Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-06 / 54. szám
Hatalmas eredmények. lényeges hibák a zalaegerszegi fűt olt ás kongresszusi versenyében A zalaegerszegi fütőház dolgozói értekezletet tartottak. Ismertették a kongresszusi verseny soriTn elért szép eredményeket, de a hibák, a hiányosságok feltárásáról sem fe_ ledkeztek meg'. Sxéni akar ék osság gépíukarékosság nélkül ? Horváth József elvtárs, a fűtő. ház vezetője rámutatott, hogy [mozdonyvezetők és fűtök amíg egyik oldalon, például a szénmeg takarítás terén szép eredményeket érnek el, megfeledkeznek arról, hogy egy uj mozdony előállítása nagyon sokba kerül az államnak, & akkor végeznek valóban jó mum* kát. ha nagy gonddal kezelik gépeiket, hogy azok minél ritkábban szoruljanak javításra. — A taka_ rékosságról sohase feledkezzenek meg a szaktársak — mondotta Horváth elvtárs, majd így folytatta: — Egyesek elszórják a gya* potot, nem gondolva arra. hogy ezzel súlyosan vétenek a takarékosság ellen. A mozdonyok tisz_ ttátásánál újra felhasználhatjuk a gyapotot, ha azt megmostuk, az .olajtól megtisztítottuk. A továbbiakban arról beszélt, hogy a fütőház dolgozói közül sokan elhanyagolják az elméleti képzést, holott meg van a lehetőségük a tanulásra. Felhívta a műhely dolgozóinak figyelmét, hogy a mennyiség mellett fordítsanak nagy gondot a minőségi munkára is. A szenező munkások munkáját kifogásolta. Ritkán jönnek el a termelési értekezletre,* és munkájukat sem végzik odaadással. — Persze, ez a kritika nem vonatkozik mindegyik szénrakó munkásra — mondotta Horváth elvtárs —, mert vannak köztük néhányan, akik kiemelkedő teljesitményt értek el, mint például Gecseg Károly, aki 173 százalékra végezte munkáját. 502 tonna szenet takarítottak meg A kocsitiszlitók félé ís szólt Horváth elvtárs, jobb munkára buzdítva őkt. A mozdonyszemélyzet munkájáról beszélve rámutatott, hogy minden kicsi dologgal a műhelyi dolgozókat terhelik meg, holott ezt ők maguk is el tudnák végezni, A hiányosságok felsorolása után rátért a kongresszusi verseny során elért eredmények ismertetésére. Papp József mozdonyvezető és Bakony János fűtő január 9-töJ a szénmegtakarításnál 35 százalékos napi átlagot értek el. Semesi Ferenc és Tuboly István is szép eredményt ért el, úgy, hogy a fütőház szénmegtakariíása kereken 502 tonnát tett ki. Természetesen ebben része van a többi mozdonyok személyzetének is. A kongresszusi versenyben kitűnt legjobb szakmunkások: Márkus Dezső géplakatos 158, Horváth Jenő 157, Pohl Károly pedig 154 százalékos átlagos teljesitményt ért el. A legjobb kocsivizsgáló Csibi Tamás. A kisebb javításokat maga végzi és szolgálata alatt hiba még nem fordult elő. 116 ezer forint megtakarítás uj eredményekre kötelez A továbbiakban megemlékezett Horváth elvtárs a legjobb adminisztratív dolgozóról, Bezák Erzsébet irodakezelőnőről, aki munkáját kifogástalanul látja el, a többi dolgozók is meg vannak vele elégedve. Aztán szólt Kámán Lajos előfütőről, aki munkáján kívül mint bizalmi is nagyon jól működik. A fűtőházi dolgozók kongresz- szusi felajánlásának értéke 56 ezer 837 forint volt, ebből 116 ezer 298 forintot teljesiteítek, ami 204 százalékos eredményt jelent, Ahol egy gyárat Az építőipar termelésében be következett hatalmas ugrás nem utolsósorban köszönhető annak, hogy építőiparunk az ötéves terv első évében lett dön főleg kézműves jellegű iparból részben már gyári jellegű, gépesített építő nagyiparrá. (Góró elvtárs beszédéből.) Az ember, aki egy ház építését úgy képzeli el, ahogy régen látta* tudniillik, hogy kell hozzá kőműves, néhány „culáger“, egv csomó tégla, plusz maller, gerenda, léc miegymás, az bizony cgv kicsit kapkodja fejét, lia időt szakit magának és illegte fkinti a ruhagyár építkezését Zala egerszegen. Ennek az építkezésnek körülbelül annyi köze van a régi épitő- Tnunkához, min'!' magának a le Cndo gyárnak a régi gyárakhoz Az ugyanis, hogy a neve mos' is gyár. régen is az volt. De milyen gyár!? Hát nem igen lehet találni oly-af- másutt, csak a Szov-- ja-iumóban. XJjszerü gyárat, újszerű építéssel Gödinek elvtárs odalerifeMe ielénk a látképet, a papírt betöltötte egy 'eldöntőt!] téglaformaju épület, amely négy emeletből áll. S egyik -emeleten sincsen ablak. Nincs? Nincs, mert az egész épü let fala üvegből van. Ami meg far-ja az üveget, az betonból készült. Hogy szebb legyen, kívülről nyerstégla burkolatot kap. — Gyönyörűség lesz itt majd a munka — mondta Salamon elv- társ, és különös gonddal dolgo zott’ brigádjával, hogy a nyerstégla alapba csak szép, egészséges képű téglák kerüljenek és kézben arra is 'tudott- ügyelni- hogv ne essen 105 százalék ala a teljesítmény. No, de it:5 mem is annyira a gyárról van szó, an nál több lesz majd, ha- dolgozik és kultúrtermében, étkezdéjében- orvosi rendelőjében ruházat! munkások fordulnak meg. __ Beszéljünk most az építkezésről é #az épi'tőmunkásokról. akik eljuttatják eddig a gyárat. A gyár kibontakozó körvonalai? épületek veszik körül. Közvetlen -a bejára; mellett balra egv hosszú ház, amott jobbra mellei te mégegv. Mik ezek? Gyárak. Az épületit, vagy legalábbis az épüle: elemeit készifik itt betonból. Sínpár szalad be a hosszú hodályba, a villanyiám pák fénye hatalmas vas betongerendákra esik egyik oldalon, a másikon gondosan letakart, finoman gőzölgő ..fakádakra*’. — Nyolc óra alatt mégszilárdul it: a vasbetongerendá — mondja Molnár elvtárs,, a szomszéd ház betonalapkészitő brigádjának va zetője. — Régen legkevesebb 14 nap kellett hozzá. Mennyi a -c- herbirása? Elfér rajta három száz tonna úgy, hogy csak a vé gei csorbulnak ki. Ezzel a módszerrel csinálunk nyolcóránként 168 darab vasbeton lapor is. A betongerendák közé ugyanis be tonlapokat -teszünk, és képzelhető- milyen hamar fel tudjuk építeni a gyárait. Bezzeg, mikor én hónapokig csapkodtam a mákért a falira* mig felépítettem egy Skis családiházat, nem gondoltam, hogy ilyesmi is létezik. Munkában a futószalagok Szóval ez volt az előregyártót'- ház Ott viszont -a házgyárié gép következik. A hatalmas betonkeverő szája úgy habzsolja a havi cső'3, hogy Boro.s Albert betonke- verőbrigádja könnyen megcsinálja a 227 -százalékot, különösen, ha olyan erő mozgatja karjukat, mint a kongresszusi verseny elért eredményei megtartásának igyekezete. — Fal -ez -annyit, hogy még Truma-n nagy száját is be lehe: vele tömni, — mosolyog Nagy György, a brigád egyik tagja és arra gondol, hogy itt) most betonba temetnék az egész imperializmust, háborújukkal együ tt. A gép másik oldalán ugyanis már a beton? okádja a gép szája. Nem a földre, nem is egv ibrik be. A futószalagra. Olyanra amiből a Vasvázas lakatosai vagy ö:vénet gyártottak. Az viszi - fel egyenesen a fal tetejére, ok meg már Illés Gyula brigádja várja. \ betonkor dók aláteszik legfőbb szerszámukat, a targoncát, a rá- hulló beont beleöntik az elkészi- e'.t keretekbe és Illésék belerak jak a vibrátort. Hát az meg mi? Egy olyan elek'-romos árammal működő gép, ami jobban meg döngöli a betont, mint a sulyok. S nem kell vele mást csinálni, csak beletartani a betonba. Igaz, hogy kicsit- üvöl'-özik, mint akit nyúznak, de Illésék fülét ez nem igen bántja. —- Jobb zene az, mint a döngölő huppogása — mondja Mészáros János, a brigád egyik tagja. — Meg gyor sabban is lehet vele dolgozni. — Gyorsabb is, jobb is, a mi érdekünket szolgálja — szól közbe Tóth Péter. — Tehát csak a népi demokrácia valósíthatta meg. Ezért érdemes jól dolgozni Csak a népi demokrácia, a Párt vezetésével. Ha ez aem volna, bizony Tóth Péterek és Molnár Kálmánok most is valahol falun gondolhatnának hcbe-lióba arra, hogy jó lenne hasznosítani a tudást, amit megszereztek. De van ötéves térvünk, amit modo sí toltunk. Még többet adunk vele a népnek, és még 3 milliárdos ruházunk be vele az építőiparra. Azért, hogy még több gép segítse a dolgozókat, még gyorsabb legyen a szocializmus építése, még könnyebb legyen a munka. Ezért érdemes jól dolgozni — mondja minden ruhagyári épilőrmmkás nevében Illés Gyula, — Megkaptuk a Part zászlóját, hogy eddig jól dolgoztunk. De mi ügv vesz szűk, hagy ezután is jól. még jobban dolgozzunk. S ebben 'nem is lesz hiba, ezt Ígérjük... & lermelöcsoporiok nrnőségi megerősítésén van a tő hangsúly! Javítsa ki a hegviiitéskörüH hibáit a kálosdi tanács Kálosd községben hiba van a tanács vezetői körül. A tanács elnöke és titkára szembehelyezkedik a kormány intézkedéseivel, a miniszteri rendeletekkel. Nem ér-’ tenek egyet a járási tanáccsal sem s igy a terménybegyiijtés sem megy náluk. Purser Ferenc tanácselnök és Tar guba Miklós, a tanács titkára fütyülnek a magasabb szempontokra, a rendeleieket sutba dobják és azt mondják: ök nem sepernek senki padlásán sem. A tanácselnök és a titkár megfeledkeznek arról, bogy a tanácsnak nem padlásseprést, hanem elsősorban is felvilágosító munkát kell végeznie, A község lakosságának egy rész« kihasználja a tanácsnak C2t a károsan elhajló, helytelen munkáját, és teljésen elhanyagolja a termények beszolgáltatását. Eddigi eredményük mindössze 9 százalék. Szégyenletesen kicsi szám. Persze, a tanácselnök és a titkár mit sem törődnek ezzel, annál jobban a járási tanács, amely már másod* ízben indított fegyelmit mindkettőjük ellen. Kálosd nem tartozna a rossz községek közé, ha a tanács végrehajtóbizottsága megjavítaná munkáját. A módszeren sürgősen változtatni kell, és a tanácsnál fokozni kell .a fegyelem és a köte- leségtudás kiépítését, mert ha ez megtörténik, a 9 százalék helyett rövidesen 100 százalékos eredményről számolhatnak be. Helyesen járnánk el, ha begyűjtési versenyre bírnák a szintén gyengén dolgozó ligetfalvi tanácsot. Zalalövö, Zalaszentmihály, Pö- .ös'ke, Zalaigrice tera^-ószövetke. zeli mozgalmunk eddigi megerő- litcse és fejlesztése során szocia ista község lett. Ormándiakon, kacsán, Egcraracsán, Liszóu uj termclőcsOporfok alakultak. A enti járás kivételével szép számban uj fáitok erősítik a már meglévő termelőszövetkezeteiket, ter- uelőcsopor tokát megyeszerte. Közel 150 termelőcsoport mű kődik a megyében. Az elmúlt esztendőben a becse- helylek, a nagykanizsaiak, a za laszentbalázsiak kitűnő eredményeket értek el a térmelés terén. Miért? Mert a termelőcsoportok színe, a pártszervezet jól dolgo zott, helyes volt a munkaszervezet, jól működtek a brigádok, a m u irka cs a p a t ok. Eredményeik népszerüsitése nagymértékben se. gihet't * tiS'Zcs-mozgalom megszi lárditásának eddigi munkájában Felvetődik a kérdés, hogy meg voh e a munkaszervezet a többi t c rra 3 lő csoport,nál? Elm o n üli a juk nyugodtan, hogy nem! Iía meg is alakultak a brigádok és munkacsapatok, azok bizony terv szerülleniil, szervezetlenül dolgoztak. A paesai harcos t-sizcs veze ő ségev vagy a vöcköndiek nem kis büszkeséggel mutogatták nekünk hogy ennyi és ennyi brigádjuk, ennyi meg ennyi munkacsapatuk dolgozik. Csak azt nem mondták meg, hogy papiron! Általában véve az volt a helyzet, hogy gyakorlatban S zen: györgv völgyön, Szehfliszlón, Türjén, Zala sízentgró jOn is egy^egy területnek nem volt személyi felelőse, ösz- szejöltek a dolgozók reggel, aztán a vezetőség 'kijelölté, hogy ma ez a munkacsapat erre, hol nap pedig a másik területre megy dolgozni... Mi adódó fii ebből? Kapkodás iervszcrütlenség. Vöcköndön például igen elmaradtak az aratás sál, Türjén napszámosálcat kellett, hogy fogadjon a tszcs, mer’ a krumpli különben bent maradi volna, a földben. Nekeresden és jobb más helyen is november de rékán vágtáik le a kukoricaszár utolját. Elrohadt. Sokkal súlyosabban esik a lába az a körülmény, hogy a tervszerű tlenség következtében több íiermelőcsoporiunk átlagtermése bizony alatta maradt a község egyénileg dolgozó kis- és kö zép par ászt jai át la gterm e lésének. Nosza a kulak! Uszított. Rágalmazta a csoporton kívülállók e-lőt/3 a nagyüzemi gazdálkodó l. Olyan csetis előfordult — például Nekeresden —. hogy eluralkodott az egyenlősdi. A termelőszövetkezeti; mozgalom fejlődésének komoly gátjai voltak ezekben a megyékben. Most a tavaszi munkálatok megkezdése előtt — ahol ez még nem történt] meg igyekezznek oft is a szilárd munkaszervezetei létrehozni. Ez az első és legfontosabb feladat a tavaszi munkák megkezdése élőik az ősszel és a most megalakult lermelőC'Opor- loknál. Előttünk állnak a mull esztendő tapasztalatai. Zalalövö szocialista községben Pölöskén, Zalaszentmihály on is ez volt a dolgozó parasztok legelső lépése: Egészséges munka- szervezet, megteremtése, a területek brigádok szerint való felosztása 'az egyéni felelőssér bizlosNása. Ezekre a tényezőkre alapoztak, amikor a megye valamennyi szocialista községét és lermelőcsoportját, a tavaszi mezőgazdasági munkálatok minőse- gi és időben történő elvégzésére versenyre szólították. Brigád- és niunkacsapalvcze- őkül azokat a dolgozó parasztokat állitsák be, akik eddigi munkájukkal is bebizonyították, hogy derekasan megállják a helyüket a termelésbe.!. Különös gonddal ügyeljenek arra, hogy a női munkaerőket le ne becsüljék. Bátran bízzanak rájusk felclősség- eljes feladatokat, mert például az andráshidai állami gazdaság női munkacsapattá — csak egy példa a sok közül — nem egy esetben túlszárnyalta a férfi munkacsapatok eredményeit. Helyes kezdeményezés történt ezen a téren Zalaszsnrnihály és Zalalövö szocialista községekben. A brigádok tervét ne a könyvelő készítse el, vagy egy-egv gépállomás, vagy állami gazdaság mezőgazdásza. Helyes ha segítenek a szakemberek ebben a munkában, rámutatnak a brigádok által eikésziteb egész cvi érv jó oldalaira és hiátiyossá- gaiira, de legfontosabb, hogv a brigádok megismerjek a csoport üzemtervéből rájuk eső feladatokat, így biztositha juk, hogy a csoport minden egyes tagja a magáénak tudja a torvet. Alapos körültekintéssel szervezzék meg a termelőcsoportok azt is, hogy minden egyes tag tisztában legyen a muiikaegységszámo. iással. Ne feledjék «1, hogy a . e r m előcsopo r t-mo zg'alo m ráki'. néje az egyenlősdi. At elmúlt esztendő során a raunkásegység- sz ám olás helyes ismeretének hiánya nem egy termelőcsoportunkban okozott egyenetlenséget. A munkaegység az a fokmérő a csoportban, amelyik előrelendit-i a munkaversenyt, a termelékenységet. Éppen ezért szükséges már most, a munkálatok megkezdése előtt, hogy különös gondot fordítsunk a versenymozgalom ki. alakítására, a termelésben kimagasló eredményt elért brigádok, munkacsapatok népszerűsítésére. Becaehelyen, vagy Nagykanizsán azért tudta, betölteni azt a szerepet a versenymozgalom, amelyre hivatva van, mert alaposan- megszervezték a termelés mennyiségi és minőségi fokozása érdekeljen a verseny nyilvánosságát is. A versenytábla a termelő csoport műszójának hu tükre! Ezt ne tévesszék széni elől! A kongresszusi felajánlások tejesítésében a munkaverseny lazasága és szervezetlensége azt eredményezte, hogy a Pár: zászlajáért indított nemes vételkedésből termelőcsoportjainknak mintegy harmada vette ki csak a részé?, A két kezünkön meg tudnánk számolni, hogy egyéni mun* kafelajánlás hány történt. Lobot a lazaságból sok mindenre követ, kczteíhéiünld... De szolgáljon komoly okulásul az •elköve-ikézendo időkre. Kétségtelen, hogy mennyiségileg erősen megnőttek a megye termelőszövetkezetei. Most elsősorban azon van a döntő hangsúly, hogv minőségileg is megerősödjenek, és ezekben a napokban, a tavaszi -munkák megkezdése előtti a munkaszervezet megszilárdításával erős Lsük tovább a termelőszövetkezeti mozgalmat. A zalaszentgróti járásban hét tszcs működik A zalaszentgróti járásban megalakult Kustánban is a termelőszövetkezeti csoport s ezzel a járásban lévő tszcs-k száma hétre emelkedett. A csoport szer ' vezésében elől járt Huber Lajos dolgozó paraszt, aki hónapokkal ezelőtt- még nem. lehetett megnyerni a nagyüzemi gazdálkodás számára. Most elől jár az agitá- lásban. — Sokat gondolkoztam én _— mondja Hóbor Lajos agitá- ciöja során. — Az eredmények és a fejlődés mutatták meg nekem az utat- A dolgozó parasztok nem szaladhatják el a boldogulásnak azt a nagy lehetőségét, melyet a tszcs biztosít számunkra. A kustáni gazdák hallgatnak az okos szóra. A hangulat annyira jó a tszcs’kkel kapcsolatban, hogy napről-napra emelkedik az érdek, lődők száma. Kedd. 1951. mire. •.
