Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-16 / 12. szám

nác« választ ás óta. Ez is annak tulajdonítható, hogy a népne­velőket csak agitációs szem­pontokkal látták el. s nem agi- iáiciús érvekkel. Majd isinél megállapította, hogy felada­tainkat csak ugv tudjuk meg­oldani, ha erősítjük Pártun­kat cs Pártunk lörocgbefolyá- sát. Vép-iil a Pártkongresz- szus előtti feladatokkal fog­lalkozott. — Nem lehet méltóbban ké­szülni a Pártkongresszusra, mint agy, hogy még nagyobb lendülettel, odaadással végez­zük feladatunkat — mondta, majd vázolta ezeket a felada­tokat. A pártszervezetek, s kü­lönösen az üzemi pártszerve­zetek összpontosítsák erőiket a második tervév sikeréért, eresszék még mélyebbre gyö­kereiket a tömegekbe, tegyék szorosabbá tömegkapcsolatai­kat. Falun fokozni keü a be­gyűjtés ütemét, minden érö­vül segíteni kell a termelőcso- icrtok fejlődését, uj előkészi- őbizottságok alakítását, ki keli szélesíteni a parosyer- seny-mozgalnuit a terrnclőeso- portok és állami gazdaságok között. De mindenekelőtt erős, állhatatos, szilárd káderek ne­veiévé ed kell harcolni a Kon­gresszus sikeréért. A titkári beszámolóhoz első­nek Nénieth József elvtárs főhadnagy szolt hozzá. A be­számoló legfőbb hibájaként hozta fél, hogy kevés. túlságosan kevés eredményt sorolt fel, ezért úgy látszott, mintha ,v.-a JV rossz munkát végzett vol­na, holott'ez nem áll fenn.' Takács János elvtárs, a zala- karosi pártszervezet titkára önkritikát gyakorolt: „Eddig agy gondoltam, hogy aki Mié­ben nem lépett be a Pártba, az nem közénk való. Most meggyőződtem álláspont om helytelenségéről, s ezt úgy akarom helyrehozni, hogy kis- és középparasztokat vezetek a Párt felé". Fehér Lajos elv­társ. a járási tanács elnöke bejelentette: „A járási tanács vállalta 8 termelőcsőport és í élőké szitőb izotiság alaki tá só t a. Pártkongresszus tiszteleté- re'’. Alapjában helytelen fel­ajánlást tett a homokkomáro- mi pártszervezet nevében Sasvári György elvtárs, amennyiben vállalta ,,a párt- szervezet tagságának 200 szá­zalékkal való növelését”. Pacsni József elvtárs zala- szentbalázsi küldött a község­ben fennálló hibák és hiá­nyosságok fő forrását abban jelölte meg, hogy már hónapok óta nincs gazdája a pártszer­vezetnek, mert a titkár elv­társ iskolán van. Végül Tóth István elvtárs, a MB szervező titkára szólalt fel és rámutatott arra, hogy a további felcüatok megoldásá­ban mügén hatalmas segítsé­get nyújt a pártkonferencia. Felhívta a pártszervezetek titkárainak figyelmét, hogy fokozott helytállásukra van szü k ség, a céh son jegy e lm ez e t - tek legyenek, s idegeiket ne kezdhesse ki az ellenség. Han­goztatta, hogy a hazáért, _ a Pártért, népi demokráciánkért nem szabad sajnálnunk semi- lyen áldozatot sem. Ezután a pártkonferencia résztvevői határozatot hoztak, amelyben összefoglalták a Pártkongresszus előtt megol­dásra váró feladatokat, majd hatalmas lelkesedéssel hatá­rozták el, hogy táviratban üdvözlik Pártunk forrón sze­retett vezérét, Rákosi elvtár­sat és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségét. Végül a megyei pártkonfe­rencia küldötteinek megvá­lasztására került sor. Fskezett gondot fordítunk a szövetkezeti mozgalom kiszélesítésére — határozlak cl a leüti járás pártszervezetei Lelkes hangulatban, a kritika, önkritika jegyében zajlott le Len­tiben a járási pártértekezlet. Az értekezlet a járási békebízottság, az üzemek, állami szektorok és néphadseregünk helyi DISz szer­vezetének üdvözlésével vette kez­detét, majd Perczel Zsigmond elv- társ, a járási pártbizottság titkára beszámolójában a Párt hatalmas harcairól beszélt. Foglalkozott ez­után a járás üzemeinek és tszcs-k- nek eredményeivel. A hiányosságok Elfedésénél hangsúlyozta — a hét- laki dolgozók felé ezideig nem folyt kellő politikai felvilágosító munka. Majd ennek megjavításáról szólott. Beszámolt a termelőcsoportok fejlődéséről is, — 1948-ban a járás területén még egyetlen termelőcso­port sem alakult meg — mondotta. — Az első megmozdulás 1950 ja­nuár elsején vette kezdetét, ami­kor hat csoport alakult járásunk­ban, Ma már 24 termelőcsoportunk működik. A nagyüzemi gazdálkodás rohamos fejlődése magával hozta az elbizakodottságot, amely abban mutatkozott meg, hogy nem fog­lalkoztunk kellőképen a megala­kult csoportokkal. így előfordult az is, hogy a tszcs-kbe befurako­dott az ellenség. Hiányosságainkat részben kiküszöböltük, de hibákat még mindig találunk, amelyet iga­zol az, bogy a 24 csoport közül csak 12-ben van üzemi pártszerve­zet. Majd foglalkozott a népnevelő- hálózat fokozottabb kiépítésével. Kleisz Lőrinc hozzászólásában az MSzT-szervezetek munkájáról szól­va hangsúlyozta, hogy a járásban 7 szervezet van, amely azonban nem dolgozik. A Magyar-Szovjet Társaság megyei titkárságának feladata, hogy nagyobb segítséget adjon. Sziklaszilárdan állunk őrt dráma hazánk békéje fölött Néphadseregünk egyik tisztje hozzászólásában hangsúlyozta, hogy :tt, a magyar-jugoszláv határszé­len szemtanul lehetünk nap mint nap előforduló provokációknak, amelye a Tito aljas bandája vé­gez néphadseregünk, dolgozó né­pünk ellen. Feladatunk nemcsak a határőrségnek, hanem a határszéli dolgozóknak is, hogy közösen ösz- •szefogva éberen őrködjön hazánk Határain. Éppen ezért fontos, hogy még jobban mélyítsük el a barát­ságot néphadseregünk és dolgozó népünk között. A mi célunk, a mi harcunk egy. Megvédeni hazánk határait, az imperialisták és azok talpnyalói, a Tito-banda ellen. A nép fiának hozzászólását ha­talmas éljenzéssel fogadta az érte­kezlet — Harcolunk a békéért! Él­jen a népi hadsereg! — harsogott a szűnni nem akaró lelkesedés. Pál Istvánná a köve kezöket mondta: ,,Mi magyar anyák min­den erőnkkel harcolunk a békéért, gyermekeink boldog jövőjéért-’1 Beregszászi István a kádermunka hiányosságairól beszélt és hangsú­lyozta. hogy ennek kijavítása mennyire fontos az állandóan éle­sedő osztályharcban. Megszi Járd i t j uk az álíamlegyeimet Imre János, járási tanácstag a tanácsok hiányosságaival foglal­kozott. Beszél arról, hogy több helyen megmutatkozik az a hiba, hogy tanácsaink teljes mértékben nem követik a Párt útmutatásait. A hiányos jelentéseknél pedig ki­ütközik az állami fegyelem laza­sága, ígéretet tett a járás taná­csainak nevében, hogy a kongresz- szusig ezekéi a hibákat kiküszöbö­lik és a tanács megjavítja mun-* ká j át. Háncs Vendel, Zalabotfa kül­dötte felhívta a járási pártbizott­ság figyelmét, hogy gyakoroljanak fokozo t.abb ellenőrzést a íszcs-k megalakításánál, -— Nálunk a kö­vetkező eset fordult elő — mon­dotta. — Nyíltan ígérték, hogy aki belép a csoportba, annak néni kell a beszolgáltatásának eleget tennie és elengedik az adóját. Természe­tes, ennek meglett a visszahatása is. A tagok elégedetlenkedtek, zú­golódtak. Ez is, mint több más, parasztpolitikánk durva megsér­tése. A hozzászólásokban az eredmé nyék mellett még számos hiányos ság jött ki, amelyek kijavítása nagymértékben elősegíti a Párt Országos Kongresszusának sike­rét. Nagy számban történtek ver­senykihívások a Kongresszus tisz­teletére, a Szabad Nép-kampány eredményes befejezéséért. Többen ; javaslatot tettek, hogy alakítsák ! meg a Szabad Nép baráti köröket, amelynek rendszeres meg artása nagymértékben elősegíti a közsií* gek dolgozóinak politikai fejlődé­sét. Végül a dolgozók egyhangú lel­kesedéssel választották meg a me­gyei küldöttekét. Nagylengyelben nem kampányszerű a népnevelő munka — szeretik a népnevelőket A nagy lón gye 11 pártszerve­zet népnevelői nem veszik hi­vatalos formalitásnak a nép­nevelőm unkát. Felvilágosító munkájuk nem abban merül ki, hogy hetenkint lelátogat­ják körzetüket, benéznek pár percre minden dolgozóhoz. A népnevelőmunka nem kam­pány náluk. A község dolgo­zóihoz nemcsak akkor kell for­dulni, amikor már ez ciha- laszthatatlan. hanem a népne­velőnek minden esetben mun­kájában, minden beszélgetés alkalmával felvilágositó mun­kát kell végezni. Feladatuk tartani és mind szorosabbra fűzni a Párt és a dolgozók kö­zötti kapcsolatot. A dolgozók igazi barátai a népnevelők Jól tudják ezt a nagylen­gyel! pártszervezet népneve­lői. Munkájuknak megvan az eredménye. Ők a, község dol­gozóinak legjobb, leghűbb ba- ráíjai. Szeretik, szívesen lát­ja őket minden dolgozó pa­raszt, a hajlékában. Mig idáig jutottak, hosszú és nehéz utat hagytak maguk mögött. Kitartó munka eredménye volt, mig Vörös Mihály 11 hol­das középparaszt szívesen nyi­totta meg ajtaját a népneve­lők előtt- Volt bizony idő, ugv 1945—46-ban, amikor konokul elzárkózott, mondván: Az én fejemet bizony nem beszélik tele. Pedig becsületes jó mun­kásember volt akkor is. De Németh József elvtárs, a pártszervezet titkára úgy okoskodott: A Mihály bácsi nem beszél velünk szívesem mint népnevelőkkel. Háf, tud­játok mit? Ezután úgy me­gyünk hozzá minf jó szom­szédok. Meglátogatjuk, clbe szélgetünk vele. Ujgy hiányoljuk a beszélgetésieket.,. így is történt. Németh elv­társ est'énkint el-elláiogatott Vörös Mihályhoz. Elbeszélget­tek a mezei munkákról, nem egyszer szóba került Korea harca. Így cserélték ki egymás nézeteit. Múlt a-z idő és egy szép napon Németh elvtárs akarva elmaradt Vörösektől. Egy hét is beletelt, amikor a7 utcán összetalálkoznak. -— Hajija már szomszéd — kiál­tott, át a túlsó oldalra Vörös Mihály. — Miért nem látogat el hozzánk. Csak nem sértet­tem meg valamivel? — Dehogy sértett meg Mi­hály bácsi. Majd estére meg­látogatjuk. így is történt. Németh elv- társ még aznap este megjelent Vöröséknél Vugrinecz Bélá­val. a DéFOSz titkárával. A beszédjét azzal kezdte, hogy — no, márna, kivételesen, mint népnevelők jöttünk. Az öreg elneveti magát és miközben hellyel kínálja, a vendégeket, jókedvvel vág visz. sza. — No hát csak neveljék meg az öreg fejemet. Elbeszélgettek a fermény- begyüjfés fontosságáról „ bé­kéről. meg az imperialisták háborús uszításairól. — No, hiszen azok a gazemberek — hevesedbe neki Mihály bácsi. — A nyakukra kötél való. — Aztán beszélni kezd arról a két, borzalmas háborúról, ame­lyet átélt. — Én mondom. a béke min­dennél többet ér. A békéért 300 százalék Vörös Mihály két napon be­lül 300 százalékban teljesí­tette gabonabeadását. Egész évi adóját pedig már augusz­tusban kifizette. — Erősíteni kell a nép államát, mert csak úgy fud.juk megvédeni békén­ket — hajtogatja többször is- így lett a konok, hajthatat­Megyénkben egyre fokozódó len­dülettel tart a Szabad Nép elő- fizetésgyüjtő kampány. A nép­nevelők megértették, bogy Pártunk kongresszusának sikerét segítik elő azzal, ha jó eredményeket ér­nek el a Szabad Nép, Pártunk központi lapjának terjesztésében is. A jó népnevelőmunka azt ered­ményezi, hogy üzemeink dolgozói és dolgozó parasztságunk is egyre jobban felismeri, mit jelent a pár" - sajíó rendszeres olvasása, a Párt­tal való állandó kapcsolat a Sza­bad Népen keresztül. Az első négy nap eredményéi tükrözik a jó felvilágosító munka sikerét. Eddig 2?39 dolgozó fize­tett elő a Szabad Népre. A já­rások között a legjobb eredményt a nagykanizsai érte el, ahol a nép­nevelők 600 előfizetést gyűjtöttek. Ebben a járásban a Párt népne­velői, melleit a DISz-fíatalok és az MNDSz-asszonyok végeznek jó munkát. Kun Lajos nagyrécsei kö­zépparaszt, DISz-fíatal egymaga 10 előfizetőt gyűjtött. Ebben a já­rásban különösen kiemelkedik Hahót község, ahol 50 uj előfizetőt szereztek a Szabad Népnek és ezek között H a középparaszt. Galam­bokon 25 középparaszt fizetett elő a Párt központi lapjára. Soós Jó­zsef garabonci dolgozó paraszt, aki terménybegyüjtésben mind­végig élenjárt, elsőnek rendelte meg a községben a Szabad Népet. — Meri — mint mondta — úgy tudok csak jól dolgozni, ha mindig megismerhetem, miről szól hozzánk a Párt. — Ebben a járásban azon­ban van lemaradás is. Kiskomá- romban és Miháldon gyenge a po­litikai felvilágosító munka. A nép­nevelők és a községi tanácsok sem adnak kellő támogatást, de A zsirbcszolgáltatásban or­szágos viszonylatban az utó? sók közt van Zala megye. Ho­gyan lehetséges ez? — Vető­dik fel önkéntelenül a kérdés- Könnyű a magyarázat. A Zala me gy e i f ö ] d m ü v e s s z öv e tke z e­tek nem fordítanak gondot a zsirbegyüjlésre. Megfelelő tá­roló edényekkel nem rendel­keztek. A dolgozó parasztok­tól-nem tudják átvenni a zsir- mennviséget. Ilyen helyzet volt Petriventén is, ahol a, tá­roló edények kicsinynek bizo­nyultak. De nemcsak a földmüvesszö- vetkezetek kezelik a zsirbe­gyüj lést hanyagul hanem bi­zony egyik-másik községi ta­nácsunk is. Amióta megindult a beadás, még jelentést sem küldenek be az ered ményekvÖj például Nagykutas. Keménfa, Salomvár községi tanácsai. Vannak persze a begyűjtést lannak látszó Vörös Mihályból a nép államának megértő dol- dozója. És igy szerették meg a község dolgozói a népnevelő­ket, a. Pártot. Már várják őket amikor .jönnek, mert tud­ják, hogy a Párt küldte őket. Esetenként tanácsokat is kér­nek és kritikát is gyakorolnak, ha valami nem. ‘ pgy megy a községben, ahogy ezt a dolgo­zók érdeke megkívánja. I gy lett a község minden becsüle­tes dolgozói ! a Párj- eélKitű­zéseinek aktív harcom. A járások versenyében a máso­dik helyen a zalaegerszegi járás áll 400 uj előfizetővel. A harma­dik a leíenyeí járás, ahol 390 uj előfizetővel növelték a Szabad Nép olvasótáborát, A negyedik a zala- szentgrótí járás 220, ötödik a lenti járás, ahonnan 150 uj elő­fizetőt jelentettek. A len i járás­ban különösen Lentikápolna - ahol 28, Kerkafalva szocialista község, ahol 25 dolgozó paraszt fizetett elő a Szabad Népre —, emelkednek ki. A városok közöt Zalaegerszeg eredménye lényegesen jobb, mint a nagykanizsaié. Egerszegen 629, inig Nagykanizsán 350 uj előfizetés tör­tént. A Szabad Nép terjesztése nem gazdasági« hanem fontos politikai feladat. Pártunk tömegb .tolva: it erősítjük, gyökereit mélyítjük el a dolgozó nép soraiban a Szabad Nép minél szélesebbkörü terjesz­tésével. Meg kell érttetní a nép­nevelőknek a dolgozók széles tö­megeivel, hogy békebarcunk egy erős fegyvere a Szabad Nép. A zalai dolgozó nép érdeke, hogy használja fel ezt a fegyver!, viszont népnevelőinknek nem szo­bád elfelejteniük, hogy a Szabad Nép jelentőségét jó felvilágositó munkával érttessék meg, ne pedig erőszakkal próbálják azt terjesz­teni, mint a zalaegerszegi városi Kalácsnál is történt. Vegyenek pél­dát népnevelőink Horváth Lajos egerszegi népnevelő elvtársról, aki egymaga, agitácíójában összeköt­ve a magyar nép kongresszusi elő­készületeit a békeharccal, a Sza­bad Nép jelentőségének tudatosí­tásával, 8i uj előfizetői gyűjtött« jól teljesítő községeink is, mint Füzvölgy és Eszteregnye. ahol 100 százalékos a beadás. A legsürgősebben meg kel! szüntetnünk az eddigi mulasz­tásokat, felszámolni azt a nem­törődömséget,. ami a zsirbe­gyüj tés terén eluralkodott a megye földmű vesszővel kezc- tciben és egyik-másik községi tanácsnál. A begyűjtési előfeltételek biztosítása jó felvilágositó munka annak előfeltétele- hogy a megyék között folyó versenyben az élenjárókhoz sorakozzunk fel. Olvasd a Zalát 3 (Siklós) 2730 yj Szabad lép előfizető Zala niapiljH nem járnak elöl jó példával sem. Foltozzuk a zsirbeadás teljesítését Küld. H151. Jan. 1«

Next

/
Thumbnails
Contents