Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-28 / 72. szám
t A K i T L t 1 A magyar és szoviel nép közötti barátság eitnetyuesenek ujabb láncszeme volt a szovjet birkózó-válogatott egerszegi látogatása Vasárnap Zalaegerszegre már a reggeli órádba:» szekerek, teherautó érkeztek. Nótaszólól viszhangzott a megyeszékhely. A város és a környék dolgozói a megyei tanácsház felé tartottak, Á házaik feldíszítve, kLobogózva. A tanácsház előtt az olajipari dolgozók zenekara forradalmi indulókat játsszott. A hangulat üimpélycs volt ós mind nagyobb tömeg igyekezett a tanácsház felé. Felvonultak a honvédség, ren d őrség, szabadságharcosok, az üzemek dolgozó i, hogy Iá Ihassak legkedvesebb vendégeinket, a Szovjetunió kiváló sportolóit. A szovjet és a magyar birkózók fél tizenkettőkor érkeztek a tanácsház elé, ahol zászlód iszben. hatalmas éljenzéssel fogadták őket a megyeszékhely és környékének dolgozói. Darabos Iván elvtárs, a Megyei Párt'bizotjjság tbikára fogadta a vendégeket, majd Farkas József elvtárs. a megyei tanács elnöke üdvözlő szavai következtek. Beszédében a szovjet és a magyar nép elszakíthatatlan barátságát méltat/ta. Foglalkozott azzal, hogy a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap milyen nagy jelentőséggel bir dolgozó népünk életében. Köszönetét mondott a szovjet és magyar élsportolóknak, hogy eljöttek vendégszerepelni Zalaegerszegre, és így Zala megye dolgozói gyönyörködhetnek az élenjáró szovjet sportban. A meleg, baráti fogadtatást V. Nyikityin, a szovjet sportkäl- döt'-sóg vezetője köszönte meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy ma gy a r o r s z ú g i tartó zk o d a s uk alatt mindenült érezték és érzik a magyar dolgozók szere te téliek megnyilvánulását a Szovjetunió ránt. Ezután kedves jelenet következett, amikor Darabos Ágnes úttörő orosz nyelven üdvözölte a szovjet birkózókat, Lukács Rudolf utkörő pedig a magyar versenyzőket. A hatalmas tömeg a szovjet és magyar birkózókkal az élen a zene üteme mellett megindult a verseny színhelyére, a pedagógiai gimnáziumba. Az utón éltették példaképünket, a nagy Szovjetuniót, valamint a szovjet és a magyar versenyzőiket. A pedagógiai gimnázium tornatermét zsúfolásig megtöltő t- lék a megyeszékhely és a környék dolgozói, hogy szemtanúi legyenek a szovjet sport hatalmas technikájának, fölényének. A mérkőzések alatt kidomborodott a szovjet versenyzők tudása és mindegyikük magatartása víssza- 'ükrözto a szovjet embert. A bemutató jellegű merkőze- ■ek alatt számtalan esetben tört i a lelkesedés, amikor a doígo ók tapssal jutalmazták egy-egy szovjet, vagy magyar birkózó ki- v áló teljes Ítmény ét. A mérkőzést a szovjet csapa’ "ölenyesen, 8:0 arányban nyerte neg. A megyeszékhely és a környék dolgozói azonban érezték hogy ez nem a vereségét jelenti a magyar csapatnak, sőt a szovjet versenyzők tapasztalatait átvéve, uj győzelmek felé viszik az egész magyar birkózó sportot. Jugoszláv parasztok éneke — vád a Tito-banda ellen: „Rongya sorsunk, börtönben élünk, sorsunk kegyetlen” ciós módszerük az is, hogy kiéheztetett kutyákat uszitlstoaík ót a határon. Mindezt a sok gaztettet azért is követik el a Tilo-brigantik, mert remegve félnek salját — egyre for- nadaimasodó — dolgozó népüktől. Muraezemenyo dolgozó pai- raszf jai a közelmultibain a mezőkön száraz füvet, gazt gyűjtögető, lerongyolódott, elcsigázott jugoszláv parasztokra figyeltek fel. Ezek a szerencsétlenek kénytelenek iái már félig elrothaidt kapar é. kokait gyűjteni, mert elrabolnak minds int tőlük. Állatot, terményt egyaránt a. Tito-bandiiák. Rablógazdálkodást folytainak iae erdőkkel és Olaszországba szállítják ki a fát is. A jugoszláv dolgozók munka közben igy énekellek: ,.Rongy a sorsunk, börtönben élünk, sorsunk kegyetlen“. Átcsap a határon at vontatott, gályarabok énekéhez hasonló mélaibus, keserves ének. Provokációk a soviniszta uszitas szolgálatában A provokációk az ilyen nyomor közepette ezt célozzák, hogy ujabb soviniszta uszításra adjanak lehetőséget Tito Jugoszláviájában. Azért provokálnak a TitO-bandi. ■fák, mert dühítik őket a szocializmust építő magyar nép hatalmas eredményei. Azt szereltnek elérni, hogy romhalmazzá váljék Miat- gyarország, hogy a magyar anyák könnyükkel áztassák drága föld- dünket, hogy ismét árvák és sebesüllek jájszavia ha fessék hogy a halottak ezrei borítsák a földet, hogy akasztóiakkal tűzdelhessék tele hazánkat. Nem lennél kivétel te Sem, aki mh még talán ingadozol. Hiszen emlékezzünk csük 1944-re zalaiak... A bomba, b gránát nem válogat.., gyermek, tehetetlen agg, gyermeket váró anya .*.. nem számit barát vagy ellenség'... Tiíoék gaz terve aeon_ bán nem sikerülhet. Államvédelmi határőreink dolgozó népünkre, néphadseregünkre támaszkodva biztosain verik visszai a provokációkat. SZEBELKÓ IMRE. Verseny a muraszemenyeí, kerkaszentkírályí és dobri fermeiőcsoporlolí brigádjai közöli Lendületes ütemben haladnak I a tavaszi mezőgazdasági munkák a határmenti községekben, me- .yeknek dolgozó parasztsága a határon tűi élő, a fasiszta Tito zsarnoki elnyomása alatt nyögő jugoszláv parasztoknak jó munkájukkal akarják megmutatni hogyan dolgozik a felszabadult ember. Ezekben a községekben ■» teranelőcsoportok járnak elől jó példával a tavaszi munkák végzésében. A muraszemenyei .Kér kamen ti“-termelőcsoport növénytermesztő brigádja példamu ató módon versenyre hívta a lobri „Kerkamenti Viharsarok1', valamint a kerkaszentkirályS „KerkavülgyL termelőcsoportok növény termesztő brigádj ait április 4-e megünneplésére azzal a feltétellel, hogy ugyanakkora földterületen többet és jobbat fognak termelni. A másik két termelőcsoport brigádjai örömmel fogadták a versenykihívást és kijelentették, hogy a ‘ermé- nyek betakarításánál eldől majd, melyik brigád végzett eredményes munkát. A muraszemenyiei termelőcso ooi't tagsága felajánlotta külön ben hazánk felszabadulásának C. ^’fordulója tiszteletére, hogy elvetik a zabot, az árpát és a lent, ■alamint 2 hold cukorborsót és 1 hold hagymát. Egy nap alatt 26 mázsa burgonyát gyűjtött a dohri földművesszövetkezet Molnári, Muraszemenye, TóL Ezerdahely délszláv községek, de a zailiad dolgozók mindannyian világosan látják, mi <a szándékuk az (amerikai zsoldban álló Tito-jani- csároknak. Ezért nagyobb áldozatvállalás. BaiL harcolnak a békéért, az eddi- Shnél sokkal keményebb munkával viszik győzelemre a tavaszi vetés, tat begyűjtés munkáját. Még eohai nem látott lelkesedéssel készülnek április 8_ra, amikor határozottan, egységben bizonyítják be a békeivdk (aláírása során, hogy délszlávok, magyarok egyember- kénfc követik Pártunkat, eu világbéke legfőbb őrét: <ai hatalmas SzovjeLuniót. Fokozott munkával, tállal iát kezükben, de ha kell fegyverekkel is sziklaszilárd’am őrt állanak a zalai b élve végeken. Dolgozó népünk védelmében A magyar kormány március 16-án isméiében tiltakozását fejezte ki a jugoszláv követségnek, mert jugoszláv haitárőrszervek több provokációt l-:öveitek el a Magyar Népköztársaság államhatárai ellen. A titoista provokátorok azoktól az amerikai imperiai. lintáktól tanulnak, akik éppen a közelmúltban követtek el orvgyil- kosság'ck'aít és emberrablást a Német Demokratikus Köztársaság területén. Az amerikai „mesterek“ iá: sugalmazol a fitoisták provokációinak. Ezért hatoltak be a közelmúltban Albánia haltárain is UDB-ügynökök és ezért gyilkollak meg orvul a titoista janicsárok a közelmúltban a bolgár határon négy bolgár határőrt. A Tilo-bandilák provokációjá. Timik fő formája a kémügynökök ravaszul előkészített átdobása. A kémek és gyújtogatok átdobásának kisérletei mellett egyéb provokációkat is követnek el & titoista fasiszták. Többször előfordult, hogy átlövcldözMk halárainkon Egy másik hatórőregység sávja bűn, ahol a £Au közvetlenül a határ mellett terül el, Tito janicsárjai gyűjtólövedékekkel, rakétákkal lövöldöztek át, hogy felgyújtsák' dolgozó parasztságunk házait, szalma kazlait. LerongyolódoH ugosztav parasztok enenemek Gyakori eset, hogy & Tito banditák trágár és durva sértegető szavakat kiabálnak ált. De van, timikor ravasz módon baráti h:<n- go' ütnek meg. Előfordult esz is hogy fasiszta propagindaanyagct dobáltok át, hogy félrevezessék dolgozó népünkéi. iYv?gtgyesszék határőre iriké'.. Kedvenc pro ttokéA dobri íÖídnniYCsszövetkeze burgonyaszáilitási szerzödésköié ű és burgonyaszállitád vsrsanv- '.-e hívta a letenyei földnüivesszc va’kezs'e/. azzal, hogy a szerzi léskötések előirányzatát 125 szilákra eljes tik áprib 4 : zarződéskö.ések meg'.;ötéra ■ uedménves munkái végeznek a népnév Jók, akiknek segítségével egyetlen nap leforgása alatt a ervbevett 20 mázsa helyett 26 lázsa burgonyára kö'öf.ek szer- ődést. A burgonyas.zállitásra rzőclö t párnáz ok még aznap •: áll i tolták felajánlói hugo- • újukat a tanács ud’.nrái a. Szerda 19S1 ttiZtv. 28 A kongresszus anyagának feldolgozásával javítsuk meg a káderoktatási Megyénkben az uj oktatási évben komoly javulás mutelkozik a káderek polílík=A képzésében. Különösen jelentős a közép és felsőfokon tanuló elvtársaik fejlődése. Ennek a megállapításának igazságát legjobban az mutatja, hogy a gyakorlati munkában, a feladatok végrehajtásában. azaz kint az életben a közép és felső fokon tanuló elvtársak alkalmazni tudták az áltb.luk feldolgozod elméleti anyagokat. Megfordítva pedig az elénk táruló feladatokkal lépést tartották elméleti vonalon, tanulmányozták a feladatok gyakorlati. sikeres végrehajtásának politikai módszerét. A falu szocialista/ átszervezésében a Párt párását politikájának 'tanulmányozása és helyes alkaflmazása nyomán tudták végrehajtani a fordulatot a középparasztság felé, tudták azt ia hulláktól elválasztani, a szocializmus útjára vezetni. Párt és gazdasági funkcionáriusaink, de az egész, széles párttagság tanulmányozta a munkával kapcsolatos anyagokat, a Szovjetunió kolhozainak szervezését, és működését, s hozzá nagy gondot fordítottak a szovjet szépirodalom tanulmányozására. Különösen sokan olvasták el az „Uj barázdát szánt az eke“ cirnü könyvet. Pártunk II. kongresszusa után elvtársaink közül sokan lazonnal hozzáláttak ja kongresszusi beszámolók, hozzászólások és határosa tok feldolgozásához és ki-ki a maga munkaterületére vonatkoztatva jelölte meg eizokatt a feladatokat, istmelyeket Rákosi, Gerő és a lobbi elv társak vételiek fel szabtak meg. Ez kétségkívül eredmény. Ezzel azonban nem elégedhetünk meg. Akad éppen elég j:a vitiainivaló oktatási munkánkban, s ezt éppen a Párt II. kongresz- szusáriak határozóba veti fel világosom. Számos pártszervezetünkben nem tudták leküzdeni azt a magatartást, amely & politikai oktatást másodrendűnek tartja, létesüli vele együtt az oktató kádereket. Példa erre nem egy akad. Hogyan végez például jó munkát a letenyei tanács úgy, hogy 15 tagja egyáltalán nem vesz részt politikád oktatásban. Faluvégi György, az Ásványolaj Gépjavitó V. igazgatója, Papp Károly az Ásványolaj]termelő V. vezérigazgatója pedig egyenesem lehetetlennek tartja saját részvételét politikai oktatásban és közben a sok munkára hivatkozik. Nem csoda. Végezhet-e teljesértékü munkát •az, aki politikai oktatásban nem véve részt, nem látja tisztán a feliajdaitokait, azok megoldását, nem vezeti vezérlő csillogunk, a maK- ista-leninista’ elmélet. Ha az ilyen módon viselkedő elvtársak jól ismernék, feldolgoznák maguk számára «• pártkongresszus anyagát, sokkal inkább rádöbbennének hibáikra — mint •ahogyan a fenti elv társak is ráébredlek — a kongresszus anyagának segítségével küszöbölnék ki azokat. A kongresszus vezette rá ■a zalaapáli pártszervezetünket is arcai, hogy kollektívát ek/kü óinak, amely egyénileg beszélve a lemorzsolódott politikai iskolahall-, gatokkal, vezette vissza őket tu ta nuláshoz, sőt 25 százalékkal megemelte « politikai iskola hallgatóinak ereddti létszámát. Hasonló módszerrel akadályozták meg a további lemorzsolódást a nagykau rúzsai fütőházban is. Használjuk tehát fel következő munkánkban politikai iskolákon a kongresszus anyagát, módszeresen , dolgozzuk fel észt Ez ad segítségét módosított ötéves tervünk sikeres végrehajtásához, szocializmust építő munkánkhoz. ORSÓS ANTAL. „ Orom dolgozni, Toborzott munkások — munkájukról Néhány héttel ezelőtt ünnepélyesen indították útba őket a kanizsai vasútállomásról. Lehettek vagy névén öten, férfiak és nők vegyesen. Rohamosan fejlődő bányavárosunkba, Tatabányára utaztak, az ottani fclagasépitési Vállalathoz szerződtek egy évre. Megérkeztek, munkába álltak cs — amint meg is Ígérték itthon — megmutatták, hogyan dolgoznak a kanizsai munkások. Most jöttek haza családjukhoz elsőizben távoli munkahelyükről. Persze nagy érdeklődéssel fogadták valamennyit és ők szinte (kifogyhatatlanul mesélték élményeiket. Kazincki István például nagyon sokat beszélt arról, hogy milyen körülményiek között dolgoznak, s örömmel újságolta, hogy az egyik brigádnak ő Lelt a vezetője— Természetesen valamennyien kanizsaiak vagyunk — magyarázza. — Remek a hangulat közöttünk és ez meglátszik a munkánkon, eredményeinken is. Hamarosan 127 százalékos átlagot értünk el. Most az-, tűztük ki célunkul, hogy ezt az eredményt tovább fokozzuk. így akarjuk meghálálni mindazt a tát, amiben ott részünk van. Sokat tud beszélni munkájuk ról is. A négytagú brigád feladata, hogy az épülő házakon a szakmunkások keze alá hordják az építő anyagokat, amelyeket tábbemeletnyi magasságba gépi erővel szállítanak fel. Alig győzi hangoztatni, mennyire megkönnyíti a munkások dolgát a sokféle gép, ami oft dolgozik és segíti az embereket. — Én mondom, öröm ott a munka — jegyzi meg végül Kazincki István. Aztán itt van két ifjumunkás- lány. Testvérek: Büki Erzsébet és Büki Gizella. Együtt dolgoznak, együtt örülnek megváltozott életüknek, a munkában elért eredményeiknek. Büszkén újságolják, hogy mindenki meg van elégedve a munkájukkal, bár vsak most kezdenek beletanulni, őket az ragadta meg legjobban, hogy mindenféle szórakozási lehetőség biztosítva van számukra. Újságok, könyvek, mozi, rádió, ulturmüsoroik — mindezek az ő szórakozásukat biztosítják. — Nem bántam meg, hogy elmentem — mondja Büki Gizella. — Jó oh dolgozni, mert az embert füti az a tudat, hogy a int államunk segített ehhez a munkához, mi pedig a hazánkért, a békéért a legjobb munkát végezzük. A kan zsaí kn’*nrcsopor*ok seregszemléje voll a vasárnapi és hétfői bemutató Vasárnap és hétfőn zrjlott le í (gykainizsán az üzemi és városi 1 erületi kulturcsoportok bemutatja az országos t-vaszi kVfurver orra kér? ében. A két nap al A b! irren legjobb sziniáts:/«' v-~n" fel a I. körzeti DlSz-szerv:-;zs! kultúrtermének színpadán és mulatták hosszú hónapok lelkes és odaadó munkájával szsrzeít tudásukat. A bemutató során színvonalas, legtöbb esetben művészi elő- dákbrm volt része a nagyszámú Anns.égnek. A kulturverreny ka. niz39i bemufatjáncCk méliatís’ra lápunkban még vir?i»a;érönk.
