Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-25 / 71. szám
A Mezőgazdasági Gépjavító nem marad le Tervszerűbb munkát a Szakipari anyagellátásában Pattanva lobban a hegcsztőpisz- toly és az éles fény belevág a repedt tengely beteg testébe. Alig telik el néhány perc és kész a munkadarab. — Uj korában sem volt jobb — mondja Csögi András személyzeti felelős, aki a hegesztőmühelyből került félig az irodába. Azért csak félig, mert idejének felét mindig a műhelyekben tölti. Nem akar kiesni a gyakorlatból s amikor ráér, örömmel dolgozik a műhelyben. — A mi munkánkra eddig még nem jött reklamáció — folytatja. — Ez annak köszönhető. hogy Kerschmann elvtárs. a vállalatvezető, hetenkint kétszer szakmai előadást tart. Ismerteti az alkatrészeket és a hibák javításának he. lyes. tökéletes módozatait. Jelentős újítás Aztán elmondja Csögi elvtárs, hogy az aluminium hegesztésénél új eljárással, észszerűsítéssel dolgozik. Aluminiumporböt d észt il ált vízzel masszát csinál. A drótot, amit ezelőtt csak néhány centi hosszúságban reszeltek meg, most olyan hosszúságban reszelik, ami a hegesztéshez előreláthatólag szükséges, A m<greszelt részt bekenik a masszával, s így elérik, hogy a drótot nem kell állandóan az alu- miniumporba mártogatni. Ezzel az eljárással nemcsak a munkamenetét gyorsítják, hanem. a minőséget is javítják. Csögi András az észszerüsitcst Simon Imre hegesztőtől vette át Lovásziban. A vállalat valamennyi dolgozója tett munkafelajánlást április 4 tiszteletére. Például Kovács László esztergályos teljesítményét 115_ről 140 százalékra emeli. Jandó János, ugyancsak esztergályos, 115-röl 150, Kosztolánszki János átképzős 120-ról 150 re. Pető Ferenc segédmunkás 110 röl 130, Simon László motorszerelő pedig 130-ról 150 százalékos teljesítmény elérésére' tett felajánlást- Kámán Elek tanuló sem akar lemaradni, mert önérzetesen jelenti ki: — Nekem eddig 110 volt a legmagasabb teljesítményem. de április 4_re el akarom érni a 130 százalékot. Tapasztalatcsere A Mezőgazdasági Gépjavító dolgozói úgy tették meg a felajánlásaikat. hogy abból április 4 után sem engednek. Nemcsak a műhelyekben, haném az irodában dolgozók is kiveszik részüket a fel- szabadulás ünnepére történt vállalásokból. Kaposvári Ferencné bérelszámoló 120-ról 140. Szentgáli István anyagbeszerző ugyancsak 120-ról 140 százalékra emeli teljesítményét. Dé a pártsajtó terjesztése terén is történtek felaján-, lások. Csögi András 20, Nadrai Hona 10, Forintos István és Tóth János pedig 5—5 előfizetőt szereznek a Zalára április 4-ig. Dombóvári Gyula időelemzö elmondja, hogy a múlt héten tapasztalatcsere' és munkamódszerátadás céljából átmentek a szombat- helyi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalathoz, ahol átadták az időutalványozás helyes kezelését, A hibafelvevést a szombathelyiek csinálták jobban, mert náluk a jegyzőkönyvnél a darabegység, a kategorikus egység és a darabbér rög zítve van. Bár *ez Zalaegerszegen is meg volt, csak nem nyomtatványokon. hanem mindig külön kellett elkészíteni, ami tetemes időt igényelt. Emelkedő átlag A közelmúltban mutatkozó hibákat az időelemzésnél teljesen kiküszöbölték. Most már világosan ki tudják mutatni az egyes dolgozók és a vállalat napi és átlagtel jesítményét. Eszerint január hónapban a szerelők 107, februárban pedig 111 százalékos átlagteljesítményt értek el. Az esztergályosok 106 ról 123, a hegesztők 129-röl 133. a segédmunkások pedig a 94 százalékos januári átlagteljesítménnyel szemben februárban 118 százalékot értek el. Lemaradás csak az átkcpzősöknél van, akiknél a 110 százalékos januári átlag visszaesett 105 százalékra. A vál l'd.'if állagUdjesii.uiényc január óta 4 százalékot emelkedett, mert februárban 111 százalékot értek el. A felajánlások teljesítése szépen halad. Horváth István szerelő már 18 százalékkal javította munkáját. Simon László pedig olyan' munkát, amit ezelőtt 3 óra alatt végzett el, most 1 óra alatt fejezi be. Ehhez az eredményhez a szovjet szakkönyvek tanulmányozása segítette hozzá. A zalaegerszegi megyei Szakipari Tatarozó Vállalat munkájára a felsőbb irányítás térvszerötlenaége nyomja rá bélyegét, akadályozza munkaversenyének teljes sikerét. A darabbér segítségével emeli termelését a Konfekció vállalat Váltás Mennyire más képe fmutat üi mű szí: lkok váltása most, mint néhány nappal ezelőtt. A dolgozók aüg akarják otthagyni a gépeiket. Boldogok, ha> néhány öltéssel többet végezhetnek. A 'darabbér bevezetése fokozta lendületüket. Megváltozom a műhely arculata is. Ha valaki egy héttel ezelőtt járt itt, a zalaegerszegi Konfekció Vállalatnál, a műhelyre ugyan rá ismerne, de a dolgozókra, illétve a dolgozók munkájára aligha. Még sas gépek is vigabban duruzsolnak, a gépek fölé hajoló emberek keze fürgén mozog. Darabbérben dolgoznak. Németh István megjegyzi: — Ezelőtt, ha 60 darafoot készítettem el, ugyanennyit kaptam, mintha a dupláját dolgoztam volna-. Ilyenkor úgy éreztem; a vállalatot károsodás érte. Akkor pedig, ha többet dolgoztam, nem kaptam meg a több munkáért járó bért. Ilyenkor mindig felvetődött bennem ai gondolat: Miért nem lehet ezen változtatni? ürülök, hogy mától kezdve igazságos lesz a bérezés Sem a vállalat, sem pedig a dolgozó nem fizethet rá. Dobri Miatgda is helyesli a darabbérezést: —- Amikor idekerültünk — mondja — rosszul jöttünk volna ki a darabbérrel. Most már ismerjük a munkát. Tőlünk függ, hogy többet kereshessünk. A kedvező eredmények már a darabbér bevezetését követő napon megmutaitkoztak. Szántó László kellékg'épész 111, Németh István sticcelő 108, Farkas Erzsébet kézimunkás pedig 101 százalékot ért el. Ezelőtt valamennyien a vállalati átmeneti „normán“ alul dolgoztak. eredmény 38 darab. A „Rákosi“ szállóiénál 10, de a „Vörös fonalnál is ugyanennyi az emelkedés. Az „Ifjú gárda“ szalag a darabbér bevezetésének első napján nem ért el kiugró eredményt, viszont hárcmniaipi átlaguk 76, ami több, mint 25 darab napi teljesit- ménynek felel meg, s ez arra enged követkéz lelni, hogy munkájuk megszilárdult és hullámzásmenlesen végzik továbbra) is a termelést, mint ahogy meg is jegyezte a szalag egyik lag ja: — Vissza nem esünk. A mi utunk csak felfelé vezethet. A 'szabászatnál, a fősulyt ;a tatkai. rékosságra helyezik. Fekete Olga gyáríásdiszponens, '-aki most jöfot vissza Budapestről, ©ihol részt vett Ai elmúlt bérli ét folyamán a teljesítménybérben végzett munkák eredménye a megye állami gazdaságaiban 136.5 százalékot mulat. Bzévbeu végzett teljesítménybéres munkáik figyelembe ■vételiével az állami . gazdaságok sorrendje így alakul: 1. zíalalövői állami gazdaság 177.4 százalék, 2. felsőrajki állam! gazdaság 162.1 százalék, 3. pördeföldei 155.4 gelsei 150. 5. andrásihídai 148, 6. zalaszentgrófci 137 százalék. A megye átlagteljesítménye ez évben 151.8 a Minőségi Konfekcióipari Egyesülés értekezletén, a „marad éknél k ül i szabás“ rendszeréről beszél. Egy táblázatott vesz elő, melyen fel van tüntetve a teríték hossza és a kiszabásra kerülő ruha nagysága«. A táblázatból pontosan meg lehet, állapítani, milyen terítéket kell váltatsz tani, hogy a szabás manadékmentesen legyen végrehajtható — Eddig is a legmesszebbmenö- en takarékoskodtunk a sziafoászat- nál — mondja Féke te Olga — az uj módszerrel pedig elérjük, hogy a takarékosság a szó legszorosabb értelmében 100 százalékos lesz, mert, az anyagot teljésen ki tudjuk használni. sz-' zalék. A bérhét folyamán ,,a legjobb brigád1’ cime't a zalalövői gazdaság „Táncs,ics“-bnigádj a nyerte el. A legjobb munkacsapat szintén a iZaíalövői állami gazdaság fogatos munkacsapata lett, mert a trágyahordást állag 200 százalékra teljesít,ette. Kiemelkedő teljesítményeket 'érteik el még a gelsei állami gazdaságban Márton Ilona és Bakonyi Károly, mert a műtír ágy aszór ásnál a normát 209 százalékra, emelték. i „Sikerült a plafonáttörés“ Örömmel vették a darabbér bevezetését as egerssegi Konfekció Vállalat dolgosói A salalovái állami gazdaság ismét az élen; A termelési táblán még szembe- Ütlőbben ütközik ki az idő- és cv darabbérben végzett munka közti különbség. A „Zója“ szalag hétfőn a régi módszerrel 21 darabol- ért el. Ezzel Szemben a szerdal Amikor néhány hónappal ezelőtt megkezdte munkáját a zalaegerszegi Konfekció Vállalat, még szó sem lehetett a darabbér bevezetéséről. A dolgozók kivétel nélkül kis műhelyekből kerültek, a vállalathoz. Sokan voltak olyanok —- főleg a női munkaerőkre gondolunk —. akiknek képzettsége nem lépte túl a kötényvarrás, vagy a foltozás határát, A munkaerőhiány azonban szükségessé telte, hogy a Vast pártszervezet, de nincs titkár, nines iib, de nem is gondol rá a Mémosz Vau békebizottság, de esak papíron — ezek a hibák okai a zalaegerszegi 1—IL téglagyárakban A téli szünet után a múlt héten megindult a zalaegerszegi I. és II. számú téglagyárban is a munka. A gépeket és az egyéb felszereléseket a tél folyamán kijavították, azonban még mindig vannak hiányosságok, melyek a munka ütemét — főleg a beindulást követő időben — hátráltatják. A regálo- zott föld például a téli esőzések alatt teljesen átázott s még egy heti munka után sem tudtak eljutni a száraz rétegig, hogy a keverést rendesen végezhessék. Ledől a kémény Az üzem termelési átlaga csak tegnapelőtt érte el a 100 százalékot. Az is hátráltatta a munkát, hogy a kitágult szíjakat az índu lás után kellett rendbehozniok. Persze,- ez a kisebbik hiba. mert ezen könnyen segíthetnek, sőt. már segítettek ■ is. Nagyobb baj, hogy a II. számú téglagyár kéménye nagy hajlandóságot mutat a ledö- lésre. s így a gép csak fél légkörre! dolgozhat és a termelés lénye gesen kevesebb. A kémény réndbe- hozásához -a téglagyárnak 60 ezer forint keret áll rendelkezésére. — A Megyei Tatarozó Vállalattól két héttel ezelőtt jártak már nálunk ■ - mondj.-i J.ilovcezky Ru dolf vállaíatyezetőhelyettes —, de az ígéreten kívül nem kaptunk egyebet. Azóta már többször is sürgettük a Tatarozót, de úgy látszik, nekik nem fontos a téglagyár, nem fontos az a napi 5 ezer darab tégla. amennyivel többet termelhetnénk és az a másfél mázsa szén, amit naponta megtakaríthatnánk. Mikor /ébred f’ei a MEMOS*? Désics Kálmán, aki hosszú időn át dolgozott a IL számú üzemben, javasolja, hogy a kazántól a ke mencekéményig betoncsöveket fektessenek le. Ezzel az eljárással a kémény elkészüléséig fennakadás nélkül dolgozhatnának s még a csövek sem Vesznek kárba, mer! a kémény felépülése után más célra is fel lehet használni őket. Április 4-re a mai üzemi érte kezieten tesznek felajánlást a dolgozók. Nagy hiba, hogy a tégla ''várnál nincs üzemi bizottság. A MÉMOSz-titkórság súlyos mulasztást követ el. amikor megfeledkezik arról, hogy a dolgozókkal foglalkoznia kellene. Nem tulajdonít kellő fontosságot az üb létezésének. Természetesen, ez a hiányos ság a munkánál, a termelésnél ütközik ki a legszembetűnőbben. A. légi..gyárnak vau üzemi pártszervezete Is, de 'nincsen párttitkára. A hiányosság már az indulásnál éreztette káros hatását. Ezt tudják a dolgozók is. Több támogatási a Párt lói — Bizony, mi is örülnénk •— mondják —, nekünk is jólesne, ha a Párt jobban törődnék velünk- A Városi Pártbizottságtól soha sem jönnek hozzánk, hogy megnézzék munkánkat. Üzemi értekezletünkön megtesszük április 4-re felajánld sunkat. Szeretnénk, ha a Párt és a MÉMOSz végre felfigyelne reánk is, így néz ki pillanatnyilag ä helyzet a zalaegerszegi téglagyáraknál. A munka megindult és a lendület egyre fokozódik. A dolgozók, ami kor az április 4 tiszteletére történő felajánlásról beszélnek. a munkakeclvtől áthatva tesznek ígéretet szebbnél szebb felajánlásokra, Szeretik a gyárat, szeretik munkájukat, A békéért a szebb :övéért dolgoznak Nem a dolgozók hibáján múlik, hogy a hékebizottság is csak papíron működik. Itt volna az ideje, hogy az illetékesek megadják azt a szükséges segítséget a téglagyáraknak. mely támpontot és irányi fául nyújtana a dolgosoknak úu előrelendítené a termelést. A kongresszusi verseny tartama alatt Jarról írtunk, hogy munka- hiány akadályozza a dolgozók tnun- kalendületének teljes kibontakozását. A megyéi tanács azóta segített ezen a vonalon. Túlságosan is segített. Az április negyedikét előkészítő munkaverseny közepén ugyanis most arról írhatunk, hogy a hatalmasan megnövekedett munkalehetőséghez nem biztosítottak’ megfelelő mennyiségű anyagot. Egyre több rövidhatáridejü megrendelés érkezik a vállalathoz, viszont anyag csak igen gyéren, vagy egyáltalán nem érkezik. Különösen érezhtítö ez a vertikális üzemrészekben. A vfzvezetékszere- lö részleg összes ólomcsöve 25 méter, nemcsak hogy egy új építkezéshez, dé még javításhoz- sem elegendő. Hasonló a helyzet egyéb anyagokban is. Természetes, hogy a vállalat dolgozóinak és vezetőségének fő a feje, a megyei tanácsnál viszont arra hivatkoznak, hogy az üzem ifjú lévén, első negyedévi előirányzatba:; nem szerepel. Népgazdaságunk érdeke és az április negyedikéi verseny sikere feltétlenül elvárja. hogy ezen a problémán mégis sürgősen segítsenek és a második negyedévi tervet már az előző tapasztalatainak, az, égyre fejlődő vállalat növekvő kapacitásának figyelembevételével állítsák össze. Sztálingrádi csata diapozitiven A dolgozó parasztok kulturális és politikai fejlődését nagyban, elősegítő, újszerű diapozitív véti,, tettképes előadások lesznek a megye 22, eddig még villanynélküli községében. A legnagyobb szovjet játékfilmek — mint most a „Sztálingrádi csata" — állóképes megoldását „pergetik’* le. Az állóképek magyarázó szöveggel is el vannak látva és egy-egy kép híveit tükrözi a mozgókép egy-egy jelenetének cselekményét. vállalat olyan dolgozókat is alkalmazzon, akiknek szakmai képzettsége bán alacsony, de tanulási készségük és szorgalmuk biztosíték. hogy a reszortmunkát hamarosan elsajátítják, •• Örömmel várták Pártunk és kormányzatunk áldozatkészsége itt is megmutatkozott, amikor lehetővé tette, hogy azok a dolgozók, akik a nagyüzemi munkában járatlanok, a kellő gyakorlat megszerzéséig munkájukat időbérben végezzék. Képzett, nagyüzemi dolgozók jöttek hozzájuk, hogy munkamódszerüket átadják- Az eredmény nem maradt el, mert az alig három hónapja üzembe helyezett vállalat dolgozói az utóbbi időben már maguk sürgették a darabbér bevezetését. Több munka, több bér, A plafon- áttörésnek nevezett praktikus kísérlet megmutatta a dolgozóknak a lehetőséget- Bizakodással, őrömmel várták a darabbér bevezetését, amelynek felismerték igazságosságát és előnyét. Az alatt az idő alatt, amíg időbérben végezték a munkát, elegendő gyakorlatra tettek szert ahhoz, hogy a darabbérnél necsak megállják a helyüket. hanem jó munkájuk révén életszínvonalukat is lényegesen emelhetik, ugyanekkor fokozhatják a munka termelékenységét és megszüntethetik a béreknél mutatkozó aránytalanságokat. Napról-napra javulás A vállalat dolgozói lázasan készülődtek a darabbér bevezetésének első napjára, ami aztán el is érkezett március 20-ával. Úgy érezték, mintha egy verseny finisében volnánk. Az idő rohant, de nőtt az elvégzett munka is. még pedig olv arányban, hogy csak nagyon kevesen maradtak teljesítményükkel a norma alatt. De azok is. akik az első napon még nem érték el a kíván* eredményt, érzik, hogy lendület sodorja őket és ha nem Is érik mindjárt utol a legjobbakat. munkáink nanról-naora javul, amivel nemcsak önmaguknak, hamm né-- ■ gazda •.-.ágii uk nah fc hsa. nára varrnak.