Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-18 / 14. szám
A Tito banda újabb gyárakat és bányákat adott át az amerikai és angol monopolistáknak ellenőrzése alá helyezik. A jugoszláv politikai emigránsok „Nova Borba“ cimü lapja a jugoszláv gazdasággal foglalkozva a többi között a következőket Írja: Titoék propaganáagépezeíe nagydobra veri az amerikaiak úgynevezett ..segélyét“ és arra törekszik, bogy a jugoszláv népek előtt úgy tüntesse f®L mintha önzetlen segélynyújtásról lenne szó és az amerikaiak semmiféle feltételhez nem kötötték volna. A Títo-banda és az amerikaiak között 1950 november 21-én kötött „egyezmény“ is megcáfolja azonban Titoék hazugságait. Az úgynevezett egyezmény“ gyakorlatban azt jelenti. hogy Jugoszlávia gazdasági életének összes kulcspozícióit az amerikai monopoliták Jugoszlávia és az Egyesült Államok „kölcsönös segélynyújtása“ azt jelenti, hogy Titoék a z amerikaiak rendelkezésére bocsátják Jugoszlávia összes természeti kincseit, a rezet aranyat., ólmot, ónt, an. timont, chromot, bauxitot, alumíniumot, higanyt, cementet, vasércet, vasat, acélt, sőt a szenet, kőolajat, fát és az ipari növényeket is. Emellett még a szállítási időpontokat a mennyiségeket és az áru minőségét. valamint az árakat is az amerikai háborús uszítok állapítják meg. A belgrád' kémbanda a jugoszláv nép há tamögött az egyezményekhez csatolt titkos záradékokkal az ailamsifott üzemeket a korábbi külföldi tulajdonosoknak adja át. A Maribor melletti tezno] gépkocsigyár még meg sem kezdte működését. <je máris a General Motora amerikai monopólium két megbízottja vezeti. A zenicai és a storei kohászati üzemek a Betlehem Stee’ Co. amer kai társaság érdé kéltségéi. A srepcsoi zletovoi és belo. brdoi ólombányák újból korábbi angol tulajdonosuk számára termelnek. Ez a néhány pé’da világosan blzony'tja, hogy vajon Amerika támogatja e Jugosz’áviát vagy Pedig Tito Amerikát Nem fér kétség ahhoz, hogy az úgynevezett amerikai „.Segítség1* az imnerialis+a leigázás Hgczemérmetle- nebb média. mint ahogy azt már s^ját bőrükön érezhették Korea és Görögország népei. IS Szakszervezetek Központi Tanácsa plenáris ülésének első napján Kuinyecüv elvtárs tartott beszámolót A Szakszervezetek összszövek- ségi Központi Tanácsának január 16-án Moszkvában megnyílt ötödik plenáris ülésén Vaszi’lj Kuznyecov elvtárs, a Tanács elnöke beszámolt az 1951. évre érvényes kollektiv szerződések meg kötéséről, Kiizeyecov elvtárs rámutatott, hogy « káderek fokozott szak- képzettségének és a tömegek alkotó kezdeményezésének következtében a munka termelékenység'© r,z iparban több mint 40 százalékkal túlszárnyalta a háború előtti színvonalat. Szüntelenül emelkedik a dolgozók anyagi jóléte is, A munkások és alkalmazottak jövedelme a háboruelőtti időkhöz képest jelentős mértékben emdked-U. Hangsúlyozta, hogy a vállalatok igazgatósága és koí- .ektivái között megkötött kollek tiv szerződések nagy szerepe! töltöttek he a termelési tervek teljesítésében. 195i)-I>?n több tízezer ilyen szerződést kötöttek, amelyeket gyűléseken és értekezleteken vitattak meg. Kuznyecov plvtárs rámutatott, hogy ellenőrizlek a kollektiv szerződések betartását és megái- lapi'ot'ák, hogy a vállalat vezetőségek és a dolgozók a váll ilt kötelezettségek túlnyomó többségét megvalósították. g szovjet vállalatok vezetősé- 1956 ben hatalmas összegeket ■fordítottak munkabiztonsági inézkedésekre. A munkások és alkalmazottak százezrei költöztek 1950-b?n uj, kényelmesebb lakásokba. Ezenkívül sok uj kórházat, iskolát, inunkásklubot, gyermekintézményt, üdülőt épi- et ek. Nagy figyslmst fordítottak a munkások oktatására és tovább képzésére is. Befejezésül Kuznyecov elvtárs részletesen foglalkozott az 1951 Lippman, az amerikai imperializmus hírhedt publicis'ája cikkeiben az USA-kormány kina politikájával foglalkozik- Az amerikai agresszorok koreai csu fos kudarca néhány „kellemetlen’1 beismerésre kényszerűi Lippmanl, aki a kudarc beisme rését arra használja fel, hogy más stratégiát“ javasoljon az amerikai kormányköröknek. Igv utal a Kina és Korea ellen viselendő légi és tengeri háborúra, javasolja „ideiglenes’* békeszerződés megkötéséi Japánnal, Japán felfegyverzését és bár a Csang-Kaj-Sek klikk diplomáciai elismerésének visszavonása mel Int foglal állást, nem javasolja Csang-Kaj-Sek teljes elej'ésél. „Nem akarjuk elismerni azt a számunkra kétségtelenül igen kellemetlen tengi — írja —, hogg Kina jelentős katonai nagy hatalom a Távolkeleten és hogy évi kollektív szerződések megkötésével kapcsolatos íelada tokkal. A Szakszerv.-ze.eik összszövet- ségi Közpon i Tanácsának plenáris ülése három napig tart. Az ülésen m gvitatják a Szovjet Szakszervez: lek kulturintézmé- ménveinek munkájával kapcsolatos kérdéseke-, majd sor kerül a ■zakszervezeli szervek megválasztására Is. Kina érdekkörében egyetlen kér. lést sem lehet elrendezni a pekingi kormány részvétele nélkül Ebből következik, hogy sem a koreai, sem a íonmózai kérdést lem lehet megoldani a népi Ki na „kihagyásával". Lippman a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a népi Kina „sokkal erős.bb annál“, semhogy bármiféle döntés egyszerűen rá lehetne kényszeri- eni. Lippman egy másik cikkében lü'rgeli az amerikai csapatok Ko. reából történő kivonását, majd hangoztatja: ,.a való helyzet megóv: teli, hogy az USA ismerje e a kínai népi kormányt és ismerj el a kínai kormány jogát Taivan á vételéhez a japán békeszerző dés becikkelyezése után. fi koreai ’Blare Lipamani is „kellemeaen“ beismerésekre kényszerít A NAPOKBAN JELENIK MEG LENIN ELVTÁRS ÖSSZES MŰVEI MAGYAR- NYELVŰ KIADÁSÁNAK ELSŐ KÖTETE V. I. LENIN MŰVEI 1. KÖTET (1893—1894) 374 OLDAL ÁRA DÍSZES EGÉSZVÁSZONKÖTÉSBEN 18— FT SZIKRA KIADÁS «LŐJEGYEZHETŐ * ÁZ ÖZEM! KÖNYVTERJESZTŐKNÉL, A SZIKRA ÉS A KÖNYVESBOLT V. FIÓKJAIBAN Örömmel fogadtam a bírálatoty amelynek segítségévet eredményesebb munkát tudok végezni Czfálin elvtárs arra tarát ^ bennünket, , ha a bírálatban 5—10 százalék igazság van is. az iiyen kritikát üdvözölni keli. figyelmesen kell meghal.gatni és egészséges magvát tekintetbe kell venni. Ellenkező esetben — ismétlem — betapasztanánk száját a szovjetek ügyéhez hű emberek százainak ős ezreinek, akik még nem eléggé gyakorlottak b ráló munkájukban, de ajkukról maga az igazság szól“, A „Zala“ január 5-i számában megjelent cikket Sztálin elvtárs tanítását köve.ő értelemben olvastam végig, s el kell ismernem, hogy a cikk tartalmában nemcsak 5—IC százalék igazság van, hanem sokkal több. Igaz az hogy ér a Termelő Vállalat munkás- igazgatója nem tartózkodom eleget az üzemek dolgozói között. Ha mégagyszerannyit tartózkodnék a telepeken, az is kevés volna és igy nincsen meg a szoros kapcsolat mun- katärsahnmal akiken keresztül jobban megismerhetném problémáikat és különösen azokat az alulról jövő egész séges kezdeményező javaslatokat. amelyek munkánk előbbre v'te’éhez és a szocializmust etető munkaverseny feileszté séhez szükségesek. Etekinfet- ben csi?k örömmel fogadhatom a bírálatot, ame’ynek segítse gével a jövőben ezen hibát ki kü-zöbö've sokká1 eredménye sebb munkát tudok végezni. A levél megemlíti, hogy a dolgozók félve kepeiednek felém, s ezt a modorom °kozza amellyel a do’gozók lőtt fellépek. Két esztendeje vmult, hogy Pártunk az Olaj marhoz he’yezett. Ez idő a’atf tel tóm senki előtt nem volt bezárva és ma sincs. Bárki bár mikor bejöhetett és bejöhet hozzán anélkül, hogy ezt valaki megakadályozná. Elismerem, hogy nem vagyok népszerűséget hajhászó ember. Ete- Uintetben Pártunk elég érthetően megmagyarázta, hogy a vállalatvezetők nem a „jó fiú“ szerepét vannak hivatva betölteni. Ez ránk itt a határszélen a Tito-banda szomszédságában még fokozottabban vonatkozik. De nem jelenti azt sem, hogy átessünk a ló másik oldalára, hogy mindenkit egy szemszöből nézzünk: becsületes dolgozót és ellenséget. A dolgokat soha nem szoktam a könnyebbik oldaláról intézni, s igy nem egy esetben megtörténhetett, hogy a dolgozók egyes kéréseit amelyeket nem találtam teljesíthetőnek, nem hagytam jóvá. Az elintézés formájáról különösen, amely okot adott volna arra, hogy félelemmel közeledjenek felém, nem tudok. Két év alatt igen sok esetben vettem részt taggyűlésen, pártnapon és különböző értekezleten, ahol alkalom és mód van arra, hogy hibáimat feltárják, de ez nem történt meg. A levél megjegyzi hogy durván,, parancsoló módon adok választ a dolgozóknak. A kritikának ez a része építő 'enne. ha konkrétumokat említett volna meg a levél: mikor, milyen esetben nyilvánult meg durva modorom a dobozokkal szemben. Ezen keresztül masain is beismerném, hogy hol követtem el hibákat és mindent megtennék, hogy ezt kiküszöböljem. Tudom, hogy Pártunk ebben * kérdé-ben is segíteni fog, ^oerv hibámat kijavítsam és ■■ddivi munkám eredményeit a “■zocialízmus építésében tovább ‘’okozhassam. Papp Károly, az Ásványok?jtermelő V. igazgatója. Emeljük a vándortan folyamok látogatóinak létszámát Zala megye községeiben, állami gazdaságaiban és termePcsopor! - jaiban q dolgozó parasztok nagy érdeklődése melleit tartanak a téli mezöga dasági szaktanfolyamok és vándortaníolyamok. A dolgozó parasztok az előadásokból még inkább megismerik a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás előnyei , és azt, hogyan is lehet észszerű gazdálkodással saját és népi demokráciánk javára többe! és jobbat termelni. Ugyanakkor ezek a tanfolyamok • polilikai és kulturális téren is nagy segítsége1 nyújtsanak az elmúlt fasisz a kizsákmányoló rendszer urai által szándékosan sö'étségben tartóit- de ma már haladni, fejlődni vágyó falusi dolgozóknak, A Veszprém megyeiek verseny te hwasa A megyében 52 helyen folynak a szaktanfolyamok. Hét községben, jelenleg Almásházán, Pálfiszegen, Zalaszentlőrincen, R:gyácon Bala- fonmagvaródon, Lovásziban és Gábor jánháza községekben pedig a vándor árfolyamok. Átlagos látogatottsági szám: 50. Most Veszprém megye tanácsának mezőgazdasági osztálya versenyre hívta a Zala megyeit, hogy melyikük tud több hallgatót biztosítani a; vándor tani oly amok számára. A veszprémiek vállalták a 70 fős átlag biztosítását. A tapasztalat azt mutatja, hogy a dolgozó, parasztííatalság érdeklődése különösen nagy a vándoranfolyamok iránt. A nők száma a 20 százalék körül van. A következőkben a dolgozó parasztasszonyokat és leányokat sokkal jobb felvilágosító munkával kell meggyőznünk politikai és szakismereteik fejlesztésének fontosságáról. Fokozzuk az eber^eget! Az ellenség nem nézi tétlenül azt, hogy Pártunk és államunk teljes díjmentesen biztosítja a tanulást a fülű szorgalmas néoe számára. Az ellenség igyekszik ezért, hogy mindenféle ürüggyel elvonja a tanfolyamokról a hallgatókat. Gáborjánházán például hteom a- pos lakodalmi ivászatot evésze et rendeztek, amelyre hivatalos vlt a fél falu ... Persze, hogy lemorzsolódás tör ént a vándor'anío- lyamon is ennek következteben tegyünk tehát éberek és verőik vissza az ellenség, a reakció támadásait ezen a téren is. Az eqerszeqi „Fórum*' mozi dolgozói só munkát végeztek A zalaegerszegei „Forum“ filmszínház (amely már egyszer egy demokratikus neve? ölthetne magára) a Vas és Zala megye filmszínházak kö zötti kéthónapos munkaver- seny során 250 százalékos látogatási előirányzatteljesitéssel az előkelő harmadik helyet szerezte meg. Az üzem dolgozói a Szovjet Phlmhét alkalmára látogatottsági és dekorációs versenyre hívták ki a nagykanizsai, zala- szentgróti, lovászi és kiskomá- romi mozik dolgozóit.
