Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-13 / 10. szám

így készül a zaiaíóritoki gépállomás a Kongresszusra: Egy lei'inclőcsoportot alakitauak, Szakmailag oktatják mezőgazdászaik a tszcs tagokat Gondoskodnak az utánpótlásról A zajatárnoki gépállomás dói" gozói is üzemi értekezleten tár­gyaltak meg, hogyan ünnepelhet­nék legméltóbban minden eddigi győzelmeink szervezőjének a Párt­nak V. Kongresszusát. A dolgozók nagy lelkesedéssel tették meg münkafelajánliásaikat. Végül hatá­rozatot fogadtak el. amelynek ér­telmében a megye valamennyi gépállomásának dolgozóit ver­senyre hivjáik ki az alábbiak sze­rint: 1. Február hó 24-re az összes erő' és szerszámgépeket teljesen üzemképes állapotba hozzuk, kifo­gástalanul kijavítjuk, hogy az 1951 évi tervünk teljesítése során gép- kieséseket ezáltal csökkentsük a megengedettnél 2 százalékkal ala­csonyabbra. 2. Javításhoz szükséges alkatré­szek kö tségreif 8 százalékkal csők kentjük, olyan formán, hogy üze­münkön belül lehetőség szerint elkészítjük a javításhoz szükséges alkatrészeket. 3. Gépállomásunkon folyamatban lévő alapfokú és haJatló traktoros- képző tanfolyam vezetői, továbbá szakmailag fejlettebb gépállomás dolgozói, vállaljuk, hogy a tavaszi munkák megindulására tökéletes szakmai oktatásba részesítjük a szakmailag gyengébb dolgozókat. Tavaszi kampány megindulásakor megfelelő létszámú traktorvezető lesz gépállomásunkon. 4. Vállaljuk, hogy jó politikai felvilágosító munkával egy tenne­őszövef&ezeti csoportot körze tünkben megalakítunk és egynél az előkészítő bizottságot megszer­vezzük. Termelőszövetkezeti cso­portjainkat kultúrműsorainkkal rendszeresen látogatjuk. Elmé­lyítjük ezzel js a munkás-paraszt szövetséget, 5. Mi a gépállomás mezőgazdá­szai vállaljuk, hogy a körzetünk­höz tartozó termelőcsoportokat, szaktanfolyamokkal és szakelő­adásokkal: fokozottabb mértékben látogatjuk, hogy ezen keresztül is terméseredményeinket emeljük­A vállalási kötelezettségünket maradéktalanul teljesítjük, hogy ezen keresztül is kifejezzük há­lánkat Pártunk és annak nagy ve­rtének Rákosi Mátyás elvtárs iránt. Éljen a Magyar Dolgozók Párt­jának Országos Kongresszusa! Éljen a mi szeretett vezérünk Rákosi Mátyás! VAJDA JÓZSEF politikai helyettes. LAPOSA JÓZSEF TÓTH SÁNDOR ÜR-titkár. gépálloinásvez. h­Mindannyian szeretik a Pártái,., ők is szeretik a Pártol. Mind- annyian szerelik, mert tudják, mi mindent köszönhetnek neki. C\ak végig kell nézni az itt ülő­kön. A csillogó szemekben, a ki­pirult arcokon olt ragyog a Párt szerctele. Éppen erről van most szó a püszlamagyar^di Ady Endr^-ter- melöcso pori ban. Erről beszélget­nek a tagak és közben sorolják, mi mindent kaplak azóta, amióta a társas gazdálkodás útjára lép­tek. Mindegyik mond valamit és a végén megállapítják: — Mindezt a Pártnak köszön­hetjük... — Igen elutármk, a Pártnak köszönhetjük — mondja Vilde János elv társ, a csoport elnöke. — Annak a páninak, amelynek kongresszusára készül dolgozó népünk. A csoporltagok mindjárt indít­ványozták is, hogy a Kongresz- szust nekik is meg kell ünnepel­niük. De miuel? — Én azt javaslom — velebk fel ismét Vilde elv társ —, sajátít­suk cl valamennyien tökéletesen a munkaegységszámolást. Enél­kül ugyanis eredményeink egyen­lők a nullával. A másik pedig az, hogy a Kongresszus idejéig szer­vezzük meg munkacsapatainkat­Vilde elvtárs javaslatait nagy lelkesedéssel fogadta el a csoport valamennyi tagja. Ezzel is meg­mutatják,' mennyire szerelik a Pántot. ★ Ö is szereti a Pártot- Bujtcr Fe- renenc, a becsehelyi Rákosi-ter melószövetkezet tagja. Ezt mond­ja; „ — Én azért szeretem a Pártot, mert nekem és családomnak meg­mutatta azt a helyes utat, amelyen a dolgozó parasztok a boldogulás felé mehetnek. Napról napra job ban látom, mennyire javul a hely­zetünk, amióta benn vagyunk a szövetkezetben. Nyugodt az éle­tünk, a család elégedett. És ezt a Pártnak köszönhetjük. Én úgy gondolom, a magam módján úgy ünnepelhetem legméltóbban a Párt Kongresszusát, ha két családot vezetek rá arra az útra. amelyre az cn családomat js rávezette a Párt. ★ V Az a kastély, amelyben vala­ha a környék ura, a mindenható íöldesur székelt, ma a petriven- tei „Népköztársaság1’-termelőcso­port tulajdona. A föld is a ter­melőcsoporté. A dolgozók, aki:k benne vannak a csoportban az­előtt az uraság cselédei voltak, ma rv-dig « maguk gazdái, Mindezt a Pártnak köszönhetik lakár csak azi hogy a szovjet kolhozok példá­ja nvornan ők is a szocialista mezőgazdaság .épíitfí. Ezért ők is szeretik a Partot. Bujlor Fe- rencnéhez hasonlóan ők is azzal készülnek a Kongresszusra, hogy egyénileg dolgozó parasztokat vezetnek a lársasgazdálkodásnak a Pár; álfa! mutatott u'jára. Azt vállalták, hogy 10 dolgozó pa rasztosaládot szervez iveik be tér melőcsopor íjukba. ★ Mindannyian szeretik a Pártok a mi nagy Pártunkat. Nagy ré­szük mm párttag és mégis sze­retik győzelmeink szervezőjét. Ők is vallják, hogy a Párt ügye — minden dolgozó ügye, az övék is. Szerelik a Pártot min­den csepp vérükkel, minden por- cikájukkal, egész lényükkel. Ez­ért ünnepük a Párt Kongresszu­sát azzal, amit szivük szerint a leg méltóbbnak találnak arra.. A ternénybsgyijtési előirányzat maradéktaian teljesítéséért Baktüttős községnek vannak jó eredményei a begyűjtésben. Ezt igazolja a takarmányga­bonába n elért 200, kenyérga­bonában 120 és a burgonyá­ban elért 100 százalékos telje­sítés. A falunevelők erre fek­tetlek a fősulyt de ugyanak­kor elhanyagolták a kukorica begyűjtést, amely 21 százalék­ra áll- Még ennél is rosszabb a szénabeadásban elért .„ered­ményük", amely 10 százalék csupán. Most ismét megmutatkozott a kumpányszerüség. Látja ezt már Baktüttős tanácsa is. Mosc teljes ütemmel indult be a felvilágosító munka, hogy az elmaradt terményekből be­hozzák a lemaradást. Zaiabesenyő, Botfa és Csáes- bezsok a gabonabegyüjfés ideje alatt kiváló munkát vég­zett. A népnevelők jó] dolgoz­tak példát mutattak. így érte el Zaiabesenyő a 361 százalér kot, Botfa és Csácsbozsok pedig így tornászta fel magát a 400 százalék fölé. Ez a lendületes jó munka azonban már nem mutatkozik meg a takarmánygabonafóle* ség,éknél. Például ZalabeBe- nyőn a széna kivételével min­den terményből komoly lema­radás mutatkozik. A takar- mánygabonabegyüjtésük. alig haladja túl az 55 százalékot, még súlyosabb a. kukorica be­gyűjtésük, amely AB-re 36, C-i'e pedig 9 százalék. Hasonló a helyzet Botfán és Csácsbo- z sok on is. Három község, amely meg­mutatta, hogy tud dolgozni, eredményt elérni és most lát­hatjuk azt is, hogy mit szül az elbizakodottság. Fogjanak komolyan munkához és bizo­nyítsák be. hogy ők is tettek­kel harcolnak a békéért, ahogy ezt tették fi kenyérgabona be­gyűjtés ideje alatt- Ne vegyék le 3 napirendről a begyűjtés munkáját! Bagodvitenyéd dolgozó .pa­rasztjai eddig is becsülettel teljesítették hazafias kötele­zettségeiket- A terménybegyüj- tésben a kukorica kivételével 100 százalékon felül állnak. Most elhatározták, hogy a Pártkongresszus tiszteletére a kukoricában fennálló 20 szá­zalékos lemaradást is behoz­zák. hogy ezzel is kifejezésre juttatják szeretetüket és ra­gaszkodásukat a Párt iránt. Évi 15 ezer forintos szénmegtaksritás a zaiaszenlgróti vajüzemben Egyetlen újítás: 100 lifer gépolaííal kevesebbre van szükség A zaiaszenlgróti vaj üzem dolgozói röpgyüléseken tár­gyalták meg a. takarékosságról szóló minisztertanácsi határo­zatot. A munkaszervezés terü­letén voltak hiányosságok, a munkához való viszony terén is van még javítanivaló. Az elmúlt héten már nem volt munkakiesés. Az üzem ka­zánjának napi szénfogyasztá­sát gondosabb kezdéssel egy mázsával már csökkentetnék. Újítást vezettek be az üzem­ben. mert a munkagépek csap­ágyaira alkalmas módon edé­nyeket szereltek és így felfog­ják n vizzel nem érintkező ola­jat. Ez körülbelül évi 100 li­ter gépolaj megtakarítást je­lent. Az üzem szűk keresztmet­szete a vizzel való megfelelő el­látás. A meglévő kút vize vaj- gyárfáshoz csak pasztörizálva alkalmas. Most az tizem veze­tősége a dolgozók javaslatára uj kutat, furat, egészséges, a vajgyártáshoz megfelel vizűt, ami a szénfogyasztásban hoz­závetőleges számítás szerint 15.000 forintos megtakarítást jelent egy esztendő alatt nép­gazdaságunk számára. Harcoljunk az oktatásnál mutatkozó lemorzsolódás ellen (Lécéi Pákáról) Hat esztendeivel ezelöt; a dicső- I séges Vörös Hadsereg végrehaj­totta a nagy Sztálin parancsát, megdöntötte a régi rendet és meg­nyitotta előttünk a szabadság út­ját. A kapott szabadsággal jól sáfárkodtunk. Mutatják a hatal­mas győzelmek, amelyeket a kapi­talisták ellen folyta'ott. harcok közben a munka, az építés, a dol­gozók felvilágosítása terén eddig Ls arattunk. Hat esztendő kemény harcában edződött meg és erősödött meg a mi nagy Pár­tunk. Ezeket a hatalmas ered­ményeket úgy tudtuk elérni, hogy harcainkban vezetett bennünket a marxi-lenini elmélet és nem sza­kadt el a Párt szülőanyjától, a dolgozó tömegektől. Ezzel szemben vannak hiányos­ságaink is. Ha mégnézzük a pákái alapszervezétet, ahol az oktatást másodrendű kérdésként kezelik, ahol csak a spon'án jelentkező elv- társakat vonták be az esti politikai iskolára. Nem fordított gondot arra a vezetőség, hogy egyénileg is beszéljék meg az elvíársakkal az oktatás és az elméleti képzés jelentőségét. Lenin elvtárs azt mondta: „Az élenjáró harcos sze­repét csak az a Párt tudja betöl­teni, amelyet élenjáró elmélet ve­zet.1’ Megtörtént aztán, hogy az esti politikai iskolákon mindig na­gyobb számban fokozódott a le­morzsolódás. Persze mindezt elő­segíti az is, hogy az iskolavezető elvíárs majdnem mindén alkalom­mal felkészületlenül jelenik meg az előadáson. Továbbá a Járási I Pártbizottság nem szervezte meg az ellenőrgárdát. A politikai isko­lán előforduló hibákat sem tudjuk kijavítani ilyenformán. Az elmélet hiányossága megmu­tatkozott népnevelőinknél és párt- bízalmiaínknál, akik a termény- bégyüjíésnél nem tudtak konkrét agitációt, vagyis meggyőző érveket vinni dolgozóink közé. Le is va­gyunk maradva alaposan ezén a téren is. Az elmélet hiányossága megmu­tatkozott a taggyűlések előkészité- sénél és lefolyásánál, , ahol a leg­nagyobb passzivitás uralkodott párttagjaink között. Az elméié’, hiánya okozza azt is jórészben, hogy elszakadtunk a tömegektől. Pártszervezetünk vezetősége ha’á- rozatot hozott, hogy a Pártkon­gresszusra a politikai iskolák le­morzsolódását teljesen megszün­teti és mindent elkövet párttagsá­gunk elméleti képzésének .állandó fokozása érdekében, hogy a mi pártszervezetünk is mélló harcosa legyen öléves tervünk és a szocia­lizmus építésének. Pákán is a marxi-lenini elmélettel felvértezve tudjuk maradék alánul megoldani helyes felvilágosító munka során a terménybegyü jtést. A tömegekkel való kapcsolatot csak akkor tud­juk elmélyíteni, ha Lenin és Sztá­lin tanításait megismerjük. Tehát a vezetőség által elfogadott hatá­rozatot a lemorzsolódás megszün­tetésével kapcsola'ban váltsuk valóra. TÓTH LÁSZLÓ, politikai iskola hallgatója. Páka Az üzemi újság fontos szerepét felismertéit az Útfenntartó dolgozói A zalaegerszegi Útfenntartó Vállalatnál értekezlet van, Le­hetséges,- hogy éppen a rossz utakról értekeznek. Tegnap sem tudtunk beszélni a válla­latvezetővel, mert akkor is értekezlet volt. De itt van »Szabó K álmáimé elvtársnő. Sok mindenről informál ben­nünket. Persze, először azt mondja el, ami legközelebb áll a szivébe^. Az üzemi újságról beszél, mert az Útfenntartó Vállalatnak tartalmas, komoly üzemi újságja van, amire Szabó elvtársnő igen büszke- Büszkesége jogos, hiszen min­den alkalmat megragad, hogy üzemi lapjukat minél nivó- sabbá tegye a dolgozókból álló szerkesztőbizottság. — Versenyre hívjuk ki az ország valamennyi Útfenntar­tó Vállalatát — mondja, — Minél jobb üzemi újságot a dolgozóknak. Ez a jelszó. Cél: a műszaki értelmiség bevoná­sa a mozgalmi munkába és a muukaversenyszervezésbe. To­vábbá munkáslevelezők neve­lését, az üzemi újságon ke­resztül a munkaversenyek eredményeinek tudatosítását, jó, szocialista irányú üzemi újság szerkesztését határoz­tuk el. Újságunk havonta jelenik meg, de a Pártkongresszusig hetenkint, hogy a lemaradó dolgozókat minél jobb eredmé­nyek elérésére serkentse. Az eredmények bírálására a bu­dapesti Útfenntartó Vállalatot kérjük fel. Eddig a verseny felhívás. Értékes a cél, do értékesek a verseny pontjai is, hiszen az üzemi újság a termelés előre- lenditője, s ezt jól tudja Szabó Kálmánná elvtársnő, épp ezért született meg benne az elhatá­rozás, hogy ezen a téren is jó munkára serkentse valameny*- nyi üzemet. Ezek után már sor kerülhet a, rosszul karbantartott utak* ra is. Az üzemi párttitkár elvtárs is bekapcsolódik a be­szélgetésbe és közösén igyekez­nek rámutatni, hogy a rossz utakért nem mindig az Út­fenntartó a felelős. — Ezentúl egyéni útszaka­szok lesznek — mondják és az utszakaszfelelősnek lesz a fel­adata. hogy az utak mindenütt a legjobban karban i legyenek tartva- — Aztán elmondják azf is. hogy az egerszegi ruhagyár felé vezető útnál például az a hiba, hogy az tulajdonkópeu most még senkié, bár már szeptember 1-én átadták a forgalomnak. Persze, ezenkívül is vannak még hibák, amiről egy-egy al­kalommal irtunk is, tudnak is róla az Útfenntartónál. De, kilátásba helyezték a kifogás alá eső utak mielőbbi rend- behozását. Bizunk benne! Fehér Klára „Becsület“ c. színmüvét ad]ák elő a kanizsai úttörők A nagykanizsai Ady Endre - utcai általános leányiskola út­törőcsapatának nyolcadik raja nagy eseményre készül. Az út­törők elő akarják adni Fehér Klára: „Becsület“ című 3 fel- vonásos színművét. Ezt á szín­darabot többszőr közvetítette már a rádió és hónapokig ját­szották az Úttörő Színházban. Az úttörők reális ábrázolást akarnak nyújtani. A darabban szereplő pedagógusok az is­kola nevelői közül kerülnek ki s a főszereplő András Gábor füleit a szülői munkaközös- ég tagjai alakítják. A szereplők felajánlása az előadással kapcsolatban az volt. hogy a próbák miatt ta­nulmányi előmenetelükben nem lesz visszaesés. ígéretüket be is tartották. Merk Mária ta­nulmányi eredménye a leg­utóbbi elbírálás alapján tiszta ötös, Rákos Mária szintén je- lesrendü, pedig mindketten ve­zető szerepet játszanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents