Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-11 / 8. szám

Föfdművesszovetkezeteiiik legfontosabb feladatai Az apátistvánfalvai eset A 8zö.yO$z országos küld ötig fülesének határozata i ük. Újabb városokat szabadított fel a koreai néphadsereg de tudjuk azt is. hogy megnö­vekedett feladatainkat csak akkor tudjuk sikeresen elvé­gezni, ha munkánkban még hi- vebben követjük Pártunk és egész dolgozó^ népünk nagy ve­zetőjének. Rákosi Mátyás elv­társnak útmutatásait. önkéntesek előrenyomulásuk során felszabadították az amerikai és a liszinnmnista csapatok uralma alól az arcvonal nyugati szakaszán Szuvcnt (Suigen), az arcvonal köz­ponti szakaszán Hongszont (Hod- zio), Vonzsut (Gensin), a keléti partvidéken Kangnungot (Koryo.) A SzövOSz második orszá­gos kiSldöttgy ülése hiatároSza- tot hozott, amelyben megje­lölte a földművesszövetkeze­tek előtt, álló feladatokat. „Szilárd meggyőződésünk — mondja többek közt a hatá­rozat —. hogy földmüvesszö- vetkezeti mozgalmunk tovább­fejlesztése elválaszthatatlan a béke ügyétől. A föidmüvesszö- vetkezeteink továbbfejlesztése terén egyik legfőbb felada­tunknak tartjuk, hogy a falu minden becsületes dolgozóját bevonjuk a szö­vetkezet mindennapos munkájába­Tudatositai kell. hogy az a jó földmüvesszövetkezet> amely kíméletlenül és szüntelenül harcol a dolgozó nép ellensé­gei ellen.“f Kimondja a határozat hogy a legközelebbi taggyűléseken ,a szövetkezeti tagság legjobb­jai ténylegesen tagbizottságo­kat válasszanak. A továbbiak­ban megállapítja a határozat, hogy földmű vesszövetkeze- teinknek erőit mozgósítani kell a minisztertanács kétéves növénytermesztési és ál­lattenyésztési tervé­nek népszerűsítésére és eredményes megvalósitá sara. — Mezőgazdaságunk kor- szerüsitése érdekében a szö­vetkezetek az eddiginél Ielkiis- mere t es ebben fog] alko zza nak a szerződéses termeléssel és fo­kozottabb gondot fordítsanak arra, hogy minél több dolgozó kis cs középparaszt ’ vehesse igénybe a korszerű gépi munkát. Többet törődjenek a különféle melléktermékek, hulladékok felvásárlásával. Kimondja a határozat, hogy jelentős mértékben növelni kell a földmüvesszövetkezetek szerepét a falu áruellátásá­ban is. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főparancsnoksága január 9-én kö­zölte: A népi hadsereg csapatai a kinai önkéntesek folytatják a tá­madást az eg'ész arcvonalon. A népi hadsere.ij csapatai és a kinai dúban Szmétanin beszámol a koreai népi hadsereg csapa­tainak és a kinai önkéntesek­nek az egész, fronton folyó további sikeres előnyomulásá­ról. Január 7-én a beavatkozó­kat kiűzték Szuvonbóí és a front középső szakaszán négy­napos rendkívül kemény harc után felszabadult Vonzsu. Ez­zel elvágták a területrablók utánpótlásának fő közlekedési „Párizs felelete’1 cimmel a VHu- mariité vezércikkében Etienne Fa­jon elvtárs az Eisenhower tábor­nok oítartózkodása ellen tiltakozó népi mozgalomról a következőket állapítja meg; — Ez a tiltakozó ijiozgalom arra késztette az amerikai tábornoko-t, hogy megrövidítse párizsi tartóz­kodását- A reakciós sajtó azt ál­lója, hogy a tábornok tartózkodá­sának célja egyszerű tájékozódás. — Ön tájékozódni akar? •—- te­szi fel a kérdést Fajon. — Nagy­vonalát. MaeArthur is beis­merte. hogy Vonzsu elveszté­sével bekerítés veszélye fenye­geti négy hadosztályát. A népi hadsereg és a kinai önkéntesek csapatai 8 napos harc után 80—100 kilométeres visszavonulásra íkényszeritet- ték a 8. amerikai hadsereget a front egész hosszában és ez­zel újból bebizonyították stra­tégiájuk és taktikájuk fölé­nyét. szerű! Párizs kitünően tájékoz­tatta önt Franciaország igazi ér­zelmeiről. Fajon megállapítja: Franciaor­szág népét nem szabad összeté­veszteni a kormánnyal. — A nép a béke mellett van. és önt az uj háború vezetésére jelölték ki — Írja tovább Fajon. — Párizs dol­gozói az egész Franciaország ér­zelmeit fejezik ki, amikor felhív­ják őrit, menjen haza és marad­jon otthon. Vonzsu elfoglalásával bekerítés fenyeget négy amerikai hadosztályt A KomszomolszJcaja Prov­A l’Humanité az Eisenhower párizsi tartózkodása elleni liftakozó mozgalom jelentőségéről A keddi tüntetések leckét adtak Eiseohowernek a francia nép erejéről — Írja a Ce Soire '— A szövetkezetek leg­főbb feladafuknrk tekint­sék — az önkéntesség el­vének szigorú betartásával — az uj termelőcsoportok alakítását is. A középpa­rasztok bekapcsolása ér dekében a harmadik tí­pusú szövetkezetek mel­lett karolják fel az első és második tipusu termelő­csoportok szervezését is. A továbbiakban a határozat elfogadja a tolnamegyei vá­lasztmány javaslatára a SzovOSz megyei központjainak önálló megyei szövetsé­gekké való átalakítását­Az egyes földmüvesszövetke­zetek a megyei szövetségek tagjai. a megyei szövetségek pedig a SzövOSz tagjai lesz­nek. A szövetkezetek helyes- irányú fejlesztése érdekében alapvető feladatnak tartják a munkafegyelem, a tervfegye- 1 em megs/.ilárditását. — Ünnepélyesen fogadjuk — mondja, a határozat végül —. hogy szövetkezeti mozgal­munk továbbfejlesztésével a Szovjetunió tapasztalatait ezentúl még jobban felhasz­náljuk. Küldött gy ti 1 cs ü ukö n segítségünkre volt a. tanács­kozásunkon résztvvtt szovjet küldött valamint a lengyel csehszlovák, román néni de­mokráciák küldöttei és az olasz és francia haladó szö­A Ce Soireban Pierre Daix töb­bek között ezeket írja: — A dolgozók tiltakozó tün'.e- tése leckét adott Eisenhower tá­bornoknak és bebizonyította előtte a francia nép erejét. — Azoknak, akik önt Európába küldik, Eisen­hower tábornok — folytatta a A holland dolgozók tiltakoz­nak Nyugat-Némotország fel­fegyverzése és Eisenhower Európába érkezése ellen. Rot­terdamban a béke hívei népes tüntetést tartottak. Felvonul­tak Rotterdam utcáin, a hábo­rús uszítok megfékezését, a Ny uga f -Neme t ország í elf egy ­A Yorkshire Post »zemlc- irója• írja, hogy a brit biroda­lom miniszterelnökeinek Lon­donban folyó értekezlete a bi­rodalom „védelmi'1 (értsd: háborús) programjával kap­csolatos pénzügyi hozzájárulá­sok kérdésével foglalkozik. A cikkíró —, tévednek, ha azt hiszik, hogy ön nem kaphat ugyanolyan leckét, mint amilyent MaeArthur kapott Ázsiában. Vonja le a szük­séges következtetést saját maga és gazdái számára. A francia nép el van szánva arra, hogy sem zsoldos, sem rab soha ne legyen. vérzéséről szóló brüsszeli, ha­tározatok érvénytelenítését kö­vetelték és röpiratokat ter­jesztettek, amelyek békehavci’a hívták fel a lakosságot- Nyu­gat -N émetors zág felfegyver­zése ellen Amsterdamban is tiltakozó gyűléseket tartottak szemle ivó rámutat, hogy az Egyesült Államok nem szándé­kozik finanszírozni az angol ujrafeífegyvérzési progmmot. A miniszterelnökök tehát most azt kutatják, hogyan l'immszi- vózhatnák a programot a biro­dalom belső erőforrásaiból. Holland dolgozók tiltakozása Nyugatnémet ország ujrafelfegy vérzésé ellen A „nemzetközösségi értekezlet“ az ujrafelfegyverzési program f)énz ügyi kérdéseivei /ogla Ikoz ik Az ember nein szives&n enge­di el serdüietlen gyermekét az erdőbe. A tapasztalatlan gyerek eltévedhet és napestig sem ke­rül haza. Rátörhetnék medvék meg ordasok, s akkor ugyancsak helyén keli lenni a szívnek, hogy az ember ép bőrrel megússza. Ifjú Mákos Kálmán tizenötéves apátistvánfalvai kisfiúra nem törtek rá ordasok meg medvék — rosszabb történt vele. A ha­lármenti erdőben sétált, játsza­dozott. amikor Tito pribékjei el­rabolták. Hetekig vallatták, kí­nozták hurcolták ide-oda, hogy „kiszedjenek“ valamit a gyerek­ből, — valamit, amelyet háborús, népellenes céljaik érdekében felhasználhassanak. Az emberrablás, gyermekrab­lás neon éppen uj módszer a- be­tyárok történetében. Ami azon­ban nem mindennapos, hogy a gyernrekrablóknak „magas“ párt­fogóik akadjanak: a diplomaták. Tito Jugoszláviáról lévén szó, azon ban a határőrség, diplomácia, UDB és a többi — harmonikusan kiegészítik egymást, egyetlen nagy bandának különböző alvál­lalatait. Mi csodálkoznivaló van azon, hogy most gyermekrabi ás- ra vetemednek azok. akik elad­ták egész népüket -a még na­gyobb rabló i m peri a listáknak, akik megszavazzák az ENSz-ben a koreai anyák és gyermekek lemészárlását, falvak és városok felégetését, kiárusítják országuk értékeit poiom judáspénzérí! Mi csodálkoznivaló van azon, hogy Titoék gyermeket rabolnak, hi­szen ők ennél nagyobb bűnök­höz szoktak hozzá. Éz csak amo­lyan gyskorlatosdinak számit az ő bőn r-e-n get egük között. Amit azonban az apátistván. falvai Mákos-gyerek esote mégis megtanít, először is az: nem vé­letlen a jugoszláv repülők soro­zatos ha társénlése. Nem gyer- mekrablásra — többre fáj a fo­guk Titoéknak. Miután nyomor­ba és 'gyűjjtötáboro-kba taszítot­ták „sajál‘‘ népüket, most más népeket is erre a sorsra akarnak juttatni. Másodszor: figyelmezte­tés minden anyának, ime, a Tito-bandának mindegy, l'elnött.e vagy gyermek, ők eleven ember- vérre szomjaznak. Harmadszor: megmutatja ez az eset azt is, hogy ugyancsak rosszul állhat a fasiszta rendszer szénája Ju­goszláviában, ha már a tizenöt- éves gyerekektől is félnivalója van. És joggal! Mert Jugoszlá­viában éppen az ifiuság az egyik legnagyobb kárvallottja -a nép- ellenes urak rendszerének. Kényszermunka, kilátástalan vő az osztályrész?, ..hallgass“ a' juve a jugoszláv dolgozó fiatal* ságnak. És Titoék nyilván tud­ják, hogy minálunk az ifjúság már kibontotta széles szárnya'., boldog jelene és ragyogó jövője van. Dunapeníelct épit, trakto­rosnak, bányásznak, honvédtiszL nek, orvosnak, mérnöknek, ta­nárnak megy, mert szereli hazá­ját, népét és megvédi azt minden gazemberrel szeniben. A magyar dolgozó nép — ki- vállkép a hat ár menti lakosság — megláthatja a magyar kül­ügyminisztérium lépéseiből: a, magyar kormány nem hagy el­veszni egyetlen embert, egyel* len fiatal életet sem. Teljes sú­lyával fellép ilyen „kis“ jelen­tőségű ügyeikben is. És országunk dolgozó népének közvéleménye megütközik azon a cinikus vála­szon, amelyek a jugoszláv követ­ség a magyar kormány ismé­telt szóbeli jegyzékére tesz. Ami­kor az emberi erkölcsök szerint egyetlen becsületes lépés volna; megbüntetni a bűnösöket, elégté­telt szolgál tail ni a meghurcolt magyar állampolgárnak, akkor a jugoszláv Tito-féle diplomácia falaz az utonállóknak. De meg­nyilvánul -a- sovinizmus is Titoék válaszában, amikor egyszerűen nem hajlandók tudomásul venni, hogy Büdfaiva és Péterhegy Jugoszláviában terülnek el. Aa ember nem is tudja, gonoszság guk. vagv ostobaságuk nagyobb-ei Titoéknak. Persze nem a P" ■» rajzi ismeretekkel van náluk 3 hiba, hanem azt kifogásolják nyilván, hogy a magyar ható­ságok nem szerb nevén nevez­ték meg az említett helységeket!, Hogy félreértés ne essék, a kül­ügyminisztérium másodszor ne-* vén nevezte Büdfalvát és Pé;er­lieg yet, — a válasz ekkor is ala< koskodás volt. Végül mégegy nagy tanulságot ■szolgáltat az apátistvánfalvai ^setj Még éberebbeknek kell tennünk, különösen határvidékeinken. Nem lehel tudni. ifjú Mákos Kálmán után kire vetették ki hálójukat a THo-bünditák. Tito­ék veszélyeztetik békénket. or­szágunkat. Minden egyes dolgo­zó férfi, asszony. ifjú békéjét* szabadságát. Még szorosabban kell összefogni hafárvédetlmi! szerveinknek és a polgári lakos­ságnak, hogy csirájában hiúsít­sanak meg minden kártevő szán­dékot. A magyar dolgozó nép jugo­szláv hazafiakkal együtt mélysé­ges gyűlölettel fordul cl a bűnös Tito-bandától és még elszántak­ban küzd a szabadságért, a bé­kéért. A Tilo-kliÉ külsőségein is fel akar a számolni a felszabadító hőre vivmányfibénl keletkezeit tarvéiyetel Összehívták a thoisía . nem­zetgyűlést" (szkupstinát), hogy megszavazzák a jövőévi költ­ségvetést és különböző törvé­nyeket fogadjanak el. amelyek­nek célja az ország további ki­fosztásának ,törvény esátése“. Ezzel foglalkozva Pero Popi- voda elvfárs, a „Szocialista Jugoszláviáért“ eimü lapban rámutat, hogy a tifoista „nem­zetgyűlésnek“ olyan kérdések­kel kapcsolatban, mint a költ­ségvetés, népgazdaság, külpo­litika. önálló szerepe nincs, hiszen mindez az amerikaiak 1 kezében van. A „nemzetgyű­lés“ mostani ülésén azonban a Tito-klikk és amerikai gazdái külsőségeiben is fel akarják számolni azokat, a törvénye­ket amelyek a népi felszaba­di tó harc vívmányaiként ke­letkeztek. miután a Szovjet Hadsereg felszabadította Ju­goszláviát. A titoista nemzet­gyűlésnek most el kell temet­nie ezeket a törvényeket, mert — habár százszor megszegték is —. mégis bizonyos akadályt jelentenek a kapitalizmus vis­szaállítására. és Jugoszláviá­nak az agresszív imperialista tömbhöz való csatolására. Jugoszlávia dolgozói látják* hogy a Tito-klikk az úgyneve­zett nemzetgyűlésben újabb' népellenes határozatokat és törvényeket akar hozni, hogy könnyebben leszámolhasson a néppel. A forradalmi erők és Jugoszlávia összes hazafiai ícj leplezik ezeket a mesterkedé­seket és felfedik igazi lényü­ket — fejezi bt: cikkét Popi- voda elvtárs. Kevés pénzzel sokat nyerhet, 3'30-ért tippelhet a TOTÓN Csütörtök) 1951.jan.11. vetkezeti tömegek képviselői, c Tudatában vagyunk annak, \ hogy £ eddigi eredményeinket p Pártunknak és munkás- Q osztályunknak köszönhet- z jük, t

Next

/
Thumbnails
Contents