Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-09 / 6. szám

AmitRáho® Gyula a határban látott, figyelmezteti az égés® aemesnepi lss»l A Szovjet Filmhét 1 ' ele N; raesncp. A &őzségtöl alig egy ki 1 ométérre e rclőszegély huz6dik hosszan végig. Túl az erdő fáin a nvomor, a szenvedés, a bizony­talanság- az ur. Ott szenvednek a Tűn bandának elnyomása a!a.í a jugoszláv dolgozók. Sok beszéd esik erről a községben. Különösen a „Vörös Hajnal“ tsz dolgozói emlegetik sűrűén, hogy bizony az erdőn túl most is a kidákok az urak. Errö[ beszél Rákos Gyula el­nök is: —• Jó rnultkorában jár­tam kint az erdőben. Szabó Bé Iával, a mezőőrrel néztünk szét a határban. Már hazafelé tartot­tunk, amikor egy ritkásra érve, onnan túlról kiabálást, lármát Hullottunk. Meglapultunk egy fánál. Figyeltük. Vájjon mi tör­ténik? Jól át lehetett látni a drót­sövényeken túlra. Rettenetes a jugoszláv paraszt sorsa,., —- A távolból két szuronyos Ti o-pribéket pillantottunk meg, amint nagy dühösen hajtanak maguk elölt három toprongyos embert. Már egész közel értek. Azt nem értettük, mit beszélnek, csak azt láttuk, hogy a rongyos emberek közül az egyik hirtelen megái!, ujjóval a magyar határon túlra mutat, majd két kezét szét tárja, mintha onnét várna, vala­kié Tito egyik pribékje elordi tóga magát, csak úgy harsogott az -erdő és teljes erejéből a pus- k;;tussal hátbavágta az embert. Aztán nekiesett és rugdalni kezdte. Nem bírtam nézni, be­hunytam a szememet. Hatvanöt esztendőt értem meg és eleget Iá tani nálunk is ilyent az elnyo­más évei alatt. így csináltak a : orthy csepdőrjei is azzál a dolgozóval, aki meg merte mon­dani az igazat. Az a szerencsét­len három ember az élete árán is menekülni akart a fasiszta or­szágból, a rettentő nyomorból. Hosszú ideig hallgat, aztán szo­morúan megszólal: — így fo­lyik az élete a jugoszláv dolgo­zó parasztságnak ott túl. A ku- láko-k parancsolnak, a kulákok ott* az urak. A dolgozóké a nyo­mor, meg a börtön, ha kimeri nyitni a száját, hogy kenyeret! De itt nálunk is arrafelé áhítozott mindig Berke Ferenc 51 holdas ká­lók is, amikor szabotált. Megpróbál ■ a gyengíteni a nép államát, hogy ezzel is Tito malmára hajtsa a vizet. De nem sikerült neki. Hiá­ba próbált meg egy kocsira való krumplit elrejteni, a dolgozók leleplezték. Oda került, ahol a helye van: a börtönbe. Megs süntetjíl k a kétlakiságol Osvald Károly elvtárs tizein! párttitkár szól közbe: — Ne­künk itt nagyon ébereknek kell lennünk és jó munkát kell végez­nünk. A. mi termelőszövetkeze­tünk itt a határszélen a béketá­bornak egy előretolt erődje és ezért is kell keményen helytáll- nunk Augusztusban alakultunk és ru,i már 146 taggal gazdálko­dunk 150 hold földön, 42 mar­hánk van és 3 pár lovunk. A tavaszi munkák, állítanak ben­nünket majd az első ko­moly í -e 1 a d a t o k cl é. És midig ki kell küszöbölni a hibá­kat. Legveszélyesebbnek tartom, ami nálunk nagyon cl van ba­ri pózva: a kétlaki gazdálkodás! O t van Zakó1 Kálmán okit öt hohl földet húzott be a megala­kuláskor, de még mindig van neki tizenkettő, amelyen egyéni- l'g gazdálkodik. Hasonlóképpen van Dénes Gyula és Németh G-rg ly is. Tudnám sorolni még tovább is, de nem az a fontos, hogy itt elmondjam, hogy kik vannak még kivid földdel, mert most megindítjuk a jó politikai fevilágositó munkál és ezzel el­érjük, hogy a tavaszra, megszűn­jék a két la kis ág. Amióta tss-tag lettem... Egy ideig »elgondolkodik, az­tán megjegyzi — 21-én lesz a vc- zotőségválasztás, ettől sokat vá­Ktdü. 1951. ja», 9. rok. A' legjobb dolgozók ke rülneik á vezetőségbe, ez uj friss erőt jelent'majd és nagymérték­ben elősegíti az üzemi páirtszer- VC/-.1 munkáját is. Rákos Gyula helyeslőén bólo­gat: — Úgy, úgy fiatalabbak kel­lenek a vezetőségbe. ezt nem azért mondom, hogy az én 65 évemmel ki akarom magamat huzni a munkából, meri még ■elég jó erőben érzem magam, különösen meg amióta a tszcs tag lettem, egész fiatalnak. D: Rákosi elvlárs maga is azt mondta, adjunk helyet a fiata­loknak. Nem akarom azt mon da ni, hogy én az uj vezetőség- választás után visszavonulok majd pihenni, erre nincs most dő. Segítek én az uj vezetőség­nek a munkájában mindenütt, ahol csak tudok. Hogy miért? Én elhatároztam, hogy addig nem nyugszom, addig félre do­bom az öregség:'1, ainig a jugo­szláv dolgozó parasztság is nem él olyan szabadon, boldogan, mint mi. Az a dolgozó paraszt, akit az erdő fái közül figyeltem, hozzám is szól’ amikor felénk mulatott és szinte hivóan nyuj- olta ki két karját. Ezt nem fe j'em el .soha. Nekünk addig kell harcolnunk, amíg ezek a fe­lénk nyujott rabigába vert ke­zek szabaddá nem válnak. (Sil lós) Mire kSie es bennünket bztálén eivtárs %%ohra A lovászi dolgozók S., tálin Avtárs születésnapján szobrot avatlak. Az egész világ szere­tett, nagy vezérének szobrát állították fel. Azóta itt a ha­tármenti üzemben ez a szobor nekünk, az üzem dolgozóinak és a környék dolgozóinak ha­talmas erői ad. Ahogy elme­gyünk a 0 méter magas szo­bor előtt és felnézünk Sztálin elvtárs bronzba öntött arcéira, újabb és újabb erőt merítünk a további harcok megvívásá­ra. Ez a szobor jelkép. Annak a jelképe, hogy Sztálin elvtárs itt van velünk a békéért, a Tito banditák ellen, nap mint nap harcoló lovászi olajtele­pen is. Egy lovászi dolgozó paraszt mondta. — Ezt a s ób­ól nagyon meg kell becsülnie a .munkásembernek. Ez a szo- or arra kötelez bennünket, hogy munkáinkat a második tervévben az előzőnél is na­gyobb lendülettel végezzük- Számoljuk fel a hibáikat, áme­nek eddig mutatkoztak mun- aver senyéinkben. Mindany­"yian f - iesszük politikai és szakmai tudásunkat, hogy men lél többet tudjunk adni nép- na dóságunknak. Még szilár. ■ ■abban álljunk ki a Szovjet­unió, a nagy Sztálin oldalán a ékéért, az imperialisták és '»cos kutyájuk, a Tito-banda (len. Leplezzük le azokat, ■Hk az eVenség ügynökei: a kboldali szociáldemokratá­kat, akik egységes béhefrón­ánkat akarják megbontani. IIa mi ezt tesszük, akkor vá- 5 ink méltóvá ehhez a szobór­■ oz, amelyet Zala megyében 'sőneh mi állítottunk fel. mi hetünk rá büs kék. APÁTI LAJOS, lovászi. jól jár a liszt- és cakó jeggyel a Radnai-csaiad Dél felé jár az idő. RadnoAék- nál még nem kész az ebéd,' mert Radnaiéné csak most gyúrja a levesbe való tésztái. Délelőtt dolgozott és különben is vasárnap van. Ráérnélc ké­sőbb is ebédelni. A férj, Raj­nai Márton a szobában fogla­latoskodik és a hét kislány is nagyon el van foglalva. Zsuzsi, a nagyobbik, a hétfői leckéjét írja, Éva pedig a szőnyegen játszik. A sodrófa gyorsan forog a szép fehér tésztám, miközben Radnaiéné a lisztjegy beveze­téséről beszél: — Nagyon he­lyes volt- ez az intézkedés — mondja, aztán a kaszaiból elő­vesz egy kis füzetet Ili van­nak a régi feljegyzések, hogy miből mennyit vásároltam. ~ A,. tán mosolyogva: teszi hozzá: — Én a háztartásban is beve­zettem a tervszerű gazdálko­dást. Mindig tudom, mikor mit vásároltam. Nézze csak, itt június 15 van beírvai. Ek­kor vásároltam í kiló finom­lisztet és 1 kiló cukrot. — For­gatja a lapokat, aztán megta­lálja a későbbi vásárlási na­pot. — Figyeljék csak — mu­tat ujjúval a füzetre: — Itt van beírva 3 kiló ászt. lés fél kiló cukor. Tehát lisztből egy hónap alatt vásároltam össze­sen 7 kilót, 20 dekával keve­sebbet, mint amennyit most ’lapok jsr""re. És a cukor? Egy hónap alatt elhasználtam 2 és ■él kilót, most pedig jegyre 3 kiló 65 dekát kapok, tehát 1 Aló és 10 dekával többet, mint amit azelőtt egy hónap alatt felhasználtam a család részé­re. A spekulánsoknáll persze máskép áll a helyzet... Közben elkészüli a tészta. Összevagdalva egész nagy ha- ómmal lett belőle. Jóllakhat belőle a nagy család. ü A kommunisták már akkor i 'felismerték a filmnek, mint a tömegek szocialista neve­iébe fontos eszközének ha la. más jelentőségét, amikor a filmgyár tás még úgyszólván gyermekcipő­ben járt. A szovjet filmgyártás is még csak kialakítóban volt, amikor a forradalom nagy vezére, Lenin .megállapította; „Az összes művészetek közül számunkra leg­fontosabb a film“. Ezek a szavak azóta is iránvf mutatnak az élen járó szovjet filmművészetnek a további fejlődésre és a népi de mokratikus országoknak a szov : jet példa nyomán egyre erősödő l és fejlődő filmgyártásának- A 1 film nálunk valóban a tömegek l nevelésének egyik legfontosabb j eszköze lett, « Len’n megállapítását bizonyos • értelemben alkalmazzák az impe- f rialista államok is. Amerika fijm- íüzletemberei már régen rájöttek f arra, hogy a film mennyire fon f tos eszköz. Ennek megfelelően * azonban ők nem a tömegek neve. lésére, hanem ellenkezőleg, a tő ’ megek elbutitksára, kulturális ki­zsákmányolására használják fe], s minthogy ez tökéletesen megfeie. ! az ő érdekeiknek. Ezért ölnek • milliókat ostoba filmjeikbe, ame jj lyekből ke;tőé hasznuk is van: f kiszedik az amerikai do1 gozók zse- I béből az utolsó centet is és egy I hamis világ megcsijlogl a fásával f további embert eilen robotra ser \ kentik. Ez a „művészet“. ami * nyílt tagadása a haladásnak és j minden emberi érzésnek. a legve. f szé-yesebb méreg az emberiség száméra. z amerikai üzje; emberek nek ez a fontos „művésze, f te“ a háború után világhódító ut-- j ra indult sekélyes filmjeikkel el , árasztották egé^z Európát, s le­rohanták a népi demokradkus or­ozó, gokat is. A mi országunk sem vo’t kivétel Az amerikai ímperia- 1 isták h"za: ügynökéi engedet me? szolgáknak bizonyultak: film­színházainkban bosszú ideig szin­te egyebet sem játszottak, mint fiir--,--zTagra vitt giccset, ponyvát { mét&M­Ezekbén az idődben szinte fel- Cidü1-s-snek számítolt egv-e<?y Szov- iet ihm. Gondoljunk csak vissza a-ra amikor a ka^izraí móriban hé+ri>’-hétre, hón aprói hón aura csak amerikai fűmet iátszo'tak.s Tikor — mint sivatagban oázis — bemutatták ,? „Kövirág“-ot. ezt a vvndaczéo szovjet mésefümet A váro'ban he’ekig csak er^ől az é1 ménv«zámba menő filmről beszél- - dolgozók. J ven körülmények közöt* is. mertük meg és tanultuk meg szeretni a szovjet filmet, egy A élenjáró ország élenjáró művésze­tét. A Lenin ájai legfontosabbnak nevezett művészet azóta is segít bennünket a szocializmus építé­sében. a béke védelmében. A szov­jet fűm szellemi fegyver a mi kezünkben is most már; oiyaa fegyver, ami növeli erőnket, erős­sé terz bennünket és mutatja azt az utat, amelyen a szovjet embe­rek milliói haladnak előttünk. Dolgozóink tisztában vannak őzzel, ami megmagyarázza azt is. miért lesz nálunk egyre népsze­rűbb a szovjet film. Tudják dol­gozóink, mennyire igaz az, hogy a szovjet film szórakoztató \oita mellett tanít, nevel is- Megtanít arra. hogyan kép következetes helytállással harcolni a békéért, hogyan kell áldozatos akarással epifeni a ssocra ‘.izmust, hogyan kell szeretni a hazát. A Párthoz való hűrégre, a dolgozó nép sze­retettre nevel a szovjet film. ami — és ezt egyre jobban érez­zük — nélkülözhetetlen segitőtár unk a fejlődés utján. JVf a már ott tartunk, hogy egy egy szovjet fűmet — aminek bemutatását általános ér­deklődés előz meg — ezer és tíz­ezer do;gozó néz meg. A „Bor.in cleste“ cimü hatalmas kétrészes szinesfiim egyik-egyik rézét Nagykanizsán például 8000, Taia- egerszégen ennél valamivel több dolgozó látta. Sokezer dolgozó nézte meg a „Sztálingrádi csatá“-t s hasonlóan nagy sikere volt a ’egutebb bemutatott „Krirfrozoíti’k összees1' üvésc“-nek. Mindez azt bizonyítja, hogy dolgozóink -Us merték a szovjet film óriási ne­velő hatását. Dolgozó népünknek a Szovjet­unió iránti ragaszkodását és sze- retetét akarja elmélyíteni a Ma­gyar Szovjet Társaság, amikor el­határozta. hogy ebben az é ben Ginét megrendezi a Szovjet Fi m Ünnepi Hetét január 21—23 kö­zölt. A filmhétre készülődnek már megyénk MSzT-szerveze;ei hogy eredményes munkával tegyék még népszerűbbé a za’ai dolgozók előtt a szovjet filmet. A filmhéten az összes zalai normál- és keskenvfilm- ■szinházakban szovjet filmeket fognak jatszßni. Nagykanizsán disze’őadás keretében mutatják be Szergej Eisenstein világhírű filmjét, az 1925 ben készült „Po­tyemkin páncélos“-!. Ez a film annakidején bejárta az egé.~z világot és mindenütt úgy emlékeztek meg róla, mint a leg­több filmről. A „Potyomkin pán­célos“ ma is a filmgyártás kima gas’Ió alkotásának számit. 372 százalékos muÉa'eliesliény m andráshiiai állam: gazdaságba! „Gyümölcsfáinkat méretű® I~r@ szakszerűen megtisztítjuk“ Csonkahegyhát versenyre hívta a megye községeit Az elmúlt liét során teljesít­ménybérben végzett jelentő­sebb munka inkább csak_ az alsói'a kosi és az andráshidai állami gazdaságokban volt- Kiemelkedik különösen az al- sófakosi üzemegység dolgo­zóinak átlag 300 százalékos teljesítménye. A dugványrépa földelésnél a „Dózsa” brigád 300 százalékra teljesítette a normát, a „Béke” munkacsa­pat ugyancsak, A növénytermelési brigád vándorzászmját tehát ismét az alsói'akosiak őrzik. Andráshidán vége felé jár a többszáz holdas gyümölcsfa telepítési munka, A dolgozók versenylendülete nőm lankadt, mert például Gál Imre gödör behúzásban 372 százalékot ért el a munkaidő tökéletes ki­használásával, ami napi ífí forint 29 filléres keresetet biz­tosított a száméira. Cséve Já­nos, Németh István, Horváth Imre dolgozók is tulteljesi* tették a 230 százalékot. Olvasd és terjeszd Csonkahegyhát község dol­gozói felismerték a gyümölcs­termelés nagy jelentőségét. Ráébredtek arra, hogy ez is hatalmas arányban elősegíti népgazdaságunk fejlődését az ötéves terv folyamán. Tudják azt, hogy továbbra nem hagy­hatják, csak úgy gondozatla­nul gyümölcsfáikat mint a múltban, aminek következmé­nye megmutatkozott abban, hogy Zalában a gyümölcs pajzstetves volt, nem volt al­kalmas exportra. Felismerték ennek a súlyos hanyagságnak a hátrányát a tanácstagok, akik elhatároz­ták hogy március 1-ig gyü­mölcsfa kát. megtisztítják. Ugyanakkor jó népnevelő mun­kájuk eredményével biztosít­ják, hogy a község többi dol­gozó parasztjai is elvégzi ugyanerre a kitűzött időre ez­zel a munkát. Azért hogy a hatalmas je­lentőségű munkának eredmé­nye az egész megyében meg­mutatkozzon, minden községit a megyében versenyre hív­nak ki. Nagy fejlődés előtt a Vasöntöde Nagy fejlődés elé néz az öt­éves terv második esztendejé­ben a nagykanizsai Vasöntöde és Gépjavító Vállalat- Az üze­met a Terv első évében vette birtokába a dolgozó nép és ekkor kezdett számottevő üzemmé fejlődni. Az elmúlt évben bebizonyította az Ás­ványolaj Gépjavító Vállalat, hogy képes kicsiny seíejttel nagyobb jelentőségű öntvé­nyek készítésére is. A tervek szerint ebben az évben, még­pedig az első félévben megva­lósul a dolgozóknak ez, a ki. vánsága. Nagyösszegü beruhá­zással a most meglévő egy ol­vasztó mellé ujabbaf építenek, amely már különféle öntvé­nyekhez szolgáltatja a vasat. Az uj feladat természetesen a dolgozók létszámának növeke­dését is jelenti majd.

Next

/
Thumbnails
Contents