Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-28 / 23. szám
EGY KIS 'TERMÉSZETTUDOMÁNY J A világ, amelyben élünk A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a miniszterhelyettesekről. A törvényerejű rendelet értelmében az államtitkári és a minisztériumi csoportfőnöki állások megszűnnek. Ahol a jogszabályok és egyéb rendelkezések államtitkárról, csoportfőnökről lesznek említést, helyettük mindenütt miniszterhelyettest kell érteni. A minisztériumokban működő - miniszterhelyettesek egyike a mi* niszter első helyettese, aki a, mi* niszter tennivalóit látja el annak akadályoztatása esetében. A miniszterhelyettesek jogkörét a miniszter határozza meg. A miniszter, helyetteseket a minisztertanács javaslatára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevezi ki. Kinevezték a miniszterhelyetteseket A Népköztársaság Elnöki tanácsa a külügynvnisztériumba a miniszter első helye’lesévé Béréi Andort, a bHiigyminisztémimba a mint.safer első helye!';-;-.vévé Veres Józsefei, nnnisz'erh;-ly : Ltessé Szabó Jánost, a honvédelmi minisztériumba a miniszter első hely éltesévé Nógrádi Sándor, miriiszterhe- 1 vértes ékké: Szabó Istvánt és Janza Károlyt, a pénzügymiaisztériumba a mi- niszbr első helyettesiévé dr. An- los István’, miniszterbe!yeltjssé Polónyi Szűcs Lajos!, az igaza ágügymlnisziériumba a miniszter első helyettesévé dr. Décsi Gyuláb a kohó és gépipari Jninisz.’éri- nnilj.i a niiiiNz! r első h:ive!'í- sévé Cs-igö János:. mini-z'er- hclve"esekké Korrj-1 hv , László! és Fock Jenői, a bánya, és energiaügyi minisztériumba a minis/.': r első h?- lyr' csővé Ilavrán Istvánt, mini sz'crh-he les ;-kké Baracska Imre' és Tihanyi Alajost, a könnyűipari minisztériumba a miniszter első helyettesévé A.|lai Miklóst, miniszterhelye'le- ? ékké Nagy Józsefnél és Földi László1, a l'öídmiiv.'léiügvr miniszréri- umha a mi.!iszt?r Cső helyei lese vé Kérész les Mihály’., mhmz'ar- helyc'tesvkké Erdei Mihályt és Márczis Antal:, a iKUtke; ninvisz eriumba a miniszter első hely? e- . sévé Háy Lászlói, mimszterhe- lye'-;ssé Császár Jánost, a belkereskedelmi minisztéri- mnba a miniszter első helyűt esé- : vé Gondos Istvánt, miniszterbe-1 lycttesekké Tausz Jánost, Bujlás M'hályt és Szrmelka Ernő:, • t az élelmezési minlsz'ériumba a ; miniszter első lislyrttesévé Kovács j Imrét, nilnisz!srhelyettesekké Al* tóműre Ivánt. Petőházi Sándort, lasnádi Sándort és Szász Fa-, rendiét, az építésügyi m’nisztériumbu al minisz.er első helyettesévé Szij- járíó Lajost, rniniszserhelyetL- i sekké Bru!Ivó Jánosi, Kökény Mihályi és Trau maiin Rezsőt. a közlekedés- és postaügyi mi. n tsz: éráimba a miuiszl.r első helyettesévé Prieszol Józsefet, miniszterhely A'. ;s;kké Katona Antalt és Földvári Lászlói, a népművelési minisztériumba a min’sz'.er első helyettesévé ■ dr, Jáiossi F•rence.t. minisz'erhe- I vet leseknek Mihályíi'y Ernőt és Erdei Sándort, a vallás- és közokíalásiigvi mi. niízlériumha a minVztcr első helyettesévé dr. Jóboru Magda:, miniszlerhelys 1 lessé Kovács Józsefe1, az egészségügyi minisztériumba a miniszter első helyallescvé Simon Lajos:, minészl :rh?lye'Ls- sé dr. Doíoschall Frigyest kinevezi e. Háromemeletes korszerű readelöíalézet létesül Dunapeafelén A SZOVJETUNIÓ nemcsak a kizsákmányolástól szabadított meg bennünket, hanem feltárta a világ megismerésének útját, megnyitotta a dolgozók előtt az iskolák kapuit, hogy megismerhessük a világot, a természetet, lássuk az élet fejlődését, a fejlődés törvényszerűségét, A régi uralkodó osztályoknak az volt az érdekük. hogy uralmuk biztosítására minél nagyobb tudatlanságban és félelemben tartsák a dolgozókat. Nekünk az az érdekünk, hogy minél többet és alaposabban tudjunk a világról, a természetről, annak törvényeiről. Mi a Szovjetúnió példája nyomán a természetet a dolgozók jólétének szolgálatába akarjuk állítani. Hogy minél jobban szolgálhassa a természet a dolgozók érdekeit, a tudomány segítségével megváltoztatjuk! A TERMÉSZET MEGVÁLTOZTATÁSÁNAK, átalakításának nagy tervei a Szovjetunióban a Davidov- terv, a hatalmas új öntözömüvek, erőművek, mind a dolgozók jólétét, a kommunizmus építésének ügyét szolgálják. De hogy a természetet saját céljaink szolgálatába állíthassuk, ahhoz ismernünk kell a világot, a természetet, annak törvényeit. Csak öntudatos, a babonáktól, tévhitektől mentes, müveit dolgozókkal tudjuk megépíteni boldogabb társadalmunkat. A felszabadult ember nyugodt szemmel, tudományosan kell, hogy vizsgálja a világot. Csak így tudja annak erőit, törvényeit a magacéljaira, hasznára, boldogulására felhasználni. Az öntudatos ember vizsgálata azonban csak akkor lesz pontos, tudományos, ha nemcsak a ma világát nézi, hanem fejlődésében, kialakulásában vizsgálja meg a természetei. Nyilvánvaló, hogy a világ, amelyben élünk, a fejlődés hosszú szakaszán keresztül alakult olyanná, amilyen ma- Az ásatások, a különböző kőzetek azt bizonyítják, hogy földünk is hatalmas változásokon, fejlődésen ment keresztül. Eltűntek a tengerek, új hegyek alakultak ki, a föld belsejében működő erők szakadatlanul változtatták. DE A MI FÖLDÜNK csak egy kis része a végtelen világmindenségnek. Mint egy hatalmas golyó forog és kering a Nap körül. De nem külön világ a Nap, mert megtalálhatjuk rajta mindazokat az anyagokat, melyek a földet alkotják, persze gázállapotban, mert a nap felületén 6000 C° hőmérséklet uralkodik. A Naphoz képest Földünk bizony kicsi égitest. Ha Földünket egy szem búzának képzeljük, akkor a Nap egy véka búzának felelne meg. De Földünk nem egyedül kering a Nap körül, még rajta kívül S bolygó járja a maga pályáját. A Naphoz legközelebb 58 millió kilométer távolságban rója pályáját a Merkúr. Mivel aránylag közel van a Naphoz, nagy a meleg ezen az égitesten 300—400 C, mely kizár itt minden életet. A Vénuszon, a következő bolygón 100 C° a hőmérséklet, ievegőréteg is van rajta, úgy hogv bizonyos életet feltételezhetünk ezen a bolygón. A Vénusz után Földünk következik 150 millió kilométer távolságban a Naptól. Földünk körül még egy Hold is kering, melyet távcsővel már pontosan megvizsgálhatunk, de sem vizet, sem levegőt nem találunk rajta. Annál kevésbbé van rajta nevető emberi arc, vagy favágó, amit a babonás emberek látni vélnek. NAPRENDSZERÜNK következő és legérdekesebb bolygója a Mars, tnelyet mesebeli lényekkel „Marslakókkal“ népesítettek be a babonás emberek, akik még a csatorna- rendszerüket is pontosan látni vélték. A Marson alacsonyabb a hőmérséklet, kevés a levegő, kevés a víz, így csak a fejlődés alacsony fokán lévő lények, zuzmókhoz, mohához hasonló egyszerű növények élhetnek. A Marsot elhagyva, mint távolabb a Naptól, egyre hidegebb tájakra érkezünk. A Jupiteren 150 C(> a hideg, a millió és millió apró holdacskából gyűrűt képező Satur- nuson még ennél is nagyobb a hideg. A három utolsó bolygóra: Uranu -ra. Neptunusr j és Plútóra már alig-alig jut egy kis meleg a Napból. A bolygók között még kő és vas- darabok, egész kis égitestek száguldanak, melyek ha a Földhöz közelebb érnek, a súrlódástól feltüzesednek. Ilyenkor az emberek azt mondják: „lehullott égy csillag". Pedig ha ezek a meteorok a Föld területére hullanak, kisebb-nagyobb darabban megtalálhatók. Az emberi tudatlanság és babo- naság számos hiedelmet fűz hozzájuk, mint az üstököshöz is. A régi uralkodó osztályok az üstökös közeledését isten büntetésének hirdették. Bűnbánatra hívták fel az embereket, a világ végét prédikálták, vagyonukat felajánlatták az egyháznak. Pedig nagyon jól tudták, hogy az üstökös veszélytelen számukra, mégis valótlanságot hirdettek azért, hogy jó hasznot húzzanak belőle. AZ IMPERIALISTÁK a háborúk okát például az üstökösök megjelenésével magyarázták. Mi tudjuk, hogy a háború oka: a lökések véres mohósága, a haszonért, a gazdasági válságból való kilábolás módja. Ha csillagos tiszta éjjel vizsgáljuk az eget, láthatjuk, hogy Napunk nem az egyetlen izzó, világító gázgömb a világmindenségben. A távoli gyengefényű csillagok, mind óriási távolságban lévő napok. ahonnan a fény több évig száguld, míg hozzánk ér. így is mérjük ezeknek a távolságát. A világmindenség milliárd és milliárd naprendszerből és számokban szinte kifejezhetetlen csillagok bői áll. Azonos mozgásúak, anyaguk is azonos. Mozgásukat nem szellemi lények, hanem jól ismert természeti törvények irányítják. A világmindenség végtelen, nincs kezdete és nincs vége. Nincs középe, de nincs széle sem. nincs egy nyugalomban lévő pontja. Minden mozog, minden változik, fejlődik! Hatalmas porfelhőkből, alaktalan gázködökből csillagok és csillag- csoportok alakulnak. A szovjet tudósok kimutatták, hogy ma is vannak csillagkelelkezések és robbanás útján csillagpusztulásck. Csillagok tehát keletkeznek, fejlődnek és elpusztulnak. NEMCSAK FÖLDÜNK változik tehát, hanem fejlődik, változik az egész anyagi világ. S ebben a végtelen világban az ember valóban kicsinynek látszik. Gyakran halljuk szószékről, hogy porszem vagyunk. Semmik, akiket egy szellemi erő akarata pofoz jobbra-balra. Hát nem így van! Emberek vagyunk, de nem gyenge játékszere a természet erőinek, hanem olyan emberek, akik behatolnak és mind lobban behatolnak a rejtelmesnek hitt távlatokba, akik megismerik az anyag mozgását, fejlődését, annak törvényeit és fel is használják ismereteiket. Felhasználjuk arra, hogy a természetet saját jövőnk, szocialista társadalmunk építése, szebb életünk kialakítása szolgálatába állítsuk ! Az olasz halóságok szabadonbocsáíotlak 143 fasisztát Az olasz igazságüg'yminisz- lérium szerint 1950-ben 143 olyan fasisztát bocsátottak szabadon büntetésük letöltése előtt, akiket mint náci együttműködőket ítéltek el. zik1’. O'Flynn, aki hosszú időn ál harcoll Napoleon hadseregében, i'él Európád végigrabol!a a ,,kis korzikai'1 csapataival, s hazájába haza: ér ve azí meséli szerelmének, hogy ha dobszó fegyverbe szólií, csak azt kérdeni meg: mk fizetnek“. Ezek a filmek cinikus őszinteséggel rajzolják meg azoka! a lényekéi, akiknek egyre megy: görög partizánokat gyilkolnak-1; halomra, vagy koreai nőké, gya. iáznak-e meg. „Műfajuk,at“’ tekintve különfélék ezek a filmek, de ami az amerikai katona .jellemzésé! illeti, úgy hasonlítanak egymáshoz, mint egyik (ojás a másikhoz. A hollywoodi filmesek ezt a kutona-lipusi eszményképpé magasztosilo'jták fel. A ..hősnek““ tökéletesen egyre megy, hogy kiér! harcol és ki ellen. A cél világos: beleverni a közönség — és a leendő katonák — fejébe azt a írnia ml, hogy a zsoldosokat bőségesen ■etetik, jól fizetik — és egyébről nein is keli tudniuk. A fasizmus elleni felszabadító háború magasztos eszméinek nnghamisi'ására különösen éles példa szolgálta. Harry Blown .Sélu a napsütés!) n" cimü könv ve és a helök készül' film. a cselekmény az olasz íróit egyik jelentéktelen részlegére Az ötéves terv második évé- j ben az egészségügyi minisztérium Dunapenfclén korszerűen felszerelt rendelőintézetet létesít. A föbbmillió forintos költséggel épülő intézet biztosítja, hogy a Dunai Vasmű dolgozóit betegség eSetépáz orvostudomány legújabb 1 vívmányai alapján gyógyithas- jj sák. Az egészségügyi min’.sz- I tórium az építkezés terveit 1 már jóváhagyta, s az építés- I ügyi minisztérium hozzájárni- f lása után rövidesen meglesz- | ciödik Magyarország egyik jj legkorszerűbb rendelőinté/.c- \ tének építéSe. Az erőszak és gyilkolás iskolája A világ egyelkn országában, sö; még Amerikában s;-m szüleiünk az embere,c erőszakoskodó g:izeiub;r;knsk, geng.’knek hóhéroknak. Erre Amerikában icvsiik őket. Erre a „nevelési célra’“ szolgálnak a különleges iskolák, ahol többek közöl u baktériumháboru „művész.'!/'- koloradóhogarak !e- dobásá. békés népek gyilkolását, kórházak, iskolák bombázásai, nz áldozatok bálidról való megiániadúsá limit ják az ilyen célokra 1: i válogatod embereknek. De a sajtón, rádión, színházon kivid, aim..Ive-! az. amerikai reakció ugyani ly;'! „neve. !csr‘ célzattal mozgósít, leghatékonyabban működik az aine- r:kai fihnpropaganda központja: Hollywood. A háborús gyújtogat óknak alázatos. ■Ívűden és mindenre kész ágyalöit.dékr van szükségük. Az „előnevelést“ Hollywood filmjei : r'.-zenien elvégezték inár az dinül! évek során. A .orcái agresszió résztvevőibe,, a koruii halálláborok rnegsz: rvv- zőihe ij-sz.íésül — vagy ha jobbal mlszik: buzdításul — már Vasárnap, 1951. jan. 28. régen beoltották a „sárga veszedelem’“ és a „vöt'-ös VcSzed-2-Iem“ állítólagos „réméi““. XJ oliywood annak ' de jón egész, filmsorozatot készi- jeti Sax Bonnr nevű író regényeiből. E regények „hőse“ Fu Man-C.su“ egy titokzatos kínai szadista, aki veszettül gyűlöli -a fehér fajt és ki akarja puszti- !an: a föld sziliéről. Természe- :s, hogy ez. a filmsorozat egész, bárgyuságában arra szolgált, hogy sziisa a gyűlöletet Kína és a ki.iai né)} elJin. Számos ilyen módon preparál l film mesél a könnyű kalandot kergető katonák kalandjairól a nagyvilágban. Ezek a filmek nyiltan propagálják a bérgyilkos f lozófiáját, az erőszak és fosztogatás kul/uszát, amit a második világháború ói a az erre neveit amerikai katonák Koreába.!, Európában és mindenfelé, ahová az amerikai imperializmus s rege'vei eljutottak, a gyakorlatba ültetlek át. [3 uniósán 'ilynnfaj'a „hős“ az *- 1919-be ! készbet'! , 0'Flynn“ dinit film kalandora. Ez a film a MN. század ekjén játszódik. O'Flynn számára — sajá' 'szavai szerint •— ./.ökéíeteson egvre megy. hogy harcol és szeret; vagy akár csak nyugodtan léhkkorhitozódik és mindössze egyetlen napol ölel fel, amelyen az amerikaiak valamilyen apróbb hadművelete, hajtó.lak végre. A forgatókönyv iröi ügyel’;k arra. hogy elkerüljenek mindent, ami megmagyarázná az elmúlt háború valódi okait és azokat a célokat, amiket a háborúba a követtek a harcoló felek. A néző azzal az érzéssel hagyja ; 1 a mozit, hogy a háború mindössze „sé a a napsü'csben“’, nem Veszélye?, (le annál jövedelmezőbb. A kálónál jól megfizetik, és nem az. ő dolga azon törni a fejét, hogy mire való az egész. TsmereL-s, hogy az amerikai *• hadseregnek nem valami lágy a harcképességc. Könnyű írre magvaráz-atol találni. Sírni Íven hadsereg se volt harcképes. amelynek kálónál! „lands- kn/ch.id zsoldos szellem töltötte el. Ezt maga az amerikai lör- énelcm is igazolja. Washington rosszul kiképző'. I. hiányosan fed- L:g\\(TZ 'l csapatai szét Lídiák verni a ííiggiüle aségi háború idején az angol zsoldos s. regeket. Az amerikai 'katona akkor Tufa, hoo’v miért harcol. Mos zi nem lehet elmondani róla. A Wnll-Sfrtmt a miszticizmus •em hagyja ki a re idHésre gyár ott tilrnek recep'iehö!. F.zl példázza ti „Névsz: rin!: Jod“ cimü film. atndy egy pilóta le.kánéi sorsú' irja 1:. aki repülőbalesa-t áldozn a 1 ?tt. A cselekmény folyamán a iézó megismrrkcdik u „lulvilági“' főhadiszállás vezérkarának egész tevék mységével. Ez: a „Névszerinti joe““ cimü lelkit fíle'.lesM odaát a „tulvilágon“ egy fia al pilóta msllé vézényli ik, aki — miulá li fogalma. sincs r:pülögé[)c sz.;n: iéfvz:tén:k ilyen láthatatlan nr?; gnövekedó. sérül — ka'o.iás kitai ássa 1 udvárd Joe özvegyén::k. Jo:f „túla ilági feleit es íi“’ kényes h*lyzybí hozlák még síron túl is. Mit leint szegény féltékeny ..lelek'“? Egy darabig ingadozik, hogv telj:H's?-e az „égi paran- o;“, vagy számoljon I. földi ellenfelével, vágülis a zsoldos kötelességtudás győz btnne meg é'erikus állapotában is.. M ásvilági Llk.k segítsége és la.iác.ai: ezzel próbálnak — jobb hijján — harci sziliemet V; rni a háborús gyújtogatok hollywoodi segi'ő'.ái’sai az a-•erikái ka'ouália. Semmi kétség, hogy e.z-k az eröl.szüesek épp olyan vigasz.'Man ;redmo- nyekkéi fognak járni, mint gazdáiknak azok a próbálkozásai, amelyrk'kíl a világuralomra törő ■amerikai imperializmus valódi 'céljai fe 1Ö1 a nóp -ke: meg :ó.-u ják téveszteni, (Ci. Artirin gikfcébél.) Törvényerejű rendelet a miniszterhelyettesekről
