Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-12 / 9. szám
Feíaj €t utániéi —— megvalósításig Az emelkedő vörös vonal jelzi a helyes utat a zalaegerszegi fiitöháznál Araikor a zuiaegerszsgi t'üiö- huz dolgozói versenyt hirdettek „A Dunántúl legjobb kisíütőhá* y.a’" címért, a dolgozók jól megfontolták, jól átgondolták vállalásukat. Felmérték a feladat nagyságút, megvizsgálták önmagukat,. képességeiket és csak ezután cselekedtek. Most már indák: amit vállaltak, kommunista becsületességgel teljesíteni is fogják. A?óta több mint 10 nap telt és ha most megnézzük, milyen munkát végeztek ez alatt az idő alatt, akkor nem nehéz megállapítani, hogy amit n zalaegerszegi füíőház dolgozói vállalnak, ‘azt valóban teljesítik is. De nézzük csak az eredményeket. Lakatosok az élen A lakatosok, miként az eddi- üi teljesítménynél, most is az (! n járnak. Póhl Károly és Márkus Dezső az első bcrhélcn 1 i;-í—113 százalékkal egymás melleit haladnak. Rámán ferine é- Rumpler György szintén n?m akarnak elmaradni egymástól, nv;rt mindkettőnek a százaiéira 123, Utánuk lloi uáth Jenő következik 125, majd Török József 113 százalékkal. A szénrakúk közül kiemelkedik Torma Imre 126 százalékával, de a többi is 100 százalékon felül dolgozik. Csupán cgv van kő/tűk, aki valahogy „ottragadt a 100 százaléknál“, mintha az valami bűvös szám volna. Pedig sokkal szebben beszélnek a szamok százon felül, persze csak akkor, ha teljesítményről van szó. Németh István kocsimosó 130 százalékot ért el, de Jambó Pál is, aki hasonló munkál végez, csak 8 százalékkal áll mögötte és minden remény meg van, hogy ia következő bérhéten elérkezik a 130-as számhoz. A kocsi tiszt ltok lemaradtak A kocsitisztitóknál azonban gyengébb eredmények vannak. Már az uj norma bevezetésekor panaszkodtak, hogy a külső ah- lakok tisztítási idejét felcserélték és ez befolyásolja .eredményeiket. Azóta azonban intézkedés történt. A fűtőház vezetője j MÁV igazgatósághoz fordult, da a kocsitisztitók teljesít, menye még mindig nem változol!, nem emelkedett. Náluk 89 százalék a legmagasabb, a legalacsonyabb pádig 73. Persze, a kocsitisztitók is tudják. hogy a ffitőház versenyt inch toli „A Dunántúl legjobb kis fül óhaza“ címért és bizonyára ők is l vékeny részesei akarnak lenni a megtisztelő címnek s igy minden alkalmat megragadnak és mindén olyan ötletet felhasználnak, mely munkájúikat előbbre viszi a „becsületszám“ felé. Pohl Károly elvtárs nem tartja helyesnek, hogy a teljesítmény értékelése csak íhetenkint kerül ki a táblára. — Mi naponta szeretnénk tudni, hogy milyen munkát végeztünk. Ha ez megtörténik, az eredmény nem marad el. Polli elvlárs elgondolása he. Íves. Hisszük, hogy a versenyfe- k’.ős is osztja véleményünket és megadja a lehetőséget, hogy a fü'őház dolgozói naponta meggyőződhessenek arról, hogy milyen munkál végeztekBagolai fiatalok Dunapenteléu ,j Párl gondoskodik rólunk: szakemberek leszünk! A feisőbagodi gépállomás traktoristaképző tanfolyamán A íelsöbagodi gépállomáson szorgalmasan tanulnak a trak.oristák- Tovább emelik tudásukat az alapfokú és továbbképző traktorista- iénzö tanfolyamon, hogy még jobb 5zakmuokásokká váljanak. Legvidámabb az élét az előkészítő tanfolyamon, ahol 15 fia1 al figyelmesen hallgatja Porpáci Károly elvtárs, körzeti szerelő előadását. A jövő traktorosai ülnek egymás mellett sorban Lassan bontakozik ki előttük a gép működésének titka“. Ltméleíi és gyakorlati oktatás Porpáci elvtárs kérdéseket tesz fel. Egyik-másik felelő még néha elakad, bizonytalankodik. A többiek kisegítik. Kovács Gyula zala- lövöi fiatal a kétüemü motorok működését vázolja röviden. — A két ütem — mondja — sűrítés és a terjeszkedés- A négy munkafolyamatot két ütem alatt: végzi el a motor. így zajlik lé nap-nap után az elméleti oktatás, amelyet termesze esen összekötnek a gyakorlatiak Ez a legkedvesebb órájuk a fiataloknak. Most is, amikor Porpáci elvtárs kiadja a jelszót, hogy gyerünk a traktorokhoz, hangos, vidám nevetéssel indulnak el a kertbe, A harmincötös Hofherr- traktor ot várja őket hivogatóan. Először körülállják, az alkatrészeit tanulmányozzák. Látni rajtuk, hogy türelmetlenek. Már szeretnének fent ülni, kemény karokkal fogni a kormányt és érezni: urai a gépnek. 7avaszra szakmunkások lesznek Erre' is sor kerül. Elsőnek Ben- kö Imre velencei dolgozó parasztfiatal kerül a gépre. Felberreg a motor és lassan belekuszik a sáros talajba. Benkő Imre ügyesen irányit ja jobbra-balra. Molnár Lajos a tanulók között * legkisebbik. De tulkiabálja a Olvasd és terjeszd a traktor zúzását; — Csak ügyesen Imre, olyan jól vezesd, mint otthon a DISz-szervezctet. így kerül a traktorra egyik a másik után. Vannak még hibák, különösen a sebességváltásnál, de Porpácí elvtárs megmagyarázza, ha kell háromszor is. Szívesen foglal, kozik a fiatalokkal, tudja hogy nagy szükség van a jövő szakembereire. — Mindig több gépet gyártunk — mondja — és természetesen ezekre jó szakképzett traktoristákat kell kinevelnünk. Ezekből a fiatalokból a tavaszra már műn- kagépkezeíők, vagy segédtraktorvezetők lesznekNem felejtem el a Párt gondoskodását A fiatalok ott állnak egy csoportban, a szeme mindegyiknek a gépre tapad. Sóvárogva nézik a traktort. Nem tudnak betelni vele. * Simon József boldogan újságol- j ja. — Nem is gondoltam, hogy j ilyen haüBar belejövök. Persze még J sokat, kell tanulnom, hogy jóminö- * Amikor Rákosi elv társ felhívta. a magyar ifjúságot, hogy vegye pártfogásába a Dunai Vasmű építését. Bagolán is megmozdultak a paraszt- fiatalok. Mikor aztán a DISz Központi Vezetősége kiadta emlékezetes felhívását, Kardos István, Csányi László, meg a Kránifz-gyerek összeszedték legszükségesebb h o m i j a ik a t, aztán búcsút intetlek a szülői háznak, a községbcli pajtásoknak, a falunak. Útra keltek: Dunapcn telére. Az otthonmaradt fiatalok izgatottan lesték a híreket, mit imák majd a fiuk. Nem kellett sókat várni. Jöttek egymásután a levelek amelyek arról számoltak be, hogy milyen jó életük van Dunapentelén a fiataloknak, hogyan dolgoznak, hol laknak... Aztán egyik vasárnap ők maguk is megjöttek. — Hát hazajöttünk — mondta Kardos Pista- —• Megnézni, hogy vagytok .itthon. — Mi csak megvagyunk — felelte Gerencsér Ferenc. — De inkább ti meséljetek. Ez érdekel minket. Aztán csak figyelték a fiatalokat. akik elmondtak mindent nekik a nagyszerű építkezésről. — Tudjátok, — magyarázta Csányi László — öröm ott a munka. De megy is ám úgy, hogy boldogság nézni. Épülnek a házak mintha a földből nőnének ki. Már egész várói épült — Gyönyörű helyen lakunk, jól. keresünk — tette hozzá Kardos Pista. — Látjuk a munkánk eredményét, tudjuk miért dolgozunk. A békéért, meg a szocializmusért. El sem mondhatom, milyen boldog vagyok, hogy ott dolgozhatok. — Irigyellek is benneteket érte — szólalt meg Gerencsér Ferenc. Már ő is forgatta a fejében, hogy elindul Pente« lére, s beáll a fiatalok közé, akik az uj szocialista várost építik. Ekkoriban már a. pártszervezetnél volt az ügye. A legközelebbi taggyűlésen. Pedig felvették tagjelöltnek. Ekkor érlelődött meg benne az elhatározás: úgy hálálja meg ezt a nagy tisztességet, hogy résztvesz a Dunai Vasmű építésében. Elment ő is. Most Dunapentelén dolgozik a többi bagolai fiatallal együtt. Minden igyekezetével azon van, hogy a munkájával bebizonyítsa: méltó a Párt bizalmára. méltó a tagjelöltségre. Az ott.honmairadt bagolai fiatalok pedig várják tőle is a híreket, mert vannak még né- hányán, akik követni akarják az ő példáját és a többiekét Egy szép napon majd ezek is utrakelnek .. Este 1!) órára jár az idő. A falura fekete fátyolt vont a néma é,i. Minden néma. minden csendes. Néha egy-egy kutya ugat bele a hideg téli éjszakába. Itt-ott pislákoló fények csillannak fel az ablak- szemekben. Csak egy helyről, a falu közepén álló tszcs-ház- ból szűrődik ki erős fény, mintegy jelezve, hogy ott bent még dolgoznak. A csoport barátságos helyiségében — a dolgozók második otthonában a duruzsoló kályha körül ülnek a fityeházi tszcs tagjai. Csillogó szemmel figyelik tanítóikat. Hetenként Jobb népnevelőmunkával vigyük győzelemre a rostnő vények szerződéskötését A rostnövények (rostlen és rostkender) szerződtetése megyénkben aránytalanul lemaradt a többi növényekhez képest- A cél most az, hogy az előirányzatot a 90 százalékról 109, illetve 110 százalékra emeljük. Mi ennek a lemaradásnak az oka? Többek között az, hogy a me. gyei tanács illetékes osztálya, a Növénytermelíel ő Vállalat, föld- müvesszövetkezeteink felelőtlenül, nem gondos népnevelő munka útján győzik meg a megye dolgozó parasztságát a rostnövények termelésének fontosságáról, A könnyebb ellenállás vonalát választották, amikor hamis jelentésekkel félrevezették a Pártot is! (Pártunk központi lapjának, a Szabad Népnek ezzel kapcsolatos kritikájára még nem olvastunk választ az illetékesektől a munka megjavításával kapcsolatosan.) Nem kötnek szerződést rostnő- vényféleségekre a megye dolgozó parasztjai? Dehogy nem! Csak néhány példa: Kiskomárom községben 10 hold rostién volt az előirányzat és 30 holdra szerződlek, Szcntpé- teruron 20, Pacsán 40 helyett 42 hold. a szerződéses mennyiség. A földmüvesszövetkezet aktívái a Párt népnevelőivel Lentiben is jól dolgozlak. Túlteljesítették a 30 holda* keretet. Termelőcsoportjalnlc járnak clöl jó példával ezen a téren is. A lentikápolnaiak 15 hold helyett 55 holdra szerződtek! Ahol hiányos a felvilágosítás, a tanácstagok, a kommunista parasztok nem járnak elől jó példával maguk sem, mint Gelsén, vagy Za- laszetitbalázson, ott nem is megy 3 munka. Tehát az adottságok meg vannak a megyében is, hogy a kender és rostlen előirányzatot túlteljesítsük, de ehhez szükséges a tervszerű munka, ami különösen az utóbbi napokban igen el lanyhult. A népnevelők, szövetkezeti aktívák necsak vakiában járják a falut, hanem gazdanévsor alapján a napi feladatokkal — a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, a Bé- kevilágkcngresszus . határozatainak tudatosítása, de különösen a Párt- kongresszusra való előkészület ek munkái során — magyarázzák meg a szerződéses termelés előirányzatának túlteljesítését is. Több kender, több len — több textilárut jeleni. Növelnünk kell tehát vetésterületeinkét! Az ipar növekedésével lépést kell, hogy tartson mezőgazdaságunk. Az ipari növények többtermelése erősíti a munkás-paraszt szövetséget is• Emellett kormányzatunk a rosl- növények átvételi árait is jelentősen felemelte. Érdemes tehát velük foglalkozni. Lássuk csak, miért? Tavaly az elsőosztályú rosllen beváltási ára mázsánként 66 forint volt. Az idén 82 forint lesz, A harmadosztályú a tavalyi 49.50 forint helyett 61.50 forint! Ezen felül 14 mázsás átlagtermésen túl 3—20 forint prémium jár a löbbtermelé-s minden mázsája után. Hogy értsük ezt? Úgy, hogy például 21 mázsás holdankénti termés esetén 14 mázsa 82 forintjával, 7 mázsia pedig 107 forintjával kerül kifizetésre' 100 kilogramonként. Az idei ken- derárak is jóval magasabbak a tavalyinál. Kétségtelen, hogy az elmúlt esztendőben a nagy szárazság mialt a len- és kender termés ném volt kielégítő nálunk. De vájjon ha az egyik esztendőben például a szőlőből gyenge a termés, hát kivágjuk-e azért a tőkét? Igaz-e, hogy nem! Vagy pedig az egyik évben gyenge a búzatermés, azt várjuk, hogy majd az égből lehull a manna? Nem, hanem a következő évben, még alaposabb munkával azon leszünk, hogy minden előbbinél gazdagabb legyen az aratás. Igy vagyunk a rostnövényekkel is. Tehát bizalommal fogjunk hozzá a munkához és teljesítsük becsülettel túl az előirányzatunkat, mert érdemes szerződésesen termelni! Péntek, 1951. ,pn. 1*. egyszer jönnek össze és ilyenkor időt és fáradságot nem ismerve tanulnak, hogy most pótolják azt, amit valamikor megvontak tőlük, s amire nem tanították meg as előtt őket. Egyformán érdekli őket a számtan, a földrajz, a természetrajz, vagy akár az irodalom. Pókecz K, Miklós elvtárs, a termelőcsoport elnöke a tanulásban is példát mutat. Kezében ceruza és szorgalmasan jegyez. Nem akar semmit sem kihagyni, mindent meg akar tanulni- Málek József né is boldogan siet a táblához, elfogó« dottan lát a nehéznek látszó példa megoldásához. Do közben kiderül, hogy a példa nem is olyan nehéz és a végén 5 örül neki a legjobban, amikor sikeresen megoldja. A mai este lelkes hangulata, a tudás utáni határtalan szomj hozta az az elhatározást, hogy a termelőcsoport kulturcsoportja ezután az eddiginél sokkal komolyabb munkát fog kifejteni s a falu« ban példát fog mutatni. — Igen példát mutatunk — mondja Pókecz elvtárs. Mindenben. Hadd lássák, hogy a mi csoportunk, amely alig három hónapja jött össze, milyen családdá alakult, hogy összefonódott a tagság s közös munkával milyen szép eredményeket tud elérni. Az óra elütötte közben a 11-et. A csoporttagok meghitt családja felszedelőzködik. Hazamennek, mert holnap is van ep’v nap. Becsukják a Győzelem termelőcsoport helyiségét, s a néma éjben léptek hangja hallatszik, a fagyos föld kopogása. Kip-kop — ez a föld muzsikája. Azé a földé* amelyet a Győzelem-termelő- csoport munkált meg; azé a földé, amely most pihen, al« szik, hogy tavasszal uj erővel teremhessen, HERTELENDY MARIANNA népm. ügyv. Fityeházft, ségü szántást tudjak majd végezni. — Egy ideig elgondolkodik, aztán megjegyzi. Soha nein gondoltam, hogy szakmát tanulhatok- Jól tudom azt, hogy mindezt a Pártnak köszönhetem. Traktorisía leszek. Géppel művelem a főidet, így segítem szocialista építésünket. Molnár Lajos odalép közelebb a traktorhoz, hosszan nézi, aztán halkan megszólal: — Tavasszal már szántok veled. Mindig ez volt a vágyam. A múltban soha nem érhettem volna meg. Nem felejtem el a Párt gondoskodását. Olyan traktorisí'a leszek, hogy büszke legyen rám a Párt, Jó minőségi munkát végzek majd. Úgy vigyázok a gépemre, minit a két szememre és takarékoskodók az üzem. anyaggal- Ezt is itt tanulom, így cselekszem, mert elvárja tőlem a dolgozó nép. Molnár Lajos 15 fiatal gondolatát öntötte szavakba, akik tanulnak a Párt támogatásával, hogy jó szakmunkásaivá váljanak épülő szocialista hazánknak. Tanulnak a fityeházi 55Győzelem“ tszcs dolgozói
