Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 5. szám

A titoista. sajtó és rádió nagy lármát csap akörül, hogy Jugoszláviában a katasztrofá­lis élolemhiány a szárazság következményeképpen állt be. Ezzel egyidejűleg egy másik mesét is terjesztenek, mégpe­dig azt. hogy az imperialista Amerika segíteni fogja a ,.s*o- calista“ Jugoszlávia szeren­csétlen népét. De a tények egészen mást mutatnák. Tény az, hogy Ju­goszláviában csak egyes tar­tományokban volt jelentékte­len szárazság, mégpedig Dal­máciában. Dél-Horvátország- ban, Bosznia és Nyugat-Szer- bia egyes részein, vagyis a nem búzatermő vidékeken és ez is csak egyes terményekre volt hatással. A gabona még a titoisták beismerése szerint, is normálison termett és ^ a ku­koricát is csak jelentéktelen mértékben érintette a száraz­ság. Az élelmiszer és különö­sen a gabonafélék hiányát Tito politikája idézte elő. amikor erőszakkal és ter­rorral elrabolták a parasz­toktól majdnem az összes gabonájukat és kukoricá­jukat és a beszolgáltatott búzát és élelmiszereket ki­szállítják a kapitalista or­szágokba­Jugoszlávia, ii különböző kereskedelmi szerződéseken keresztül kapcsolatban van minden kapitalista országgal és a legnagyobb mennyiségben kiszállított, áruk közé tartozik az élelmiszer. A titoisták igyekszenek a nép előtt lep­lezni azt. hogy mennyit és milyen feltételek mellett szál­lítanak ki élelmiszert, azonban c-'t gyakran leleplezik a ke­reskedelmi partnerek. így pél­dául az egyiptomi „El Ahrat!: elinti láp leleplezte a ptoista -ajtó hazugságait és propa­gandáját, amely azt állítja, hogy a . jugoszláviai .száraz­ság'1 és éhség miatt az ..or­szágból leállították a kukorica kiszállítását“ és hogy ..az élel­miszerek legszükségesebb mennyiségét külföldről fogják beszállítani“. Az „El Ahrat“ október 10-i számában közölte az egyiptomi közellátási miniszter nyilatkozatát aki ebben a nyilatkozatban többek között ezt mondta* „Nem igaz. hogy Jugoszlávia le­mondta kormányunknál azt. hogy leszállítsa az egész ku kovicamennyiséget (10 ezer tonnáról van szó), éppen el­lenkezőleg, Jugoszlávia _ ke­reskedelmi tanácsosa Kairó­ban meglátogatta a közcllá- t.ásügyi minisztert és megerő­sítette, hogy a jugoszláv kor­mány teljesíteni fogja a szer­ződést. .. A közeHátásügyi mi­nisztérium tonnánkénti 28 egyiptomi lírában egyezett me— az árra vonatkozólag Jugoszlá­viával (ami körülbelül 4 di­nárt tesz ki kilónként). A mi­nisztérium egyetlen célja az volt hogy biztosítsa a kukori­cát és hogy minél jobban le­szorítsa az árat“ — fejezte he nyilatkozatát az egyiptomi köz- ellátásügyi minisztér. Mint ahogy ebből a nyilat­kozatból is látszik. Tito klikkje, a jugoszláv nép éhínsége ellenére, nemcsak hogy kiszállítja a gabonát, hanem még a tetejébe igen alacsony áron szállítja ki. A litoisták a már Nyugat-Né- metországban meglévő 65.7 millió dollár értékű kereskedelmi szerző­dés mellett egy új. 35 millió dol­láros erfvezményí kötöttek, amely szerint Jugoszlávia azonnal meg­kezdi a gabona és kukorica kiszál. lítását. Élelmiszercikkek szállítása érde­kében — a többi cikkek ni'llett — a títoisták most kereskedelmi tár­gyalásokat folytatnak Francireor- szággal. Ausztriával és Görögor­szággal, Jugoszlávia Francirors-ág- nak — többek között — élel­miszercikkeket is fog szállítani. A londoni rádió jelentése szerint tárgyalások folynak Jugoszlávia és Ausztria között egy 28 millió dollár értékű árucsere szerződés kötés érdekében, s ennek kereté­ben Jugoszlávia főleg mező- gazdasági cikkeket fog ki­szállj tani. it szovjet kolhozok 400 millió rubellel nagyobb összegű köl­csönt kapnak, mint a múlt évben. A Szovjet Mezőgazda- sági Bank 1950-ben csaknem 4 milliárdnyi hitelszámlát nyi­tott a kolhozok számára. En­Ezek a tárgyalások folytatásai an­nak a tárgyalásnak. melyet az osztrák kereskedelmi miniszter folytatott a zágrábi vásár látoga­tása alkalmából. A „France Pres­se" nemrég közölte, hogy megkez­dődtek a kereskedelmi tárgyalások a titoisták és a görög monarcho- fasiszták között és már Jugoszlá­viából cl is küldték azt az 1600 marhából álló szállítmányt, amely egy része annak a szerződésnek, melynek alapján Görögország 20 ezer állatot fog kapni Jugoszláviá­tól. Az. élelmiszereknek a kapitalista országokba való tömeges kiszállttá, sát bizonyítja Lombardo, az olasz kereskedelemügyi miniszter nyilat­kozata is, amelyet a zágrábi vásár megtekintése alkalmából adott. Lombardo kijelentette, hogy Jugo­szlávia és Olaszország között a kereskedelmi viszonyok normalizá­lódtak és „reméli azt, hogy Jugoszlávia ez élelmiszer- kiszállítás tekintetében újból elfoglalja az első he­lyet az olasz piacon.“ A fenti tények arról beszélnek, hogy a titoisták nem törődve a lakosság szükségleteivel és az or­szág gazdasági helyzetével, óriási mennyiségű élelmiszert szállítanak ki és éhínségbe kergetik a jugo­szláv népet. Ami az Amerika „segítségéről" szóló mesét illeti, minden jugo­szláv polgár tudja, hogy az néni j élelmiszerből, nyersanyagokból, j vagy a Jugoszlávia számára szük- j séges génekből áll, hanem fegyve- | rekből. A hős és szabadségszercíö koreai nép gyilkosai a Szovjet­unió és a népi demokráciák elleni, a béke és a szocializmus tábora elleni háború előkészítői, Tito és klikkje segítségé­vel háborút akarnak ki­robbantani Európának ezen a részén. A jugoszláv nép nagy többsége azonban nem hajlandó fe's-abadíJ tója és a szocializmust békésen építő szomszédai ellen fegyvert fogni. És ha mégis kényszerítik, akkor a fasiszta zsarnokok és ame­rikai gazdáik e Jen fordítja a fegy.. vért. nck az összegnek a felét már meg is kapták a kolhozok és elsősorban a mezőgazdaság villamosítására fordították. Hatalmas összegeket biztosí­tottak az építkezések szá­mára is. kölcsönök a szovjet kolhozoknak Idén, az év végéig bezárólag dalműin, egészen az ablakhoz simult. A repülőgép szárnyai alatt láthatók voltak az el­pusztított épületek füstös romjai. Amikor Kresesatik fölött szállt cl a gép, Tutu­csenko belerogyott karosszé- kebe és a párnába fúrta ar­cát. "Vállai megremegtek. Tuluesenkot kórházban he­lyezték el, ahol hamarosan felgyógyult. A hitleristák el­leni harcokban tanúsított hő­siességéért a kormány a Szov­jetunió IIőso címevei tüntette lei. ★ És imo most Kievben él. a Zolotovorots/.kaja utcában la­kik, Dolgozószobájában min­den arra mutat hogy meg­őrizte -szerététét az építészet iránt. Az ablaknál hatalmas rajzeszközökkel felszerelt rajztábla áll. Egy asztalon rajzeszközök, a könyvszekré­nyekben építészeti szakköny­vek. A falakon levő képeken ,,Sz. Tutucsenko” aláirá? ol­vasható. A lakás gazdájának saját müvei. — Uj tervrajzot fejezek be most. — mondotta Szem jón Pavlovié..-, szétteregetve és a táblára helyezve egy rajzot. Tulajdonképen már készen is van. Ez a munkás-lakótelep a Donyec-medencében, Make. jevben fog állni. Amikor ezt a tervet elgondoltam, minde­nekelőtt gondolatban saját magamat képzeltem el a liáz jövendő lakójaként. Képzelet­ben szoba ró 1 -szobára jártam, emelet ről-eineletre, elmenteni az áruházba, a moziba, a ven­déglőbe, sétálgattam a hatal­mas kiterjedésű udvar terén és ellátogattam a gyermek- otthonba. Alaposan megfon­toltam a ház minden részletét, hogy lakói számára a lehető 'egnagyobb kényelmet bizto­sítsam. Es kitűnt még egyél) is, Mu- kajev városa számára — mint általában a Donyee-medencs összes ^városai számára — kü­lönös jelentőséggel bir a szén­por lerakodás elleni küzdelem, Eüst és por piszkitja a háza­kat, A Tutucsenko által ter­vezett összes házak épületeit különleges festésű anyaggal fedik — amelynek felületét híg üvegoldattal vonják be. És az üveg — mint ismeretes — könnyen mosható, Szemjou Pavlovics odalép szobája ablakához. Innen feu­riges kilátás nyiük Kievre. Tutucsenko elgondolkozva >ézi az utcákat, ahol építke­zési munkák folynak. Ezekben nem kis mértékben az ő, Tutucsenko munkája is benne van. Az ő műve a kon­zervatórium és a Krescsatikou lévő főpostahivatal épületé­nek terve. Szemjun Pavlovics nagy lakóházat tervezett és épített fel, helyreállította a város központjában fekvő épületeket és parkokat, kidol- gazta azt a tervet, mely a Nagy Vaszilkovszkij utcát kőrúttá alakítja és viziparkot létesít Truhanov szigetén a Dnyeperen — megalkotta azo­kat a terveket, amelyek alap­ján a. Puskin- és Szvcrdluv 1 Hiúkban nagy házak épülnek, Tutucsenko tervei alaprau ti­zenöt u,j falu épült fel Ukraj­nában, A háború után Tuluescnko volt Komáméban és Cséhszln- •-ókiáhati is, Prágát az ukrán űrsági küldöttség tagjaként 'Fogatta meg. A szocialista Szovjetunióban, ahol legtöbb érték a dolgozó em­ber, a világon nem látott méretet öltött a nehéz munkafolyamatok gépesítése, hogy így megkíméljék a dolgozókat a tőkés rabságban ohs' gyakori korai öregségtől és haláltól. A magasfoku gépesítés nagyban növeli a munka termelékenységét es pontosságát- Marija Szmolikov, a moszkvai Vladimír Iljics-gyár egyik sztahanovista munkásnője olyan gépet kezd, amely egész V'r alkatrész automatikus meg­hajtására alkalmas és sok cmbel munkáját helyettesíti. Annakidején- a Szovjetunióban járt magyar parasztküldöttek nemcsak a hatalmas mezőgazdasági gépeket csodálták meg, hanem a gépállomások berendezéseit. A fenti képen Grigorij Cseresnyev, aítáji traktoros brigádvezető és Nyikoláj Rjapcov, a Kaiinin- kolhoz elnöke rádióösszeköttetésben állnak a gép és traktorahomás igazgatóságával. A szovjet bányákban a kézzel való fejést úgyszólván már ki­küszöbölték. Képünk egy szénkombájnt ábrázol munka közben. A jövendő bányásznemzedéket már a gépekké, való »zenfej» tésr.e oktatják. A moszkvai szénmedencé sztálinogorszki bánya- technikumában a fiuknak cs leányoknak Pjo(r Bárkov. hírneves technikus a lejíőgépről tart előadást­Vasárnap, 1931- jan. 7, II Jugoszláviában uralkodó éhség ellenőr Titóék kiszállítsák az élelmiszeri fiz é'eiíárs szov eí-iecWka

Next

/
Thumbnails
Contents