Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-04 / 29. szám

Sztálin elvlái’s történelanl líesaséfte a gazda$á|?i vezetők feladatairól A pé’dokép nyomódon Húsz évvel ezelőtt, 1931 febru ár ‘ten I. V. Sz*álra elvtárs be szódét tartott a szocialista ipar ■funkcionáriusainak első orszá­gos ér'ök ez lel éa „A gazdasági vezetők feladatairóla 'konfe rencia fontos állomás volt ab ban a faarcban, amely a Szovje’ ország szocialista iparosításának sztálini programja teljesítéséért iadult. Az első ötéves terv határidő előtti teljesítésében, úgyszintén a soronkö vetkező ötéves tervek feladatainak sikeres megoldásá­ban kimagasló szerepeit játszol' Sztálin elvtársnak az a beszéde, amelyet a szocialista ipar funk­cionáriusainak értekezletén mot- do'tt. Sztálin elvtárs egyik legna­gyobb történelmi érdeme, hogy tudományosan megindokolta a gyorsítót' ütemű iparosítás jelen­tőségé! és szükségét. A SzK(b)P XVi. kongresszusán Sztálin elv társ ha ározottan szembeszállt a buharinista-trockista- árulóikkal, akik az iparosítás ütemének le­lassításáról fecsegtek. Sztálin -elvtárs „A gazdasági vezetők feladatairól“ tártott be­szédében bebizonyította, hogy a Szovjetunióban megvan minden lehetőség arra, hogg az ország technikai és gazdasági elmara­dottságát a legrövidebb időn be­lül felszámolják. A szövi?! rend szer megszabadult a kapitaliz­mus gyógyíthatatlan betegségei­től, a gazdasági válságoktól, a munkanélküliségtől, a széles tö­megek nyomorától, a pazarlástól. I:lz a Szovjetunió döntő előnye. Ezenfelül a Szovje.unió a legöss-z. poTositottabb ipar országa. Ez léhe'ővé teszi, hogy az élenjáró technika alapján fejlődjék, a munka termelékenységének soha nem látott magasságát, a felhal­mozás soha nem látott ütemét biztosítsa. Sztálin elvtárs megerősítette » Szovjetunió dolgozóiban . a hjt-et, hogy a fejlődésnek olyan gyors ütemét valósíthatják meg, ami­lyenről semmiféle burzsoá ország még csak nem is álmodhat. A Szovjetunió népei követték n.-.igy tanítójuk felhívását és a Bolsevik Párt vezetése alatt valóravállották a lángeszű sztáli­ni tervekeit. A Szovjetunió elma­radt országból élenjáró ország­gá. mezőgazdasági országból jjvu-i országgá alakult át, s élen­járó szocialista kultúrával ren­delkező hatalmas ipari-kolhoz ha’alom lett. A Nagy Honvédő Háború kü­lönösen sziemlélletően bizonyítot­ta be. a szocialista gazdaság gyorsütemü fejlesztésére törekvő sztálini politika bölcsességét és előrelátását. A szovjet nép világ­történelmi sikereit. a Bolsevik Pártnak köszönheti, amely a munkásosztály diktatúrájának vezető cs irányító .ereje. A SzR(b)P politikája « szovjet rend­szer létalapja. A marxista-lenin­ista elmélettel felíegyverzett Bol- • évik Párt vezetése a főfeltétcle annak, hogy. a szovjet rendszer lehetőségei valósággá váljanak. A fejlődés meggyorsított üte­méről szóló sztálini tételek nap jóinkban, amikor a szovjet nép a kommunizmus nagyszerű épü­letét építi, szintén időszerűek. A Párt áll az élén a tömegek te­remtő kezdeményezésének, amely •tógvilágosabban a szocialista versenyben és a sztahanovista mozgalomban ölt testet — a Párt lelkesíti a szovjet embere­ket uj munkahőstettekre. A szovjet • ország szocialista iparosítása megkövetelte, hogy a~ egész népgazdaságot az aj modern technika alapján újra­építsék. Ezért a technika döntő jelentőségre emelkedett. De egyes gazdasági vezetők ennek a sziru­pét nem értékel.ék eléggé, sőt semmibe vették. Voltak gazdasági vezetők, akik a/:' vallották, hogy a technika a burzsoá sfakc-imberek dolga, ne. kik maguknak csak az „általá­nos vezetéssel“, papirosok alá­írásával kell íoglalkozniok. En­nek .eredményeképpen ez ellen­őrzés nélkül dolgozó burzsoá szakemberek egy része a kárte­vés útjára sodródott. A gazdasági vezetőknek a echnikával szemben tanúsított lekicsinylő magatartása akadá­lyozta az iparosítás gyors üte­mé.- Szükségessé vált, hogy a kommunista gazdasági veze őke1 arccal a tech oik a felé fordítsuk és bebizonyítsuk nekik, hogy az uj íchnika elsajátítása éle'bevá. góan fontos ügy. .,Ilt az ideje, hogg vége.tves- sünk a termelésbe be nem avat­kozás rothadt álláspontjának, itt az ideje, hogg elsajátítsunk egg más. uj, a je Un periódusnak megfelelő álláspontot: azt, hogg mindenbe be kell avatkozni. Ha jgárigazgató vagg — avatkozz be minden ügybe, hatolj be min­denbe, semmit figgelmen kivid ne haggj, tanulj és egyre tanulj. A bolsevikoknak el kell sajálitanioik a technikát. Ili az ideje, hogg a bolsevikok maguk specialistákká váíjlanak. Az újjáépítés időszaká­ban minden a technikától függ“ Ez a sztálini jelszó lett a bol­sevik gazdasági vezetők prog "amja .a. technika elsajátitásáér vívott harcban. Sztálin elv árs a •zovjet emberek szivébe beoltotta a saját erejükbe, a technika «1- Müj át Másának lehetőségébe ve'ett hi'el. „Mondják, hogg nehéz a 'ccluiikát elsajátítani — mon­dába beszédében Sztálin elvtárs — Nem igaz! Nincs az a vár, ■neiget a bolsevhkok ne tudnának bevenni.’" Az a harc, amely Sztálin elv- társ beszéde u'án a technika el­sajátításáért indult, nagyszerű eredményeket hozott, a technika a burzsoá „szakemberek“ mono­póliumából maguknak a bolsevik gazdasági vezetőknek szívügy, ebi. a munkásosztály és a pa rasztság köréből felnő:f az uj, .zovje't üzemi és műszaki értel­miség. Mindez megkönnyite e a népgazdaság újjáépítésének ki­bontakozását. • A szovjet emberek a Bolsevik Párt vezetésével sikeresen meg­oldották azt a íelada ot, amelyet a nagy vezér állított eléjük. Az élenjáró technikában otthonosan mozgó munkások és muokúsnő'k milliói „...rendelkeztek azzal az erővel, amelg kialakította és lőbbrevitte a sztahánovista moz galmal A háboruutáni sztálini ötéves terv folyamán a Szovjetunió szo­cialista gazdasága ha .almas uj lépest tett előre a technikai ha .ladás utján. Erről tanúskodnak azok az óriási sikerek, amelyeik 'ehetővé teszik.a szovjet népnek, hogy sikeresen oldjon meg olyan hatalmas feladatokat, mint ami­yen a sztálini kor óriási épi'ke- zéseinek öt-hat év alatt tervbe- vett megvalósítása. Sztálin elvtárs történelmi be­széde, 'amelyet 1931. február 4 én a szocialista ipar funkcioná­riusainak értekezletén tartott, klasszikus példája annak, ho- ;gan alkalmazható a marxista- leninista elmélet alkotó módon n. szocialista építés ggakorlatá- baii és hogyan gazdagítható az elmélet a gyakorlat tapasztalatai, val. Ez a beszéd ha'almas gaz­dagodása a marxizmus-Ieniniz- mus kincsesházának. A Sztálin elvtárs beszédében megfogalmazott lángeszű tételek cselekvési vezérfonalat adnak a népi demokratikus országok kommunista, és munkáspártjai nak, s összes dolgozóinak, akik most rakják le a szocializmus alapjait. (D. Bahsijcv) A hét könyvei SZIKKA: Sztálin: Beszéd a sztaliánovis­ák első összszövetségi tanácsko­zásán (Marxizmus.-leninizmus. kiskönyvtára, 76. sz.) 20 oldal, 1 forint. Vas Zoltán: Az ötéves terv második évének feladatai, 78 ol­dal, 1.80 forint. Goginava: Pár teilen őr zés az üzemben. (Pártépit'és kiskönyvtá­ra 23. sz.) 78 oldal 1.50 forint. Hegedűs Andréis: a magyar mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének kérdései. (MDP párt- főiskolájának előadásai 8. sz.) 28 oldal, 80 fillér. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ: Vörösmarig Mihálg: Csongor és Tünde (színjáték), 132 okiak fűzve 4.50 forint. Veres Péi\er: Ukrajna földjén (napló). 136 oldal, fűzve 10.50 fo­rint. Rideg: Sándor: Sámsoa (re gény), 248 oldal fűzve 16.50 fo­rint, kötve 22.50 forint. Kovács Györgg: Foggal és kö­römmel (regény), 274 oldal 15.50 forint fűzve, kötve 20,50 forint. Volkov: Borowe (regény), 114 oldal, fűzve 9 forint, kötve 14 forint. UJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ: Goncsár: Zászlóvivők (regényt harmadik kiadás, 528 oldal fűz ve 18 forint. Kozsevngikov: Az ejtőernyős (elbeszélés) Szabadságharcos kis­könyvtár 2, sz. 62 oldal fűzve 1.20 forint. MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ: Iíatneitko: Fekete arany (ter­mészettudományi kiskönyvtár 57. sz.) 48 oldal 1.50 forint. Zsdánov: a röntgensugárzás (termés ziettüdom ányi kis könyv­tár 58. sz.) 30 oldal, fűzve 1.20 forint. Emelkednek a meg’éllieíési költségek íliigliákan Stokes angol közmiunkaügyi mi­niszter kijelentette, hogy „a leg­kisebb lehetőséget sem látja a lét­fenntartási költségek csökkentésé­re Angliában‘‘ és hogy „a kormány nem állíthatja el a létfenntartási költségek emelkedését." Válts nyereménybetétkönyvet az Országos Takarékpénztárnál, fiókjainál, postahivataloknál. Sorsolás félévenként Betétedet megsokszór ózható Csehszo vákiában sok fiatal jelentkezett, hogy bányász akar lenni. Képünkön két bányásztanulót látunk, akik felügyelet mel'ett, gyakorlatban ismerkednek meg a bányamunkával. A népi demokráciákban nagy gondot fordítanak az ifjumunkás- káderek képzésére. A képünkön éppen azt látjuk hogy a buka resti „Dinamó“ viUanymcíorgyárb an az ifjúmunkások " megtanul­ják. hogyan kell kezein] a gyár számára érkezett uj szovjet gépe­ket. . A moszkvai Vladimír Iljics-gyár üzemi Komszomol bizottsága nak titkára, I. Karabaskin átnyújtja a Vörös Vándorzászlót az esz tergamühely legjobb Komszomol ifjúsági brigádjának. Amerikában asz élelmiszer ára WO százalékkal magasabb* mint a háború előtt Hivatalos adatok szerint az Egyesült Államokban január első két hete alatt a kiskereskedelmi élelmiszerárak újabb rekordma­gasságot értek el. A munkaügyi minisztérium Altai közölt január i5-i kiskereskedelmi élelmiszer­árindex 220.5 volt az 1935-1939- háboru előtti időszak 100-as i dexszámához képest.

Next

/
Thumbnails
Contents