Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-16 / 39. szám

„ Nyugat-Németország felfegyverzését meghiúsítani annyi9 mint meghiúsítani a háborút6í •— mondotta Duclos elvtárs a Francia KP Központi Bizottsága ülésén A Francia _ Kommunista !Párt Központi Bizottsága szerdán a St. Denis-i városhá­zán ülést tartott, ahol méltat­ták Ambroise Croizat elvtárs elévülhetetlen érdemeit a fran­cia munkásmozgalomban, A Központi Bizottság tagjai egyperces csenddel hódoltak Croizat elvtárs emlékének- Majd Jacques Duclos elvtárs emelkedett szólásra és elmon­dotta a nyugatnémet felfegy­verzés elleni harcról, és a béke védelméről' szóló jelentését. Duclos elvtárs hangoztatta, hogy a kommunisták a legte­vékenyebben résztvesznek a tiltakozó aláírásgyűjtési moz­galomban, — A jelen körülmények kö­zött — mondotta — ez az a láncszem, amelyet a kommu­nistáknak meg kell ragadni ok, hogy a lehető legnagyobbra fejlesszék ki a háborús ussitók elleni küsdelmet. — Szembe kell. állítani a francia nép óriási többségét azokkal, akik a nyugatnémet felfegyverzésért felelősek, a kormány tagjaival, akik kö­zött az első sorban szerepelnek a jobboldáli szocialista veze­tők — mondotta a továbbiak­ban. — A kommunistáknak fá­radhatatlanul ajtóról-ajtóra kell járniuk, hogy a francia kormánv által terjesztett ér­vet hatástalanítsák, kifejtsék a Párt érvelését Nyugat-Né- metország felfegyverzése ellen és feleljenek a háborús uszi- tók által terjesztett érvekre, — Nélkülözhetetlen tehát, — folytatta —-, hogy milliószám­ra gyűjtsük a felfegyverzés elleni tiltakozó aláírásokat, Duclos elvtárs ezután, részle­tesen elemezte a francia mun­kások, parasztok, kiskereske­dők, földművesek, munkanél­küli és megöregedett dolgozók nehéz, tragikus helyzetét. Rá­mutatott az áraknak és bérek­nek a dolgozók számára egy­re kedvezőtlenebb alakulására, A munkásosztály . egysége n győzelem alapfeltétele — hangoztatta. — Bizonyos, hogy egy euró­pai háború a nyugatnémet hadsereg nélkül lehetetlen- Sokat tehetünk, hogy meggá­toljuk azt a felfegyverzést, amelyből a német nép maga annál kevésbbé kér,, minél erő­sebb a mi ellenkezésünk. Meg­akadályoznunk Nyugat-Né- metország felfegyverzését és az atlanti hadsereg felállítását annyit jelent, mint megakadá­lyozni a háborút Európában. — A n-irőztesek lelkületűvel kell harcolnunk, minden erőnk­kel, a győzelemben való bi­zonyossággal, világosan látva a most folyó harc döntő jelen­tőségét, A legfontosabb, hogy rendületlenül bízzunk a karcok sikerében. Sztálin elvtárs azt tanitja ne­künk — mondotta befejezésül Duclos elvtárs — lep-ven bi­tünk saját erőnkben, győzel­münk bizonyosságában, azzal a rendíthetetlen hittel és azza] az akarattal, hogy ezt a hitet, átvigyük a Párt minden har-' cosára, az egész munkásosz- tálvra, minden demokratára, minden hazafira, kell folytat­nunk békeharcunkat. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága jelenti , február 14-én, hogy a néphadsereg egysé­gei a kínai önkéntesekkel szorosan együttműködve az égész fronton visszaverték az ellenség támadá­sait és valamennyi frontszakaszon ellentámadásba mentek át. Hen- szon (Odzío) körzetében az ellen­ség csapatait bekerítették. A mai adatok szerint az ellen­ség február 11-én és 12-én ember­anyagban nagy veszteségeket szenvedett 1300 katonája és tiszt­je elpusztult, vagy harcképtelenné vált. Több mint négyezer foglyul esett. A néphadsereg' egységei két nap alatt 47 különféle löveget, 8 páncélost, 274 gépkocsit, gépfegy­vereket és sok más harcieszközt és löszért zsákmányolt. Az ellen­ség négy repülőgépét lelőtték. A szöuli fronton a Han folyó déli partjának körzetében a nép­hadsereg egységei nagy ember- veszteséget okoztak az ellenség­nek és a február 13-i adatok sze­rint az ellenség kilenc páncélosát megsemmisítették és négy repülő­gépét lelőtték. Elsöprő erejű ellentámadást indított a koreai néphadsereg A koreai néphadsereg és a kí­nai önkéntesek nagyerejü ellentá­madást indítottak az amerikai tá­madó csapatok és liszinmanista csapatok ellen a Han-folyót-ól délre és február 12-én estig 24 óra alatt 20—30 kilométerrel nyomul­tak előre. Az egész ellenséges arcvonal összeomlás előtt áll. Li Szin Man 8. hadosztályának 10., 16. és 24. ezredét a Höng- szung+ól mintegy 10 kilométerrel nyugatra fekvő térségben teljesen megsemmisítették. Súlyos csapást mértek ezenkívül a La Szin Man 3. hadosztályához tartozó 22. és 23. ezredre, az 5. hadosztályhoz tartozó 27., 35. és 36. ezredre, a 2. amerikai hadosztály 9. és 38. ezredére és a 7. hadosztály 17. ez­redére. A koreai néphadsereg és a kí­nai önkéntesek elsöprő erejű támadásuk során déli irány­ban törnek előre. Január 25-e óta az amerikai, an­gol és egyéb megszálló erők Li Szin Man csapataival együtt kö­rülbelül 200 ezer főnyi erővel el­keseredett támadást indítottak a Han folyó mentén, keleten Hoenh- jusgtol a partvidék felé és nyuga­ton Inosonnál. A koreai néphad­sereg és -a kínai önkéntesek egy­ségei 18 napig éjjel-nappal tartó elkeseredett küzdelem után el­söprő erejű ellentámadásba men­tek át, A kínai önkéntesek a Han-fo- lyótól délre indult ellentáma­dás során 13 amerikai tankot megsemmisítettek és két ame­rikai repülőgépet lelőttek. Február 11-én a népi egységek, amikor az ellenséges csapatok magpróbáltak átkelni a Han-foiyón átvezető acélhídon, többszáz ellen­séges ka fonót megsemmisítettek. Az arcvonal más szakaszain a népi erők öt ellenséges tan»kot semmisítettek meg, ugyanazon a napon egy további ellenséges re­pülőgépet lőttek le Súlyos veszteség-eket szenvedtek Koreában az amerikaiak visszavonulásának fedezésére felhasznált holland csapatok Sajtójelentések szerint az USA követelésére Koreába küldött hol­land csapatok súlyos vesztesége­ket szenvedtek. Elesett Ouden ez­redes. a Koreában működő holland ■alakulat parancsnoka. A holland alakulatot a visszavonuló amerikai csapatok fedezésére basznáiták-fel. Befejeződtek a santa-márgliai*itai olasz-francia tárgyalások Sana-Mar gharit ában szerdán be­fejeződlek az olasz-francia ta­nácskozások, amelyeken olasz részről De Gasperi miniszterel­nök és Sforza külügyminiszter, francia részről pedig Pleven mi­niszterelnök ' és Schuman kül­ügyminiszter vett részt A megbeszéléseikről kiadott, homályosan megfogalmazott hi­vatalos záróközlemény hangsú­lyozza, hogy az olasz és iá fran­cia kormány „híven kitart az at­lanti politika mellett“. A két kor­mány — hangoztatja iá továbhi- akiban a közlemény — „a legna­gyobb eréHycl foilftlalja fegyve. res erőinek ujfőszervezéséi és a fegyverkezés politikáját.“ A közlemény csak röviden idal az olasz-francia vámunió hal­vaszüle let! "érvéré és arra, hogy Olaszország csatlakozik a Scliu- man-lervhez, de elhallgatja a megbeszéléseik egyik legfőbb tárgykörét, nevezetesen: a kel reakciós kormány együttműködé­séi a demokratikus erők elnyo­mására, A délutánig tartó sajlóértekez. )f-'cn De Gasperi megérő i'e ' :■» hogy az olasz és a francia kor­mány egyetért abban, hogy Nyu- gat-Nómetországot be kell vonni az Atlanti Egyezmény katonai szervezetébe. Schuman ehhez kormányia nevében annyik főtt hozzá, hogy „Németországnak — vagyis a revahsm áhítozó német militaristáknak — fokozatosan megadják a teljes egyenjogúsá­got/’ Az Unttá, az Olasz Kommunis- a Párt 'központi lapja kijelenti, hogy a két kormány között való­ba a teljes a megegyezés a né­met mili.tiarizmus feltámasztásá­ra. ILa Pleven bek még lehetek fen atari ásai ebben a tekintetben. De Gasperi — aki erre az ameri­kai külügyminisztériumtól nyil­ván utasítást kapott — rajta volt, hogy az utolsó francia kételyeket is eloszlassa. A francia kormány tehát végleg elfogadta, hogy Nyugi.vt-Némé’országnaik; a fegy­verkezéshez való hozzájárulása fel'étekként, teljes politikai egyenjogúságot' adjanak. E ter­vek megvalósításába azonban még beleszólása lesz a béke és a demokrácia erői tok is. fi Szovjetunió és Kína nagy barátságának és szövetségének éve — Csu En Laj külügyminiszter cikke a Pravdában • A Pravda szerdai száma Csu En Lapnak a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének cikkét 'közli. „A Szovjetunió és Kína nagy ba­rátságának és szövetségének éve“ címmel. A Szovjetunió és a Kínai Nép­köztársaság közötti barátsági, szö­vetségi és kölcsönös segélynyujtá si szerződésnek igen nagy a Vi­lágtörténelmi jelentősége — irja többek között a cikk. A kinaj nép egyik legkiemelkedőbb dátumá­nak tekinti ezt a napot. Kínának és a Szovjetuniónak összesen 700 millió lakosa van. Szilárd szövet­ség fűzi össze őket, g legyőzhetet­len erővé váltak a világon Ez az erő nemcsak a béke és a demokrácia tábo­rának fölényét fokozta, ha­nem komoly csapást is mért Keleten az imperialista klikk agressziós és háborús poliíiká- jára. A kínai és a szovjet nép egy­forma határozottsággal kívánja a békeszerződés mielőbbi megköté­sét Japánnal. Mi úgy vélekedünk, hogy csu­pán a nemzetközi egyezmények alapján, kötendő japán békeszerző­dés biztosíthatja Japán demokra­tizálását és akadályozhatja meg a japán imperializmus újjáéledését Csakis ilyen békeszerződés segil- heti elő Japán békés iparának fejlődését és lehet- kedvező hatás sail a japán nép életviszonyainak megjavítására. Csakis egy demokratikus, min­den belső és külső agresszív befolyástól és ellenőrzéstől mentes Japán felelhet meg az ázsiai béke és biztonság érde­keinek. Az imperialista-klikk azonban máskép gondolkodik és jelenleg külön béke tárgyalásokat szándé­kozik folytatni Japánnal, remili­tarizálja Japánt és területet híd­főállásául, a japán népet pedig ágyú töltelékül akarja felhasználni. Mindezt azért, hogy folytathassa és szélesíthesse bűnös agressziós cselekedeteit Koreában és Taivan szigetén, folytathassa intervenció­ját Vietnamban és Délkelet-Ázsiá. ban. Ezek ellen a tervek ellen ia *határozottan sikraszáll a szovjet- kimai barátsági, szövetségi és köl­csönös segélynyújtási szerződés^ És ezek ellen a szándékok ellen elszántan küzdenek Ázsja népei, köztük a japán nép is. Az elmúlt év során nagy szö­vetségesünk híven és őszintén tel­jesítette a kinai-szovjet 'barátsági Szövetségi cs kölcsönös segély- nyújtási szerződést, valamint a Csang-Csung vasútvonalról Port Arlhurról - és Dalnyijról szóló egyezményt. a Kínai Népköztársa. Ságnak nyújtandó hitelről szóló egyezményt és a többi, kinai-szov- jet gazdasági együttmüködésről-és keaeskedeLemről szóló egyezmé­nyeket. A Szovjetunió nagylelkű tá­mogatást nyújtott a kínai nép­nek és ezzel jelentős mérték­ben segítette országunkat nép­gazdasága újjáélesztésében és fejlesztésében. Ezért a nagy barátságért a kínai nép forró köszönetét mond Sztá.- tin generali,sszimusznak és a szov­jet kormánynak. Nem forog fenn semminemű kétség afelől, hogy az emberiség egyharmadát alkotó né. peknek Kína és a Szovjetunió nagy népeinek testvéri barátsága ragyogóan fényes reménysugár zz egész világ czámára, amelye1 az imperialisták háborús tervei fe- nyegtetnek Éljen Mao Ce Tung elnök! Éljen Sztálin generalisszimusz! Éljen Kina és a Szovjetunió nagy barát­sága és együttműködése. 400 szicíliai dolgozó átlépett a Keresztény Demokrata Szakszervezeti Szövetségből a baloldali Szakszervezeti Szövetségbe Siraeusaból jelentik, hogy 400 siracusai faipari dolgozó széttépte a Keresztény Demo­krata _ Szakszervezethez való tartozását igazoló könyvet és elhatározta, hogy átlép az Ál­talános Olasz Szakszervezeti Szövetségbe. (CGIL) A siracu­sai faipari dolgozók belátták, hogy több napon át tartó ke­mény bérharcukban csakis a CGIL részéről kaptak támo­gatást, mig a Keresztény De­mokratikus Szakszervezet a sztrájktörő szerepét játszotta. A CGIL támogatásával a dol­gozóknak sikerült a teljes győ. zelmet kivivniok. Felmentették az Osterreichise Voiksstimme perbefogott főszerkesztőiét A bécsi esküdtbiróság befe­jezte Leopold Hornik elvtárs, az Osterreichise Voiksstimme, az Osztrák Kommunista Párt lapjának főszerkesztője ellen indított per tárgyalását. A vád ürügyéül a lap 1949 szep­tember 30-i számában megje­lent Hauler, a kém“ cimü cikkét hozták fel1, A biróság elnöke azt igye­kezett bizonygatni, hogy az Osterreichise V olksstimme több cikke támadást jelent a kormány ellen. Hornik ezzel kapcsolatban kijelentette: „Álláspontunk nem változott. Továbbra is azt tartjuk, hogy az osztrák kor­mány szabotázs-politikát foly­tat az államszerződés megkö­tésének kérdésében. Ausztriát annak a. politikai irányzatnak medrébe ia y ekezik sodorni, amely véres eseményekhez ve­zetett Koreában. Célunk az, ho'»■■>1 óva intsük az osztrák né­pet az ilyen politika következ­ményeitől.“ A biróság: kénytelen volt be­ismerni, hogy nincs bizonyí­téka a „lázadásra való felbúj- tás“-ra és felmentő. Ítéletet hozott. Latin-Amerika népei követelik: szüntessék meg a fegyverkezési hajszát A Krasznij Plot február 14-i számában N. Gorbunov cikket irt, amelyben számos konkrét ténnyel alátámasztva bemutat­ja, hogy az IJSA-imperialis­ták miként kényszerítik a la­tin-amerikai államokat fegy­verkezésre. Gór bún o v í n e gá 11 a p i íj a, hogy a latinamerikai országok küliigymin i sztereinek márc i- usra összehívott értekezotón a latin-amerikai országok, mili- tarizálásn, lesz n’ legfontosabb napirendi pont. A cikk hangsúlyozza, hogy az amerikai monopolisták kc- nyük-kedvük szerint garázdál­kodnak a latinamerikai orszá­gok gazdaságának döntő ágai­ban. A latinamerikai országok bevonása az USA katonai ka­landorvállalkozásaiba. éles til. takozást vált ki az enditett or­szágok minden haladó, demo­kratikus rétegéből, . Latin- Amerika népei határozottan követelik: szüntessék meg a 11 ábárus elökéa »1 le teköt Wnlrtí, f* in, 16.

Next

/
Thumbnails
Contents