Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-13 / 36. szám
Az amerikai gengszterek Koreában felelevenítették a vademberek szokásait Pák Men En külügyminiszter nyilatkozata A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése Pak Hen En, a Koreai Népi De. mokralikus Köztársaság külügyminisztere szombaton nyilatkozást juttatott, el wl ENS'/ közgyüjé- tóiiek elnökéhez és a Biztonsági Tanács elnökéhez. ..... Az amerikai rablóhóditól? céh :a .— hangoztatja‘többek között a . ’hozat — megállítani a tör 'em haladását, tűzzed és vas- írtani a szociális haladá3 ut~ lépő népek egész nemzedé- az emberiséget a középkor onMr sötétségébe fasz!tani. — Az amerikai imperialisták az : műt Nemzetek Szervezete olajának leple alatt már nym- hónapja kegyetlen, igazság■ rt rablóhábornt folytadnak a ! *:ni nép eVcrn. — - A Koreai Népi Demokratikus ársaság kormánya bö anyag- endelkezik. amely megcáfoltaílsnul bizonyítja, hogy az ame:-ni csapatok és a liszmmanisía ; ''-hatóságok számtalan olyan gaz- t- f tot hajtottak végre, amelyek itan és cinikusan megsértik a r rozetközi jogszabályokat és az emberi erkölcsöt. — Szöul ideiglenes megszállása a’r,:{ 1,950 december US tó! 1951 január 1-ig a városban és környékén 43,590 lakost állati kegyetlenséggel megkineztak és megöltek. — A börtönök kazamatáiban, a rendőrség kinz ókamiálban, a tereken és az utcákon, a városon ki- vükso dombokon, titokban és nyíltan. éjjel és nappal, korra és nemre való tekintet nélkül, ítélet es vizsgálat nélkül lőtték agyon áldozataikat. Az amerikai intervenciósok áldozataikat az agyon'öve- té.s előtt borzalmasan mcgklnosták, — ‘Tha Csín Bóknak, a szakszer vezetek elnökének levágták vafa mennyi ujját, összevagdalták arcát, felhasitották a mehet. — Szeszeh Gi polgár vallomása Szerint az egyik textilgyári munkás felesége a szorbuki rendőrség cehájában szfiHe meg gyermekéi. A Uszinmamsta gyilkosok katona- csizmákkal agyontaposták az újszülöttét, majd as anyát halálra éhezte'lék." — Az amerikai rabtóheditók Szöul megszállásának idején a város több mint 65 ezer lakosát tartóztatják le, A letartóztatottak kö riil több mint 28.800 embert gyilkoltak meg. A letartóztató!tak ezrei éhenpusztuVtak, A szedejmuni börtönben naponta átlag 220 ein* her pusztult éhen, — Szöul kiürítésekor az amerikaiak a börtönökből összesen több mint 17 ezer embert hurcoltak el, akik közül IC ezret az utón agyonlőttek. — Az amerikai intervenciósok és liszinmanista lakájaik Szöulban és ernyőkén éj jeleni1 ént hajtóv-’Ulá- ssa'tot rendeztek az asszonyok cl- } - A szembút enl kerületben ilyen f ,i p Gvadászatok alkalmával több ír .'Rt 860 leányt és asszonyt ragadtak cl és követlek cl rajtuk erő- s-* lkot, majd sokat közű ük állati kegyetlenséggel meggyilkoltak. •— Az amerikai genszterek Koreában a vademberek szokásait elevenítették fel, Szöulban 12 olyan esetet tartanak nyilván, amikor az amerikai hóhérok megskal po lák a koreai hazafiakat. — Szöul kiürítése elölt az amerikai rablóhóditók elrabolták a lakosság vagyonát, Japánba szál- lito'ták a vállalatok felszerelését és az állami múzeumok értéktár- svait, — Az amerikaiak több száz vállalat berendezését szállították el Szőttből. 785 vállalatot felrobbantottak és felgyújtottak. Elpusztították az összes főiskolák épületét, feVere’évét és könyvtárát. Elpusztítottak 70 középiskolát és 179 elemi iskolát. Az amerikaiak több mint 500 nagy történelmi értékű műkincse* raboltak el az Állami Múxouniből és a Nemzeti Múzeum* A Tu'b’w'*•-/(»- Ír rombolták és fe'gyu ;(t»Hák. — Az amerikaiak és liszir.manls fák Szöulból és környékéről több százezer polgári lakost hajtottak ( í crcs-zokkál diV-felé. Az amerikai r uiilögópek tüzeltek az utakon délfelé haladó tömegekre. Szöulban és környékén keresztre: feszi- tették a hazafiakat, asszonyokat csecsemőikkel együtt élve temették el, a demokratikus szervezetek és a Népi Demokratikus Köztársaság funkcionáriusainak és híveinek családjait teljesen kiirtották. — 1950 szeptember 9 én hat tíi- szinmanísta megtámadta egy Kim nevű polgár búzát a Szemszerton- utca 360 szám alatt és a család öt tagját agyonlőtte. 1950 október 2- án a Jsüzbizlo^ság alakulat“ tagjai letartóztatták Hon En Po-t, aki az Ilociro utca 52 számú házban lakott. azért, mert a kerületi nőszöé vétségben dolgozott és olymódon kínozták halálra, hogy egv árral számtalan szúrást ejtettek hasán és a !festén, összeverték cs a házból kikergették négy apró gyermekét. — 1950 október 27-én két íi-. szimnanista erőszakot követett cl egy Coj nevű, Szádikdonóan lakó 53 éves asszonyon, —- 1950 október 8-án a fasiszta ..közbiztonsági alakulat“ tagjai Sző uiban letartóztattak egy fiatalembert, mert tagja volt a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek. A fiatalember mellé): és hasát fémpálcával átszűrtük. majd levágták a fejét, — 1950 október lö-én a dunam doni elemi iskola mögött] dombon a liszinmanisták a város 24 lakosát. végezték ki. A kivégzettek között egy terhes asszony, egy 15 éves iskoÜaöu és egy csecsemő is volt. — 1.950 november 20-án a terhessége nyolcadik hónapjában lévő Pák nevű asszonyt a szőnii női rendőrség letartóztatta és olyan kegyetlenül összeverte, hogy az asszony a helyszínen meghalt. — 1550 november 24 én Szöulban két amerikai katona egy eiha gyaüott házba vonszolta Pék Ssu 12 éves kislányt és erőszakot követett el rajta. — 1950 december 15-én három amerikai katona megtámadta To- nldonban Kvon polgár házát cs erőszakot követett el a feleségén, aki két héttel ezelőtt szült gyermeket. 1950 december 23 án két amerikai katona ejragadott két menekülő asszonyt és erőszakot követett ej rajta. — 1950 december 25 én két amcrikai katona Jeep-autón erőszakká] az erdőbe hurcolta, majd erőszakot követtek el rajta és meggyilkolta Kim Ke Szűk 20 éves leányt, áld a Szöul városában lévő Szamcsen- dauban lakott. — Számos szemtanú vallomása szerint Szöul „rendőrsége“ szeptem bér 27-fől október 15-ig naponta szakított gépkocsin zsákokba kötözött foglyokat a Han folyóhoz. A foglyokat otf a vizbe dobták. — A dzonnoi rendőrség töfobiz- ben hurcolt tizesével összekötözött foglyokat a Szöul környékén kiian- ci erdőbe cs oft élve elásta őket, — Az amerikaiak az ideiglenesen megszállt területeken erőszakkal besorozták a hadseregbe a 17—40 éves férfiakat. — Az idézett példák csak kis részét képezik annak, a számtalan ténynek, amelyek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság korma nyáriak tudomására jutottak. — A koreai sépet felháborítják az amerikai raidohóditók vadába- tiíis bűntettei, amelyekkel durván lábba] tiporják a nemzetközi jog és az emberi erkölcs alapvető szabályait. A koreai nép, amely a bé- keszeretö népek tevékeny segítségével cs támogatásával, hazájának szabadságáért és függetlenségéért harcol az amerikai imperializmus agressziója e'j'en, telve van elszántsággal, hogy még nagyobb harcot vívjon a végső győzelemért. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya követeli, hegy szüntessék meg az amerikai rablóhódit ók rémtetteit, melyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetének zászlaja alatt követnek el Koreában és hogy büntessék meg a háborús főnököket, akik ezeknek a rémiéit ebnek szervezői és vezetői, 1951. február 10. FÁK HEN EN a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. ENYHE IDŐ Várható időjárás: Felhőátvonulások, néhány helyen kisebb eső lehet. Többhelyen, főleg a délnyugati megyékben köd. Mérsékelt déli szél, éjszakai fagy, inkább csak északkeleten. A nappali hőmérséklet emelkedik. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság1 néphadseregének főparancsnoksága je. lenti február 11-én: A néphadsereg egységei Szavon városától északra továbbra ,is harcokat vivnak az ellentámadásban lévő ellenséggel. A néphadsereg egységei A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kultuszminisztere selyemzászlót ajándékozott Mao Ce Tung elnökPénteken ülést tartott az ausztriai Szövetséges Ellen, őrző Tanács. Megvitatták az osztrák kormánynak az elnökválasztásról előterjesztett törvényjavaslatát, Cinyev vezérőrnagy, a Szovjetunió képviselője hangsúlyozta, hogy az* elnökválasztási nyilatkozat szövegében, valamint magában a választási törvényben, az 1929-es évi alkotmányra való utalás jogilag alaptalan. — Ezt az alkotmányt ugyanis nem hagyta jóvá a Szövetséges Ellenőrző Tanács, mert nem felel meg a demokratikus elveknek, Szovjet részről úgy vélik, hogy az osztrák államfő választása csakis demokratikus elveken alapulhat. Minthogy azonban Ausztriában ilyen alkotmány még nincs, így külön alkotmányos törvény meghozására van szükség. Az Egyesült Államok, Anglia. és Franciaország képviselői nem tudták megdönteni a súlyos emberveszteségeket okoznak az ellenségnek. Az utóbbi néhány nap folyamán a néphadsereg eg’«égéi Szöul és Szuvon körzetében lelőtték az ellenség hat repülőgépét. Február 1-én Karrir körzetében egy ellenséges hajó aknára futott és felrobbant. nek a koreai néphadsereg fennállásának harmadik évfordulója alkalmából. Szovjetunió' képviselőjének érveit. r i A Szövetséges Ellenőrző Tanács megvitatta a „Die zweite Front” cimii lap kérdését is. Ez év januárjában a Szövetséges Ellenőrző Tanács kát hónapra betiltotta a „Füs-- getíenek Szövetségének” köz. ponti lapját, a „Die neue Front“-ot, mert háborús é^fa. siszta propagandát folytatott. A Függetlenek Szövetsége azonban hamarosan uj lapot indított a Die zweite Front” címmel. Az uj címen nem uj lapot, hanem a régi betiltott fasisztabarát lapot adták ki. A Szövetséges Ellenőrző Tanács bárom tagja, a Szovjetunió^ Anglia és Franciaország képviselői a fasiszta lap haladéktalan betiltásához ragaszkodtak. Amerika képviselője azonban védelmezte a háborús és fa' sisztapropagandáfc és megtagadta a megegyezésen alapuló döntés elfogadását. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya selyemzászlót ajándékozott Mao Ce Tung elv társnak fiz ausztriai Szövetséges Ellenőrző Tanács tárgyalásai A FELEJTHETETLEN NAPOK Budapest felszabadításának évfordulójára írta : A. iiugockij gárilaalezredes rJl FAGY HONVÉDŐ HÁBORÚ .öiténetében 1945. február 15-a 'különlegesen emlékezetes marad. Ezen a napon fejeződöd he az egyik legsúlyosabb hadművelet, amelyet <» Szovjet Hadsereg' a német fasiszták ellen viselt. A szovjet csapatok ezen a napon ragyogó győzelmet arattak a hitleri hordák felett cs felszabadították Budapesct, Magyarország fővárosát. ülöm ma visszaemlékezni a dicső győzelmeikre, bajtársaink harci hősiedéire, s az ellenség vereségére. De nem felejiikezhe ■ tinik el arról sem, hogy a Szovjet Hadseregvek nem hallót könnyen ez a győzelem az. ölébe. Bajtársaink. a katonák és tisztek drága vére bőségesen ömlött azokban a csatákban, melyeke Budapest kapuinál és magában a magyar fővárosban vívtak. Budapesten,,a Szovjet Hadsereg hős halottainak emlékére cinéül emlékművek és obeliszkek emlékezetünkbe idézilk azokat az áldozatokat, melyeket a szovjet nép hozott. Élénken emlékezetünkben éi 1944. október 6-a: osztagaink nehéz harcok közepette ekkor lépték á[ a magyar határt. Milyen szcrelefT). milyen őszi re örömmel és halárai fogadott minket ennek a sóikat szenvedett országnak a dolgozó népe. Az ellenséges propagandának, amely év i- zrdekm á1 fertőzte: a magyar nép öntudatát, nem -sikerült a becsületes emberek szivéből kiölni c./l n hitet, hogv a Szovjet Hadsereg hozza a békét, a szabadságot és függetlenséget, amelyért Magyarország dolgozó népe évszázadokon át harcolt. (J) ISSZA EMLÉKSZÜNK cgv ^ epizódra. Osztagunk október 11-én hajnalba hajolt be Szegedre. felkereste akkor vezérkarunkat a fiatal magyar munkások egy csoportja' és figyelmeztetett, hogy a város széfén a fasiszták orvtámadásra készülnek. Uj barátaink versenyezve ajánlották fel szolgálataikat, hogy az cllenak. dóban segítségükre lesznek, min; veze ők. A magyar munkások adatai alapján s parancsnokság által kijelölt rohamcsapat gyorsan meg- scunmisi teile az SS-legényl'keU akik a házak pincéibe fészkelték be magukat. Ebben a> harcban megsebesült az egyik magyar munkás is, aki mindenkit megelőzve vc'etlc rá magát a íasisz- álkra. Beszpalko őrmester a harc befejezése után ódámén■ a ma Nyárokhoz, s szeretettel megölelte őket. — Hiszen ezek a mi embereink! — kiáltotta örömtől sugárzó arccal. Igen, ezek a mi embereink rólak. Dolgozó emberek, akik a békét, a szabadságol és a függelem,éget állították. Igazi magyarok voliak, hazájuk hü fiai, akik ■okáig szenvedtek az önkény elnyomása ellen. Most nem tudjuk, hol vannak :zek az el vl árra ink. Lehet, liogv Kedd, 4951. febr. 13. egyesek közülük a munka hősei, mások az uj magyar hadseregben szolgálnak, vagy a Magyar Dolgozók Parijának szervezeteit vezetik. De bármilyen őrhelyen is állnak, meg vagyunk győződve, hogy az egész magyar néppel együtt most országuk gyönyörű jövőjét építik. Ezért öröm tölti el szivünket arra a gondolatra, hogy a szovjet ka:onák vére nem ömlött hiába és kemény harcunk, amelyet a fasizmus ellen vívtunk, megterem tette a magyar nép hol. dog jövőjét. // HÁBORÚÉ TÁN I ÉVEKBEN Cs*' alkalmunk volt meglátogatni Magyarországot. Jártunk Budapesten, felkerestük az ország sok városát. Megnéztük Budapest ipari külvárosait: Kispestet, Újpestet, az óriási csepeli ipartelepet. Láüuk, hogy szerte az egész országban hatalmas mé rctíi építkezés folyik. Helyreállítják a németek által lerombol' gyárakat és üzemeket, uj házakat és uj üzemeke', építenek. Az újságok napróloapra -az ipar és mezőgazdaság uj sikereiről, a munkások és parasztok munka- hőstetteiről közöltek jelen léseket. Észre kellett venni, hogy az ország gazdasági életében gyökeres fordulat megy végbe, hogy a népgazdaság uj. szocialista urna lépe't. Különösen öröm volt látni azt. hogy ez a fordulat a magyar nép öntudatában is végbemegy. Magyarország mu vká-ai és parasztjai tisztában vannak azzal, hogy mos nem a ökésc'-nek dolgoznak, hanem saját államuk,r építik. A „Vörös Csepel‘‘ egyik munkása, Szabó Miki óv elvársai véleményét is kifejezte ezekkel a szavakkal: •— Azelőtt nem hittük volna* hogv a munkában kielégülést lehet alálai, hogy szeretettel és lendüledel lehet dolgozni. Mióta azonban gazdái lettünk gyárainknak, annyi uj erőt éreztünk magunkban, hogy egyszerre csak a régi normák alacsonyaknak látszol: ak. Eiha ároztuk, hogy felemeljük a normákat. Most az uj normákat is 120—150 százalékról eljesiljük. Lám, mit jelent az, hn a dolgozó szabad embernek érzi magái. Számtalan budapesti üzemben '.á: tűnik színes pinkáié kai, amelyek megmagyarázták az uj demokratikus rendszer lényegét. —< .Tiéd az ország, magadnak épi- ‘edÁ Ez örömmel töl ötíe cl szivünket. /l/h MINT MINDEN SZÓ V- ~ JET EMBER, figyelemmel kísérjük a szabad Magyarország életét és örömmel olvasunk a magyar nép munkasikersiről. Tudtuk, hogy még nem végeztek el minden., sok munka van még hatra, de meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar nép a Szovjetunió baráti segítségével még ragyogóbb sikereket ér el. Budapes ou, a Duna paláján, a Gelléri-hegy tetejéről tekí.i? le ránk a szabadság és a béke monumental is emlékműve, melyei a in gvar nép emelt, a Magyarország íeiszabatlilásáérl vivőit harcokban élesei* szovjet hősök emlékére. Ez az uj, növekvő és erő- ödő Magyarország, a szovjet és '»agyar nép örök barátságának jelképe. ' Növekedjék és erősödjék ez -a * rá*ság népeink boldogságáért és felvirágzásáéi* . az egész világ békéjéért és demokráciájáért.