Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 5. szám

d !„karíkos uíq — lekévé delemI «OISz-veietSséBVálasjtás fapaszlslalsi i 'NAGYPÁT T WnKRiitfhßn :i íhhGyu- \ Hozzátették. hn<.v nv — Még ma felhívom a figyel­mét a vállalatvezetöségnek. hogy ott hátul a rámpán, már ki tutija mióta korhad az esőn az a telje­sen használható teherautó-oldal. Fedett helyre kell azt vinni, hi­szen nagy érték — igy mondja ezt Ingó)a Mihály elvtárs, a gépkocsi- javitó hegesztője. — De mást is Írjanak meg. Azt elvtárs, hogy tegnap délben csaknem felkiáltot­tam a felháborodástól a városban. Déli 11 órakor még minden vil­lany égett. Mennyi szén. villamos- energia megy igy veszendőbe? Ma reggel viszont káromkodtam is. Hat órakor olyan sötétség volt. hogy alig láttam. - amikor az üzembe jöttem. Csak nem sötétben akarja az AVESz megtakarítani az áramot, amit napsütésben el­pazarol? S vájjon takarékosság-e az, ami most következik? A csiszolókő villanymotorján vastag bctükkei áll a felirat: — Csak szemüveggel használd. — Pusztay György elv­társ íegyintve mutat pápaszemc- re: _ Nem keli az nekem, de le Takarékoskodj! — A felhívás bejárta az országot es aki hal­lotta, Ízlelgeti a szót. amíg meg nem érti. Jó, hiszen hallotta nem egyszer, jó anyja is mondogatta: — Fiam, takarékosan, beosztással élj, Úgy leszel ember. — De hát az más volt. Hasított hátú^ disznó, meg fillérből lesz a forint, miegymás. Szóval pénz. amiből ruház- kodni, enni, családot tartani, azaz élni kell. Időközben kiderült, hogy ehhez az asszony kiválóan ért és nincs is a beosztással baj. Most v-zonban nemcsak ezt, többet kér a Párt, az egész ország atyja: Mindennel takarékoskodni. Meglátni mindenben az értéket, amit ed­dig nem vettünk észre, pedig gazdagítja cs erősiti az országot, is aki nem látja meg, azt megtanítani látni. Nem könnyű dolog, de megy, csak tudni kell, hogy « takarékosság — békevédelem. Az Üveggyár udvarán nem va­lami nagy a rend. Deszkák és ge­rendák, de van ott szépecskén vasanyag is, és mindez olt hever a drótkerítés mellett végig. — Nagy részük a Magasépítésié — mondja Büki László elvtárs, az ÜB titkára —, már hónapokkal ezelőtt befejezték az építkezést, de az anyag azóta is itt hever ná­lunk. többszörös sürgetésünkre sem szállították el. — Ez eddig rendben volna. Ám Angyal elv­társ, a szakmaközi bizottság tit- . kára szerint Szpcvák építésvezető azt állítja, hogy az anyag nem a Magasépítésié, Tehát kié? Ezt sür­gősen ki kell deríteni és gondos­kodni az értékes faanyag felhasz­nálásáról. Emlékeztetünk a mi­nisztertanács határozata III. feje­zetének 2. pontjára, amely szi­gorú büntetést helyez kilátásba a pazarlók ellen. ★ — Hányszor marad égve a vil­lany műszak után valamelyik üzemrészben Illés elvtárs? — a kérdés a Vasvázas t)B irodájában hangzott cl és feleletképpen est hallottuk: — Egyszer sem- A te­lepőrök jól ellenőrzik ezt. Szigo­rú kötelességükké tettük- — A további kérdés önként adódott; — Es hányszor oltanak e! a te­lepőrök égve hagyott villanyt? — A válasz a bevezetés után nem vo’t meglepő: — Ez még jóné- hányszor előfordul — A helyes módszer tehát az, hogy ne csak a telepőrök kötelességévé tegyük, hanem szívós nevelő munkával minden dolgozóba ültessük el a minisztertanács határozatát: a vállalatok takarítsák meg a vi­lágítási célokra szolgáló villamos­ét ergia 5 százalékát. S a takaré­kosságot a nagyobb figyelemmel kezdjék. ★ , — No, jöjjön elvtárs, mutatok valamit — szólt és már ment is előre Eles István elvtárs, a Gépjavító V. vállalatvezető helyet­tese. A gépműhelyből kis, üveges ajtó vezet a most épült irodahe­lyiségbe. — Azért építtettük, hogy müszakiaink itt elhelyezve, köze­lebb legyenek a termeléshez — magyarázza. — No de most nem erről van szó. Nézze: négy hónapi munkával elkészült az épület, de hogy? Egy hónappal ezelőtt már át akarta adni a Magasépítési. Nem vettük át. olyan lehetetlen ál­lapotban volt. Akkor nekiálltak megjavítani az uj épületet. Most kész. így: Az egyik ablakrámába össze-vissza törve tették az üve­get, az egyik ajtó üvege „csali* egy irányban hasadt szét. A tex­tilredőnyt — csaknem valameny- nyit •— nem lehet használni. A fal alul vizes, nem jól szigetelték. Mi ez, ha nem pazarlás? Anyaggal, munkával, pénzzel, idővel! is maradnánk a termelésben, ha még a zárt szemüvegre is időt vesztegetnénk — és az apró gör gőket — két ujjával csaknem el­érve a sebesen forgó követ — szorítja a korongra. Szikra me­het a szemébe, lefaraghatja ujját a korong, nem gondol rá, moso­lyog. Fontos, hogy a termelés menjen És Pusztay György elv­társ, élmunkás így pazarol- Azt veszélyezteti, ami a legnagyobb érték a mi államunk számára: testi épségét s ezzel a terme’ést Pedig milyen nagy szükség van rá- Kérdezze meg csak otthon kisfiát, s itt a traktorműhely dől gőzéit! Hasznosítsák minél előbb az egész országban Bognár Lajos újításait Kaptuk az alábbi levelet: A termelés fokozását észsze- rüsitéssel és újítással tudjál:, előre vinni. Dolgozóink közül számosán vannak és egyre többem lesznek, akik a szovjet s stoká. n o v is tá k példáján nagy- értékű újításokat hajtanak végre. Nagykanizsán is van­nak ilyenek és köztük egy. akit csak szükebb munkatár­sai ismernek. Ennek a dolgo­zónak l!) újítása van, amivel a szocializmus építését előbb­re tudnánk vinni országos Vi­szonylatban is. De a rajzok még ott fekszenek asztalán az üzemben. Nem tudom, hogy mi üt a hiba, hogy a sok ér­tékes újítás miért nincs a gya­korlatban, miért nincs az egész országban munkába ál­lítva. Én, mint a Párt egyik funkcionáriusa, kivont fel a Dunántúli Szeszgyár üzemi bizottságának figyelmét> hogy adják át a köznek az újításo­kat, hogy ezen keresztül is előbbre tudjuk vinni ötéves tervünk ügyét, a béke megvé­dését. Az újítót pedig az újí­tásai nyomán eredő megtaka­rításból méltóképen jutalmaz­zák. MÁNYÓ FERENC II. körzeti titkár. Hányó elvtárs levele Bog­nár Lajosról, a Bor- és Gyü- mölesszeszfőzde Várat! tele­pének dolgozójáról szól. Va­lóban igaz az, bogy a vállalat eddig nem becsülte meg kellő­képen Bognár elvtárs rendkí­vül értékes újításait, amelyek közül némelyik^ találmány- számba megy. Viszont az újí­tások nagy részét az üzemben gyakorlatban bevezették és az egyikkel közülük, Bognár elvtárs nem az országos gya­korlat szerinti 85, hanem 95 százalékig főzte ki a szeszt a cefréből Ezzel pontos értéke­lés szerint a bevezetés óta 3 millió 440 ezer forinttal gaz­dagította népgazdaságunkat. — Én már akkor kezdtem újítani, o mikor még nálunk nem fejlődőit 'mozgalommá ez a mozgalom — mondja az újító nem kis büszkeséggel. — Tudok oroszul és rendszeresen had gátlóm azelőtt a szovjet rádiót és igy előbb szereztem tudomást a Szovjetunió Sda- hánov-mozgahnáról és gondol­áim arra, hogy nálunk is le­hetne újítani, ésszerűsíteni. Bognár elvtárs újításaira felfigyelt a szákszervezet és az ő segítségével, készülnek róluk a rajzok és műszaki újítások, amelyeket Széll­el v társ vállalatvezető szerint, amiait elkészültek, folküldik a Tervhivatalhoz és Találmányi hivatalhoz értékelés és hasz­nosítás végett. Ott fognak in­tézkedni az újító megfelelő > liláim ázásáról is. NAGYPALI községben a lesen 17 ifi és 10 felnőtt részt. Németh József felszólalásá­ban. a lazaságokról és a hiányos­ságról beszélt. ugyanakkor emlí­tést tett arról, hogy a helyi párt- szervezetnek még nagyobb támoga­tást kell nyújtania az ifjúság he­lyes nevelése terén, Vinczc Nándor, az újonnan vá­lasztolt titkár édesapja boldogan ajánlotta fel segítségét. -— Öreg fejemmel támogatlak fiaim, mun­kátokban — mondotta sokat jelen­tő mosollyal —, hogy minél be­csületesebb, odaadóbb harcosai le­gyünk legnagyobb kincsünknek, a békének. A DISz-ifjúság a Pártkongresz- szus tiszteletére vállalta, hogy 20 Szabad Nép előfizetőt szerez és a női taglétszámot kettőről nyolcra emeli, valamint az alakulóban lé­vő tszcs szervezésében minden ere­jükkel részlvesznek. ★ A BAKTÜTTŐSI DISz-szervezet vezetőségválasztó gyűlésére kétszá­zan jöttek össze a faluból. Az elö~ készítő munkából kivették részűket a tanácstagok is. A vezetőséged- lasztást összekapcsolták a béke kérdésével és a kongresszusra való munkafelajánlásokkal Ígéretet tet­tek arra. hogy helyes meggyőző munkával a kongresszusig hal leánytagot szerveznek be. Az új vezetőség vállalta a szervezetet, a Párt valódi tartalékcsapatává te­szik az eddigi mulasztások sürgős pótlásával, elméleti képzésük eme­lésével. ★ MURASZEMEN YÉN felajánlot­ták a fiatalok, hogy a Pártkon­gresszusig a község valamennyi fiatalját beszervezik a DISz-be. • gyű- j Hozzátették. bo<*v ezt a munkát vett alapos meggyőzéssel és nem kény­— Eddig négy újításomnak a rajzai, műszaki leírásai ké­szültek, a továbbiak is hamar elkészülnek. Szeretném, ha mindenütt bevezetnék őket, meri itt nálunk gyakorlatban beváltak és tudom, hogy elő­segítenék a minisztertanács határozatának teljesítését az ország minden szeszipari üze- mében és egyéb vállalatánál. Ez volna az én legnagyobb jutalmam. szerrel végzik. Az MNDSz által kezdeményezett népi ellenőrzési csoport tagjai lesznek, éberen őr« ködnek, a nép ellenségeit leleple­zik, A begyűjtést tovább szorgal­mazzák:. * CSATÁRON a DISz-szervezet gyenge. A klerikális reakció még olt lapul, mételyei a fiatalok kő. ott. A kulák Kauzli Gyula plébá­nos kázról-házra járt. hogy ne en­gedjék a gyerekeiket a DISz-bc, mert olt jót nem tanulnak. Ő azon_ bari majd csak elcsavarja a. fiata­lok fejét. Mert úgy telte azelőtt is ám. Előfordult. hogy egyes szülők gyermeküket nem engedték el a DISz -gyűlésre. A fiatalok azután maguk ítélték cl a páter aljas cse­lekedetét. A szülőkkel egyetemben, mert megtudták. hogy bizony a falu közszeretben álló, népszerű fiataljai lellek a vezetők. * ZALABOLDOGb ÁN is megmutat­kozott a klerikális reakció hatása Itt a választáson a három ve­zetőségbe javasolt ifi nem fogadta el a jelölést. Például Hajgató Gás­pár, akit titkárnak jelöltek, kere­ken visszautasította, A másik két jelölt: Vörös Imre. Karakai Mária is hasonlóképpen cselekedtek, akik mindenre hivatkoztak, csak a valóságot nem merték beismerni Uj javaslat után Bogár Piroskát választották titkárnak, aki boldo­gan fogadta a kitüntetést, de ker­té a járási DlSz-bizottságot, hogy feladatai végzésénél támogassa és ígéretet tett arra, hogy munkái át odaadóan, legjobb tudása szerín' fogja végezni. (P, K.j ..Áiadjuk a felesleges anyagokat!“ A zalaegerszegi Útfenntartó dolgozói is takarékossági versenyt indítottak Amióta megjelent a minisz­tertanácsnak a takarékosság­ról szóló határozata, a válla­latoknál, üzemeknél és intéz­ményeknél értekezleteken be­szélik meg annak végrehaj­tási módozatait. A jzalaegerszegi Útfenntar­tó Vállalatnál a dolgozók tel­jes számú bevonásával tar­tották meg ezt - a népgazdasá­gunk szempontjából nagy horderejű értekezletet- A ta­karékos-sági határozat ismer­tetése során Búzás Lajos fő­könyvelő rámutatott, hegy mennyire dontőfontosságu a takarékosság az anyaggazdál­kodás, dologi kiadások és a munkaerőgazdálkodás terén e" mr ránt. Csökkentjük; a gépkocsik üresjáratát A hozzászólásoknál Számold- nyi József anyagbeszerző kü­lönösen az anyaggazdálkodás­nál szükséges takarékosság­ról és tervszerűségről beszélt. Rámutatott, hogy a vállala­ton belül a fűtéssel milyen mértékű megtakarítást érhet­nek el. Beszélt arról is, hogy a gépkocsiknál a minimálisra kell csökkenteni az üresjára­tokat, aztán felhozta, hogy a telepi raktárban talált feles­leges anyagokat —. többekkö- zött a facsavarokat is - át kell adni, ahol azokat hasz­nálni tudják, Lénával Dénes műszaki igazgató a villany, telefon és papírtakarékosságra hívta fel a figyelmet. Ajánlotta, hogy a hídépítésnél használt zsaluzó anyagot a kibontás utáni há­romszori felhasználás helyett négyszer használják. Faanyag megtakarításban szép ered­ményt érhetnek igy ck Fontos cikk az elhasznált autógumi Kincses József felsorolta a nyilvántartásba vett adatokat ; rámutatott, hogy a válla­latnál sok olyan anyag van. imit nem. használnak, viszont máshol ezekre az anyagokra nagy szükség volna, mert a termelés szolgálatába lehetne álUtani. Sürgős felajánlásu­kat- javasolta, Weisz Lászlónó a használt autógumik beszolgáltatásának szükségességéről beszólt, ami a gumigyártásnál országos viszonylatban jelentős. Majd­nem valamennyi dolgozónak volt valami egészséges javas­lata. Határozathozatal Péter József elvtárs, válla­latvezető. hangsúlyozta, hogy a Vállalatnál az elmúlt évben a takarékossági szempontok nem érvényesültek. Ezentúl a gépkocsikat is gazdaságosab­ban használják ki. Az anyag­gal való takarékossághoz szo­rosan hozzátartozik a munka helyes megszervezése is, amit legközelebbi feladatul tűzött ki. Az értekezlet határozatho­zatallal zárult. A vállalaton belül az osztályvezetők a. vál­lalatvezetővel karöltve vállal­ták, hogy anyaggazdálkodási, vonalon, va lamint a munka- erőgazdálkodás tekintetében megvizsgálják a szükséges tennivalókat, az osztályon bé­ből megbíznak egy-egy erre alkalmas dolgozót, aki a napi munkakörben előforduló taka­rékossági lehetőségeket fieve- lemmel kíséri. Fűtés, világí­tás, irodaszer stb- tekintetében gondoskodik arról, hogy a következő hónapban hasonló célokra lényegesen kevesebb ’ égvén a kiadás. A. műszaki osztály a kiuta­zásoknál a dolgozókkal tuda- 1 o s i t j a a z a n y a gtakar ék o s s á g eíéntőségét. A feleslegesen tárolt anyagkészletet az anyaggazdálkodás utján fel fogják ajánlani. A mmíszferfatiács határozata szellemében 6 és télről 2 százalékra csökkenti a selejiet csökkentené, A nagykanizsai Vasöntöde és Gépjavító Vállalatnál az elmúlt évben 6 és fél százalék volt az átlagos sefejt. Ezt az öntödei viszonylatban arány­lag kis selejiet a miniszterta­nács határozatának értelmé­ben a dolgozók tovább csök­kentik ebben az évben Elha­tározták, hogy az első negyed­évbe]! az átlagos seie;jtét nem egybarmadával, hanem több, mint kétharmadával. 2 száza­lékra csökkentik. — Ez a vál­lalás reális és teljesíthető — mondja Ocskay elvtárs, a mű­vezető és ÜB titkár. — Ná­lunk a selejt oka, nem külső, technikai, vagy egyéb hibákban rejlik, hanem abban, hogy ön­tőink, formázóink felelőség tel­jes. gondos, vagy felelőtlen, gondatlan munkát végeznek el. Gondos, tiszta, munkával, megfelelő olvasztással mini­éi malisra lehet selejiet. Az elmúlt évben egyébként sikerült a szénmegtakaritá s- ban is komoly eredményt el­érni, A vas olvasztásához szükséges koksz f eUi a szn ál á st 3 százalékkal csökkentették. Olvasd és terjeszd a Vasárnap. 1951 jan. 7. * Ez csak néhány példa, ami éberségre tanít: meglátni az érté­keket és vigyázni rájuk. De a fontosabb, a még ennél is nagyobb takarékosság ott dől el a munkaiad mellett. S hogy az sikeres lesz-e minden tekintetben, támogatja-e békeharcunkat, az munkás­osztályunk szocialista öntudatának dolga. éhári)

Next

/
Thumbnails
Contents