Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-03 / 52. szám

«• Népi demokráciánk állama ilymő- dou egyre inkább alkalmassá vá­lik alapvető feladatainak tel jesité sere: a gazdasági-kulturális építő munka vezetésére, a belső osztály- ellenség felszámolására, a honvé­delem megszervezésére. IV. A kongresszus megállapítja, bogy az egységes munkáspárt megteremtése helyes Volt, hogy a volt szociáldemokrata munkások és funkcionáriusok — egyes szo­ciáldemokrata vezetők árulása el­lenére ■— a marxizmus-leninizmus alapján összeforrtak a kommunis­tákkal. A Magyar Dolgozók Párt­ja tekintélye megnőtt, vezető sze­repét helyes és eredményes politi­kája alapján a do gozó nép elis­meri, A Párt az Egyesülési Kon­gresszus óta szervezetdsg megerő­södött. ideológiai színvonala emel­kedett, a pártszervezetek az ipar­ban munkájuk központ jába a ■termelés feladatait állították. A párttagság felülvizsgálata, bár nem volt mentes komoly hibáktól, ícnyegében eredménnyel járt: a Párt megtisztította sorait a vélet­len, a törtető, oszíáiyidegen és el­lenséges elemek jelentős részétől és ezz-el szilárdabbá, egységesebbé vált, tagságának társadalmi ösz- szetéíele javult. A páríonbelült demokrácia fejlődött, 'a pártszer­vezetek vezetőségeinek ujjává- lasztása során friss erők ezrei bukkantak fel és jutottak a veze­tésbe, a bírálat és önbirálat bát­rabb alkalmazása felélénkítette a pártéletet és megjavította a Párt és a iömegek kapcsolatát. A Párt csapást mért az sinperiaistákra, felfedve és meghiúsítva azt a ter­vüket, bogy a Tito-féle áruló klikk és ítajk kémbandája segítségével megkaparintsák a Párt vezetését és megdöntsék a népi demokrá­ciát. A kongresszus azonban, mint komoly hiányosságot állapítja meg. hogy a Párt a falúban szerveze­tileg nem erősödött a növekvő feladatokhoz mérten, sőt helyen­ként egyenesen gyengült, hogy a párttagság felülvizsgála­ta után a tagfelvételnél bürokrati­kus és szektaszellemü elzárkózás nyilvánult a szocialista építés munkájában kivált uj erőkkel szemben. hogy a Pártba befurakodott im­perialista ügynökségek leleplezésé­nek tapasztalatait nem használtuk fel eléggé, az éberség gyakran formális, hogy a Pártban még mindig gyakori a bírálat elnyomása, a pártdemökrácia megsértése és a dolgozók szükségletei, jogos és épí­tő bírálata iránti bürokratikus kö­zömbösség jelenségei is előfordul­nak. A kongresszus megállapítja, hogy a Párt és az ország előtt ál­ló döntő stratégiai feladat: a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­sével népgazdaságunk keRős jel­legének megszüntetése, népgazda ságimk egységes Szocialista alapjá­nak megteremtése. Ennek megfe­lelően a Párt főfelidatai a kö­vetkezők: 1. Az ötéves terv előirányzatai­nak felemelése utján az iparosí­tást nr?.g kel! gyorsítani olymódon hegy gyáriparunk termelése 1849- hez képest 1954-re ez eredetileg elc'rányzott 86.4 százalék helyett legalább 200 százalékkal emelked­jek. Ezen belül a nehézipar ter­melésének az erede i’eg előirány­zott 164 3 százalék helyett, leg­alább 280 százalékkal kell cmel- kedníel A könnyűipar termelésé­nek. 72,9 száza’ék helyett, legalább 145 százalékkal kel! emelkednie. A népgazdaság beruházásainak öt év alatt az eredetileg előirány­zó/ t 509 milliárd forint he'yett legalább 80 milUárdot kell clér- n:ök. Ezen belül a gyáriparra for­dított beruházásoknak 21.3 mi1- liárd forint helyett legalább 40 mi lián! forintot kell elérniük A nehézioarban az eredetileg tervezett 18-3 milliárd forint he­lyett. legalább 27 milliárd forin­tot kell beruházni­A nemzeti jövedelemnek 1949- ji.oz. képest 19154 re ar e.rcdeti'eg r'feiránvyoU 63 .százalék helyéit Szombat, 1951. mire 3. legalább 120 százalékkal keil emel­kednie. A munka termelékenységének öt év alatt az eredetileg tervezett 50 százalék helyejt legalább 90 százalékkal kell emelkednie. A dolgozó nép életszínvonalának öt év alatt az eredetileg tervezett 35 százalék helyett. legalább 50 százalékkal kell emelkednie. Az ipar számára öt év alatt az eredetileg tervezett 480 ezer he­lyett 650 ezer uj munkást cs al­kalmazottat kell biz! ősit an i első­sorban szervezett munkaerőtobor­zás utján. Az ipar szükségleteinek biztosítására műszaki vezetőkben öt év a’att 11 ezer mérnököt és 17 ezer technikust ke'l kiképezni. 2. Az ötéves tervidőszakban dön­tő lépést kell tennünk a mezőgaz­daság elmaradásának felszámolá­sára. 1954-re mezőgazdaságunk termelésének 1949-hez képest leg­alá FT> 50 százalékkal kell nőnie, hogy közellátásunkat, népünk élet­színvonalának emelkedését teljes mértékben biztosíthassuk. Hogy ezt elérjük, az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságát is fejleszteni és segíteni keli. A korszerű nagyüzemi gépesített me­zőgazdaságra való áttérésnek azon­ban a főutja az elaprózott, egyéni parasztgazdaságok egyesülése ter­melőszövetkezetekbe. Ez érdeke az egész dolgozó parasztságnak, mert az egyéni parasztgazdaság rendszere mellett gazdasági gyarapodást és jómódot csak egy keskeny felső réteg érhet el, inig a szövetkezeti ut az egész dolgozó parasztság jó­módját és kulturális felemelkedé­sét biztosítja. A dolgozó parasztok­nak a termelőszövetkezetekbe való belépésénél a legszigorúbb an szem előtt kell tartani az önkéntesség elvét. A dolgozó parasztoknak, köztük a középparasztoknak, kü' önféle eszközökkel meg kell könnyüeni a termelőszövetkezetekbe való tö­mörülést. igy a jelenleg legfejlet­tebb III. tipusu termelőszövetke zeíek mellett lehetővé kell tenni az I. és II. iipusn szövetkezetek alapítását, biztositahi kell a bevitt föld után földjáradék fizetését, a beadott állatok urának meglérilé- sét. egy év alatt a törve nyes elő­írások szerint, a háztáji gazdaság­ról, a személyes tulajdonban ma­radó állatokról szóló törvényes rendelkezések szigorú betartását. A t-erme;őszövetkezetek fejlesz­tésére elengedtetéperiül szükséges a kulákok további elszigetelése, a falusi kizsákmányolok elleni harp következetes folytatása, nemcsak az állam eszközeivel, hanem ma­guknak a dolgozó parasztoknak cselekvő1 részvételével.. A termelő- szövetkezetek nagyarányú fejlesz­tésénél szükséges, hogy a mun­kásosztály sokoldalú segítséget nyújtson a dolgozó parasztságnak. 3. A fe cmelf ötéves terv meg­valósításának, valamint a mezőgaz­daság szociális! a átszervezésének egyik dönlő feltételeként támo­gatni kell a kulturforradalom to­vábbi kibontakozását, az egész dolgozó nép szaktudásának és ál- 'ía'ános műveltségének nagyará­nyú emelése, az iskolarendszer, a tudomány és művészet, a könyv­kiadás és sajtó, könyvtárak, ku!- turotthonok. mozgóképszínházak, rádió, stb. hatalmas fejlesztése utján. 4. Tovább kel’ erősíteni a népi demokratikus államhatalmat. A fiatal, még tapasztalatlan községi, járási, városi, megyei tanácsokat meg kell szilárdítani, munkájukat meg kell. javítani, az ellenséges be­folyást le kell küzdeni, hogy mint az államigazgatás helyi szervei, betölthessék szerepüket; végrehajtsák az országos feladatok rájuk eső részét, helyileg irányít­sák a mezőgazdasági termelési és e lássák a hatáskörükbe tartozó egyéb gazdasági teendőket, elő­mozdítsák a mezőgazdaság és ezen belül a szocialista szektor fejlő­dését, a nép kulturális felemelke­dését és biztosítsák a dolgozó tö­megek minél szé'esebbkörü rész­vételét p közügyek intézésében. Az államgépezet munkájának további javítására következetesen folytatni Veil « közigazgatás, vala­mennyi állami szerv demokra'Szó­lását. a bürokratizmus eTcni bar rot. a tömegek bírálatának és el- ictiffffej'esrtés-R Erősíteni keli az osíiá?vf*tíensécr felfedésére é3 leküzdésére szolgáló úl'ami szerveket. Az állam valamennyi szervében a legfelsőbb tői a legalsóbbig ér­vényesülni kell a Párt irányítású nak anélkül, hogy ez az állami szervek önálló munkáját és fele­lősségét csorbítaná. 5. Fokozni kell a békéért folyta­tott harcot, a békemozgalmat ál, talános népmozgalommá kel fej­lesz eni, amelyben résztve&z ha­zánk minden becsületes polgára. Fáradhatatlanul le kell leplezni az imperialisták hazugságait, akik a „demokrácia“ és a ,,béke“ álarcá­ban reakciós támadó háborút foly tatnak és készítenek elő. Tudato­sban) kell egész dolgozó népünk­ben, hogy a béke védelme elvá­laszthatatlan a termelőmunkában való helytállástól, az állampolgári köte'ességek teljesiíésétöl. a népi demokratikus fegyelemtől. Egész népünket nagyobb áldozatkészség­re, a nehézségek bátor leküzdésé­re, hazaszeretetre, a békeszérető szabad népekkel, az egész világ dolgozó tömegeivel való szolidari­tásra, az emberi haladás élenjáró példamutató Szovjetunió iránti szerétéire és ragaszkodásra kell nevelnünk. Népünket és elsősor­ban ifjúságunkat el kell töltenie az elszántságnak, hogy hazánkat a támadó imperialistákkal szemben, ha kell, fegyverrel a kezében is megvédelmezi. 6. Meg kel! erősíteni a pártszer­vezeteket és meg kell javítani a pártmunkát mindenütt, de elsősor ban és döntően a falun. Erős fa­lusi pártszervezetek, erős falusi pártyezetöség, egységes falusi párt- bizottság, erős, jólműködö járási bizottság szükséges ahhoz, hogy a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésének nagy feladatát megoldhas­suk. A falun dolgozó kommunis­táktól a Párt elvárja, hogy ne nézzék közömbösen a termelőszö­vetkezeti mozgalmat, hanem tá­mogassák. A falusi pártszerveze­tek, a járási pártbizottságek-meg­erősítésénél az egész Pártnak se­gítséget kell nyújtania. Ez a me­gyei pártbizottságok egyik legfon­tosabb feladata. Biztosítani kell a Párt további egészséges növekedését, a tagság társadalmi összetételének továb­bi megjavítását, a pártonbeiüli de­mokrácia, az épitő bírálat és ön­birálat feltétlen érvényesülését, a Párt ideológiai színvonalának to­vábbi emelését. Következetes harcot kell foly tatni a Pártban a bürokratizmus szellemének minden megnyilvánu­lásával szemben és támaszkodva a legutóbbi idők hasznos tapaszta­lataira, még szélesebb párlonkivii- lj aktívát kell a pártszervezetek körül kialakítani (békebizottságok, páripnkiyüli népnevelők stb.). Bá­torítani kell a pártonkivüli töme­gek kezdeményezését; tanulni kel! bírálatukból és javaslataikból. Ezért ke1! az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítani a tömegszer- vezetek munkájára, elsősorban ar­ra. hogy a Párt és á DISz közötti kapcsolat megerősödjek, hogy a pártszervezetek segítsék és irá­nyítsák a Dolgozó Ifjúság Szövet gégét a párt legközvetlenebb tar­talékát. Az előttünk áHó nagy feladatok, az osztályharc élesedése, p feszült nemzetközi helyzet megköveteli minden lazaság és libera’izmus felszámolását Pártunk soraiban, a fokozott éberséget, a kommunista vasfegyejem érvényesítését, a kommunista köteleáSégteljesitést, példamutatást és áldozatvállalást. ★ A kongresszus jóváhagyta a Központ; Vezetőség beszámolóját azt Egyesülési Kongresszus óta kö­vetett politikai irányvonalát és gyakorlati munkáját. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének közleménye a kongresszusi zászló odaítéléséről A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának tiszteletére a Hofherr i raktorgyár dolgozóinak kezdeményezésével országunkban uj szociális1 a munkaverseny in­dult. A kongreszusi versenyben eddig sóba nem tapasztalt lelke­sedéssel és soha nam látott mér­tékben véltek részt üzemi dolgo­zóink, vasmunkásaink, bányá­szaink, textilmunkásaink, építő-' munkásaink, minden iparág dol­gozói, a műszaki értelmiség, a me­zőgazdaság dolgozóinak jelentős része is. A verseny eredményeként újabb nagy termelési győzelmek szüle tek. Még több szenet, vasat, acélt, gépet, textilt stb. adtak dolgozóink terven felül hazánk megerősítésére, népünk felemelke­désére, békénk védelmére. A kongresszusi szocialista mun- kaversényben a legjobb eredményt az Özdi Kohászati Üzem dolgozói érték el. Az Ózdi Kohászati Üzem dolgo­zói a korgresszusi verseny során terven felül 23,581.000 forint ér­tékű Ttesaf, acélt és hengerelt árut adtak az országnak. Nagyszerű erdeményeköt értek el az anvag- takarékosság térén. A kohóüzem dolgozói 3.402 tonna kokszot taka­rítottak meg. A megtakarított kokszból az I-es számú nagy- olvasztó több mint 12 napig dol­gozhat. Az üzemi selejtet 1950 második felének átlagához viszo­nyítva 30 százalékkal csökkentet­ték. A Ózdi Kohászati Üzemben a dolgozóknak több mint 80 száza­léka. az ifjúmunkásoknak több mint 90 százaléka, a műszaki dol­gozóknak nagy többsége vett részt a versenyben. A dolgozók túl­nyomó többsége' határidő előtt teljesítetve, illetve túlteljesítette egyéni vállalását.» Az üze.mi párt- szervezet élére állt a dolgozók kezdeményezésének, helyesen ösz_ szekapcsolta a kongresszusi ver­senyt a-., párt építés. feladataival, a versenyben legjobban kitűnt dol­gozók közül 80_at tagnak, 140-et pedig tagjelöltnek vett fel. Az üzemvezetés megteremtette a kon­gresszusi verseny sikeres megvaló­sításának feltételeit. Mindezek alapján a Központi Vezetőség úgy határozott, hogy a győztesnek felajánlott zászlót az Ózdi Kohászati Üzem dolgozóinak adja. A Központi Vezetőség megálla­pítja, hogy a kongresszusi ver­senyben. különösen kongresszusi héten számos üzem az Ózdi Kohá­szati Üzemhez hasonló nagyszerű eredményeket ért el. Különösen jó eredményeket értek cl a Rákosi Mátyás Müvek dolgozói. A Rákosi Mátyás Müvek eredményei annyira megközelítették- az Ózdi Kohászati Üzem eredményét, hogy a Köz_ ponö Vezetőség indokoltnak látja második zászló adományozását a Rákosi Mátyás Vas- és Fém mü­veknek, amely a kongresszusi ver­senyben a második helyet érde­melte ki. A kongreszusi versenyben dere- kásán dolgoztak bányászaink is. A szénbányák közül a legkima­gaslóbb eredményt a Petőfi'bánya dolgozói érték el. A Petöfi-bánya dolögzói a kongresszusi terven le­iül több mint 10 ezer tonna szenet adtak népgazdaságunknak. A Központi Vezetőség dicséret­ben részesíti a Pe'őfi-bányát, az Egyesült Izzó, Fémáru és Szer­számgépgyár, a Hofherr Traktor* iYár, a Ganz Villamossági Gyár, n Dudari Szénbánya, az Inoíai Erőmű építkezése, a Dunai Vasmű { építkezése, a Hungária Vegyímű- f vek, a Kispesti Textilgyár, a Ti- l sza Cipőgyár, a Központi Hus­ii zefr,, valamin; a Budapesti Fe­rencvárosi Állomás dolgozóit a kongresszusi versenyben elért ki­váló eredményeikért. A kongreszusi versenyben be­kapcsolódtak a termelőszövetkezeti csoportok, állami gazdaságok és gépállomások dolgozói is. A mező­gazdasági versenyben a legjobb eredményt a turkeveí termelőszö­vetkezeti csoportok érték el, me­lyek élen jártak a tszcs-mozgalom fejlesztésében, a csoportok belső megerősítésében, a tavaszi meüS- gazdasági munkák előkészítésében és az építkezéseknél. A kongresszusi versenyben or­szágunk dolgozói újra bebizonyi- i totiták a Párthoz való hűségüket, a nép ügye iránti odaadásukat. Most újabb, még nagyobb felada- | tok előtt állunk. Még inkább szük­séges, hogy a kongresszusi versenv nagyszerű eredményeit megszilár- ditva. újabb győzelmeket érjünk el a termelés frontján. Már eddig is számos üzem és bánya, valamin4, a mezőgazdaság dolgozói is tettek felajánlást, hogy hazánk felszaba­dulásának. 6. évfordulóját, április i 4-ét és május 1 -ét a termelés és termelékenység fokozásával, a se­lejt csökkentésével, az anyagtaka. rékoság növelésével ünnepeljük. A. Magyar Dolgozók Pártja Köz- 1 ponti Vezetősége helyesli és támo­gatja a dolgozóknak ezt az újabb kezdeményezését- A Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezető­sége, további sikereket kíván a versenyben résztvett üzemek dol­gozóinak és egész népünknek. Előre tijabb munkasikerekkel országépítö uj ötéves tervünknek teljesítéséért! MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, A Magyar Dolgosok Parija II. Kongresszusának világ visszhang ja Moszkva. A TASzSz buda­pesti jelentése ismerteti (levő Ernő elvtársnak, az MDF fő­titkárhelyettesének a Magyar Dolgozók Párt ja II, Kongresz- szusán elmondott beszámoló­ját Varsó. V február 27-iki len­gyel lapok vezetőhelyeu szá­molnak be az MDF II. Kon­gresszusáról. A. Trybuna tud u leírja azt a hatalmas lelkese­dést, amellyel Rákosi Mátyás plvtárs beszámolóját fogadták. Á Gios Parcy, a Lengyel Szak­szervezeti Tanács lapja ..A Ma nyár Dől y ózó Pártja harc­ban a bétáért“ cimiuel ir a kongresszusról. Prága. A esobszlovúk lapok továbbra’ is részletesen beszá­molnak a kongresszus munká­iéról. A Rwlé Právo kiemeli bogy a kongresszus résztvevőt viharos lelkesedéssel fogadták a Csehszlovák Kommunista Párt üdvözletét tolmácsoló Wiliam Sirohy elvtárs minisz­terei nőkbőlyettes felszólalását. Az Uj Szó. a. csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja két újság-oldalnyi terjedelem­ben ismerteti Rákosi Mátyás elvtárs vasárnapi nagy beszé­dét • Bukarest. A bukaresti rádió részleteket ismertetett Gerő Krai) elvtárs beszámolójábób A bukaresti rádió kiemelte, hogv a Szovjetunió- önzetlen baráti • segítsége nyomán a Magyar Népköztársaság' ipari termelése az 3949 évihez viszo­nyítva 33.1 százalékkal emel­kedett. (MTI) .................—I— es ő. havazás Várható időjárás: Fel hu ’dó. •Ab hrtven havazás, bm • ő. Wr?ékelt, helyenként A - fi ••’é.ikrbb' szél, az éjszakai hhíb :és gyengül, a nappali hömérsél|. le! n'ig változik; <

Next

/
Thumbnails
Contents