Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-03 / 52. szám

akarjik kié me', ni, hogy nem gya. korolnak felettük bi rab lot és nem vonják őket felelősségre. A káderek és a dolgozók ne­velésének ügyét, szolgálja, ha a feleltisségrevonást nem „négyszemközt“ intézik e!, hanem, ha okát és a felelősség mértékét egyes esetekben a szé­les dolgozó tömegekké! tudatják, hogy az elkövetett hibákból má­sok is tanuljanak. Ez az egyik útja annak is, hogy a széles dolgozó lömegeket mind­inkább be lehessen vonni az alul. ról jövő ellenőrzésbe. A dol­gozók folyton javuló viszonyát •mutatja a társadalmi tulajdon hoz, hogy egyre , löbb bejelentés érkezik.részükről az AEK-hoz is. Ezekben a dolgozók felhívják a figyelmet az nnyagpoesé.kolás, a helytelen munkaadagölás. a rtp állomások. a felesleges költöz­ködések és költekezések, a meg- hizhaiatlan nyilvántartás ese­teire. Számos olyan vezető van, aki még mindig rosszul viszonylik az ellenőrzéshez: Ezek a veze­tők nem ér'ik meg, hogy a bírálat a vezetés legfonto­sabb segítőtársa. A bírálat elfojtása, a bírálatot gyakorló üldözése tűrhetetlen. Sztálin elvtárs ezt barbárságnak minősíti. A bírálat elnyomóival szemben a Párt cs a kormányzat kemény féllépése máris érezteti jó hatását: egyre ritkábbak a megtorlások és egyre bátrabb a bírálat’. A Párt útmutatása és bírálata az ellenőrzést képessé teszi hi­ányosságai kiküszöbölésére, mun­kájának .megjavítására. Ezzel az ellenőrzés is meg fogja ludir adni az állami és gazdasági veze lésnek azt a segítséget, amellyel előmozdítja hatalmas tervünk végrehajtását, a.szocializmus épí­tését, a béke védelmét. A következő hozzászóló Somos András elvtárs, az Arárludomá- nyi Egyetem Kossu h-dijas ta nára volt. Bevezetőben az Agrár- egyetem feladatával foglalkozott, az oktatás színvonalának emelé­sével, a szovjet .szakirodalom felhasználásával. Az oktatás’ munka hiányosságai közölt.emlí­tette, hogy még kevés a kutató munka, amelyet pedig az ötéves terv célidtüzéseiaék megvalósí­tása érdekében fel1 étien szapo­rítani kell. Végül elmondotta, hogy az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásának érdekében rendszeresen támogatják a 'er- melőszövetkezetck. és, csoportok dolgozóit, szorosabbra fűzik kapcsolataiba1 az állami gaz daságokkal és kísérleti lék pék­kel. Azután Hidas elvtárs felolvas- ’a Just Lippe elv'árs üdvözlését, amelyet a Norvég Kommunista Párt küldöttsége vezetőjeként a kongresszuson el kívánt monda­ni. A norvég testvérpárt ikü: dötlsége már hazautazott. KalktV A mi a chíái^nő felszólalása Bátyó Anna elvtársaő. egész­ségügyi miniszter felszólalásában hangsúlyozta, hogy szocializmust építő társadalmunk mind főb­bet foglalkozik egészségügyi problémákkal. .lr egészségiigy eggik legfontosabb feladnia a VliógyUó munka minőségi emelé­séért, az orvosok szakképzettsé­gének növeléséért folytatott harc. Konkrét tervet kell kidolgozni a tbc,ipa rák, a nemibetegségek el leni. küzdelemben, a gondozóin­tézmények széles hálózatát kell létrehozni, megfelelő 'tudomá­nyos .kutatóintézetek vezetésével, egyesítve ilyenformán a tudo­mányt a gyakorlattal. A magán gyakorlatot folytató orvosok munkáját alá kell rendelni az állam érdekeinek. Az egészség ügyi miniszteri ununk különös fi­gyelemmel kell fordulnia köz- t:gcszségüg1)i feladotta ini: megol­dása felé is. A szovjet tapaszta­latok nyomán megszervezzük az állami közegészségügyi felügyel- let. Ezután RaUcó elvtársnő kiemel Szonihnb 1951. mire. 3. t? az anya• és gyermekvédelem terén elért eddigi eredményeke és felhívta az orvosok figyelmét, hogy feladatuk nem a táppénz- csalók 'támogatása. hanem a be­teg dolgozók gyógyítása, a dől gozóle egészségvédelmének kiépí­tése és megjavítása. Szabó László elviárs. a Vasas Szakszervezet ügyvezető elnöke a vasipar dolgozóinak kérdéseiről beszéli, majd Hidas István eiv- várs bejelentette, hogy a Magyar Nők Demokratikus Szövetségé­nek küldöttsége kivan ja üdvözöl, ni a 'kongresszust. Nagy taps kö­zepette vonullak - be. a munkás- asszonyok, falusi nők,, tarka* nép­viseletben, kezükben virággal. Szabó Mihályné elvtárs, üdvözölte az MNDSz nevében a ikongresz- szust. Köszönetét mondott a Pártnak, Rákosi elvtársinak, hogy megtanította a nőké’ élni égvén- jo m s águkkal. A ni i hazánk végre a miénk left — mondotta _’ a mi édes húzónkat akarjéik a: im pcrialisla bitangok egy bor­zalmas háborúval szctdulni. Mi nem megyünk Kohner báróékhoz cselédnek! A vérünkéi, adjuk oda hazáinkért. S minden becsü­letes magyar asgzony harcol az. ';■>!. hogy szép hazánkban gyerme­kein): élele minél boldogabb le­gyen. Mi, magyar asszonyok meg foga dj 11 k Ráko si e 1 v l á rs i iák, hogy még keményebben, még erősebben dolgozunk és harco­lunk a békééi'!! Ezután az asszonyok hatalmas virágcsokorral üdvözölték az el­nökség tagjait. A szovjet küldöt­tek Jugyin és Ponomarjov elvtár-* .sak meleg kézszoritással köszön­ték meg a virágot. Ezután a nő- küldöttség „A béketábor legyőzhe- íetlen“~t énekelve kivonult s a sokszáz hang együtt, harsogja ve­lük a béke dalát. A referátumhoz ezu’án Pausz János elvtárs, belkedeskedeimi mi­niszterhelyettes szólt hozzá. El­mondotta, hogy a kereskedelmi apparátus hibáinak kiküszöbölésé­vel a jobb áruelosz'.áshoz hozzá fog járulni, kíméletlenül leleplezik a soraikban megbújt ellenséget. Ezután Esther Vileuske elvtársnő, az Izraeli Kommunista Párt kül­dötte üdvözölte a kongresszust. Hozzászólt a referátumhoz Bíró Ferenc -elvtárs, a Budapesti Párt­bizottság tagja, aki termelési kér­désekkel, a műszakiak munkájával s a munkafegyelem megszilárdulá­sával foglalkozott. A vitat berekesztve nagy taps közben Gérő Ernő elvtárs emel­kedett szólásra. Zárszavában a kö­vetkezőket mondotta: — A felszólalások a referátum­mal egyetértettek. Elhangzott egész sor érdekes és értékes ja­vaslat, elhangzott több helyes és hasznos bírálat. Az újonnan meg_ választandó Központi Vezetőség­nek mind a javaslatokat, mind a bírálatokat figyelembe kell majd venni, fel kell dolgozni és értéke­síteni kell a további munkában. Kiss Károly elvtárs beszámolója a Központi Ellenőrző Bizottság munkájáról Rövid szünet után Vass István-* né elvtársnö nyitotta meg az ülést. A napirend harmadik pont­jaként Kiss Károly elvtárs, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke tartott referátumot a KEB mun­kájáról, Kiss elvtárs beszédét aizziáil kezdte, hogy az MDP első kongresszusa-, amikor megvá­lasztotta a Központi Ellenőrző Bizottságot, feladatává létté: őrködjék a párttagok és tag­jelöltek politikai magatartása, erkölcsi tisztasága és párthü- sége felett, folytasson kímé­letlen harcot, a, párfszerütlen. fegyelmezetlen, pártellenes.- frakciós tevékenység és a kor­rupció minden fajtája ellen, őrködjön azon, hogy a dolgozó nép érdekeit és erkölcsi felfo­gását sértő elemek, vagy a nép ellenségei ne furakodhassanak be pártunkba. Az MDF első kongresszu­sa óta n KEB munkája is sokat fejlődött. Elősegítette ezt a fejlődést a pártszervezetek munkájának általános fejlődése, az éberség fokozódása, különösen a Itajk- banda leleplezése óta. n kriti­ka és önkritika fokozottabb alkalmazása főként a Központi Vezetőség múlt év február 10. határozata óta. Jónak bizo­nyult a KEB-nek az a gyakor­lata. hogy egyes határozatok végrehajtását és döntési ha­tását indőnként a helyszínen ellenőrizte. A pártszervezetek a KEB határozatait helyesnek és igazságosnak tartják. Példákat sorolt fel Kiss elv­társ arra vonatkozóan, hogy mind sűrűbben fordulnak a KEB-hez az egyszerű pártta­gokon kívül a párfonkívüiiek is. Ezek a, bejelentések a, leg­több esetben komoly segítsé­get nyújtanak az egyes ügyek felderítéséhez^ A KEB sok esetben hozta helyre az al­sóbb pártszervek helytelen fegyelmi eljárásából eredő hi­báikat. számos igazságtalansá­got szüntetett meg és a bűn tetés mellett a kommunista nevelés egyik komoly fényezőjévé kezd válni A KÉB az » MDP első kon­gresszusa óta 105 ügyben foly­tai ott vizsgálatot, amelyben a Pártba befurakodott ellensé­get leplezte le. Felfedte a fel- szabadulás előtti, fasiszta ma­gatartást. jobboldali szoedem aknamunkát, tervgazdaságunk, a szocializmus ellen, vétőket, szabofálókat. vagy olyanokat, akik az ellenségnek adták el magukat. Sok olyan iigy került a KEB elé, amelyben a pártonbelüli demokráciát sértették meg, igazságtalan határozatot hoz­tak. Pártszervezeteink titkárai és vezetőségei még ma is több esetben sáriik meg a pártde­mokráciát azzal, hogy köny- nyelmüen fosztják meg a párttagságtól a kis hibákat el­követő párttagokat. Még mindig sok a felületes vizsgálat alapján hozott rossz, igazságtalan fegyelmi ítélet. A felszabadulás utáni évekhez viszonyítva van javulás, de még előfordul, hogy egyes vezetőségi tagok mondják ki a pártszervezet ben a kizárást és ennél enyhébb fegyelmi büntetést ritkán alkalmaznak. Még ritkábban kerül arra sor. hogy idejében való figyelmez­tetéssel. megóvják a párttago­kat nagyobb hibák elkövetésé­től. Legyen előttük ezen a. té­ren is nagy tanítónknak, dol­gozó népünk szeretett útmuta­tójának. Sztálin elvtársnak tanítása: „Figyelmesnek kell lenni az emberek, a párttagok iránt, szívünkön kell viselni a párttagok sorsát“. Még mindig nem tudatosí­tottuk eléggé, hogy ahol a kritikának, a bírá­latnak szabad tere van és élnek i§ vele párttagjaink, ott gyorsan megjavul a. pártszervezetek munkája­Annak érdekében, hogy a fe­gyelmi eljárás a nevelés esz­köze is legyen — folytatta Kiss elvtárs —. az egyes ügyek tárgyalásakor rendsze­resen meghívtuk az ügyben érdekelt pártszervezetek veze­tő funkcionáriusait, hogy a ki­vizsgált ügy tanulságait köz­vetlen tapasztalataik alapján hasznosítsák. A Politikai Bizottság múlt év június 29-i határozata -a nagyobb pártszervezeteknél a fegyelmi* bizottságokra bízta az ügyek kivizsgálását és a KEB-et, bízta meg ezek ellen­őrzésével. — Megállapítható, hogy ahol a megyei titkár ko­molyan foglalkozik -I fegyelmi bizottságok munkájával' segíti őket. eset énként rész tvesz eg.V-egy , ülésükön, ott jó a munkájuk. Ahol a megyei tit­kár vagy a megyei bizottság magár,a hagyja őket. ott egyik hibát -a másik után követik el. Milyen hibák tapasztalhatók a megyei fegyelmi bizottságok munkáiéban ? 1. A fegyelmi ügyeket nem vizsgálják meg tárgyalás előtt alaposan, nem kellően készítik elő az érdekelt elvtársakat, nem hívják meg személyesen és védekezésüket nem hallgat­ják meg. Leginkább azért, mert ■-> megyei pártbizottság az előkészítési munkával meg bízott referens elvtársakat más feladattal halmozza cl. 2. A fegyelmi bizojttsá&’okhoz nem ‘ar'ozó ügyeket intéznek, például tagjelölt előéletének .vizsgálat a, .gabonab’egvfijiés, slb .Va«v bele. ken át nem tartanak ülést, az ügyek cliidézekenül halmozód­nak fel. 3. Előfordul, hogy a fegyelmi bizottságok elmerülnek <az apró részletekben, ami miatt a bizott­ság ülése elhúzódik. Például Borsod megyében reggel héttől este hétig tartó ülésen három fegyelmi ügyet tárgyaltak meg. Ä hibák leküzdésére és a mun­ka megjavítására azonban meg van- minden lehetőség és van i folyamatos javulás. A KEB szigorúan fellépett az egyes pártszervezet! és vál­lalati vezetők elten, akik a velük szemben alkalmazott kri­tikát el akarták fojtani. A krilizálókkal sz:mb:ni megtor­lások és a kritika elfojtására való törekvés, ma már csak szór­ványosan fordul elő, de hogy sok helyen nem jó szemmel néz lék azt. aki meglátásaival a Párt központi szervéhez fordult, bizo­nyítja az is, hogy gyakori a névtelen bejelentés te vők száma. Rendes, becsületes munkások, ha. azt látják, hogy észrevételeikért, véleményükért nem védi meg őket a pártszervezet, kényt elé. nck bejelentéseiket névtelenül megtenni. Természetesen mi ezeket a névtelenül érkezett b?- jelenrésaket is megvizsgáljuk. Annak előrebocsátásával, hogy a kommunisták ezrei adják a legjobb élmunkásokat, a gyárak­ban és bányákban, az állami ap parátus intézményeiben és hiva­talokban, hogy pártifunikcionáriu- saink zöme jól végzi feladatát, mégis meg kell állapítanunk hogy pártiUkáraink és pártfimkcí.o- náriusaink egy kisebb részé­nél a helytállás és példamuta­tás terén komoly hiányossá­gok vannak. A KEB vi’/sr/áta! iná I tűk, hogy vannak kommunistái: a pár;- és vállalati vezetők kö­zű t. akik elkényelmeskedték és önelégültekké vártak, elszakad­tak a tömegektől és azt hiszik,, hogy kényelmesen sétálunk bele a szocializmusba. Kommunista önkritikával be kell ismernünk, helytelen volt, hogy‘már az első eseteknél nem léptünk fel szigo­rú kritikával az ilyen esetekkel szemben. Az utóbbi időben szaporodtak a KEB előtt az olyan párttagok ügyei, akik a felszabadulás előtti időben jobboldali, vagy fasiszta szervezetek tagjai voltak és ezt mindezideig eltitkolták. A KEB gyakran tapasztalja, hogy . sok rendes munkás, paraszt és értelmiségi került a felszaba­dulás előtti időben átmeneti­leg a horthysta fasiszta propa­ganda hatása alá és ez, ha most becsületesen dolgoznak, nem lehet akadálya annak, hogy a kommunisták sorai között fog­laljanak helyet. Mi ezeknek a dolgozóknak, ha láttuk, hogy az újjáépítés, a ter­melés terén jói dolgoznak és hi­báikat ezzel teszik jóvá, múlt­jukra pontot' tettünk. Hibájukat azonban ae növeljék azzal, hogy mindezt a Párt illetékes fórumai előtt eltitkolják. A Párt feltétlen őszineséget követel meg minden kommunistától és ezért eljár fe- gyelmileg azokkal szemben, akik nem őszinték. Ugyancsak szigorúan fel kelj lépni azok . ellen, akik pártokmányaikat meghamisítják, akik nem be­csülik meg pártigazolványu­kat, vagy elvesztik azokat. A KEB munkájának politikai színvonalát tovább kell javítani. Pártunk növekedése, az előttünk álló feladatok nagysága, az osz- lályharc kiéleződése a falun és városban megköveteli, hogy a-z eddiginél sokkal keményebben, szigorúbban lépjünk fel azokkal szemben, akik eltérnek a Párt vonalától, akik hanyagul végzik munkájukat és károkat okoznak n e m ze S ga z da ságu n k n a k. Eiinek a változásnak a KEB és a fegyelmi bizottságok határoza­taiban is ki kell fejeződnie. Pártunk az MDP I. Kongresz- szusa óta egészségesen és erőtel­jesen fejlődött. Szervezetében szilárd és egységes. A dolgozók széles tömegei magukénak vallják, bizalommal tekintenek, rá cs követik útmutatásait. A KEB az elmúlt két és fél év foivamái munkájával, lla-tároza- ■aival ehhez az egészséges, egy­séges fejlődéshez igyekezett hoz­zájárulni. Kérem a tisztelt Pártkongresz- szust. hogy a KEB munkájáról e,t beszámolómat vegye tudo­másul. Kiss Károly elvtárs jelentését a kongresszus egyhangúlag tudó' másul vette, ezután Olt Károly elvtárs a kongresszus által válasz­tolt Fellebbviteli Bizottság elnöke tett jelentést a bizottság munka-* A Fellebbviteli Bizottság jelentése — Pártunk Szervezeti Sza­bályzata kimondja, — mondot ta, — Jioíi’y kiszabott párt bűn tefés elten a felsőbb pártszer­vekhez, egészen az országos Pártkongresszusig lehet fel­lebbezni.'1 A kongresszushoz 1(!4 felleb­bezés érkezett. 164-en kérték a Központi Ellenőrző Bizottság kizáró határozatának megvál­toztatását. Ezenkívül számos kérelem érkezett a kongresz- szushoz olyanoktól is, akiket a tagfelülvizsgálat ábrán a Párt­ból kizártak. A kongresszus által kikül­dött fellebbezési bizottság megvizsgálta a Központi El­lenőrző Bizottság által kizárt 104 volt párttag visszavételi kérelmét. A fellebbezési bi­zottság a kérelmezőknél első­sorban mérlegelte az elkövetett hiba súlyosságát, megvizsgál­ta. hogy a kizárás óta elteli idő alatt a kizártak milyen magatartást tanúsítottak ho­gyan viszonyultak a Párthoz hogyan viszonyullak a terme­lő munkához. A fellebbezési bizottság n 1f*f visszavételi kérelem közül hét esetben javasolja a vissza­vételi. kérelem teljesítését. Ja­vasolja a kongresszusnak, hogy Kovács Ferenc halogyi dol­gozó parasztot, Kukk György géplakatos* segédet, Tusák László tisztviselőt, Csonka; Ernő órássegédet, Kovács Mihály műszerész hegesztőt. JHás Ferenc tanítót és V sepr égi Zoltán famunkást a Pártba vegye vissza. Olt elvtárs javaslatait rész­idősen megindokolta és java­solta továbbá, hogy a fennma­radó 157 fellebbezést, továbbá valamennyi — a higfelülvi/s- gálat során kizárt volt parting visszavételi kére hűét — a kon­gresszus utalja a nicarálns:- tcncln ui Közönyt} Ellenőrző bizottság hatáskörébe azzal, ho"*v ;-> fel 1 ebbe zMekd jlj- tvC visszavételi kérelmeket vlzs- Mil ja meg. A Feljebb-* ósí !!rt>|ü .><,• jn. -aslata.it a kongryss-rpe egy­hangúlag Hfogmlrt z* * csütörtöki ülés végeiért,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents