Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-02 / 27. szám

Hadat üzentek a bukásnak a Petőfi általános iskola uttörőpaftásai A zalaegerszegi Petőíi-utcai általános iskolában félévi bi- zonyitványosztás van. Ki igy, ki amúgy, szurkolva, vagy da­gadó mellek de mindenképpen nagy izgalommal várják a de­let a tanulók. Nagyjából tud­ják, hogy milyen osztályzataik vannak, mert hiszen Sztálin elvtárs születésnapjára és a kongresszusra tett felajánlá­sukban a tanulmányi eredmé­nyeik megjavítását vállalták. De hát mégis a bizonyitvány... Nem is lenne igazi, ha nem előzné meg izgalom. Akik boldogok — Gulás István. Kozma Já­nos, Tóth Ferenc, Pete Ist­ván ... — hangzik a nevelő szava. A hívottak egymásután lép­kednek a dobogón elhelyezett asztalhoz, mindannyian moso­lyogva, boldogan veszik át a bizonyítványt. Pirosnyakken- dős ötödikosztályos úttörők, akikben még benne ég az el­múlt órák izgalma és a jó bi­zonyitvány büszkesége. Az iskola megnyitása óta összeszoktak, összeforrtak és valahogy megváltoztak a fe­gyelem terén. A fegyelmezet­lenek belátták, hogy az egész kollektívának ártanak rossza­ságukkal és. már csak itt-oft lehet találni rcndetlenkedő- ket. A tudás gyönyörűsége tölti el mindannyiukat és az a tudat, hogy ezzel még nem elégedhetnek meg, ha szépek is eredményeik. Kozma János uttörőpajtás boldogan vette át bizonyítvá­nyát- — Meglátszik, hogy ta­nultam. De nem elégszem meg azzal, hogy 3.5 osztályzatomat kijavítottam négyesre. Évvé­gére már 3 tantárgyból fogom a négyesemet ötösre kijaví­tani. Gépészmérnök akarok lenni, tehát tanulnom kell. galmasan tanulni. Ilyen Varga Zoli, Somogyi József, akik most szomorúan nézegetik bi­zonyítványukat, mert elégte­len. Irigykedve néznek többi tanulótársaikra. Persze ezek a tanulók nem úttörők. Meg is látszik minden mozdulatukon. Most az iskola úttörőinek arra kell venni az irányt, mint ahogy a késést megszüntették, jó munkájukkal neveljék, ok­tassák társaikat, hogy azok is tudják követni Tompa Miklós és Gulás István él tanulókat. Énekszóval zárják be ezt az ünnepélyes napot. Aztán szét­szélednek. De ígéretüket ame­lyet tettek, év végére nem fe­lejtik cl. Még nagyobb lendü­lettel fokozzák a tanulmányi, a fegyelmi eredményeiket és a kollektiv munkát janulótár- saik között- Belőlük lesznek a jövő építői. 35Boldog és büszke vagyok a nagy kitüntetésreíS Egy tagjelölt levele ben elkezdtem mondani: „Én, Polgár József, az Épületszerelő V. kanizsai kirendeltségének dől gozó ja, 1917-ben születtem. Szü leim munkások voltakFelszó­lallak az ajánlóim, akik javasol­tak felvételre. A tagság pedig el­fogadott tag jelöltnek. Ez nagy örömet jelenteit számomra, men a tag jelöltség nagy kitüntetése nekem mindennél többet ér. Tudom, hogy a Pártba csak azok kerülhetnek be, akik erre érdemesek. Párt engem érdemes- veik tartott erre és én büszke va­gyok, hogy a Párt éppen a Kon­gresszus előtt soraiba fogadott. Igyekszem ezután is mindig a legjobb munkát, végezni, mert ki ■akarom érdemelni azt is, hogy a Párt tagja lehessek. Eddig is dolgoztam, igyekeztem kivenni részemet a szocializmus építésé bői. De most a t-ag jelöltség arra kötelez, hogy még jobb eredmé­nyekkel vegyem ki részemet a szocialista épüőmunkából, az el­mélet elsajátításával pedig hű tagja legyek az Élcsapatnak. POLGÁR JÓZSEF tagjelölt, a kanizsai Épületszerelő Vállalat dolgozója. Kár volt a gőzért, de főleg a pénzért További jó tanulást! — Én a 4.71 százalékos ered­ményemet, fogom ötösre kija­vítani — szól közbe Tóth Fe­renc. — Most tanulhatunk to­vább, de tanulok is. Már telje­sítettem n kongresszusi fel­ajánlásomat. de ezt még nem tartom elégnek. A hetedik osztályban na­gyon sokat javult a tanulmá­nyi. eredmény az első negyed­évihez hasonlítva. Sztálin elv­társ születésnapjára tett fel­ajánlásaikat. mindannyian tel­jesítették. A kongresszusi vál­lalásukat is. Tihanyi László 4 tantárgyból javított. — De évvégére már mind a négyből 2 jeggyel fogok javítani. Most is örülök, mert hisz első ne­gyedévben mind a négyből megbuktam. Böröndi Istvánnak, egy ör­döghegyi dolgozó kisparaszt gyermekének szemei megtel­tek könnyel, amikor meglátta, hogy sikerült 7 tantárgyból kijavítani tanulmányi eredmé­nyét. - Egész életemben hasz­nát veszem annak, amit itt tanulok. Nevelőink fáradságát és gondoskodását jó tanulá­sunkkal fogjuk meghálálni. Mindannyian szeretettel néz­nek az osztály legjobb tanuló­jára: Tompa Miklósra. Ez a mosolygósarcu, barn aha ju uf törőpajtás most boldogan szo­rítja magához bizonyítványát. Mérnök akar lenni. Élenjáró tanulásával akarja ezt elérni. Felkarolják a gyengéket Vannak azonban még az is­kolában olyan tanulók, akik nem érl eli ék meg. mii jelent fegyelmezettnek lenni és szor­A közelmúltban irtunk arról, hogy a Vasnagy'kereskedelmi Vállalat telepénél <a< Megyei Tata­rozó Vállalat fürdőt épített il­letve kezdett építeni, mert ami- fór a falat egy bizonyos magas­ságig felépítették, a Beruházási vállalat intézkedése folytán imé1 ( lebontották, azzal az indokolás­sal, hogy a téglából épített ala­pot kőből kell építeni. Rendben van. Megtörtént a le­bontás. Az épilés máris kezdőd­hetett volna. A munka ujra kez­dése .előtt azonban megbeszélés orient a Beruházási és a Tata­rozó Vállalat „szaktekintélyei“ ■között. A Tatarozónál azt mond­ták, hogy az építés eredetileg he­lyes volt. A Beruházási szerint, miután fürdőről lévén szó, ami tudvalévőén állandó nedvesség­nek van kitéve, az alapnak fel- étlciiiil kőből kell lennie. — He­lyes, — mond'a a Tatarozó szakembere —, de csak akkor el fogadható, ha semmi mást nem veszünk tekintetbe, mint a ned­vességet. Ha a fürdő .az úttól legalább 50 méter távolságra épülne, semmi kifogás sem me­rülhetne fel a kőből készült fun­damentum ellen, de minthogy az ut, amelyen állandóan, nehéz te­herrel megrakott gépkocsiig köz­lekednek, alig egy lépésnyire van az épülettől és a kőalap nem bír­ja úgy a rázkódtál ást, mint a égla, rövid idő múlva ‘komoly hibák mutatkoznak a fürdőnél. Erre aztán a Vasiragykercske- clslnü Vállalat is felfigyelt. El­végre az ö pénzéről és az ő épü­letéről lévén szó. De azért nem szólt. Kivárta- .a. végét, arai a szakemberek egyetértésén ala­puló megegyezés sei zárult. A Beruházási igazat adott a Tatarozónak. Az építés újra el­kezdődött, még pedig az .eredeti eljárás szerint: lógta alappal. Homarmost, ha ismét úgy épí­tik, mint .ahogy először, akkor miért bontották le? A megbeszé­lés helyes volt, de ezt .akkor kellett volna végezniük, amikor az építkezést megkezdték, vagy legalábbis akkor, amikor a le­bontást elrendelték. Á tanulság világos. Minden egyes tégla ér­ték,' minden egyes percnek ára van... — Csak ennyit akar unk hozzászólni. Teljesítik felajánlásaikat az MNDSz-asszonyok A kongresszusi tagszervezési vállalásukat egyre több MNDSz- csoport teljesíti- A vállalásuk tel­jesítésével, száz és száz asszonyt kapcsolnak be a szervezet életé­be és ezen. keresztül a békeharc­ba. De a Szabad Nép előfizetési gyűjtésből sem maradnák ki az MNDSz-asszonyok. A zalaegerszegi V. körzet a£z szonyai 40 tagot vállaltak a kon­gresszusra és máris 77 asszonyt szerveztek be- A tófszentmárto niak 40 helyett már 60 dolgozó parasztasszony 1 győztél: meg az MNDSz célkitűzéseiről, feladafai­ról és erősítették vejük szerveze­tüket. Lovásziban Nyitrai Józsefné vái- Palását, vagyis G asszony beszerve zéséj már teljesítette. Ugyanígy Kovács Gyuláné is. A Szabad Népnek Lentiben 36, Felsőszenterzsébetean 13, CsesztrO- gen öt előfizetőt gyűjtöttek az MNDSz tagjai­A tszcs szervezésből is kiveszik részüket. Boncodföldén pc’dáui minden MNDSz tag példát mutat­va belépett a tszcs-ha. Szíj ártóhá­zán 3 családot szerveztek be Válasz Apáti elvtárstuth a munkamódszerátadásról KOMMUNISTA kötelességemnek tartom, hogy válaszoljak Apáti La­jos elvtársnak, a lovászi üzem ter­melési felelősének a Zala egyik számában leközölt „Néhány szó a tapasztalatcseréről a kerettyei elv- társakhoz‘‘ című cikkére. Meg kell mondanom őszintén, hogy a lovászi elvíársak kritikája helytálló volt csaknem minden vo­natkozásban. Mi tudatában va­gyunk annak, hogy a szocialista termelés alapja a munkaverseny, amelynek viszont előrelendítő je a munkamódszerátadás. A munka­módszerátadással és tapasztalatcse­rével segítik az élenjárók az elma­radókat, hogy általános emelkedést érjünk el. De éppen erről feledkez­tünk meg Lovásziban, amikor a pá­rosverseny elbírálásának kapcsán ott jártunk. Ezért fogadjuk el a kritikát, amely felhívta figyelmün­ket az elkövetett hibára és rá­vezetett bennünket arra, hagy ha­sonló hiányosság ne zavarja meg többé üzemeink termelésének emel­kedését. Mi tudjuk legjobban, mi­lyen jó eredményekét lehet elérni a munkamódszerátadással, hiszen eddig elért eredményeink legfőbb alapja a munkamódszerátadás volt. Az, hogy telepünkön 18 rendszeres tapasztalatátadó és 50 átvevő dol­gozó van. S én úgy látom, ez a mi legfőbb munkamódszerünk, amely előre vitt bennünket a páros­versenyben is. DE EREDMÉNYEINK eléréséhez nagyban hozzájárult a bizalmiak jó felvilágosító munkája, a műszaki vezetés jó versenyszervezése és az, hogy dolgozóink magukévá tették a minisztertanács takarékosságról ho­zott határozatát is. Az MSzT cső­szerelő brigád és a kompresszorte­lep szerelőcsoportja anyagban 4500 forint értékű megtakarítást hoztak népgazdaságunknak. Vagy nézzük a hulladékanyag-gyüjtést. Szilágyi János, Németh Jenő és Simon Imre elvtársak egy napon 704 forint értékű hulladékot gyűj­töttek össze. A kongresszusi fel­ajánlások teljesítésében kemény harcot vívtunk és komoly győzel­meket arattunk egész népgazdasá­gunk erejének megszilárdításáért, De engedjék még a lovászi elv­társak, hogy a kritika jogán, béke­harcunk sikere érdekében én is fel­hívjam néhány hiányosságra figyel­müket. Őszintén szólva, csodálkoz­tam azon, hogy amikor lovászi láto­gatásunkkor beállítottunk az ÜB- be, akkor kezdték keresgetni az előző hónap teljesítményeit. Nincse­nek brigádnaplók, mert ha megvol­nának, nem volna fennakadás akár a napi versenyélbírálásban sem. Én vittem át brigádnaplókat, meg is mutattam, de erre a lovászi elv­társak azt felelték: ,,Kezelése kis­sé bajos’1. A mi brigádnaplóinkban maguk a dolgozók írják be műszak- átadáskor napi munkájukat és vég­eredményben hozzásegítenek ben­nünket a munkaverseny tökélete­sebb ellenőrzéséhez, nyilvánossá té­teléhez. Valószínűleg ezért nehéz­kes Lovásziban a munkaverseny rendszeres elbírálása és ezért küld­ték át például hozzánk a decemberi munkaversenyjelentést január hó 18-án. VANNAK HIÁNYOSSÁGAINK nekünk is, de van ipari közpon­tunkra!:; is, amely egy október 31 -i határidejű pályázatunkat még min­dig nem bírálta el. A pártkongresz- szus nagy ünnepének előkészületei a legalkalmasabbak arra, hogy hi­báinkat feltárjuk, azok kijavításara mindent elkövessünk. Mi, a kerely- íyei gazolintekp dolgozói ígéretet teszünk, hogy a felénk elhangzott bírálatot megfogadva, szilárdítjuk meg testvérüzemünkkel kapcso­latainkat, rendszeresen tájékoztat­juk őket elért eredményeinkről, azok elérésének módjáról. Ä lovászi elvtársakat pedig arra kérem, hogy ne csak akkor érdeklődjenek a munkamódszereink felől. ha ver­senyt vesztenek. Ne csak időközön­ként ismerjék fel a tapasztalaiál- vétel és átadás jelentőségét, hanem terjesszék ki üzemük minden rész­legére a mozgalmat. Bírálják e! rendszeresen elvégzett munkájukat, a munkaversenyt. Ne csak puszta és lélektelen számokban, hanem po­litikai alátámasztással, a munka- módszerek leírásával. További munkánk célja csak egy lehet; a többtermelésen keresztül békénk, í -ízetlenségünk megvédésére moz­gósítsunk minden erőt úgy .ahogy azt Pártunk hangsúlyozta mindig nekünk s amire mindig tanított Rá­kosi elvtárs. MOZSOLITS JÓZSEF üzemvezető, Bázakeretíye. Útépítő úttörők Újabban elég gyakran foglalko­zunk az utakkal kapcsola^os pro­blémákkal Ez érthető is. Az utak gazdasági életünk egyik legfonto­sabb tartozékai. A vasúton kivül az utakon bonyolódik le minden­nemű forgalom. A jó utak gyor­sabbá, lendületesebbé teszik mun kánka t. könnyebbé teszik a távol­ságok leküzdését és szebbé teszik az életünket is. De ha elfeledkez­nek róluk? Megesik, hogy ami a felnőttek­nek nem ju( eszébe, eszébe jut a gyermekeknek-. így történt ez Za falovon is, ahol a Bajcsy Zsilinszky utca annyira rossz volt, hogy esős időben a kisebb gyermekek nem tudtak elmenni iskolába. A múltban ez azt ered­ményezte volna, hogy amig rossz az idő és rossz az ut, a gyerekek nem tanulnak. Senki sem törődött volna velük, legkevésbbé a kapi talista világ urai. A parasztnak elég volt annyi tudás, hogy felis­merje a napkeltét, amikor mun kába kell állnia és ha jön a sötét­ség. abbahagyja a munkát- Igye­keztek az ipari dogozók gyerme­keinek értelmét is minél fejlet tenebbnek hagyni, ha pedig tul- fe j lett, szándékosan nyirbálták le. A Unitók az urak szolgálatában álltak és az 5 útmutatásuk sze rint ..tanítottak“. így aztán az is- "ko’;j nem is nevelhette a gyér mekekbe azf az öntudatot, mint ami most lépten-nyomon tapasz­talható az úttörőknél. Zalalövőn, a Bajcsy Zsilinszky. utcábain. lakó úttörők, amikor lát ták, hogy rossz az ut és a felnőttek rá se hederitenek, ők maguk fogtak hozzá az ut megjavításához- A helyszínen ta­lálható összes kő fe.használásával az uifiat járhatóvá lett-ék. Most már a kisebb gyermekek is me­hetnek iskolába. Ez az ut egyébként a megyei tanács gondozásában van. A gon­dozás csak azóta látszik, mióta az úttörők elhatározták, hogy az uUt megjavítják­A munka szépen haladt, mind jobb és jobb lett az ut. de aztán elfogy ott a kavics, Nagy probléma elé állította a kő hiány a kis úttörőket. Méltók aikarnak lenni nevükhöz és a ne­hézségek ellenére is meg akarják mutatni, hogy ők a szó szoros ér­telmében nem csak úttörők, ha. nem egyben útépítők is. Most már csak a tanácstól függ, hogy a helyszínre követ szállítsa nak és az ui töröknek megadják a lehetőségek hogy építsenek. Püsldii-ssf a kanizsai rendőroíihcnban Jól sikerült Puskin-estef rende­zett a nagykanizsai rendőrség a rendőrotthonban- Mintegy 250 fő­nyi hallgatóság ejőtt Morvái Gyu­la eivtái's. író tartott előadást a nagy orosz költőről cs műveiről, Ezu'lá-n nagy érdeklődés mellett vetitettképeken mulatták be, ho­gyan ápolja n szovjet nép Puck'u halhatatlan emlékét. A IV. körzeti pártszervezet tag­gyűlésének következő napirendi pontja tag. és tagjelölt felvétel volt. a helyiségben körülbelül százan leheltek. Én először vet­tem részt a tag gyűlésien, mert mint pártonkiviiíi nem lehettem ott, amikor a Pánt! egyik alap- szervezelének tagsága tanácsko­zott. Boldog voltam nagyon, s boldogságomba az izgatottság ér­zése vegyült. A felvételemre vár­tam. A sorsom a tagság kezében voll. Ha elfogadja a tagság a ve­zetőség javaslatát, akkor a Párt befogad somiba. Száz gondolat kavargóit bennem, s mind iegy leörül forgott. Ez az egy: a Pánt volt. Tudtam, hogy most rendki vüli dolog történik az életemben; olyan, ami még jobb munkára, még keményebb helytállásra ser­kent, Izgat ottan vártam azt a pilla ndlol, amikor a nevemet mond ják és felszólítanak, hogy szá­moljak be eddigi életemről. Mi ker felálltam, agy éreztem, hogy az arcomon tükröződik az öröm, ami szivemet megdobogtatta. És akkor a hirtelen támadt csend-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents