Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-25 / 71. szám

A Mezőgazdasági Gépjavító nem marad le Tervszerűbb munkát a Szakipari anyagellátásában Pattanva lobban a hegcsztőpisz- toly és az éles fény belevág a re­pedt tengely beteg testébe. Alig telik el néhány perc és kész a mun­kadarab. — Uj korában sem volt jobb — mondja Csögi András személyzeti felelős, aki a hegesztőmühelyből került félig az irodába. Azért csak félig, mert idejének felét mindig a műhelyekben tölti. Nem akar ki­esni a gyakorlatból s amikor ráér, örömmel dolgozik a műhelyben. — A mi munkánkra eddig még nem jött reklamáció — folytatja. — Ez annak köszönhető. hogy Kerschmann elvtárs. a vállalatve­zető, hetenkint kétszer szakmai előadást tart. Ismerteti az alkat­részeket és a hibák javításának he. lyes. tökéletes módozatait. Jelentős újítás Aztán elmondja Csögi elvtárs, hogy az aluminium hegesztésénél új eljárással, észszerűsítéssel dol­gozik. Aluminiumporböt d észt il ált vízzel masszát csinál. A drótot, amit ezelőtt csak néhány centi hosszúságban reszeltek meg, most olyan hosszúságban reszelik, ami a hegesztéshez előreláthatólag szük­séges, A m<greszelt részt bekenik a masszával, s így elérik, hogy a drótot nem kell állandóan az alu- miniumporba mártogatni. Ezzel az eljárással nemcsak a munkamene­tét gyorsítják, hanem. a minőséget is javítják. Csögi András az észszerüsitcst Simon Imre hegesztőtől vette át Lovásziban. A vállalat valamennyi dolgozója tett munkafelajánlást április 4 tiszteletére. Például Kovács László esztergályos teljesítményét 115_ről 140 százalékra emeli. Jandó János, ugyancsak esztergályos, 115-röl 150, Kosztolánszki János átképzős 120-ról 150 re. Pető Ferenc segéd­munkás 110 röl 130, Simon László motorszerelő pedig 130-ról 150 százalékos teljesítmény elérésére' tett felajánlást- Kámán Elek tanuló sem akar lemaradni, mert önérze­tesen jelenti ki: — Nekem eddig 110 volt a legmagasabb teljesítmé­nyem. de április 4_re el akarom érni a 130 százalékot. Tapasztalatcsere A Mezőgazdasági Gépjavító dol­gozói úgy tették meg a felajánlá­saikat. hogy abból április 4 után sem engednek. Nemcsak a műhe­lyekben, haném az irodában dol­gozók is kiveszik részüket a fel- szabadulás ünnepére történt válla­lásokból. Kaposvári Ferencné bér­elszámoló 120-ról 140. Szentgáli István anyagbeszerző ugyancsak 120-ról 140 százalékra emeli tel­jesítményét. Dé a pártsajtó ter­jesztése terén is történtek felaján-, lások. Csögi András 20, Nadrai Hona 10, Forintos István és Tóth János pedig 5—5 előfizetőt szerez­nek a Zalára április 4-ig. Dombóvári Gyula időelemzö el­mondja, hogy a múlt héten ta­pasztalatcsere' és munkamódszerát­adás céljából átmentek a szombat- helyi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalathoz, ahol átadták az idő­utalványozás helyes kezelését, A hibafelvevést a szombathelyiek csi­nálták jobban, mert náluk a jegy­zőkönyvnél a darabegység, a kate­gorikus egység és a darabbér rög zítve van. Bár *ez Zalaegerszegen is meg volt, csak nem nyomtatvá­nyokon. hanem mindig külön kel­lett elkészíteni, ami tetemes időt igényelt. Emelkedő átlag A közelmúltban mutatkozó hibá­kat az időelemzésnél teljesen ki­küszöbölték. Most már világosan ki tudják mutatni az egyes dolgo­zók és a vállalat napi és átlagtel jesítményét. Eszerint január hó­napban a szerelők 107, februárban pedig 111 százalékos átlagteljesít­ményt értek el. Az esztergályosok 106 ról 123, a hegesztők 129-röl 133. a segédmunkások pedig a 94 százalékos januári átlagteljesít­ménnyel szemben februárban 118 százalékot értek el. Lemaradás csak az átkcpzősöknél van, akik­nél a 110 százalékos januári átlag visszaesett 105 százalékra. A vál l'd.'if állagUdjesii.uiényc január óta 4 százalékot emelkedett, mert feb­ruárban 111 százalékot értek el. A felajánlások teljesítése szépen halad. Horváth István szerelő már 18 százalékkal javította munkáját. Simon László pedig olyan' munkát, amit ezelőtt 3 óra alatt végzett el, most 1 óra alatt fejezi be. Eh­hez az eredményhez a szovjet szakkönyvek tanulmányozása segí­tette hozzá. A zalaegerszegi megyei Szakipari Tatarozó Vállalat munkájára a felsőbb irányítás térvszerötlenaége nyomja rá bélyegét, akadályozza munkaversenyének teljes sikerét. A darabbér segítségével emeli termelését a Konfekció vállalat Váltás Mennyire más képe fmu­tat üi mű szí: lkok váltása most, mint néhány nappal ezelőtt. A dolgozók aüg akarják otthagyni a gépeiket. Boldogok, ha> néhány öltéssel töb­bet végezhetnek. A 'darabbér be­vezetése fokozta lendületüket. Megváltozom a műhely arculata is. Ha valaki egy héttel ezelőtt járt itt, a zalaegerszegi Konfekció Vál­lalatnál, a műhelyre ugyan rá is­merne, de a dolgozókra, illétve a dolgozók munkájára aligha. Még sas gépek is vigabban duruzsolnak, a gépek fölé hajoló emberek keze fürgén mozog. Darabbérben dol­goznak. Németh István megjegyzi: — Ezelőtt, ha 60 darafoot készítet­tem el, ugyanennyit kaptam, mint­ha a dupláját dolgoztam volna-. Ilyenkor úgy éreztem; a vállalatot károsodás érte. Akkor pedig, ha többet dolgoztam, nem kaptam meg a több munkáért járó bért. Ilyenkor mindig felvetődött ben­nem ai gondolat: Miért nem lehet ezen változtatni? ürülök, hogy mától kezdve igazságos lesz a bérezés Sem a vállalat, sem pe­dig a dolgozó nem fizethet rá. Dobri Miatgda is helyesli a da­rabbérezést: —- Amikor idekerül­tünk — mondja — rosszul jöttünk volna ki a darabbérrel. Most már ismerjük a munkát. Tőlünk függ, hogy többet kereshessünk. A kedvező eredmények már a darabbér bevezetését követő na­pon megmutaitkoztak. Szántó László kellékg'épész 111, Németh István sticcelő 108, Farkas Erzsé­bet kézimunkás pedig 101 százalé­kot ért el. Ezelőtt valamennyien a vállalati átmeneti „normán“ alul dolgoztak. eredmény 38 darab. A „Rákosi“ szállóiénál 10, de a „Vörös fonal­nál is ugyanennyi az emelkedés. Az „Ifjú gárda“ szalag a darab­bér bevezetésének első napján nem ért el kiugró eredményt, vi­szont hárcmniaipi átlaguk 76, ami több, mint 25 darab napi teljesit- ménynek felel meg, s ez arra en­ged követkéz lelni, hogy munkájuk megszilárdult és hullámzásmenlesen végzik to­vábbra) is a termelést, mint ahogy meg is jegyezte a szalag egyik lag ja: — Vissza nem esünk. A mi utunk csak felfelé vezethet. A 'szabászatnál, a fősulyt ;a tatkai. rékosságra helyezik. Fekete Olga gyáríásdiszponens, '-aki most jöfot vissza Budapestről, ©ihol részt vett Ai elmúlt bérli ét folyamán a teljesítménybérben végzett mun­kák eredménye a megye állami gazdaságaiban 136.5 százalékot mulat. Bzévbeu végzett teljesít­ménybéres munkáik figyelembe ■vételiével az állami . gazdaságok sorrendje így alakul: 1. zíalalövői állami gazdaság 177.4 százalék, 2. felsőrajki ál­lam! gazdaság 162.1 százalék, 3. pördeföldei 155.4 gelsei 150. 5. andrásihídai 148, 6. zalaszent­grófci 137 százalék. A megye át­lagteljesítménye ez évben 151.8 a Minőségi Konfekcióipari Egye­sülés értekezletén, a „marad éknél k ül i szabás“ rendszeréről beszél. Egy táblázatott vesz elő, melyen fel van tüntetve a teríték hossza és a kiszabásra kerülő ruha nagysága«. A táblázat­ból pontosan meg lehet, állapítani, milyen terítéket kell váltatsz tani, hogy a szabás manadékmentesen legyen végrehajtható — Eddig is a legmesszebbmenö- en takarékoskodtunk a sziafoászat- nál — mondja Féke te Olga — az uj módszerrel pedig elérjük, hogy a takarékosság a szó legszorosabb értelmében 100 százalékos lesz, mert, az anyagot teljésen ki tud­juk használni. sz-' zalék. A bérhét folyamán ,,a legjobb brigád1’ cime't a zalalövői gaz­daság „Táncs,ics“-bnigádj a nyerte el. A legjobb munkacsapat szin­tén a iZaíalövői állami gazdaság fogatos munkacsapata lett, mert a trágyahordást állag 200 száza­lékra teljesít,ette. Kiemelkedő teljesítményeket 'ér­teik el még a gelsei állami gazda­ságban Márton Ilona és Bakonyi Károly, mert a műtír ágy aszór ás­nál a normát 209 százalékra, emelték. i „Sikerült a plafonáttörés“ Örömmel vették a darabbér bevezetését as egerssegi Konfekció Vállalat dolgosói A salalovái állami gazdaság ismét az élen; A termelési táblán még szembe- Ütlőbben ütközik ki az idő- és cv darabbérben végzett munka közti különbség. A „Zója“ szalag hét­főn a régi módszerrel 21 darabol- ért el. Ezzel Szemben a szerdal Amikor néhány hónappal ezelőtt megkezdte munkáját a zalaeger­szegi Konfekció Vállalat, még szó sem lehetett a darabbér bevezeté­séről. A dolgozók kivétel nélkül kis műhelyekből kerültek, a válla­lathoz. Sokan voltak olyanok —- főleg a női munkaerőkre gondolunk —. akiknek képzettsége nem lépte túl a kötényvarrás, vagy a folto­zás határát, A munkaerőhiány azonban szükségessé telte, hogy a Vast pártszervezet, de nincs titkár, nines iib, de nem is gondol rá a Mémosz Vau békebizottság, de esak papíron — ezek a hibák okai a zalaegerszegi 1—IL téglagyárakban A téli szünet után a múlt héten megindult a zalaegerszegi I. és II. számú téglagyárban is a munka. A gépeket és az egyéb felszerelése­ket a tél folyamán kijavították, azonban még mindig vannak hiá­nyosságok, melyek a munka üte­mét — főleg a beindulást követő időben — hátráltatják. A regálo- zott föld például a téli esőzések alatt teljesen átázott s még egy heti munka után sem tudtak eljut­ni a száraz rétegig, hogy a keve­rést rendesen végezhessék. Ledől a kémény Az üzem termelési átlaga csak tegnapelőtt érte el a 100 százalé­kot. Az is hátráltatta a munkát, hogy a kitágult szíjakat az índu lás után kellett rendbehozniok. Persze,- ez a kisebbik hiba. mert ezen könnyen segíthetnek, sőt. már segítettek ■ is. Nagyobb baj, hogy a II. számú téglagyár kéménye nagy hajlandóságot mutat a ledö- lésre. s így a gép csak fél légkör­re! dolgozhat és a termelés lénye gesen kevesebb. A kémény réndbe- hozásához -a téglagyárnak 60 ezer forint keret áll rendelkezésére. — A Megyei Tatarozó Vállalat­tól két héttel ezelőtt jártak már nálunk ■ - mondj.-i J.ilovcezky Ru dolf vállaíatyezetőhelyettes —, de az ígéreten kívül nem kaptunk egyebet. Azóta már többször is sürgettük a Tatarozót, de úgy lát­szik, nekik nem fontos a téglagyár, nem fontos az a napi 5 ezer darab tégla. amennyivel többet termelhet­nénk és az a másfél mázsa szén, amit naponta megtakaríthatnánk. Mikor /ébred f’ei a MEMOS*? Désics Kálmán, aki hosszú időn át dolgozott a IL számú üzemben, javasolja, hogy a kazántól a ke mencekéményig betoncsöveket fek­tessenek le. Ezzel az eljárással a kémény elkészüléséig fennakadás nélkül dolgozhatnának s még a csövek sem Vesznek kárba, mer! a kémény felépülése után más célra is fel lehet használni őket. Április 4-re a mai üzemi érte kezieten tesznek felajánlást a dol­gozók. Nagy hiba, hogy a tégla ''várnál nincs üzemi bizottság. A MÉMOSz-titkórság súlyos mulasz­tást követ el. amikor megfeledke­zik arról, hogy a dolgozókkal fog­lalkoznia kellene. Nem tulajdonít kellő fontosságot az üb létezésé­nek. Természetesen, ez a hiányos ság a munkánál, a termelésnél üt­közik ki a legszembetűnőbben. A. légi..gyárnak vau üzemi párt­szervezete Is, de 'nincsen párttit­kára. A hiányosság már az indu­lásnál éreztette káros hatását. Ezt tudják a dolgozók is. Több támogatási a Párt lói — Bizony, mi is örülnénk •— mondják —, nekünk is jólesne, ha a Párt jobban törődnék velünk- A Városi Pártbizottságtól soha sem jönnek hozzánk, hogy megnézzék munkánkat. Üzemi értekezletünkön megtesszük április 4-re felajánld sunkat. Szeretnénk, ha a Párt és a MÉMOSz végre felfigyelne reánk is, így néz ki pillanatnyilag ä hely­zet a zalaegerszegi téglagyáraknál. A munka megindult és a lendület egyre fokozódik. A dolgozók, ami kor az április 4 tiszteletére tör­ténő felajánlásról beszélnek. a munkakeclvtől áthatva tesznek ígé­retet szebbnél szebb felajánlások­ra, Szeretik a gyárat, szeretik munkájukat, A békéért a szebb :övéért dolgoznak Nem a dolgozók hibáján múlik, hogy a hékebizottság is csak papí­ron működik. Itt volna az ideje, hogy az illetékesek megadják azt a szükséges segítséget a téglagyá­raknak. mely támpontot és irányi fául nyújtana a dolgosoknak úu előrelendítené a termelést. A kongresszusi verseny tartama alatt Jarról írtunk, hogy munka- hiány akadályozza a dolgozók tnun- kalendületének teljes kibontakozá­sát. A megyéi tanács azóta segí­tett ezen a vonalon. Túlságosan is segített. Az április negyedikét elő­készítő munkaverseny közepén ugyanis most arról írhatunk, hogy a hatalmasan megnövekedett mun­kalehetőséghez nem biztosítottak’ megfelelő mennyiségű anyagot. Egyre több rövidhatáridejü meg­rendelés érkezik a vállalathoz, vi­szont anyag csak igen gyéren, vagy egyáltalán nem érkezik. Kü­lönösen érezhtítö ez a vertikális üzemrészekben. A vfzvezetékszere- lö részleg összes ólomcsöve 25 méter, nemcsak hogy egy új épít­kezéshez, dé még javításhoz- sem elegendő. Hasonló a helyzet egyéb anyagokban is. Természetes, hogy a vállalat dolgozóinak és vezető­ségének fő a feje, a megyei tanács­nál viszont arra hivatkoznak, hogy az üzem ifjú lévén, első negyed­évi előirányzatba:; nem szerepel. Népgazdaságunk érdeke és az április negyedikéi verseny sikere feltétlenül elvárja. hogy ezen a problémán mégis sürgősen segítse­nek és a második negyedévi tervet már az előző tapasztalatainak, az, égyre fejlődő vállalat növekvő ka­pacitásának figyelembevételével ál­lítsák össze. Sztálingrádi csata diapozitiven A dolgozó parasztok kulturális és politikai fejlődését nagyban, elősegítő, újszerű diapozitív véti,, tettképes előadások lesznek a me­gye 22, eddig még villanynélküli községében. A legnagyobb szovjet játékfilmek — mint most a „Sztá­lingrádi csata" — állóképes meg­oldását „pergetik’* le. Az állóké­pek magyarázó szöveggel is el van­nak látva és egy-egy kép híveit tükrözi a mozgókép egy-egy jele­netének cselekményét. vállalat olyan dolgozókat is alkal­mazzon, akiknek szakmai képzett­sége bán alacsony, de tanulási készségük és szorgalmuk biztosí­ték. hogy a reszortmunkát hama­rosan elsajátítják, •• Örömmel várták Pártunk és kormányzatunk áldo­zatkészsége itt is megmutatkozott, amikor lehetővé tette, hogy azok a dolgozók, akik a nagyüzemi mun­kában járatlanok, a kellő gyakor­lat megszerzéséig munkájukat idő­bérben végezzék. Képzett, nagy­üzemi dolgozók jöttek hozzájuk, hogy munkamódszerüket átadják- Az eredmény nem maradt el, mert az alig három hónapja üzembe he­lyezett vállalat dolgozói az utóbbi időben már maguk sürgették a da­rabbér bevezetését. Több munka, több bér, A plafon- áttörésnek nevezett praktikus kí­sérlet megmutatta a dolgozóknak a lehetőséget- Bizakodással, őröm­mel várták a darabbér bevezeté­sét, amelynek felismerték igazsá­gosságát és előnyét. Az alatt az idő alatt, amíg időbérben végez­ték a munkát, elegendő gyakorlat­ra tettek szert ahhoz, hogy a da­rabbérnél necsak megállják a he­lyüket. hanem jó munkájuk révén életszínvonalukat is lényegesen emelhetik, ugyanekkor fokozhat­ják a munka termelékenységét és megszüntethetik a béreknél mutat­kozó aránytalanságokat. Napról-napra javulás A vállalat dolgozói lázasan ké­szülődtek a darabbér bevezetésé­nek első napjára, ami aztán el is érkezett március 20-ával. Úgy érezték, mintha egy verseny fini­sében volnánk. Az idő rohant, de nőtt az elvégzett munka is. még pedig olv arányban, hogy csak na­gyon kevesen maradtak teljesítmé­nyükkel a norma alatt. De azok is. akik az első napon még nem érték el a kíván* eredményt, érzik, hogy lendület sodorja őket és ha nem Is érik mindjárt utol a legjobba­kat. munkáink nanról-naora javul, amivel nemcsak önmaguknak, ha­mm né-- ■ gazda •.-.ágii uk nah fc hsa. nára varrnak.

Next

/
Thumbnails
Contents