSSvh!?° -nCm avatkoztak ; öh 'ii Z -Iyen esetek niö ott a.z ellenség- kezét i

™sm. Feladatunk fehl?1 ogy„az, ellenőrzést tényWes lnnőrzéssé fejlesszük "

megszüntessük a feJeseges

ellenőrzéseket ís „ Ilbet'f“ must,

1- ónTÍfgyelem megb on tói val }ő chlam vagyonút tékozlókim

munkájában ezt „„„ i Zert törvényerőre emeljük. '

in.

mástóf3Zdaí-,gunk méS két, egymástól gyökér, sen különböző

;gA-masia; ellentétes alapon nyug’ ffk- f szocialista nagyipar I ,‘ ián0 2™ Ö me2őgazdaság alap.

raPfPhÍrk dÖn!Ő stratégiai fejada. ’ tehat nem közvetlen feladata,

munkásosztályunk, dobozó- előkészítése c “ cs^es ie-3zámo ására népgazdaságunk egységes, szccia- usta a apjamak megteremtése/- dolgozo parasztságnak ter meloszoyetkezetekbe va)ő ön. denies társulása és ezZel cgvüM a kulaksagnak. min! osztálynak megszün etcse utján Hangsúlyozta Gerő eivtárs hogy országunk iparosításénak ’ tnef gyersu ása és a béke

SSb ímegkijv#l li-hogy mind'

J°-f. él mindinkább szociális- ta népgazdaságunk legyen Fo ^óznunk kell az elpkészütetekefj egységes, szocialista, gazdasági

Fzzí-f tna‘m ?''téré* érdekében, híre f ?Vabb é ezödik 32 osztály.

mink fpUn; T’™ íel ke!1 véríezfp.nK Portunkat, dolgozó népünfolv-t-^2 e-°kéSzltö munka mellett foytainunk kell .népgazdaságunk -gefz^ területén a tőkés elemek „n ;" 0;:9.f-k ös kiszorításának !ohtikáiat, mindeneke’őtt a ke- Ged lemben, amelyet ^zoci-3]is ^ kereskedelemmel ken helvet.' esríemn.k. ^ei enrink kp„ a kís_

’n rí termelőszövetkezetek moz-aimongv ktfePődését.

A továbbiakban isme elten le- zofrezio Gerő elv'-'rs hogy Pár unk nol,-fikáiénak tengelye, népi ^emokráciínk a’apia „ m-mkéc0-7

;-v stóveíségie a dolgozó p?raszf és p szövetségen bf-hil a

Továbbra is alka xnaznunk ?:el! a saiáhos magyarországi viszonyoknak megfelelően az úgynevezett ux gazdasági politikát,

a szovjet tapasz fala tok alspján Ezt mindaddig alkalmazzuk, amig a szocializmus gvőze mé a népgazdaság minden területén ki rom vívtuk.

.Továbbra is fenn kell tartani bizonyos vonatkozásban erősi- eru kell a piaci kaocsola okat a termelés különféle ágai köpött A mezőgazdaság termények besVol- , '„í*.1 .rencíszerét ero*el;e<='bhen ?! kl^le>1V Suttal csökken- - i ke! azoknak a paraszt-gazda- knai% a. megkötöttségét, me- , kötelezettségeiknek elegeesznek. Ez rém jelentheti az ál- lam piacszabályozó szerepének

Ä°7äsä\A piaci

mailé t azonban

kozott ellátása mfltrlgyáva! ét nemesitelt vetőmagvakkal, ide'ar- tozik a? a sokoldalú segítség is, amelyet államunk termelés zövet* keze einknek nyújt, kölcsönök, te- nyésztörzsek stb. formájában. Idetartoznak a termelési szerződések, amelyek utján biztosítjuk az áh lám számára a szükséges mező- gazdasági termékek bizonyos részé*. Ne csak a parasztság személyes szükségleteit elégítsük ki, hanem mind nagyobb mértékben termelési szükségleteit is.

Pártunk, munkásosztályunk az elmúlt hat év alatt sok nagyszerű eredményt ért el, de a nagyüzemi korszerű szocialista mező a7daság létrehozása és uj, felemelt ötéves tervünk segítségével országunk iparosításának meggyorsitása, az egységes alapon nyugvó szociális a rér-gazda-ág meg^erem+ése nehezebb és bonyolultabb minden eddigi feladatnál. De nemcsak a feladatok nőttek meg, nemcsak az ellenség ellenállása fog növekedni,

hanem hata'masan megnő t és növekszik Pártunk, munkás- csztályunk, népünk ereje is. Ezért a most e’őttünk álló feladatokat is meg fogjuk o dani. Ezeket a tör énelmí fejlődés fűzte napirendre. Lenin és Sztálin tanításából tudjuk, hogyan kell megoldani. Mert munkásosztályunknak, dolgozó népünknek van harcokban megedzett, tapasztalt élcsapata. Pártja, a mi nagy Pártunk, amely szilárd akarattal tör- etetlen hi tel vezeti népünket a harcba a szocializmus teljes .győzelméért orsz-águn’-ban — feiezte. be beszédét Gerő Ernő elvtárs.

G.rő elv árs beszámolóját mindvégig feszült figyelemmel hallgalla a kongresszus. Több z- A:n tör* ki lelkes taps. a végén p:öig a küldöttek percekig ól'eh &k Sztálin és Rákosi elv'ársá&at.

Hozz ászóSá'iok

Az Osztrák Kommunista Párt üdvözletét Johann Kopie nie; elv- árs. a Pár' főtitkára ‘olmácsol- Elpiondoha: Az osztrák dol- qozók soha nem felejt de cl, hoqfi a Szovjetunió szabadiloíla fel őke!. Jól udják, hogy Rákodé Magyarországa szövetségesük. Ezért küzdenek az ősz rák dol- ,ozók a háborús agresszorok íígfékcz-éscért.

A nagy -apssal fogado'-t felszökj u án Koczma Gyula e’.vtárs, Rákos; Mátyás Művek pér bisokkal nagyobb mértékben kell fokoznunk a közvetlen termelési kapcsolatokat iparunk és mezőgazdaságunk között.

Ilyen kapcsolatok a gépállomások a különféle mezőgazdasági gépek és eszközök, a mezőgazdaság fo.

~o tságának' titkára beszámolt a kongresszusi vállalások 'e’jrsi 1- teről, -valamint hangsúlyozta, Jegy a felemelt ötéves tervet sok a pártszervezetek fokozott wnkáiával lehet megoldani. Ez- án Piok*r Ignác elvtárs, az ’’gyes-ült Izzó sz'aháoovistája a valus szakma legjobb dolgozója 'mondo'ta, hogyan emel e kis ’ejtöréssisl munkatej esitnjénvé . Jejslente'.te. hogy 1952 es tervé- 'ok első félévi előirángzatát feb- nár íö-iq befejezne. Ugyancsak nunkája eredményeiről számolt h’ Horváth Ede elvtárs, a Győri Vagóngvár Kossuth dij -s sz'ahá- lovisia ifjúmunkása. Elmondot. a, hogy Rákosi elvtársnak a sz'a- bánovistáic kongresszusán mon. io‘! multévi beszéde még na- ‘tyobb lel'cesedési; adott munkádhoz. Lelkes taps fogadta Ilysnt Vnpo elv'árs, az Albán Munkapárt küldő’, téns-k felszólalását. Beszámolt a Szovjet Hadsereg íHal felszabadito'M Albánia ha- 'alnias fejlődéséről: maid kife- íezte qz albán dolgozó nép el- zántságá' az imperialis'ák és a Tito-be.ndával szemben, a béke megvédésében.

Ezzel a kongresszus szerda föl előtti tanácskozása befejeződöd.

Megjelenik Rákosi Mátyás elvtárs kongresszusi beszéde

Február 2S-án füzet alakban megjelenik Rákosi Mátyás eiv- társnak, a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusán elhangzott beszámolója. Rákosi Mátyás elv- társ ‘örténe'mi jelentőségű beszé dében eddigi munkánk tapasztalatai, szocialista építésünk eredményei a'apján meghatározta az elkövetkező idők legfontosabb fel adatait.

A brosúra beszerezhető a pártszervezeteknél, a Szikra és az állami könyvesboltokban.

A HŐMÉRSÉKLET ALIG VÁLTOZIK

Várbaió időjárás: Változó felhőzet. többfelé eső. havas, ső, esetleg hózápor. Mérsékelt, he- ’.yenként élénk érzaki. északkeleti szé: éjszakai fagy. A nappali hőmérséklet alig változik.