Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-18 / 41. szám
Előre a szocializmust építő ötéves teliesitéséért! U) tagjelöltekkel -erősödik a ruhagyári építkezés pártszervezete A zalaegerszegi Magasépítési Vállalat legjobb munkahelyén, a ruhagyári építkezésnél, a Kongresz- szus tiszteletére tett felajánlásoknál a párlépítés föfeladatként szerepel. Ifjú Molnár Antal üzemi párItitkár elmondja, hogy a legutóbbi taggyűlésen 9 tagjelölttel és 2 taggal erősödött pártszervezetük. — A tagjolölfelvételek alapos és lelkiismeretes munkát kívánnak — mondja Molnár elvtárs. — Az elhamarkodó'.t lépés később bosz- szulja meg magát. Gondoljunk csak vissza Rákosi elvtárs ,,A Párt élcsapat" című, 1948 márciusában megjelent cikkére, amelyben rámutat, hogy a Párt összetételében még nem érié el azt a jellegét, hogy a munkásosztály élcsapata legyen. Ha azt akarjuk, hogy Pártunknál valóban kidomborodjon a munkásosztály vezető szerepe, érre legalkalmasabb megoldás, ha minél gyakrabban járjuk a munkahelyeket, megvizsgáljuk a pártonkívüli dolgozók munkáját, bepillantunk az éle'íikbe, megnézzük a környezetüket, hogy minden egyes dolgozó, akit, mint tágjelöltet a tagság sorába veszünk, valóban megfeleljen azoknak a követelményeknek, amelyeket Pártunk a tagságtól elvár s amely tulajdonságok birtokában Pártunkat valóban erősítik. 18 iíi kéri felvételét — köztük 8 nő Molnár elvtársnak igaza van. A tagjelöltfelvéíel nagy körültekintést kíván, de ez a körültekintés nem adhatja a másik végletet: a merevséget. A Politikai Bizottság határozata szerint az építőiparnál megszüntették a várakozási, az ismeretségi időt, ami aztán nagyban elősegíti, hogy Pártunknál mindjobban és jobban szilárd jelleget öltsön a munkásosztály vezető szerepe. Az építőiparnál, mintahogy ! ez nagyon sok dolgozó magas munka telj esi ményéböl kitűnik, szép számmal vannak olyan pártonkívüli dolgozók, akiknek Pártunkban lenne a helye. Pártunkban növelni kell a munkások és a dolgozó parasztok arányszámát, s így a ruhagyári építkezésnél nagyon helyesen jártak el, amikor a Kongresz- szus tiszteletére a legfontosabb feladatot, a pártépítést is célul tűzték ki. Az üzemi párítitkár beszámol arról is, hogy eddig 18 olyan fiatal dolgozójuk van. akiket méltónak tartanak, hogy a tagság sorába kerüljenek. A 18 jelölt közül egy sincs, aki 30 évnél idősebb volna. 8 nő van köztük. Ahogy felkeressük a jelölteket munkahelyükön és elbeszélgetünk velük, az a meggyőződésünk, hogy akiválogatás valóban helyesen történt. Legnagyobb részük parasztszülőktől származik, apjuk dolgozó paraszt, de ők eljegyezték magukat az iparral és ez az eljegyzés szilárd megerősítést nyer azzal, hogy tagjelöltek lesznek. Ez lesz az igazi kitüntetés Schüller János vasbetonszerelő az épület födémén a vasszerelésen dolgozik. Apja dolgozó paraszt volt. Anyja özvegyen maradt és Schüller János gondolta, mint ipari munkás jobban tudja segíteni az édesanyját, így gondolkodott, amikor az ipari pályára lépett és most, hogy elgondolása megvalósult, ő is erősítője, tagja szeretne lenni annak a Pártnak, amely létrehozta a virágzó »ipart, lehetővé tette az ő életszínvonalának emelkedését is. Ez lesz az igazi kitüntetés. — Nem tanultam annyit, ameny- nyít tanulnom kellett volna nekem, aki a kilátások szerint tagjelölt leszek — mondja, önkritikát gyakorolva, aztán kezére mutat: —Ez is visszatartott a tanulástól. El volt törve. — Megnyomogatja csuklóját, aztán mosolyogva hozzáteszi: — Most már aztán alaposan nekiláttam a tanulásnak, mert tudom, hogy egy tagjelöltnek gyakorlatilag is, meg elméletileg is sokkal többet kell tudnia, mint egy pár- íonkívülinek. Ha már aztán valóban tagjelölt leszek, akkor még többet tanulok és majd pártmunkát is végzek. A íagjeiöllség ui erőt ad a munkámhoz Németh Irén a legutóbbi taggyűlés óta várja a tagjelöltigazolványát. Kis fogójával ügyesen kötözi a vasalkatrészeket és Schüller felé fordulva, büszkén mondja: — Én már régi tagjelölt vagyok —. Aztán halkabban szólva hozzáteszi: — Igaz,, hogy még nem kaptam meg a tagjelöltigazolványomat. A párttitkár elvtárs máris feljegyzi. Utána néz, hol késik az igazolvány. A kőművesek közül is többen kérték felvételüket a Pártba. Károlyi Mária még csak tanuló. Augusztusban vizsgázik. Apja napszámos. Zalabesenyőn laknak. Békésgyulán volt iskolán, ahonnan jó bizonyítvánnyal jött haza. — Boldog vagyok, hogy tagjelölt lehetek — mondja. — Apám mindig munkásember volt s így elég alkalma lyilt, hogy megismerje, mit jeleni az elnyomás és ehhez mérve értékelje a szabadságot, amit a Szovjetuniótól kaptunk. Az iskolán jól tanultam s ezt most a gyakorlatban értékesítem. A tagjelöltség új erőt ad nekem, hogy a Pártnak és a béketábornak kemény harcosa legyek. Kosa János villanyszerelő, Szabó József kőműves, Németh Mária és Takács Mária gépkezelőnők, akik szintén tagjelöltek lesznek, megil- letődve beszélnek arról a napról, amikor kezükben tudják majd a tagjelöltígazolványt. Megjavítja a nők a kanizsai Magasépítési V pártszervezete Rákosi elvtársi emlékezetes október 27-i beszéde után a Tiagy kan izaa i Magasépítési Vállalat pártszervezetének vezetősége és tagsága úgy érezte, hogy az egyébként tekintélyes taglétszámú pártszervezet körül valami nincs rendben. Mi kot jobban áttanulmányozták Pártunk főtitkárának beszédét és jobban körülnéztek a saját portájukon, hamarosan rájöttek arra,hogy mi nincs rendben. A Magasépítési Vállalat pártszervezete azon kevés üzemi pártszervezetek egyike volt, ahol szinte hihetetlenül rossz volt a nők arányszáma. AUg egy-két dolgozó nő volt a párttagság soraiban. Százalék- szőrűén: alig 3 százalék. Ami egy ilyen nagy vállalatnál, ahol a dolgozó nők száma is meglehetősen tekintélyes, teljességgel érthetetlen. Ámde az üzemi pártszervezet még akkor sem fordított nagy gondot a nők arányszámának megjavítására. Pedig lett volna éppen elég nő, aki — élenjárva a termelésben és a tömegszervezeti munkában — kiérdemelte volna a tagjelölt kitüntető cimét. Ez volt az egyik, a nyomosabb ok, amihez járult még egy figyelemreméltó nehézség is, A Pártba való felvételre érdemes nők is — mint a vállalat akárhány más dolgozója — hol az egyik, hol a. másik építkezésen dolgoztak és állandóan változtak munkatársaik, köztük azok az elvtáréak is, akik hat hónapi közös munka után nyugodt lelkiismerettel ajánlhatták volna 5 őket felvételre. Ez igy el is fogadható. bár ez inkább amo- j lyan mentegetőzésféle az előbb j említett ok mellett. Október 27-c után gyakran j felvetődött a nők arányszáma megjavításának kérdése, de megnyugtató megoldási — éppen az említett okok miatt — nem találtak, egészen január elejéig. Ekkor már országszerte megindultak az előkészületek a Párt II. Kongresszusára és most ismét felszínre került ez a kérdés. De most már nem úgy, mint addig, mert megszületett a Párt- kongresszus tiszteletére a határozat is: minél több, arra érdemes nőt kell bevonni a Párt tag jelöltjeinek sorába, A határozat nem maradt üres szó. Januárban 3 százalékkal javult a nők arányszá- ma. A dolgozó nőkkel való fokozottabb foglalkozás eredményezte, hogy a termelőmunkában, a tanulásban kitűnt több ifjumunkás-lány kérte felvételét a Pártba, Közülük többet — mint Tomasits Máriát, Ihász Amáliát és Nemes Rozáliát — fel is vett a taggyűlés. így javult az arány- szám. Februárban, a Pártkongresz. szus hónapjában további jelentős .javulás várható. A januári eredmény után nem pihent meg a pártszervezet, mert tudta, hogy komoly mulasztást kell pótolni. A munka tovább folyt a munkahelyeken, a párttagság többet foglalkozott a női munkaerőkkel. Az ered' meny nem is marad eb Az üzemi pártszervezetnél szinte egymásnak adják a kilincset a fiatal ifjumunkáslányok, akik nemrégiben jöttek vissza a Munkaerőtartalékok Hivatalának iparostanulóiskolájáról és most felvételüket kérik. Si- mongáti Aranka, Szúrni Margit, Szabó Katalin, Mikó Anna szege zőlakatos-tanulók, Biró Margit asztálostanuló és még ' több ifjuniunkáslány adta be felvételi kérelmét és most izgatottan várják valamennyien az ünnepélyes kongresszusi taggyűlést, amikor a pártszervezet tagsága dönt majd: mél- tók-e arra, hogy az élcsapat tagjelöltjei legyenek. A Magasépítési Vállalat üzemi pártszervezetének természetesen a Pártkongresszus után sem szabad megpihenni, hiszen még nagyon sok, alapos politikai munkára van szükség, hogy a pártszervezetben egészséges legyen a férfiak és a, nők arányszáma. „Ahol elharanózik az önelégültség, az elbizakodottság, az a szellem, hogv : elég erősek vagyunk egyedin is, hogy nincs szükségünk a dolgozó tömegek támogatására, ott rögtön * meglazul és később elvesz n Párt és a tömegek egészséges kapcsolata. Pártunk i elszigetelődik a dolgozó ] néptől.“ (Rákosi Mátyás) i Vasárnap, febr. 18. 5 Égbekiáltó nyomorúságról beszélnek a fasiszta Tito országából kerülő utón érkező levelek Murarátkán levelet kaptak Jugoszláviából T. S-ék. A sógoruk dolgozik Zágrábban. Gyárimunkás és levelében megírja maga és munkástársai nyomorgó életét: olvassuk csak. ..Kedves sógorom! Sogorasz- szony! Már hosszú ideje nem írtam levelet, mert amit szándékom volt mogirnj, úgysem ment volna át a cenzúrán, nekem pedig a nyakamba kerül. Az üzemben van egy jó barátom, Alfréd, akiről tudom, hogy nem tartozik a titoisták közé és annak a biztatására irok meg mindent, A levelet néki adtam át, mert ő megígérte, hogy gondoskodik arról, -hogy kerülő utón eljusson Magyarországra. Remélem megkapjátok". Rongyos, éhes a család — jegyre sincs élelem így folytatódik a levél1 ,.Náluk a nyomor szinte már kibírhatatlan. Az üzem dolgozói teljesen le vannak rongyolód- va és a mindennapi megélhetésüket sem tudják biztosítani maguknak. Ha valaki zúgolódni mer, elhurcolják. Legutóbb nj élelmiszer jegyeket osztottak ki. Most még az eddiginél is kevesebb a fejadagunk. Számtalan esetben előfordul, hogy még a jegyre sem kapjuk meg az élelmünket. Utolsó öltöny ruhámat fogtam be munkára és hogy azután mit veszek magamra, azt nem tudom. Higy- jétek el, hogy munka után nincs kedvem hazamenni, A feleségem és a gyerekek rongyosak. éhesek. Nem tudok a sorsukon javítani. Hiába dolgozok szakadásig, a havi fizetésem alig haladja meg a 3000 dinárt.“ Havi fizetés 3000 — egy öltöny ruha: 15 000 dinár ,,Tudjátok, itt van szabad piac. De onnét csak a Tito kiszolgálói tudnak árut venni, Hogyan is jutna az én fizetésemből egy öltöny ruha, hiszen 15,000 dinárba kerül. A gyerekeknek nincs lábbelijük, nem tudnak iskolába menni, de hiába 5000-0000 dinárt nincs miből adjak nekik cipőre. A fizetésem alig elég élelemre egy fél hónapig és ahogy hallottam, a bérünket megint, csökkentik. Rövidesen nagyobb számú munka selboes át ások lesznek és attól tartok, hogy én is belekerülök, Nem tudom, ml lesz velünk, mert újabb elhelyezkedésről szó sem lehet. A. városban rengeteg a munkanélküli. Úgy hallom, nálatok meg kevés a munkaerő. Állandó bizonytalanságban és rettegésben élünk. Ilyen Jugoszláviában minden dolgozónak az élete. A kommunisták azonban nem nyugodnak bele :\z elnyomásba, állandóan szervezkednek és biztatnak bennünket, hogy nem tart soká ez a nyomor, JSyakára lépnek ezeknek a Tito pribékeknek A Tito fasisztái kétségbeesett félelmükben tömeges letartóztatásokat eszközölnek, kínozzák az embereket, de a jugoszláv kommunisták kitartanak. A legkegyetlenebb kínzások ellenére sem akad köztük áruló. Most újabb amerikai segély- ivei próbálják a munkásságot megnyugtatni. De ez már nem basznál semmit. Rájöttünk arra, hogy az amerikai „segély“ nyomort, éhínséget, munkanélküliséget jelent. A mi életünket csak a Tito-uraloni megdöntése változtatja meg. Majd ha mi, magunk dolgozók vesszük kezünkbe az ország irányítását, ha megdöntjük nálunk is, úgy mint nálatok a na^tőke hatalmát, akkor fordul jobbra, a mi sorsunk. Ezért fog össze az ipari munkásság a dolgozó parasztsággal és_a legvéresebb terror ellenére is vívja szabadságharcát, a kommunisták vezetésével. Rövidesen eljön a.z idő. hogy szabad hazából irhatok nektek, mert ingadozik a Tito dollárokból összetákolt fellegvára. Akkor ma.id sokkal többet és részletesebben megirhfdom mindazokat a borzalmakat, amelyen keresztül mentünk'1. Ez a levél önmagáért beszél. így folyik Diós káló a a begyűjtés Dióskálón a népnevelő munka nem eléggé szervezett a termény- begyűjtéssel kapcsolatban. Ez megmutatkozik a kukorica begyűjtésnél, amit 30 százalékban : eljöhet lék. Hasonló a helyzet az árpánál, amelyet 33 százalékban és a napraforgónál, amit 7 százalékban teljest ettek. Kenyér- gabona begyűjtési kötelezettségüké: 112 százalékban, a zabot 120 százalékban és a szénát 10 százalékban reljc'sitel é'k. A lemaradt termények begyűjtését fokozni kell. Minden becsületes dolgozó parasztnak tudnia keli azt. hogy ió begyüj'ési eredménnyel a béke! óbor erősödik. Ezt láda Deli Zsigmond tanácstag is, aki jó példával járva elöl 520 kiló kukoricái adott be és boldogan újságolta el, hogy ő már ul van a beadáson. Ezzel nem elégedd' meg, hanem <a népnevelő munkából is kivette részét. Meg is győzte Deli György tanácstagot, aki kukorica • beadási kö elezeb- ségét 150 százalékban telj esi tette. Deli Sándor — felső, 2 holdas gazda seiu akart lemaradni a begyűjtésből. Úgy érezte, hogy ez neki hazafias kötelessége. Családjával megbeszélve szekerére rakta a zsákoká és sietett,, hogy ő is minél előbb eleget tegyen beadási kötelezettségének, ső: azon ;ul is, mert 25G százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Holnap megkezd? a zab és a tavaszi árpa vetését a kanizsai Vörös Csillag-tsz A megenyhüli időjárás lehetőse telte, hogy idén a szokottnál korábban megkezdhessék a ♦mezőgazdasági munkáik^1. a nagy kanizsai Vörös Csiilag-tenuelő- zöve kezet kihasználta a kedvező időjárás: és már a hét elején, megkezdte a tavaszi vetés-ke!. A mák volt az első, ami a földbe kerüli; két holdon vele’ek el. A 1 lé‘ végén komi borsó veletek egy holdon, hogy a nagyim- nizzai dolgozók tavasszal minél előbb iü'has-nnak friss cukor. borsóhoz. A kongresszusi hé en kezdik meg a tavaszi gabonafélék vetését —két héttel korábban, mint az elmúl: évben. A paliul gépállomás négy '.raktorává! már hol- nap, hé főn megkezdik a zab és a tavaszi árpa vetését. Zabból az üzemicrvoek ímgf-Jelően 32 holdat, tavaszi árpával pedig 25 hóidat ve be a Vörös Csillag 'er melőszövetkezé. A vetést más tél hét alatt be is akarják felesni a szövetkeze11 dolgozói. j
