Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-07 / 31. szám

Megismerjük működési szabályzatunkat A hahóti tszcs ismerkedik feladataival A hahóIi I. tipusu tszcs (agjui fl megalakulás óta minden este összejönnek a tanács házban. Ta­lálnak megbeszélni valót bőven. Rchonci József, a tszcs elnöke többször is erősíti: — Meg kell ismerni feladatainkat, működési szabályzatunkat, mert munkánk csak így lehet eredményes. Alaposan áttanulmányozom Most Is a működési szabály­zatról folyik a beszéd. Rohonci József viszi a szót- — Alaposan áttanulmányoztam a szabályzatot, csak azután határotam el, hogy a megal-akitó .tagok között leszek. Meggyőződtem róla, hogy mennyi­vel könnyebbé válik a munkám, amellett majd egy hold földet megtarthatok magamnak, amely­ből fedezni tudom konyhakerti szükségletemet bőven. Nagy előny az a munkánkban, hogy a föld megszólítását közösen végezzük. Most Varga József szól közbe, — Nagyon helyesnek tartom, hogy a felmerült szántási költsé­geket közösen, fizetjük, a szerint, hogy kinek mennyi a felszántan­dó területe. A trágyázás is jól meg van Írva, ahogy olvastam a működési szabályzatban. Na most, ha nekem van mondjuk 3 hold trágyázni v:a>ló földem, ehhez biztosítom a megfelelő‘'istállótrá­gyát a műtrágya mellé. Aztán mi­lyen jó az. hogy ha nem elég a trágyája a csoportnak, a felesleges i ragyát, a megillető áron átveszik tőlem. A veltés közös a kalászo­soknál, így a talaj teljes megmű­velését a termés beéréséig közö­sen végezzük. Jó munkát kell végeznünk Most Pénzes István vág közbe. — Aztán a betakarítás mindenki­nek a maga dolga. Ez azért nem jelenti azt. -hogy ne segítsünk a másiknak,, hiszen közelebb kerül­tünk egymáshoz. Egy családba tartozunk, együtt örülünk az ered­ményeknek. Majd ezt a munkát is jól megszervezzük. Grünfeld József elv,társ arról beszél, hogy ő alaposan áttanul­mányozta az évvégi elszámolás módját. Mindjárt hozzá is fog ? rn igyarákodáshoz. Azokat ,a költ­ségeket, amik a közös gazdálko­dásból merültek fel, ki-ki a föld­je arányában fizeti. Év végén, te­szünk félre pénzt ,a következő évi termés költségéinek fedezésére. Számítunk oz esetleges rossz ter­mésre is. Erre is tartalékolunk. Azonkívül gazdasági gépek beszer­zésére íb fektetünk be pénzt. Hogy ezt meglehessük, jó munkái: kcj.1 végeznünk. Látom az előnyét — Dolgozunk is ám — vág köz­be Pénzes István. —- És eredmé­nyesebb munkát tudunk végezni, mint az egyénileg dolgozók. Mi összefogunk és jobbén többre visz. szűk. Tervszerűen gazdálkodunk. Ha nem látom ennek előnyét, ma Sem lennék a csoport tagja. De ami igaz, az igaz, A esoportmun kát nem hasonlíthatjuk össze az egyénileg dolgozókéval. Bizonyít­ják ezt a tszcs-k terméseredmé nyei. De nem állunk meg félúton Megerősödünk, összeszedjük ma runk-aj. aztán lesz még a mi I. tp pusu tszcs-nkből fejlettebb is! 99A Kongresszus tiszteletére április 4-ig naprakész állapotba hozzuk fö Idmüwesszo vetkezetünk k önyve lését66 A földmiűvesszövotkezctek Icl- ügyelőbizottsága, elnökei cs köny­velői a járások székhelyein érte­kezletre jöttek össze, hogy a SzövOSz II. országos küldöttgyű­lés egyik fontos határozatának végrehajtását megbeszéljék. Az or­szágos küldöttgyűlés foglalkozott a földművésszövetkezetek admi­nisztrációjának cs könyvelésének lemaradásával és elhatározta, hogy ezen az állapoton sürgősen változ­tatni kell. A küldöttgyűlés határozata vissz­hangra talált az országban és a földművesszövetkezeiek vezetői, könyvelői átérezték a könyvelés le­maradásának súlyos következmé­nyéit s ennek alapján a kőrösla- dányi íöldművesszövetkezet köny­velői versenymozgalmat indítottak, Vállalták, hogy Pártunk II. Kon­gresszusának tiszteletére a szövet­kezetük könyvelését felszabadulá­sunk évfordulójára, április 4-re naprakész állapotba hozzák. Ezen­kívül segítséget nyújtanak a szom­szédos kertészszigéti íöldmüvesszo- vetkezet könyvelőjének és ott is rendbehozzák a könyvelést. Csatlakosunh u kőrösladányí jelhiváshoss Ehhez a versenymozgalomhoz csatlakoztak megyénk földműves- szövetkezeteinek könyvelői is. A nagykanizsai járási földművesszö- vétkezet könyvelési irodájának dol­gozói vállalták, hogy a hozzájuk tartozó 39 íöldművesszövetkezet könyvelését március 25-re napra­kész állapotba helyezik. Az irodán belül lévő könyvelési csoportok is versenyben állnak egymással, és versenyre’ hívták ki a megye összes járásait. Hasonló felajánlást tettek a zalaszentgróti járás könyvelési osztálya. Nagy számban történtek egyéni versenykihívások is. Például Pintér Ferenc zalaapáti könyvelő verseny­re liitva Húsz Istvántiét, a zala­szentgróti könyvelőt, hogy pénztár- könyve március 30-rxx naprakész állapotban lesz. Hasonló versenyre hívta ki Lékaí Imre Zalabérről Gáti Jenő tiirjei könyvelőt. Ami a 3%.OQO forintos hiány mögött von*.. A könyvelések időben való el- j végzésének komoly jelentősége van, hiszen ahogy ezek az értekezleten felszínre j öltek, nagymértékben hátráltatták a népi ellenőrzést és a könyvelési lemaradásoknak súlyos következményei leitek. Példa erre Ferénczi Zoltán, a tófeji földmű­vesszövetkezet ügyvezetőjének ese­te, akinél a könyvelés hiánya miatt az ellenőrzés képtelenné vált és mint később kiderült, több mint 32-000 forint hiánya volt. Hasonló eset fordult elő Neméssándorházán Friss István boltkezelővel, aki 3.765 forinttal károsította meg a nép államát. Ezeknek a súlyos hibáknak kikü­szöböléséért indultak versenyre me­gyénk íöldművesszöveíkezeteinek könyvelői. Az időben elvégzett könyvelés lehetővé teszi a kellő el­lenőrzést és kiküszöbölhetővé válik minden visszaélés. A vezetőségi tagok részéről ígért támogatás biz­tosítéka annak, hogy Pártunk II. Kongresszusának tiszteletére tett felajánlásokat maradéktalanul tel­jesíteni is tudják. Ezzel a munká­jukkal hozzájárulnak a szövetkeze­tek gazdasági és mozgalmi megerő­södéséhez, amely egyben a béke­tábor megszilárdítását is jelenti. Eléri kapiunk 1020 lórin" prém uniot Minket, a zalaszentgróti ál­lattenyésztő állami gazdaság' hét göbölyösét, boldog öröm rt. Megkaptuk az első pré­miumot. A hizlalásnál elért eredményekért kaptunk 18 da­rab hízott szarvasmarha után 1820 forintot. Eredményünk az első cso­portban hat darab hizó után október 1-től december 22-ig — 83 napig — átlag 86 kiló, havi ráhizlalás darabonként 31 kiló. A második csoportban .12 darab hizó november 1-től december 22-ig — 52 napig — havi ráhizlalás átlaga 33 kiló, hatvan deka.’ Boldogok vagyunk, hogy ezt az eredményt elérhettük, mert érezzük azt, hogy a Magyar Dolgozók Pártja és bölcs ve­zérünk, Rákosi Mátyás útmu­tatása szerint munkánkkal eredményesen harcoltunk a bé­kéért. mely biztosítja jövőn­ket, Mi, volt cselédek, nincs­telen parasztok mindjobban látjuk, hogy részesei vagyunk a boldog jövő, a szocializmus építésének, Eredményeinket a gyengébb póttakarmányozás ellenére pontos időben történő etetés­sel, gondos adagolással és ápo- 1 ássál tudtuk elérni, s az álla- lók nyugvására nagy gondot .'ordítottunk. Az etetést reggel öt órakor kezdjük meg. Ez két és fél órai időt kíván, mert az adagolásra nagy gondot fordí­tunk, Háromszor teszünk az állatok elé, igy az állatok is jóízűen esznek és a takarmány elszóródúsát is megakadályoz­zuk. Az állatok ápolása és tisztántartása éppen olyan fontos, mint az etetés. Pihené­sükre nagyon vigyázunk, mert a hízással!* szorosan össze­függ az állat nyugvása. A dél­utáni etetést fél ötkor kezd­ők és fél nyolcra fejezzük be. Mi egyenként 16 darab mar­hát kezelünk. XJgy vesszük őket, mint a sajátunkat, a nép va­gyonát és azon törekedünk, hogy a szocializmust minél gyorsabban felépíthessük és ebhez akarunk egyre jobb és jobb munkával hozzájárulni. Kocsis György brigádvezetö, Fúnner József, Mohári János, Molnár Máté, Kristyán Ala­dár, Kádár Zsigmond, Bálint János göbölyösök. craMMivUbSt" 70 traSdsristaláRy a zalai gépállomásokon Megkezdték a tanulást Zala megye gépállomásain a dol­gozó parasztlányok, hogy szak­mailag képzett traktoristákká váljanak. Az előkészítő tanfo­lyamokon összesen 70. dolgozó parasztlány vesz részt. A Párt hivó szavát megértették és már a tavasz folyamán meg­induló munkákban fogják be­bizonyítani, hogy képesek a traktorista nehéz munkáját A letenyei járás községeiben a Szí TE átlagos látogatottsága 90 fő A zalai községek dolgozói egyre többen tanulnak a Sza­bad Föld Téli Estéken. Az elő­adók vállalták a járási érte­kezleteken, hogy a Pártkon- greszusig a hallgatók számát 100 százalékkal emelik, a szep­tember. októberi látogatott­sághoz viszonyítva. A vállalást a. letenyei és a zalaegerszegi járás Szabad Föld Téli Esték előadói 50 százalékra teljesí­tették január 31-ig. Az eredményt ugy sikerült elérniük, hogy az előadásokra kiadott hirdető plakátokat fo­kozottan szervező munkával használják fel. A Párt népne­ve Velői vei é,s tömegszerveze- tek -aktíváival szorosabbra fűztük a kapcsolatokat és egyéni agifációt végezve gya­rapodott a hallgatók száma. A községi kulturcsoportokat min­den esetben szerepeltették az előadásokon lehetőleg olyan jelenetekkel, ami az előadás­sal összefüggött. A diapozitív vetítőgépek használatát rendszeresen be­osztották és ott is használták, ahol esetleg nincs villany. Vil­lany hiányában maxim-lámpa segítségével oldották meg a vetitést. Így érték el, hogy Bá- nokszentgyörgyön az átlagos 80-as létszám 202-re emelke­dett- Bázakerettyén a hallga­tók száma eddig 70 volt. ja­nuárban átlagosan 350 lett. Kerkaszentkirályon 70-rö] 245 re. Letenyén 60-ról. 139 re emelkedett az átlagos létszám. A letenyei járás községei különösen szép eredményt mu­tatnak. A községi átlag 90-re emelkedett. A zalaegerszegi járásban kiemelkedik Petri- kercsztur. Nagylengyel. ellátni. Tőrjén 19, Palinban 14, a felsőbagodi gépállomáson 13 traktorista lány tanul az elő­készítő tanfolyamon. Nagy Rozália, a felsőbagodi gépál­lomás ifjú traktorista lánya mondja: — Bizony amikor elő­ször megláttam a traktort, még rágondolni sem mertem volna, hogy valamikor én is ott leszek a vezetőülésben. — Benkő Mária arról beszél, hogy az apja nem nagyon akarta, hogy traktorista legyen, nem bízott bennem. — De mikor ha­zamentem a kék traktoros ru­hában, megnyugodott. I:Ml ha már a traktoron ülve forga­tom a kormánykereket, akkor fog még csak meggyőződni ar­ról, hogy a. lánya valóban jól cselekedett és a béke harcos katonája lett. A lányok tavasszal már nyu­godtan irányítják a traktort és mély barázdákat húznak ekéikkel: gondos földművelés­sel több kenyeret biztosítanak az ipari dolgozóknak, az or­szág népének. „Hogy a pártonbelüli demokrácia pártunk testé, vé. vérévé váljék, ezt leg­jobban a Párthoz tartozó tömegek aktivitásának cs tudatosságának fokozása biztosítja.“ (Sztálin) Gál István megtalálta a helyét ___ )Vna.. . egész jó idő van 1 * idebent... — Fázósan toporog az ajtóban Gál István, meggémberedett ujjait dörzsölgeti, aztán, ledobja magáról a kabátot. Odaül a kályha mellé, amelyben vígan pattog a tűz. A jó meleg egyszeriben elfeledteti vele, mi­lyen hideg v<in odakint. Szótlanul ül egy daisabig és mo­solygósán nézi feleségét, a menyét, a fiát. A család vacsorázik«. Mikor megmetegedetlf, ő is odaült az asztalihoz, mert a párolgó, illatos levesből. Kanalazgalás közben hir- telen beszélni kezd, — Úgy hallom, megmozdultak már... — Kik? — kérdezi, a fia. — Háj az előkészítő bizottság. — A lermelöcsoporté? — Az hát. Azt beszélik, első tí­pusút akarnak összehozni. Gon­dolom, ez már fog menni Aztán miből gondolja, apám? Hát abból, hogy az emberek mondogat fák: »Jobb volna első tí­pusul mn.a[ji.«.; te,uben jóiménak*. Hiszen fudhatpá, magam is csak igv voltam, Czótlanui eltek tovább. Az apa is. a fia is erősen gon­dolkodik. Mikor az asszonyok le­szedték az asztalt, a fin megtöri a rájuk nehezedő csendet: — Szóval beszélt velük, apám? Magát nem hívták? — Dehogynem — vágta rá az öreg. — Azt mondta épp az előbb Kelencz elvtárs, a uárttükár: „Nézze Gál gazda, maga középpa­raszt. sokan kiváncsiak már, m]t határoz maga. Lépjen be maga is“. — -Hát — mondtam — hi­szen én benne is volnék a dolog­ban.“ Hiszen tudhatjátok, már ré gén mondtam itthon is, hogy én örömes! belének. Aznap este jó sokáig fenn volt a család és a nagy kérdésről tár­gyallak: belépjenek-e. vagy tan. Döntöttek. _ Másnap Gál István a sormást főutcán akadt össze Kejsncz elv- társsa] No, mit végeztek — kérdezte a oárttitíkér. — Megtanácskoztuk a dolgot ott­hon. aztán ,,, szóval én belépek, — Hogy-hogy „én' — csodálko­zik Kelencz etvfórs. — Hát úgy, hogy az asszony azt mondta: ő csak akkor lép be, hu más középparaszt is belép. így aztán egyelőre csak én jövök a saját 8 holdammal. Az asszony 13 holdja egyelőre még kint marad. — Kicsit elmosolyodott és hunyo­rított egyet: — Azért megsúgom, rá sem kell soka t várni. .. JPlindulnak és egy darabig szótlanul mennek egymás mellett. Végül is Gál István vesz? fel ismét a beszélgetés fonalai: — Most már meg tudunk alakul­ni? — Azf hiszem... Igen, még ma megalakítjuk a csoportot.-- No látja Kelencz elvtárs, már annakidején így keljeit volna kezdeni, akkor morf sokkal előbb re lennénk. — Ebben igaza van. Hiába min­dig tanú] az ember. ITa akkoriban nem erőltetjük a harmadik típu­sul és megalakulunk első tipu suként, most már bizonyára har madik linusu csoportunk volna. Erre kelleti volna akkor gondol­nunk és muH már vajéban — 'gaza van Gál elv társ — előbbre lehetnénk. ^Üstére ismét találkoztak a ta­nácsházban. Itt jöttek össze azok n sormás! dolgozó p%pi?zfnk. akik a Pártkongresszus tiszteletére megalakítják községükben a tér melőcsoportot. Az ogybegyült 14 dolgozó paraszt 10 családot képvi­sel és 38 hold földet jelent. Persze, valamennyien örömmel üdvözölték Gál Istvánt közöttük. Mondta is neki Tóth Ferenc 4 holdas klsparaszt: — Látod szomszéd, most végre megtaláltad a helyedet, öregsé. gedre ilj a csoportban olyan életet csinálsz magadnak, amilyenről ez­előtt nem is álmodtál velem együtt. — Az biztos — bólogatott Gá; István. — Olyan csoportot fo­gunk mi iit csinálni, hogy azt majd megnézhetik, meg bizony. Meg is alakitolták akkor mind­járt az első tipusu «Haladás* ter­melőcsoportot. mejynek elnökévé egy önt eíi ü I elkeaedéSse] KöTehcz elvtársat választották. Gál István pedig megvitte a csoport alakulás hírét. Másnap sze oetnekiekkol találkozott, nekik új­ságolta el nagy boldogan, hogy a sormást dolgozó parasztok is megmozdul *ak végre, — No és te? *— kérdezte az egyik szspetneki. — Te is belép­— Hált mit képze’sz. rólam? — méltatlankodott az öreg. — Pont én maradnék ki. Vedd tudomásul, szomszéd, hogy én is benn v-t gyök. Mert én látorn ám a fejlő­dés útját, tudom, hogy ez a mi boldog jövőnk. Én pedig a jövő elé megyek, fejlődni akarok. Büsz­ke vagyok rá, hogy Sormáson egyik úttörője lehetek a szocialis­ta mezőgazdaságnak. Gondoljátok csak meg jól a dolgot — f igy eh mezlelte a tzepcínckiekcf Gál 1st ván tszcs-fag. önkéntelenül 19 azok a szavak tolu'n-ak ajkára, amit előző este hallott Tóth Fe- renctői: — Találjátok meg végrö ti is a ■helyeteket.., Másnap, vagy harmadnap —* most már nem tudja biztosan —■> azt ha'lotta hogy Szépéi neken mozgolódnak azok, akikkel ő bo vzólt minap. Az a hír járja, hogy ők is íermelőcsoportot akarnak alakítani, e’ső típusút, ők itt akarják elkezdeni, Elégedeftep mondta otthon: — Látod asszony, azok is már kezdik megtalálni a helyüket. Ide le lenne, ha te sem húzódoznál. ., Szerda, tdhr. t.

Next

/
Thumbnails
Contents