Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-13 / 36. szám

Az amerikai gengszterek Koreában felelevenítették a vademberek szokásait Pák Men En külügyminiszter nyilatkozata A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése Pak Hen En, a Koreai Népi De. mokralikus Köztársaság külügy­minisztere szombaton nyilatkozá­st juttatott, el wl ENS'/ közgyüjé- tóiiek elnökéhez és a Biztonsági Tanács elnökéhez. ..... Az amerikai rablóhóditól? céh :a .— hangoztatja‘többek között a . ’hozat — megállítani a tör 'em haladását, tűzzed és vas- írtani a szociális haladá3 ut~ lépő népek egész nemzedé- az emberiséget a középkor onMr sötétségébe fasz!tani. — Az amerikai imperialisták az : műt Nemzetek Szervezete olajának leple alatt már nym- hónapja kegyetlen, igazság­■ rt rablóhábornt folytadnak a ! *:ni nép eVcrn. — - A Koreai Népi Demokratikus ársaság kormánya bö anyag- endelkezik. amely megcáfol­taílsnul bizonyítja, hogy az ame­:-ni csapatok és a liszmmanisía ; ''-hatóságok számtalan olyan gaz- t- f tot hajtottak végre, amelyek itan és cinikusan megsértik a r rozetközi jogszabályokat és az emberi erkölcsöt. — Szöul ideiglenes megszállása a’r,:{ 1,950 december US tó! 1951 január 1-ig a városban és környé­kén 43,590 lakost állati kegyetlen­séggel megkineztak és megöltek. — A börtönök kazamatáiban, a rendőrség kinz ókamiálban, a te­reken és az utcákon, a városon ki- vükso dombokon, titokban és nyíl­tan. éjjel és nappal, korra és nem­re való tekintet nélkül, ítélet es vizsgálat nélkül lőtték agyon ál­dozataikat. Az amerikai interven­ciósok áldozataikat az agyon'öve- té.s előtt borzalmasan mcgklnosták, — ‘Tha Csín Bóknak, a szakszer vezetek elnökének levágták vafa mennyi ujját, összevagdalták arcát, felhasitották a mehet. — Szeszeh Gi polgár vallomása Szerint az egyik textilgyári mun­kás felesége a szorbuki rendőrség cehájában szfiHe meg gyermekéi. A Uszinmamsta gyilkosok katona- csizmákkal agyontaposták az új­szülöttét, majd as anyát halálra éhezte'lék." — Az amerikai rabtóheditók Szöul megszállásának idején a vá­ros több mint 65 ezer lakosát tar­tóztatják le, A letartóztatottak kö riil több mint 28.800 embert gyil­koltak meg. A letartóztató!tak ez­rei éhenpusztuVtak, A szedejmuni börtönben naponta átlag 220 ein* her pusztult éhen, — Szöul kiürítésekor az ameri­kaiak a börtönökből összesen több mint 17 ezer embert hurcoltak el, akik közül IC ezret az utón agyon­lőttek. — Az amerikai intervenciósok és liszinmanista lakájaik Szöulban és ernyőkén éj jeleni1 ént hajtóv-’Ulá- ssa'tot rendeztek az asszonyok cl- } - A szembút enl kerületben ilyen f ,i p Gvadászatok alkalmával több ír .'Rt 860 leányt és asszonyt ragad­tak cl és követlek cl rajtuk erő- s-* lkot, majd sokat közű ük állati kegyetlenséggel meggyilkoltak. •— Az amerikai genszterek Ko­reában a vademberek szokásait elevenítették fel, Szöulban 12 olyan esetet tartanak nyilván, ami­kor az amerikai hóhérok megskal po lák a koreai hazafiakat. — Szöul kiürítése elölt az ame­rikai rablóhóditók elrabolták a lakosság vagyonát, Japánba szál- lito'ták a vállalatok felszerelését és az állami múzeumok értéktár- svait, — Az amerikaiak több száz vál­lalat berendezését szállították el Szőttből. 785 vállalatot felrobban­tottak és felgyújtottak. Elpusztí­tották az összes főiskolák épületét, feVere’évét és könyvtárát. Elpusz­títottak 70 középiskolát és 179 ele­mi iskolát. Az amerikaiak több mint 500 nagy történelmi értékű műkincse* raboltak el az Állami Múxouniből és a Nemzeti Múzeum* A Tu'b’w'*•-/(»- Ír rombolták és fe'gyu ;(t»Hák. — Az amerikaiak és liszir.manls fák Szöulból és környékéről több százezer polgári lakost hajtottak ( í crcs-zokkál diV-felé. Az amerikai r uiilögópek tüzeltek az utakon délfelé haladó tömegekre. Szöul­ban és környékén keresztre: feszi- tették a hazafiakat, asszonyokat csecsemőikkel együtt élve temet­ték el, a demokratikus szervezetek és a Népi Demokratikus Köztársa­ság funkcionáriusainak és hívei­nek családjait teljesen kiirtották. — 1950 szeptember 9 én hat tíi- szinmanísta megtámadta egy Kim nevű polgár búzát a Szemszerton- utca 360 szám alatt és a család öt tagját agyonlőtte. 1950 október 2- án a Jsüzbizlo^ság alakulat“ tagjai letartóztatták Hon En Po-t, aki az Ilociro utca 52 számú házban la­kott. azért, mert a kerületi nőszöé vétségben dolgozott és olymódon kínozták halálra, hogy egv árral számtalan szúrást ejtettek hasán és a !festén, összeverték cs a ház­ból kikergették négy apró gyer­mekét. — 1950 október 27-én két íi-. szimnanista erőszakot követett cl egy Coj nevű, Szádikdonóan lakó 53 éves asszonyon, —- 1950 október 8-án a fasiszta ..közbiztonsági alakulat“ tagjai Sző uiban letartóztattak egy fiatalem­bert, mert tagja volt a Demokra­tikus Ifjúsági Szövetségnek. A fia­talember mellé): és hasát fémpál­cával átszűrtük. majd levágták a fejét, — 1950 október lö-én a dunam doni elemi iskola mögött] dombon a liszinmanisták a város 24 lako­sát. végezték ki. A kivégzettek kö­zött egy terhes asszony, egy 15 éves iskoÜaöu és egy csecsemő is volt. — 1.950 november 20-án a ter­hessége nyolcadik hónapjában lévő Pák nevű asszonyt a szőnii női rendőrség letartóztatta és olyan kegyetlenül összeverte, hogy az asszony a helyszínen meghalt. — 1550 november 24 én Szöul­ban két amerikai katona egy eiha gyaüott házba vonszolta Pék Ssu 12 éves kislányt és erőszakot kö­vetett el rajta. — 1950 december 15-én három amerikai katona megtámadta To- nldonban Kvon polgár házát cs erőszakot követett el a feleségén, aki két héttel ezelőtt szült gyer­meket. 1950 december 23 án két amerikai katona ejragadott két menekülő asszonyt és erőszakot követett ej rajta. — 1950 december 25 én két amc­rikai katona Jeep-autón erőszakká] az erdőbe hurcolta, majd erőszakot követtek el rajta és meggyilkolta Kim Ke Szűk 20 éves leányt, áld a Szöul városában lévő Szamcsen- dauban lakott. — Számos szemtanú vallomása szerint Szöul „rendőrsége“ szeptem bér 27-fől október 15-ig naponta szakított gépkocsin zsákokba kö­tözött foglyokat a Han folyóhoz. A foglyokat otf a vizbe dobták. — A dzonnoi rendőrség töfobiz- ben hurcolt tizesével összekötözött foglyokat a Szöul környékén kiian- ci erdőbe cs oft élve elásta őket, — Az amerikaiak az ideiglenesen megszállt területeken erőszakkal besorozták a hadseregbe a 17—40 éves férfiakat. — Az idézett példák csak kis ré­szét képezik annak, a számtalan ténynek, amelyek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság korma nyáriak tudomására jutottak. — A koreai sépet felháborítják az amerikai raidohóditók vadába- tiíis bűntettei, amelyekkel durván lábba] tiporják a nemzetközi jog és az emberi erkölcs alapvető sza­bályait. A koreai nép, amely a bé- keszeretö népek tevékeny segítsé­gével cs támogatásával, hazájának szabadságáért és függetlenségéért harcol az amerikai imperializmus agressziója e'j'en, telve van elszánt­sággal, hogy még nagyobb harcot vívjon a végső győzelemért. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya követeli, hegy szüntessék meg az amerikai rablóhódit ók rémtetteit, melyeket az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek zászlaja alatt követnek el Ko­reában és hogy büntessék meg a háborús főnököket, akik ezeknek a rémiéit ebnek szervezői és veze­tői, 1951. február 10. FÁK HEN EN a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. ENYHE IDŐ Várható időjárás: Felhőátvonu­lások, néhány helyen kisebb eső lehet. Többhelyen, főleg a délnyu­gati megyékben köd. Mérsékelt déli szél, éjszakai fagy, inkább csak északkeleten. A nappali hő­mérséklet emelkedik. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság1 néphadse­regének főparancsnoksága je. lenti február 11-én: A néphadsereg egységei Szavon városától északra to­vábbra ,is harcokat vivnak az ellentámadásban lévő ellenség­gel. A néphadsereg egységei A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kultuszmi­nisztere selyemzászlót aján­dékozott Mao Ce Tung elnök­Pénteken ülést tartott az ausztriai Szövetséges Ellen, őrző Tanács. Megvitatták az osztrák kormánynak az elnök­választásról előterjesztett tör­vényjavaslatát, Cinyev vezérőrnagy, a Szov­jetunió képviselője hangsú­lyozta, hogy az* elnökválasz­tási nyilatkozat szövegében, valamint magában a választá­si törvényben, az 1929-es évi alkotmányra való utalás jo­gilag alaptalan. — Ezt az alkotmányt ugyan­is nem hagyta jóvá a Szövetséges Ellenőrző Tanács, mert nem felel meg a demokratikus el­veknek, Szovjet részről úgy vélik, hogy az osztrák államfő vá­lasztása csakis demokratikus elveken alapulhat. Minthogy azonban Ausztriában ilyen al­kotmány még nincs, így külön alkotmányos törvény megho­zására van szükség. Az Egyesült Államok, Ang­lia. és Franciaország képvise­lői nem tudták megdönteni a súlyos emberveszteségeket okoznak az ellenségnek. Az utóbbi néhány nap folyamán a néphadsereg eg’«égéi Szöul és Szuvon körzetében lelőtték az ellenség hat repülőgépét. Február 1-én Karrir körzeté­ben egy ellenséges hajó ak­nára futott és felrobbant. nek a koreai néphadsereg fennállásának harmadik évfor­dulója alkalmából. Szovjetunió' képviselőjének ér­veit. r i A Szövetséges Ellenőrző Tanács megvitatta a „Die zweite Front” cimii lap kérdé­sét is. Ez év januárjában a Szövetséges Ellenőrző Tanács kát hónapra betiltotta a „Füs-- getíenek Szövetségének” köz. ponti lapját, a „Die neue Front“-ot, mert háborús é^fa. siszta propagandát folytatott. A Függetlenek Szövetsége azonban hamarosan uj lapot indított a Die zweite Front” címmel. Az uj címen nem uj lapot, hanem a régi betiltott fasisztabarát lapot adták ki. A Szövetséges Ellenőrző Ta­nács bárom tagja, a Szovjet­unió^ Anglia és Franciaország képviselői a fasiszta lap ha­ladéktalan betiltásához ra­gaszkodtak. Amerika képviselője azonban védelmezte a háborús és fa' sisztapropagandáfc és megtagadta a megegyezé­sen alapuló döntés elfogadá­sát. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya selyemzászlót ajándékozott Mao Ce Tung elv társnak fiz ausztriai Szövetséges Ellenőrző Tanács tárgyalásai A FELEJTHETETLEN NAPOK Budapest felszabadításának évfordulójára írta : A. iiugockij gárilaalezredes rJl FAGY HONVÉDŐ HÁBORÚ .öiténetében 1945. február 15-a 'különlegesen emlékezetes marad. Ezen a napon fejeződöd he az egyik legsúlyosabb hadmű­velet, amelyet <» Szovjet Hadse­reg' a német fasiszták ellen viselt. A szovjet csapatok ezen a napon ragyogó győzelmet arattak a hit­leri hordák felett cs felszabadí­tották Budapesct, Magyarország fővárosát. ülöm ma visszaemlékezni a dicső győzelmeikre, bajtársaink harci hősiedéire, s az ellenség vereségére. De nem felejiikezhe ■ tinik el arról sem, hogy a Szov­jet Hadseregvek nem hallót könnyen ez a győzelem az. ölébe. Bajtársaink. a katonák és tisztek drága vére bőségesen ömlött azokban a csatákban, melyeke Budapest kapuinál és magában a magyar fővárosban vívtak. Bu­dapesten,,a Szovjet Hadsereg hős halottainak emlékére cinéül em­lékművek és obeliszkek emléke­zetünkbe idézilk azokat az áldoza­tokat, melyeket a szovjet nép ho­zott. Élénken emlékezetünkben éi 1944. október 6-a: osztagaink ne­héz harcok közepette ekkor lép­ték á[ a magyar határt. Milyen szcrelefT). milyen őszi re öröm­mel és halárai fogadott minket ennek a sóikat szenvedett ország­nak a dolgozó népe. Az ellensé­ges propagandának, amely év i- zrdekm á1 fertőzte: a magyar nép öntudatát, nem -sikerült a becsületes emberek szivéből ki­ölni c./l n hitet, hogv a Szovjet Hadsereg hozza a békét, a sza­badságot és függetlenséget, ame­lyért Magyarország dolgozó népe évszázadokon át harcolt. (J) ISSZA EMLÉKSZÜNK cgv ^ epizódra. Osztagunk októ­ber 11-én hajnalba hajolt be Sze­gedre. felkereste akkor vezérka­runkat a fiatal magyar munkások egy csoportja' és figyelmeztetett, hogy a város széfén a fasiszták orvtámadásra készülnek. Uj ba­rátaink versenyezve ajánlották fel szolgálataikat, hogy az cllenak. dóban segítségükre lesznek, min; veze ők. A magyar munkások adatai alapján s parancsnokság által ki­jelölt rohamcsapat gyorsan meg- scunmisi teile az SS-legényl'keU akik a házak pincéibe fészkelték be magukat. Ebben a> harcban megsebesült az egyik magyar munkás is, aki mindenkit meg­előzve vc'etlc rá magát a íasisz- álkra. Beszpalko őrmester a harc befejezése után ódámén■ a ma Nyárokhoz, s szeretettel megölel­te őket. — Hiszen ezek a mi embereink! — kiáltotta örömtől sugárzó arc­cal. Igen, ezek a mi embereink ról­ak. Dolgozó emberek, akik a bé­két, a szabadságol és a függe­lem,éget állították. Igazi magya­rok voliak, hazájuk hü fiai, akik ■okáig szenvedtek az önkény el­nyomása ellen. Most nem tudjuk, hol vannak :zek az el vl árra ink. Lehet, liogv Kedd, 4951. febr. 13. egyesek közülük a munka hősei, mások az uj magyar hadseregben szolgálnak, vagy a Magyar Dol­gozók Parijának szervezeteit ve­zetik. De bármilyen őrhelyen is állnak, meg vagyunk győződve, hogy az egész magyar néppel együtt most országuk gyönyörű jövőjét építik. Ezért öröm tölti el szivünket arra a gondolatra, hogy a szovjet ka:onák vére nem ömlött hiába és kemény harcunk, amelyet a fasizmus ellen vívtunk, megterem tette a magyar nép hol. dog jövőjét. // HÁBORÚÉ TÁN I ÉVEKBEN Cs*' alkalmunk volt megláto­gatni Magyarországot. Jártunk Budapesten, felkerestük az or­szág sok városát. Megnéztük Bu­dapest ipari külvárosait: Kispes­tet, Újpestet, az óriási csepeli ipartelepet. Láüuk, hogy szerte az egész országban hatalmas mé rctíi építkezés folyik. Helyreállít­ják a németek által lerombol' gyárakat és üzemeket, uj házakat és uj üzemeke', építenek. Az új­ságok napróloapra -az ipar és mezőgazdaság uj sikereiről, a munkások és parasztok munka- hőstetteiről közöltek jelen léseket. Észre kellett venni, hogy az or­szág gazdasági életében gyökeres fordulat megy végbe, hogy a népgazdaság uj. szocialista urna lépe't. Különösen öröm volt látni azt. hogy ez a fordulat a magyar nép öntudatában is végbemegy. Magyarország mu vká-ai és pa­rasztjai tisztában vannak azzal, hogy mos nem a ökésc'-nek dol­goznak, hanem saját államuk,r építik. A „Vörös Csepel‘‘ egyik munkása, Szabó Miki óv elvársai véleményét is kifejezte ezekkel a szavakkal: •— Azelőtt nem hittük volna* hogv a munkában kielégülést le­het alálai, hogy szeretettel és lendüledel lehet dolgozni. Mióta azonban gazdái lettünk gyáraink­nak, annyi uj erőt éreztünk ma­gunkban, hogy egyszerre csak a régi normák alacsonyaknak lát­szol: ak. Eiha ároztuk, hogy fel­emeljük a normákat. Most az uj normákat is 120—150 százalékról eljesiljük. Lám, mit jelent az, hn a dolgozó szabad embernek érzi magái. Számtalan budapesti üzemben '.á: tűnik színes pinkáié kai, ame­lyek megmagyarázták az uj de­mokratikus rendszer lényegét. —< .Tiéd az ország, magadnak épi- ‘edÁ Ez örömmel töl ötíe cl szi­vünket. /l/h MINT MINDEN SZÓ V- ~ JET EMBER, figyelemmel kísérjük a szabad Magyarország életét és örömmel olvasunk a ma­gyar nép munkasikersiről. Tud­tuk, hogy még nem végeztek el minden., sok munka van még hatra, de meg vagyunk győződ­ve arról, hogy a magyar nép a Szovjetunió baráti segítségével még ragyogóbb sikereket ér el. Budapes ou, a Duna paláján, a Gelléri-hegy tetejéről tekí.i? le ránk a szabadság és a béke mo­numental is emlékműve, melyei a in gvar nép emelt, a Magyaror­szág íeiszabatlilásáérl vivőit har­cokban élesei* szovjet hősök eml­ékére. Ez az uj, növekvő és erő- ödő Magyarország, a szovjet és '»agyar nép örök barátságának jelképe. ' Növekedjék és erősödjék ez -a * rá*ság népeink boldogságáért és felvirágzásáéi* . az egész világ békéjéért és demokráciájáért.

Next

/
Thumbnails
Contents