Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-24 / 46. szám

ISS százalékra teljesítették kongresszusi Taglalásukat a% Ásványolajkutotő és Mélyfúró Vállalat dolgozói A Párt Központi Vezetőségé­nek zászlajáért folyó versenyben a legu.óbbi értékelés szerint az Asványolaj-ermelő V után a má­sodik helyen álló Ásványols.j Mu­lató és Mélyfúró Vállalat kon gresszusi versenyének február 21.i, eredményei szerint komoly megtakarítást értek el eddig a dolgozók. Eredetileg az egész vállalat, tehát a báza'kereittyei, lo­vászi, ujíalusi, és nagyl'eagyeli részlegeik dolgozói 630.916 forint értékű mimkafclajánlást telteik a Kon gr esszus tisztel ?! c re. Ezt a felajánlásukat eddig 153 százalékban, 976.tl90.50 forint értékben teljesítették. 321 Jtaáxssa ce»aailmegtakaFÍtá§ A Teljesített Összeg főképpen az egyes íuróberendezések. lyu-k- befejezőcsoportok anyag- és idő- megtaikárr!ásóból 'ered. Komoly eredményt értek el például a ce men'tfelhasználás csökken'és? te­rén. 21-ig 321.5 múzsa cementet takar kot lak meg észszerűbb lyulk- cementezéssel és 11.062 forinttal gy ar api t o ti ák n épgazdaságunk erejét. 106.2 köbméter fát is meg- •takarkották, amelynek értéke 02.1-H forint. 25.818 kilő csőacél megtakarítása az eredménye an-' nak a mozgalomnak, amely a kongresszusi verseny kezdetén indult meg a esővédők összcsze- désére és visszaküldésére, a tel­jesítés értéke 133.2S8 forint. Kiemelkedően jó eredmény az, hogy a kongresszusi verseny során 720 méter olyan béléscsőből fúrták ki a cementet és tét. tek ismét haszná hatóvá, ame­lyet azelőtt öntődébe szoktak szántani. Ezzel nem kevesebb, mint 72.000 forintot adtak vissza 'népgazdasá­gunknak. A bcléscsőmeglakari- lásban különösen az ujfalusi fu rás emelkedett !ki, ahol 65 folyó­méter 16.540 forint értékű bélés­csövet Takarítót talk meg. ®zaz nem építettek be. Az egyes furóberen- dezések és a hét lyukbefejező berendezés dolgozói tervtult'e-lj'e- silés eredményeként 290.161 fo r! v megtakarítást értek el. Az :gv kialakuló hatalmasösszegü megtakarítási értékhez még hoz­zájön az újításaikból eredő 12 568 forint és a nagykanizsai dolgo­zók által teljesíteti 185.058 forint. 24 nappal előSbl» az I-cs fúrás mélységén A 'kongresszusi verseny eddigi folyamán a legkiemelkedőbb tel­jesítmények egyikét a lovászi fú­ró mesteri iskola hallgatói érték el azzal, hogy leljesi'eAéik a vál : alt ctmenikifurást 200 méter bé­léscsőből és ezenkívül ürmét eke és tolókat helyeztek hasznúiba ó állapotba és gyüj'ö'tek össze, úgyhogy 175 százalékra telje si­et léik felajánlásuk a.. Csörqils József lovászi főfurómester 181.7 százalékra teljesilette a felaján- ’ást, a lyukh:fejező III. csopor dolgozói pedig felajánlásiak telje- résében 131 százalékot értek el A. bázakerettyei toronyácscso port 108 százalékos teljesítést ér :1 és femcgtaikari'ásban 16.000 rint'-al gazdagította államunkat. Az összes furógarniturák kö­zök az egyik legjelentősebb ered menyi. a nagylengyel! II-cs fúrás dol­gozói, a sztahanovista Szűcs László elvtárs vezetésével ér­ték el. A sztahánovista fúró- brigád címért versenyző dol­gozók 24 nappal étibb ér'ék el ugyanazt a melységet, amit az I-es fúrás dolgozói él­éi i'ök. £m 5nyiimfe hulesa « jé munkaszervezés és felvilágosító munka A Konfekció Üzem hatalmas műhelyében zúgnak a gépek. Övék a szó. Segítői az embernek, aki létrehozta őket s ezért a segít­ségért megkapták azt a jogot, hogy szabadon beszélhetnek, zúghatnak és senki sem szói nekik vissza. Az embereknek itt nem a szájuk, ha­nem a kezük jár. Dolgoznak. Dol­goznak, hogy minél szebb eredmé­nyekét mutathassanak fel a Kon­gresszus napjára. — A szalagok minőségi verseny­re is kihívták egymást, — mondja Németh Gyula vállalatvezető —. Harrak Henrik, aki minőségi el- lenörtanfolyamot végzett, módsze­rét átadta a többieknek is, és ez eredményezte, hogy a minőségi munka 70 százalékos javulást mu­tat. Például a RAGI az első alka­lommal 783 darab kabátból 110 da­rabot leértékelt. Aztán, amikor a kongresszusi verseny során minő­ségi versenyfelajánlást tettünk, hirtelen nagy javulás mutatkozott ezen a téren, ami abból is látszik, hogy 2050 darabból csupán 74 ka­bátnál történt leértékelés. Valamennyi fizikai dolgozó tett felajánlást Az üzemben párosversenyre is történtek kihívások, de vannak egyéni felajánlások is, Az üzern létszáma 216 fő, s ebből 184 tett különböző formában felajánlást. A Petőfi-szalag zsebzője, Prckh Gá­bor, 25 darabról 30-ra emeli telje­sítményét. Eddigi eredménye napi 28 darab. Németh Anna összeál­lító ugyancsak 30 darabra leR fel­ajánlást Ezelőtti teljesítménye 24 darab volt. A Kongresszusi Hét második napján már 28 darabos eredményt ért el. A szalagok ver­senyében a „Béke” szalag volt az első, de az utolsó napokban lema­radt és most, a Kongresszusi Hé­ten igyekszik a mulasztást pótolni. Az anyagtakarékosság főhelye Fekete Olgánál, az árudiszponens- nél van. Ugyanis innen indul ki a feldolgozásra kerülő anyag. Fe­kete Olga 1950-ben végezte az ipari gimnáziumot, s már onnan hoz a magával az anyagtakarékossági készséget, ami azután itt az üzem­ben egészen jól bevált. Minél kevesebb maradók tegyen — A Kongresszus tiszteletére én is tetfem felajánlást — mondja Fekete Olga —. Vállaltam, hogy a munkámat mindig úgy végzem, hogy a szabászat munkája zavar­talan legyen. Az anyagot pedig A Kongresszusi Hét előkészíté­sét már kél héttel ezelőtt megkezd­te a ruhagyárnál építkezési párt- szervezetünk s ez alatt állandóan folyt a poli ikai felvilágosító mun. ka. Pártnapokon. termelési érte­kezleteken állandóan tudatosítot­tuk Pártunk II. Kongresszusának ha almas jelentőségét mind nem­zetközi, mind pedig országos vi­szonylatban. Konkrétan meghatá­roztuk, hogy a kongresszussal kapcsolatban milyen feladatok vár­nak reánk, p ruhagyári építkezés dolgozóira. Feltártuk a dolgozók előtt mindazokat a teendőket, amelyeket a Kongresszus tisztele­tére végre akarunk hajtani. A Kongresszusi Hét megszerve­zése céljából pártszervezetünk összehívta az építésvezetőket és a műszakiakat, és velük együtt részleteiben beszélte meg azt a munkaterületet, amely a Kongresz- szusi Hét alatt sorra kerül. Az építésvezetőség a műszakiak­kal kiszámította, hogy a Kongresz- szusi Hét alatt mennyi alapanyag­ra van szükség, hogy ez időben biztosítható legyen. Kidolgoz ák a részletes ütemtervet, majd párt- szervezetünk össz-bízalmi és brí- gádveze.ői értekezletet tartott. Itt elhatározta, hogy a sztaháno- visia kőművesek mellé erősebb és jobb segédmunkásokat osz'anak be. Megbeszélték azt is, hogy az alapanyagot a munkahelyhez közel kell lerakni, hogy ezzel is előbb­revigyék a munka menetét. Az előkészítő munkálatoknál mindent pontosan leellenőriztünk. Mikor már az utolsó simítások is megtörténtek, következett a vasár­nap. A dolgozók kipihen ék magu­kat és a munka lázától fűtve, nagy izgalommal várták a hétfőt, a nagy napot, a Kongresszusi Hét kezdetét. Reggel 7 óra. Úgy látszik, min­denki első akar lenni, mert vala-1 mennyi dqlgozó a munkahelyen van. A hangulat jó. Egy népnevelő odaáll a tömeg közé és ismerteti a Kongresszusi Hét jelentőségéi, az j imperialisták háborús terveit, de rámutatott arra az erőre is, ame­lyet mi a munka frontján képvi­selünk. A második nap !röpgyüléssel kezdődött. Megvitattuk a dolgozókkal az előző nap eredményeit és hiányos­ságait és újabb lendülettel fog­tunk a munkához. A munkakedvet növel e a Szabad Nép cikke, amely ' hírül adta, hogy építkezésünk az országban negyedik helyen áll. ! Dolgozóinknál nagy lelkesedést j váltott ki ez a szép eredmény, s 1 ekkor elhatározták, hogy még job­ban, még nagyobb lelkesedéssel dolgoznak.. Az idő is kedvezek, az építkezésnek és megszülettek a gyönyörű eredmények. — Jónás Gyula kőműves-brigádja 235, Ra­dies Gyula állványozó-brigádja 19c, Bállá József segédmunkás­brigádja 183 százalékot ért el. Sa­lamon Ferenc kőműves-brigádja —• bár a munkahely adottsága nem biztatott ^ nagy lehetőségekkel —- z'04 százalékos teljesítményt mu­tatott fel. Illés László a földkiter­melésnél brigádjával, nehéz körül­mények közö.t is 197 százalékos teljesítménnyel emelte a második nap eredményeit, Simon Etel pe­dig, aki brigádjával együtt le volt maradva, 189 százalékos teljesít­ményével az elsők közé emelke­dett. A Kongresszusi Hét harmadik napján, úgy 9 óra tájban a mega­fon hirtelen elhallgatott, aztán, ahogy néhány pillanat múlva is­mét megszólalt, bemondta az épí­tésügyi minisztérium telefon jelen- téset, amely szerint a zalaegerszegi ruhagyár-építkezés országos vi­szonylatban az első helyen áll. Az öröm leírhatatlan. Innen is, onnan is hallatszott; — Most az­tán még jobban dolgozunk — Zúgtak a gépek. A betonkeverő mo­hón falta a cemen >et és a kavi­csot, s a transzportőr, mint a betonkeverőgép hűséges munka­társa fáradhatatlanul szállítót a a betont az épületre. Aztán kiala­kult a brigádok közötti verseny is; „Kié lesz a brigádzászló, kié lesz a kongresszusi brigád cím?“ —* A*ki legjobb lesz, azé lesz a zászló! — mondogatták egymásnak. — Amikor ebédre szól a jelzés, nagyon sokan alig akarják abba­hagyni munkájukat. Boldogok, ha egy-két téglával többet elhelyez­hetnek a falon. Mindenkit egye':- len akarat füt: minél többet, mi­nél jobbat felmutatni. Mindenki úgy végzi munkáját, hogy ne kell­jen a másiknak várni reá. Ebéd után újabb eredményeket sugároz a megafon. Ez buzdítja az elmaradottakat is, mert ők is osz­tozni akarnak a dicsőségben. A dolgozók jól végzik munkájukat, a csúcseredmények elérésével akarják biztosítani maguknak a zászlót, a dicsőséget. Országszerte folyik a verseny az elsőségért. Fokozzuk teljesítmé­nyünket. segítjük a lemaradókat, hogy az első helyet meg is tart­hassuk. „ MÁTÉCZ JÓZSEF vezetőségi tag. Köszönjük a segítséget! yei gépállomás dolgozói köszönetét mondanak a bázakc- retlyei üzemi dolgozóknak, hogy számukra lehetővé tették a norma­rendezés kérdésének megismeréséi. A munkásosztály számtalan segít­séget ad a mezőgazdaságban dol­gozók számára, hogy felismerjék mielőbb azt a területet, ahol a ter­melés frontján szükséges harcot vihetik a belső és külső ellenség­gel szemben, hogy a szocializmus győzelmét napról-napra közelebb kozzuk. Ugyancsak megköszönjük azt a segítséget, amelyet az üze­men belüli kultúrmunka megjaví­tásának érdekében lettek a nálunk megtartott kultúrműsor alkalmá­val. Az olajmunkások kultúrműsora határozottan megmutatta azt az utat, amelyet járnunk kelt A há- zakerettyei olajmiinhások segítet- íek, hogy meglássuk azokat a terü­leteket, ahol a békéért harcolha­tunk, a termelés mellett a kultúr­munka területén is. A gépállomá­sunk dolgozóit lelkesedés töltötte el a példamutatás nyomán és vál­lalást teltek, hogy a tavaszi szán­tásokra kötendő szerződéskötések meggyorsítására kultúrműsort ad­nak a falvak dolgozói számára, hogy ezzel is javítsuk a gépállo­másunk és dolgozó parasztságunk közt fennálló kapcsolatot. Nektek is köszönhetjük olajmun­kások, hogy gépállomásunk dolgo­zóinak megváltozott a munkához való viszonya. A kongresszusi vál­lalásunkat 20-ára befejeztük és azt túlteljesítjük 5 darab utánfutó kocsival és 4 darab boronával 24-irt. Ereket hullád ókanyagból állítjuk elő• Elvtársi üdvözlettel: Letenyei gépállomás dolgozói nevében; ANGYAL JENŐ g. áll. vezető. Milyen beruházásodat valósSfofi meg Za*5aeáersze! 1950-hen A zalaegerszegi városi tanács legutóbbi ülésén Peszlen József elv.árs, tanácselnökhelyettes be­számolt arról, milyen tervberuhá­zásokat valósított meg Zalaeger­szeg az ötéves terv első eszten­dejében. Közületi beruházás címén parkosításra és fásí ásra az el­múlt évben 55 ezer forintot, út­pályák, járdák, terek burkolására és javítására 139 ezer forintot használtak fel. — A tervelőirányzatoknál min­dig figyelembe vettük a helyi adottságokat és a reális életet, ezért a beruházásokat ott eszkö­zöltük, ahol éppen a legszüksége- ebb volt — mondotta —. így ~sznáP fel a város 11 ezer forin­tot a közvilágításra például. — Az elmúlt rendszerben a dolgozók be­fizetett adóit a vezető osztály egyéni céljaira használta fel. Ma a JeJnozók adói különböző beruházá­sok ás futtatások formájában visz- szakeriilnek a dolgozókhoz — folyta ta. Igv létesített a város 60 ezer fo-intos költséggel út kultúr- nl'hnnt. Alatta a folds."'nien 120 • "er forintos bcruhé-ással vcr.dég- !' óipari vállalatot indítottak be. Szeméfsredő kocsi beszerzésére 21 e^cr forintot, iskolák tatarozására 33 ezer forintot, sporttelep léte­sítésére, illetve átépítésére 37 ezer forintot. a ruhagyárhoz vezető úgynevezett Átlós-út kiépítésére pedig 200 ezer forintot fordított a város­— Ha ezekhez a közületi beru­házásokhoz még hozzászámítjuk c-zt a 2 millió forintos beruházást, ameh-et egyes vállalatok eszközöl­tek, tisztán látjuk azt a fejlődést, amit Zalaegerszeg az ötéves terv első évében elért — mondotta Peszlen József elvtárs PÁRTSZERVEZET ALAKUL NÉGY ZALAEGERSZEGI ÜZEMBEN Megalakul az üzemi pártszerve­zet a hét folyamán a Szakipari Tatarozó Vállalatnál és a megyei mezőgazdasági gépüzemben, vala­min; a Konfekció üzemben és a Tejüzemben is. A pártszerv .zet né kül ezek az üzemek alig tud­ták hibátlan munkát végezni. A jó pártszervezet a termelő mun­ka motorja, a dolgozók harcainak vezetője, a zalaeg rezegi üzemek : orrmumstái igyekezzenek arra, hogy minél erősebb, irányitóké- ce ebb pár!szervezetet fejlessze­nek ki, amely további fejlődésük során biztos irányítóként tudja vezetni Sírét. & * A zalaegerszegi Konfekció Üzemnél jó ütemben folyik n 'munka Teljesitik a kongresszusi felajánlást i úgy osztom be, hogy minél keve­sebb maradék legyen. Ez nagyon fontos az anyaglakarékosságnál és I a selejtesükként esnél. Az épület valamennyi helyiségé­ben különböző munka folyik. A ; legérdekesebb azonban a varroda cs a szabászműhsiy. Ez a két hely foglalkoztatja a dolgozók többsé­gét, akik között számosán akadnak olyanok is, akik azelőtt csak zseb­kendő, esetleg kötényvarrással íog- í lakkoztak. Most már egészen jól j belejöttek munkába és nagy szakértelemmel varrják a zsebeket, vagy az ujjabélést. Bevezetik a darabbért ■— Az épülő ruhagyárnál renge'eg szabóra lesz szükségünk — mond­I ja a vállalatvezető — s nekünk már most gondoskodnunk kell ar­ról. hogy megfelelő mennyiségű munkaerő álljon rendelkésünkre. Rövidesen itt is bevezetik a da­rabbért, Németh elvtárs helyesen világít rá Pártunk bölcs, és a dolgozók előnyét szem előtt tartó elgondolására, amikor ezeket mondja: — A darabbér beveze ésé­vel nálunk mindaddig vár'ak, amíg a dolgozók teljesen belejöttek a nagyüzemi munkába, így aztán a darabbér bevezetése megnyi ja í előttük a magasabb kereset útjá . I A Konfekció Üzem egyre jobban ] igyekszik emelni teljesítését, amit I maid nagyban e ö regi ti a pártszer­vezet is. amely vasárnap alakul ! meg náluk. ä zalai u'M'fáüok loiresszus versenye j Hábics József sem sokban marad' el főie. 170 százalékot teljesítet- jA zalaszentgróti körze ben Török ' József vagónkirakásnál elért 153 í százalékos ^el esí ménye elsőran- i gú. m'g a letenyei körzetben Si­mon Sándor kőpályafedésnéi elért 1167 százalékos teljesítménye az Isn A ra Hegers? égi körzet leg- ■ bbja Gróf -l inos, aki *-i dén ho­ni lyafcdénél 179 százalékos telje­sítménnyel jár élen. Szombat 1951. febr. 21. A Zalaegerszegi Útfenntartó Vállalat dolgozói is nagy lendü­lettel vesznek részt a Kongresz- szusi Hét versenyében- A göi'ön- gyos zalai utak gyalusai norma- tcl jesí lésük emelésével akarják megünnepelni Pártunk kongresszu­sát és sok-sok lapát földdel töb­bet terítenek el az utakon, hogy olyan teljesítményekei érjenek el, mint Szíj járt ó elvtárs a karmsai körzetben, aki a Kongresszusi Hét harmadik napján 164, a negyedik napon pedig már 176 százalékos f Pl 1 O*»' íím áP-nt/f órf G1 -nő Pé>í1

Next

/
Thumbnails
Contents