Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-17 / 40. szám

A belgrádi fasiszták beismerik Tito „tervének" teljes csődjét Tíz perc a „Göcseji Gönczi Ferenc Múzeumban“ A .Nova Borba“. az emigráns jugoszláv hazafiak lapja írja; — Ma már mindenki előtt vilá­gos, hogy a tiioisták ötéves „ipa­rosítási és villamosítási terve“ teljes kudarcot vallott. Ezt bizo­nyítja maga Boris Kidrjcs a ju­goszláv állatni „tervbizottság“ elnöke is, aki már a belgrádi „nemzetgyűlés“ decemberi ülésén kijelentette, hogy csődje hathatósan zavarja őket a háborús terveik megvaiósi;ásóban — Az ötéves „tervnek“ hat év re való meghosszabbítása magú- banvéve is a titofasiszták gazdasá­gi csődjét és egyben magának a nrvgazdátkodásnak az elvetését is ielenii és a kapitalista hadigazdái, kodásra való nyílt áttérést — ál­lapítja meg a »Nova Borba“. IMMúm és a Wall Sires! r odaírna Szotnyikov cikke a Novoje Vremjában a „tervet“ egy évvel meghesz- szabbitják, azaz 1952. végéig, mert az erede­tileg kitűzött időre nem tudják teljesíteni. — A titoisták — a munkásosz­tály, a dolgozó parasztság cs az egész jugoszláv nép harcának eredményeképpen — a „terv“ tel­jesítése terén is egyik vereséget a másik után szenvedik, pedig a „terv“ Jugoszláviának az im­perialista tábor agrárnyers­anyag függvényévé való vál­toztatását célozza. — Még 1949. december 27-én Kidrics kijelentette, hogy a »műn kások hanyagsága miatt“ a kiszál - iitási tervet csupán 75 százalékig teljesítették és beismerte azt is, hogy a jugoszláv dolgozók azt hi­szik, „hogy azzal, hogy nem tel­jesítik a kiszállítási feladatokat használnak az országnak“. — A dolgozók valóban mindent elkövetnek,, hogy megakadályoz­zák a titoisták rablópölitikáját. 1949-ben a munkásoknak a mun­kából való kimaradása tömeges jelleget öltött és a jugoszláv dől gozók 31 százalékát foglalta ma gáiba. A fasiszta rendszer emiatt- 23 millió munkanapot vesztet* 1949-ben Jugoszlávia iparának „tervét“ alig több, mint 50 százalékban teljesítették. 1949-ben az acéltermelés 1948-hOz viszonyítva 17 százalékkal fesétt^ a metallurgiai termékek 50 Százalé­ka pedig selejt volt. 1948-hoz vi­szonyítva. az összipari termelés 20 százalékkal csökkent-. Ugyan­ebben az időben pedig a munka termelékenysége 32 százalékkal esett. 1950. első hat hónapjában Szer­bia gyáraiból és bányáiból az erő­szakkal mozgósított munkások 22 -,záza-léka. Horvátországban 30 szá­zaiéiig. Boszniában és Hercegovi­nában pedig 28 százaléka szökött el. Az egyes iparágakban a jugo­szláv ipari termelés alig érte el az előirányzott 40—50 százalékot 1950 első fejében az Adriai ten­gerpart déli kikötőiben az áru ki­p' berakodásának tervét 70 szá­zalékban teljesítették. 1950-ben a falun több mint 2,700.000 hektár föld maradt bevetetlenül, a? őszi vetési tervet pedig alig 50 százalékban teljesítették. A fasiszta beszolgáltatás elleni harc bari a dolgozó parasztság jelentős győzelmeket ért el. A titoisták kénytelenek voltak a kukorica-be. ‘zolgáltatás tervét lecsökkenteni, de rneg ezt a csökkentett beszól* gilts lás,(■ is mindössze 68.3 száza - ’ókban teljesítetlek. Isztriában,Ke­lj-Boszniában és Horvátország- egyes vidékein az elmúlt évben a dolgozó parasztság tömege­seit mozdult meg a fasiszta erőszak el’en o- ezek a megmozdulások egves helyeken nyilt lázadásokká fejlőd, tok. Miközben Jugoszláviában dü­höng az éhínség, a titoisták nyil­ván hozzákezdtek a gazdaság há­borús vágányra való átállásához, A iito-ist-íi „jervben* mutatkozó fennakadások, sőt az egész „terv“ HIDEGEBB LESZ Várható időjárás: Változó fel­hőzet, reggel párás, helyenként ködös idő. Többfelé eső. keletén és északon havazás is lehet. Mér­sékelt szél, a hőmérséklet csökken, Szombat, 1951. febr. 17, A Novoje Vremja közli Szotnyi­kov cikkét. A cikk az USA kül­ügyminisztériuma ás MacM’ahon szenátor között történt levélvál­tással foglalkozik, amelyet P, N Poszpeljov beszédével kapcsolat­ban tett közzé. P. N. Poszpeljov beszéde Lenin halálának 27, év­fordulójára a moszkvai Nagyszín­házban megtartott gyászülésen hangzott el. Ebből a levélváltásból kitűnik — állapítja meg Szotnyikov —. hc^y a beszéd riadalmat keltett Washington vezető köreiben. Elsőnek MacMahon a kongresszus egyesült atomenergia bizottságé nak elnöke rémült meg. MacMa- hon üzenetekkel fordult Acheson- hoz.. Üzenetében fe kérte a kiül ügyminisztert, adja meg a „beszéd értékelését*. MacMahon rémületének okáról Szotnyikov igy ir: — Mint isme­retes P. N. Poszpeljov beszédében részleteket idézett Lenin művei­ből. Ezek a részlegek úgy értéke­lik a-z amerikai imperializmust, mint a Szovjet-oroszország elleni katonai intervenció szervezőjét és sug’almazóját, SzovjetoroSzország fennállásának első éveiben, — Az előadás elevenére tapin főtt az Egyesült Államok jel*nie gi vezetőinek, akik még Wilson ideiéből való elődeiknél is öühödtebben ki* vánják a szovjet ál am meg­semmisítését. Világos, hogy MacMahon szená­tor, az atomháború élőké; zitésé- nek egyik legtevékenyebb résztve­vője, találva érezte magát. — A január 26 i levélben Mac­Mahon atomlovag „a beszéd eset­leges befolyásával kapcsolatosan“ azt követe'te. hogy Acheson „cáfol­ja meg“ a beszédet, jack MacFoll, Ache; on segítőtársa a kongresz- szusban Acheson nevében válasz­ként MacMahon levelére, különle­ges propagandairatot tett köz­zé mint „Poszpeljov ur megál­lapításainak ellenzését.“ — Jack MacFob semmi érdemle­geset sem mondhatott az ameri­kai monopolisták sötét ügyeinek és fondorla a inak védelmében, vagy a Szovjetunió ellen. Sajnál kozni merészelt afelett, hogy ezek­nek a fondorlatoknak leleplezésé csökkenti a szovjet emberekben a „m gbecsü és ó- barátság érzését az Egyesült Államok iránt". A szovjet kormány és az egész szovjet nép szaka da lanul ar­ra törekszik hogy békében és barátságban éljen az amerikai néppel. Ezt a törekvésé, m^ir ezeresz,. r ki nyilvánította és nyilvánítja ma is. Az Egy . sült Államok háború utáni hivatalos po iijkája lényegében óle tan ellenséges a szovjet nép és az egész haladó emberiség iránt MacMahon szenátor és az USA ktüügyminisz* ériumának vezetői azonban, mint levélváltásukból tükröződik, még mindig abban a tévhi ben ringatják magukat, hogy kijátszhatják a szovj t emberek éber;égéi. amikor a B, 36-os bom­bázókat és az atombombákat a hi- vata'os Amerikának a szovjet nép iránt érzett „bará i érzései“ hírnö­kének akarják feltüntetni. A franca impeHaüs’ák íxmm'a a vstnami lakossággal szemien Az argentin országos békevédelmi kongresszus béketörvénvt követel A Nuesíra Palabra című argen­tin lap közölte, hogy a Tandíjban megtartott argentin országos bé- '»vádelmi kongreszus résztvevői felhivást intéztek az amerikai or­szágok minden hazafiához: foly­tassanak kemény küzdelmet a bé­kéért. vövetelik: hozzon a kormány törvényt, amely betiltja a háborús propagandát. Békeharcosok hatalmas tüntetése Parisban a nád tisztek fe eatéte és Nyugaf-Néme ország fe Segy vérzésé elles? A volt depor áltiafk, internáltak, ellenállók és a bökeharcosok ha. .almas 'tömege tüntetett csü öríö- ÁÖn este a rendőri betiltás ellené­re a volt náci lisztek párisi je­lenléte és Nyuga -Németország felfegyverzése ellen. Az állig fel- fegyverzett rohamrendőrö'k már a 'tűn ítélés élőit egy órával az opera körüli megy ed összes fon os pontját megszállták. Este fél hét óra körül azonban a 'iinte- ő'k hatalmas tömege közelede t az opera felé, szavalókórusban kiállva: ..nem kérünk a náci ka­ié nriUsz lekből Parisban. A nácik: qijilkosok!'1 A tömeg rövid percek alatt ke rcsztülha olt a rendőri torlaszo­kon, és előző'.ilüt'e az opera ke-, ri'ili uicákat. közben állandóan érkeztek a tüntető csopor ok a város legkülönbözőbb pontjairól Az opera melle ti melléku'cák ban heves összetűzésekre került sor, A Tinóétők©: gumibotokka. ütlegelő rendőrök szét akar ák oszlatn' a_ ömeget, de az erélye­sen elle.iállt. Az első jelentések zerin; a, letartóz a'oltak száma öhbszáz. A voll deportáltok és ellen- illők lüntelesét a lakosán teljes szolidaritása kísérte. A vünletés s késő esti órákban még ártott. Tovább íeried a belífa bányászsztráik * A belgiumi bányászsztrájk to­vább terjed az ország déli részé­ben lévő szénövezetben — jelenti a Reuter — Belgium 153 ezer bá nyászának több mint fele csütörtö­kön távolmaradt munkahelyétől. A bányászok azt követelik, hogy bérüket 5 százalékkal emeljék. Pártunk és kormányzatunk gon­doskodása és hathatós támogatása folytán a múlt év júliusában Zala­egerszegen múzeum létesült, amely egyelőre a Marx-tér 1. számú ház­ban talált elhelyezést. A múzeumnak találóan a ,.Gö­cseji Gönczi Ferenc múzeumne­vet adták• Célja, hogy a zalaeger­szegi, lenti és a zalaszentgróti já­rások területéről összegyüjtsön minden olyan kulturális szempont­ból értékes anyagot, amely népraj­zi, régészeti, művelődés- és város- történeti vonatkozásban fényt vet az őskortól napjainkig itt élő ember életére. A múzeum jelenleg nehézségek­kel küzd. mert helyszűke miatt a jelentős muzeális értékkel bíró tár­gyakat szűk helyen kell összezsú­folni. A múzeum vezetője, dr. Szentmihályi Imre elvtárs, bízva a Városi Pártbizottság és a városi tanács segítségében, hiszi, nem kell sokáig várnia, hogy a múzeum je­lentőségéhez méltó helyet kapjon és kavv.it megnyithassa a dolgo­zók előtt. — A gyűjtés állandóan folvik — mondja Szentmihályi elvtár s. — Régebben is volt már valamelyes gyűjtemény, azonban hozzánk ab­ból csupán 317 darab került. de azóta már nagyon sok értékes dol­got sikerült behoznunk. A múzeum állami támogatással működik az előírt terv szerint. A múzeum vezetője elsősorban is ar­ra törekszik, hogy széleskörű mun­katársi hálózatot építsen ki. A múzeumnak minden községben kell hogv legyen képviselője, s. ne for­dulhassanak elő azok a sajnálatos esetek, mint például 1949-ben is, amikor az egyik nagyobb építésnél egy késői népvándorlás, vagy Ár­pád-korabeli temetőre bukkantak, amiről az Állami Múzeum későn szerezve tudomást. sok múzeumi Artek ment veszendőbe. A felszabadulás óta a múzeum is á didgozó nép ér­dekeit, kulturális fejlődését szol­gálja, s így munkájához a tőlünk telhető segítséget feltétlenül meß kell adnunk. Az iroda, ahol beszélgetünk, va­lóságos tárháza a múzeumi tár­gyaknak. Népi faragással díszített, fából készült kulacsok egész sorát látjuk, aztán vannak itt göcseji eredetű fakanalak, favillák és fatá­nyérok. Arrébb egy török feliratú kőtábla. a török hódoltság ideié" bői, amely egy épület falából ke­rült elő. A Göcseji Múzeum na­gyon sok ősrégi, de göcseji erede­tű tárgyat is őriz. Például Szent- mihályi elvtárs mutatott egy csi­szolt kőkorszakbcli kőbaltát. Az egyik zalai faluban őrizték. Nehéz volt megszerezni, mert a gazdája sehogy sem akart megválni tőle. Azt mondták rá, hogy „ménkű’“ és a tehén tőgyét dörzsölték vele, amikor a tejelésnél hibák mutat­koztak. Azóta már megtanulta a. ,.ménkű11 régi gazdája is, hogv a tejhozam emelését a helyes takar­mányozás segíti elő, nem pedig a kőbaltával való dörzsölés. Ma már csak kacag, amikor ezt a babonát említik előtte. Amint a muzeum többi helyisé­geiben járunk, nagyon sok érde­kes tárgy kerül elénk, többek kö­zött egy faeke, mellyel valaha za­lai paraszt szántotta a feudális világ földesurának birtokát. — Naayon fontos volna, hopy mielőbb kiállításokkal léphetnénk a népművelés szolgálatába — mondja Szentmihályi elvtárs. Szemléltetően tudnánk bemutatni a társadalmi fejlődést. Gondoljon csak arra elvtárs, ha itt, a primitív faeke mellett a látogató mindjárt látná a modern traktor fényképét is. mennyivel tisztább képet alkothatna magának arról a hatalmas fejlődésről, amelyet az emberiség megtett. — Egyik főcélunk az is, hogy a Tanácsköztársaság idejéből minél több írott emléket gyüjtsünk. s általában olyan dolgokat, amelvek beszédes dokumentumai lesznek annak az útnak, melyet mostani, lendületes fejlődésünkig megtet­tünk. A do'gozók politika! neve’ése következtében emelkednek a teljesítmények a Megyei Tatarozó Valis ainál A Megyei Építési és Tata­rozó Vállalatnál szívós mun­kával fogtak hozzá a dolgo­zók neveléséhez. Szakembereik főleg faluról kerüllek be s a szervezeti életet nem ismerik, de nem ismerik a munkaverse, nyék előnyét sem. A normává egyáltalán nincsenek tisztá­ban, s igy előttük csak az idő­bérben történő elszámolás vi- ágos és érthető. A vállalat vezetője szerint szükséges volna a pártszerve­zet mielőbbi megalakítása, hogy az elméletileg képzetlen dolgozók kellő politikai neve­lésben részesüljenek, A felvi­lágosító munka azéi*t igy is állandóan folyik s ennek tu­lajdonítható, hogy azok a dol­gozók, akiknek teljesítménye nemrég még 90 százalékon is alul volt, most már legna­gyobb részben elérték a 110 százalékot. Válasz Trumannah Ahogy műhelyünkben hal­ló m a gépek zúgását, látom a termelőmunka gyönyörű ered­ményeit. amikor a kongresz- ; usi verseny során egyre job­ban kitűnik dolgozó népünk zilárd békcakaráta. gondola­tom néha elröppen messze. Angerentűlra, oda, ahol a hál­om fúriája. n fogát virsor- gató fenevad, Truman lapul •z atombombák árnyékában. Az imperialistáknak, az a.me- ■:kai tőkéseknél: ez a fősakála 'rigyH a mi békénket, a mi bol- do - életünket. A mi békénktől félti az ő és egész pereputtyá­nak munkásveritéken szerzett profitját és s eretne nálunk is Koreáit teremteni. Szeretné is­mét rabigába dönteni a Szov­jetunió és a népi demokráciák '''Iszchnéhilf,, holdon dolgozóif trónban most az egyszer té- ' j ” Truman w» mert nép n* arszna napáéin és c 'plnozó nép mén ezer Truinan- '•i szemben is megvédi a ma- -'óét. Non félünk mi Trumantól, hiába állította határunkra Ti- iát hóhérbandájával együtt. A Horthy k és Rajkók ideje letűnt es a dolgo.:ó nép halálosan sújtó, kemény öklével találko­zik. aki hozzánk merészel vyulni. Szabadság: SIFTER GYÖRGY, iparostanuló, Eger szeg. „A helyesen megszerve­zett ellenőrzés az a fény­szóró. amelynek fényéné] a végrehajtást mer lehet világitanj. Meggyőződés­sel mondhatjuk, hogy a fennakadások, késedelmek kilenctized részo a helye­sen megszervezett ellen­őrzés hiányának következ­ménye. Kétségtelen az, hogy a helyes ellenőrzés mellett minden fennaka­dást és késedelmet rvöke- rében meg lehet előzni.“ (Sztálin) A vietnami hírügynökség jelenti, horf'" a francia imperialisták Észak-Vietnamban elszenvedett sú­lyos vereségeik után kegyetlen megtorló intézkedéseket alkalmaz­, nak Vietnam békés lakossága el­len. A franciák bombákat és gvujtó­bombákat dobtak le Bakjang és ihaingujen íar'ományra, sok bé- ■1 kés falut felgyújtottak.

Next

/
Thumbnails
Contents