Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-31 / 25. szám
látogatás egy héthete® gyárban? Zalaegerszeg első nagyüzemében* ahol a dolgozók versennyel készítik elő a Kongresszust Zalaegerszeg' ősrégi megyeszékhely. Volt neki nevezetes vármegyeháza, voltak templomai és voltak főpapjai, de nem volt rendes közlekedési vonala, nem volt ipari1 s így űri-papi terheltségével a többi szerencsésebb megyeszékhely után kullogott. JíiO munkául foglaikoxtaió nagyüzem A felszabadulás utáni időben Pártunk felfigyelt erre a furcsa városra és érvényt akart szerezni nevének: ha megyeszékhely, akkor váljék valóban azzá. Pártunk elgondolását tett követte, A várost először is meg kellett szabadítani terheltségétől, új szellemet önteni belé s kijelölni fejlődésének útját. Megalakult a zalaegerszegi Magasépítési Vállalat, hogy a fejlődő város és környéke részére új épületeket hozzon létre. Gépjavítók és egyéb üzemek létesültek. - Épül a hatalmas ruhagyár. Bár a közlekedés a fővonaltól félreesik, de újabb és újabb járatok beállításával a közlekedés is egyre javuk Január 15-én a város iparosodásának újabb szakaszához érkezett, megalakult a 180 dolgozót foglalkoztató Konfekcióüzem Á. T, Németh Gyula elvtárs, a vállalat vezetője végigvezet bennünket az üzemen, hogy lássuk, milyen az a hely, amellyel a megyeszékhely ismét gazdagodott. Először is a raktárba mentünk, ahol rengeteg anyagot láttunk felhalmozva, hogy minél több, minél szebb és jobb kabátot készítsenek belőle a dolgozóknak. iJgyanís jelenleg kizárólag léli és tavaszi fiúkabátok készülnek. /is ezredik kabát a Pártnak — Az ezredik kabát a múlt héten készült el — mondta Németh elvtárs —. Hálánkat azzal fejez- t ük ki a Párt felé, hogy az ezredik kabátot a megyei pártbizottságnak ajándékoztuk- —- A raktárból a rajzoló- és vágóterembe mentünk. A rajzolásra előkészített szövetet hosszú asztalra terítették ki és színes krétával húzták a vonalakat a megadott méretek szerint. A másik, hasonló asztalon szintén kiterített szövet, mégpe-r dig egymás fölé rakva 24, amire Eztán 25-íknek jött a kirajzolt anyag. Amikor aztán minden elő volt készítve, Hatz Ottó szabó a vertikális oéppel a hosszú anyagot rovidebb darabokra szeletelte, hogy alkalmassá tegye a szalagszabász- géphez való helyezésre, Hatz Ottón látszott, örömmel végzi munkáját, de szavakkal is elmondta, müven boldog, hogy a demokrácia lehetővé tette számára, hogy ezen a vertikális gépen dolgozhat s ennek a szépen induló üzemnek a dolgozója lehet. A szalagszabászgép olyan, mint egy daru. mely a hajók rakományát emeli a partra, persze, azzal a különbséggel, hogy ez a gép nem emel, hanem vág és nem a Dunaparton, hanem az asztalon áll. A kinyúló kar végén borotva- éles kés van, mely a szalagfűrészhez hasonlít. Ha a k'és éle tompul, egy kar előréhúzásával működésbe lép a köszörülő Tiészülék, mely munközben is élesítheti a kést. M un kamódsxcrátad ás és átvétel Pál József főszabász úgy vágja itt a 25 rétü szövetanyagot, mint ahogy a hasábfát vágják a fűré- szclügépnél. Persze, a vágás pontosan a rajz nyomán történik. Pál József Budapestről jött le, hogy az itteni dolgozókat bevezesse a nagyüzemi munkába. — Örömmel jöttem — mondta —, hiszen arról volt szó, hogy a munkamódszeremet kell átadnom• Örülök, hogy az itteni dolgozók megértik a szocialista munka jelentőségét és a munkamódszereket hamar elsajátítják. Ennek most fokozott jelentősége van, minthogy az üzem a pártkongresszusi jé, munkával, .kimagasló teljesítményekkel akarja ünnepelni. A szabászműhelyből a kiszabott anya;* felvonó segítségével a varrodába kerül, ahol 4 szalag áll versenyben egymással. Minden egyes szalagnál 21 ember dolgozik. Varrógépek, gomb és gomblyukvarrók, valamint vasalók képezik a szalagot úgy, hogy a kiszabott, de darabokban lévő szöveíanyag a szalag végére érve, mint teljesen kész ruha kerül a csúszdába, azon át a készruharaktárba, onnan pedig az ország minden részébe, a dolgozókhoz jut. Napi 25> kábái helyeit 30 a Kongresszusért A normál még nem állapították meg náluk. Órabérben dolgoznak, de azért a Kongresszus tiszteletére Pelikán József szalagja Pál Józsefét, Gergői Jenő pedig Olasz László szalagvezetőt hívta ki szocialista tuuilkaversenyrc. Máris elérték, hogy szalagonként a napi előirányzat 25 kabát helyett, 30-at készítenek. — A mi üzemünk tulajdonképpen a készülő ruhagyár alapját képezi — mondta Czakó Mátyás elvtars üzemszervéző, műszaki vezető. — Amikor a gyár elkészül, a mi üzemünk teljes felkészültséggel folytathatja ott munkáját. Az üzem még egészen fiatal. Nincs üzemi bizottság, nincsen pártszervezet, de a munkaverseny már folyik- A dolgozók még csak most ismerkednek össze egymással, de a közös munka, a közös cél máris összekapcsolja őket és boldogan ejtik az üzem nevét így: — „A mi üzemiünk“. Az ü.B rövidesen megalakul. Lesz pártszervezet, sőt MNDSz és DISz-szervezet is és ekkor az egy-- re jobban iparosodó Zalaegerszegen felveszik a versenyt a többi üzemekkel. miami gazdaságait, gépállomások dolgozás — a normarendezésről Állami lazaságaink ás gépállomásaink dolgozói üzemi értekezleteken beszélték meg a normarendezés kérdéseit. Mind több és több dolgozó érti meg az u.i normák bevezetésének fontosságát és indul harcba ezeknek túlteljesítéséért. Az ui normák teljesíthetők Janka Aladár, a türjeí gépállomás traktor istája a következőket mondja. — A régi normák elavultak. Tervszerű munkával a munkafegyelem megszilárdításával messze tul- t-eljesithet.ővé váltak. Többek között ez is hozzájárult ahhoz. hogy gépállomásainkon munkalazaság ütötte fel fejét. A norm arendez ás újabb lendületet ad a munkára, a gépek 100 százalékos kihasználására. a munkaversenyek kiszélesítésére- Az ui norma Äz uj normák bevezetése harci feladat A felsőbagodi gépállomás felkészült a normarendezésre A felsőbagodi gépállomás dolgozói lelkes hangulatú üzemi értekezleten tárgyalták meg a, normarendezés kérdéseit. Az értekezleten sok probléma. hiányosság vetődött fel. A dolgozók nagy érdeklődést tanúsítottak a norma- rendezés .iránt. Kottái Zoltán, a gépállomás helyettes vezetője beszámolójában a hiányosságokról beszelt. Kritikát gyakorolt a gépállomás vezetősége felé -és hangsúlyozta, hogy a hiányosságok fő okozója, a helytelen munkaszervezés volt, Az írj norma a ralink a verseny fellendítője — Hogy tervünket nem tudtuk teljesíteni, ehhez nagymértékben hozzájárult a fegyelem hiánya — mondotta, — A vezetőség nem tett komoly lépéseket a munkafegyelem megjavítása érdekében. Ehhez hozzá járult a helytelen bérezési rendszer, amely a munkaversen y kerékké tőjévé vált, nem ösztönözte dolgozóinkat nagyobb feladatok elvégzésére, tetjesitményük fokozására. Felütötte fejét az egye ulősdi. Egyes trak to r vezetők kihasználták a traktorvezető-helyettest. — Rámutatott arra, hogy az uj normák bevezetése harci feladat. Nem egyszerű fi zctéseniclésről van szó, hanem, az igazságos, szocialista bérezési rendszer bevezetéséről, amely serkenti az élenjárókat és ösztönzi az elmaradókat a munkaverseny kiszélesítésére, fokozott alkalmazására. Klein Zoltán, a gépállomások megyei központjának küldötte a régirend szerű tervek és az újonnan behozott normák közti különbséggel foglalkozott, — A régi rendszerben — mondotta •— a dolgozóknak nem volt meghatározott normálja. Komoly hátrányt szenvedett az első traktoristával szemben a második traktorista és a munlcagépkezelő. Most a traktoristáknak egyenlő a fizetése és a gépkezelő 'lényegesen többet kereshet, mint azelőtt. Sík, középkötött talajon sekély szántó s sül 10 (óra munkaidő alatt öt és fél hold földet kell feszániani. Ha. ezt 100 százalékban teljesitik, heti keresetük 130 forint 50 fillért tesz ki, amelyre minden nap külön fizetik a kezdési dijai, amellyel enov.lt, a heti le- 11 si'[. IC fi fariul. A biztoütolt bér az uj normák bevezetésével lényegesen kedvezőbbé vált, A traktoristák eddigi 80 forint be fvett 96 forintot kapnak, míg a munkagépkezclok fizetése 48 forintról 76 forintra. emelkedett. A múlt évben ha valaki teljesítette tervét, keresete 6000 forint volt. Az itj normák 1.00 szá.zalékos teljesítésével 66íS forintot kereshet. de ha csak 110 százalékot is teljesít, amely jó munkabeosztással elérhető, évi keresete máris 8000 forint fölé emelkedik. A gépállomás dolgozóinak az a feladata, hogy az ipari dolgozók példájára jó munkájukkal, széleskörű mun. ka versennyel indítsanak harcot az uj n orrnak túliéijositésé- re és tegyék ártalmatlanná az ellenséget, Uj normámat 120 százalékra teljesítem Németh Gyula a normarendezés jelentőségét mél látta hozzászólásában, Többek között foglalkozott a takarékossággal és figyelmeztette a traktoristákat, hogy a jövőben ne forduljon elő olyan eset, hogy a hordókat, bennük két-három liter benzint hányva, üresként beadják a raktárba. Hencz István traktorista örömmel fogadta az uj normát, és többek között a következőket mondta, — Most ki mennyit dolgozik, aszerint keres. Voltak komoly hiányosságok, különösen a munka megszervezésénél, amit a jövőben ki kell küszöbölni. Én Ígérem, hogy jobb munkamódszerekkel az v.j normál 120 szúzalékban teljesUem. Pesti Géza traktorista fogadta, hogy egész traktorosbrigádjával együtt 110 százalékban teljesiti a normát. Ezenkívül az üresjárat csökkentésével az üzemanyag fogyasztást 1/5 százalékra leszorítja. — Eddigi eredményeinkért a gépállomás _ megyei központ, jának politikai osztályától kongresszusi vándorzászlót kaptunk, amelyet meg is tartunk magunknak. Erőgépeink, ekéink, tárcsáink, vető gépeink már 100 százalékban ki vannak javítva. így várjuk a tavaszi munkát. Cséplőgépeink 42 százalékban készültek cl, do Ígérjük, hogy a Pártkongresz- szus tiszteletére pár napon belül azok is üzemképes állapotba lesznek helyezve, „Köszönöm a Pártnak, hogy traktori sta lehetek44 Benk-ő Mária, aki nemrégen került a gépállomásra, hogy jó szakmunkássá, traktoristává legyen, hálás köszönetét mond a Pártnak és Rákosi elvtársnák, hogy ezt lehetővé telte számára. — ígérem — mondotta —, hogy mint traktorista lány, mint jó szakmunkás, minden erőmmel harcolok békénk, szabad életünk megvédéséért. Rózsás Sándor traktorista hozzászólásában hangsúlyozta: — Munkámat megjavítom és az uj normát 110 százalékban teljesítem. Majd Gödé Ferenc brigádvezető tett felajánlást brigádja nevében, hogy a békénkért folyó harchoz, az uj normák 120 százalékos teljesítésével járulnak hozzá. Még számos hozzászólás után az üzemi értekezlet az Inter- naeionálé eléneklésével éri véget. Míkekarácsonyfán 3Í5, Zalaíárookoo 224°|0-ra telíesifeüék a toiásszáliításl szerződés! Zalatárnokou jól folyik a felvilágosító munka, aminek egyik eredménye az, hogy 224 százalékra teljesítették to j ásszal litási szerződéskötési előirányzta tukat A dolgozó parasztok egyéni példamutatással agitálnak, ilyen Jakab Péter 5 holdas dolgozó paraszt, aki 2000 darab tojásra, Horváth Káro-y 0 holds.? ugyancsak 2000 darab, Cigány István 4 holdas uj- uazda 1500 tojásra kötött- szerződést. És lehetne még sorolni így tovább. A mikekarácsonyfai dolgozó pa .Szerda. 1951, jatt. 21 5 raszlok is megértették ennek jelentőségét, meri előirányzatukat 315 százalékra teljesittékEGY HÓNAPPAL ELŐBB FEJEZI BE TERVÉT A KEHIDAI ÁLLAMI GAZDASÁG A kehidai állami tangazdaság dolgozói a Kongresszus liszte’eté. re felajánlást tekék. Vállalták, hogy a munkaverseny kampány szerűségét megszüntetik, a munkafegyelmet megszilárdítják és az évi ütemtervüket 1 hónappal előbb befejezik. Harcot folytatnak a oöillkai és .szakmai előadások hallgatóinak lemorzsolódása eljen, ezzel elősegítik a munka jobb. szervezéséigondolkodóvá tesz bennünket munka közben, hogy újításainkkal és jobb munkamódszereinkkel túl telj esifsük. Szabó Vilmos, az üzemi DISz Szervezet propagandistája alaposán áttanulmányozta az uj normákat. Az ipari dolgozók példát mutattak nekünk — A ipari dolgozóknál — mondotta — a normarendezés alkalmával az ellenség, a jobboldali szociáldemokraták igyekeztek elégedetlenséget szítani. De üzemeink dolgozói könyörtelenül szétrombolnák az ellenség hangját. Egymásután teljesítették túl uj normájuké (-. \ jiriöíieai ás niegáSSjjuk helyünket Németh József, a növénytermesztési brigád vezetője is elmondja tapasztalatait. - Ha az uj normákat nem hozzuk be. ez a munkánkban komoly visszaesést jelentene. Deli Sándor és Raboczki János például dugványrépa ültetésben 400 százalékos eredményt ért cl. De a többiek is megerőltetés nélkül elérték a 200 százalékot. A műtrágya szénásnál is sokszor előfordul a 400 százalékos teljesítmény. Azok •a dolgozók, akik eddig becsülettel végeztek munkájukat, a jövőben is megállják helyüket és munkájukkal bebizonyítják az uj normák helyességét. A senki ut-a csatornái kér Zalaegerszegi dolgozók, láttátok-e már a. Jang-Cc-Kiang- otl Dehogy láttátok. Messze van az ide. Ottan zug sárga- sJnü árja a nagy kínai síkságon és sárga színét a lösztől kapja. melyei hossza, utján magába szedett. No de közeled is tudunk mutatni Sárgafolyót, vagyis egy hozzá hasonló dolgot. Nem is kell mész- szire fáradni, csak a Temető- utcáig. Ugyanis innen ágazik ki az a mostanában elkészült ut, amely egyelőre senkié. A Beruházási. Vállalat beruházott. az Ij tfenntartó Vállalat épített, az utat pedig, ami az Útfenntartó szerint elkészüli, a tanács szerint nem készült el, még nem vélte át senki. Ezt a. 1 ént vázolt utat hason- />tjuk a Jciny-t■ c-Kicinfj-~hoz és a hasonlat szerintünk találó> is, mert ha ezen az utón végigmegyiink. nemcsak a cipőnk, hanem a. nadrágunk is térdig sárga, lesz a; sártól. Ha Csácsbozsokon esik az eső, ezen az utón már folyik • a sűrű, sárga sár. Ha egy autó vegigdúbörög a sárga, ár felett, a járókelők rémülten menekülnek. Pedig jelentős forgalom bonyolódik le ezen a sárga, folyékony utón, hisz a ruhagyári dolgozóknak is ezen kell men- niök, hogy munkahelyüket elérjék. Még az a szerencse, hogy az útnak, illetve a sárnak van feneke, még pedig kemény köböl. Épp ez mutat rá arra, hogy az ut jó is lehetne. De ha lehetne jó is, akkor miért rossz? A. választ az Útfenntartó Vállalni tudná legjobban nicaadni. de minthogy némileg mi is értünk hozzá, elmondjuk, miért rossz ez az ut. Laikus megállapításunk: A padka, magasabb, mint az ut közepe. Ha a. padka, alacso- nyabb volna, akkor sem tudná a viz, hogy hová folyjon, mert nincs sem árok. sem csatorna. Tehát mi a teendő? Az ut két oldalán csatornát építeni addig. amíg néhány cgerszegl dolgokért cl nem nyel a sárga folyam. (t)
