Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-27 / 22. szám

Kimagasló eredmények a kongresszusi verseny frontján Az uj normák túlteljesítéséért indulnak harcba az andráshidai állami gazdaság dolgozói AZ MDF ZALAHE6YEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VII. évtolyam 22. szám. Kra 50 fillér 1951. január 27. Szombat A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közlése a Szovjetunió 1950, évi népgazdaságfeilesztési állami terve teljesítésének eredményeiről Moszkva. TASzSz. Az ipar, a mezőgazdaság és a közleke­dés fejlődését, a beruházáso­kat, az áruforgalom növelését és a nép anyagi és kulturális életszinvonalának emelését 3950 évben a következő adatok jellemzik. 1. A termelési terv teljesítése az iparban Az 1950-es évben az ipar össz­termelés! tervét 102 százalék­ban teljesítette. Az ipari össz. termelési tervet 1950-ben: a vaskohászati minisztérium 101 szénipari minisztérium 100.8 kőo ajiprri minisztérium 101 vil amcserőművek miniszté riuma 102 vegyipari minisztérium 105 n éhézgépgyá r * ás i mi nisz t c- rium 104 autó- és traktoripari minisz­térium 102 izerszámgcpgyártási minisz­térium 102 merőgazdasági gépgyártási minisztérium 100.1 a Szovjetunió építőanyag iipaj-i minisztériuma 104 a Szovjetunió könnyűipari minisztériuma 104 d Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma 103 a zov.ietunió filmügyi mi­nisztériuma ipari válla­latai no százu 1 ókban teljesítette. Az 1950-es esztendőben je­lentékeny mennyiségű szenet, kőolajat, benzint, petróleumot, villamosenergiát, vasércet, színesfémet, lokomobüt, die­selmotort, teher és személy- gépkocsit, golyóscsapágyát, önműködő darut, nagyteljesít­ményű kotrógépet, nagy és nehéz szerszámgépet, faültető- gépet, lenarátó kombájnt, kan- esukot. cementet, ablaküveget, gramofont, varrógépet, órát, f é n y képezőgé p e t, gyapotot, Imi- és selyemszövetet, húst, kolbászfélét, cukrot, cukrásza­ti készítményt, konzervet, teát, szeszt, cigarettát, szap­pant, pezsgőt és sok más ipari lei műket termeltek terven fe­lül. Vz évi össztermelési tervet 1í 'jesitették és túlteljesítették. Ugyanakkor egyes miniszté­riumok egyes termékfajtákból nem teljesítették a tervet, 1950-ben javult az ipari ter­mékek minősége. Jelen téke- nven megnövekedett azoknak az ipari és élelmicikkeknek termelése, amelyek iránt a la­kosság részéről nagy kereslet Ill'll r;t úo/’k. Az állami tervben az ipari ter­melés választékát és minőségét il­letően megállapított feladatokat azonban az iparnak nem valameny- nyi ágazatában teljesítették 100 százalékig. így például a vaskohá­szati minisztérium nem teljesítetté a tervfeladatot egyes vas. és acél- fajták termelése terén. 2. Az ipari termelés növekedése A legfontosabb ip-arí termékek termelése 1950-ben 1949-hez viizo­nyitva a következőképpen változott még: az 1950-es év termelése az 1949. évi termelés százalékában ki­fejezve: nyersvas 117 acél 117 szén 111 kőolaj 113 benzin 117 vii amosenergs'a 11G fővasuti villamosmozclony 121 teherautó , 130 személy? ufó 141 autóbusz 113 motorkerékpár 134 ekszkavátor 128 önműködő daru 112 szövőgép 126 traktor 123 arató-cséplőgép 159 traktorvontatásu eke 147 traktorvon,látású mezőgép 185 traktorvontatásu kultivátor 167 műtrágya lln cement 126 tégla 124 előregyártóit ház 119 rádió 122 óra 127 fényképezőgép 156 gyapotszövet 108 gyapjúszövet 103 bőrlábbeli 124 gumüábbeli 118 hús 135 állati eredetű zsír 107 cukor 123 A Szovjetunió egész iparának össztermelése 1950-ben 1949-hez viszonyítva 23 százalékkal emelke­dett. 1950-ben tovább javult az ipari felszerelés kihasználása, A vasko­hászati minisztérium üzemeiben a Martin-kemencék alapterületének négyzetmétere után számított acél­termelés megnövekedett. Az elmúlt évben bányakombáj- nokat nagyobb arányban használ­tak a szénipari minisztérium üze­meiben és a bányakombájnok ter­melékenysége növekedett, A villa­moserőművek minisztériumának üzemeiben csökkent az egységnyi villamosenergia előállítására fordí­tott fűtőanyag. Jobb hatásfokkal használták ki a Szovjetunió építő­anyagipari minisztériumának üze­meiben a cement- és téglagyártás felszereléseit is. 1950-ben az ipar gazdaságosabban használta fel a nyersanyagot, fűtő­anyagot, víllamosenergiát. csökkent az anyagveszteség és a hulladék, nö­vekedett a munka termelékenysége, a forgóalap forgási sebessége gyor­sult. Az önköltségcsökkentés 1950- évi tervét az ipari termelésben tel­jesítették. Az ipari termelés ön­költségének csökkentése összéha- son itó árakban kifejezve körül­belül 6 százalék, Az ipar és a köz­lekedés fejlesztésében 1949-ben el­ért sikerek, a munka termelékeny­ségének növelése, a termelési költ­ségek csökkenése eredményekép­pen a kormány 1950 január 1-én csökkentette a fémek, gépek fel- szerelési tárgyak, vegyianyagok, építőanyagok, fa és a papír árát, ugyancsak csökkentette a villamos- energia és a vasúti teherszállítás tarifáját is. Az önköltség további csökkentése lehetővé tette', hogy az építési költségek leszállítása céljá­ból 1950 július 1-én tovább csök­kentsék az anyagok és felszerelési tárgyak árát, a szállítási díjakat. 3. Az uj technika fokozott alkalmazása a népgazdaságban 1950-ben a megállapított tervnek megfelelően a népgazdaság vala­mennyi ágazatában az új technika fokozott alkalmazása terén komoly sikerekét értek el. A hazai ipar több mint 400 njtipusu és márkájú nagy ter­melékenységű gépet és beren­dezést gyártott. A hatalmas vizierőtelepek és nagy csatornák építésének céljaira a szón és egyéb bá­nyaipar további gépesítésének céljára hatalmas, nagy terme­lékenységű egy és többmeritő- kanalas ekszkavátort és ta- lajgyalut, ujtipusu szénkom­bájnokat. uj szén és kőze&a- kodógépeket gyártottak. Az automobiliparban meg­kezdték az uj, kényelmes, hat- üléses „ZIM” személyautók és az uj ,,ZISZ-155” autóbuszok gyártását, Uj mezőgazdasági gépeket készítettek. Ezek lehetővé te­szik, a gabonafélék, ipari és kertinövéuyek vetésének és aratásának még fokozottabb gépesítését- Az uj gépek kö- :ött vannak nagytermelékeny- ségii gabonakombájnok és há­romsoros répaszedőkombáj­nok, Uj berendezéseket gyárta­nak a termelési folyamatok el­lenőrzésének és szabályozásá­nak automatizálására, tudo­mányos kutatómunkák végzé­sére, 1950-ben jelentékeny mun­kát végeztek a sok és nehéz testi munkát igénylő munká­latok gépesítése terén. A széniparban befejeződött a réselésnek, a fejtésnek, ra­kodásnak és a szén földalatti száílifájának gépesítése. A szén rakodásának gépesítése 1949-hez viszonyítva két és fél­szeresére fokozódott. A szénrako­dás azonban még mindig nincs eléggé gépesítve. Fokozódott a föld és betonmun­kák gépesítése az építkezéseknél, a be- és kirakodómunkák terén, a vasúti és vízi szállításnál. A vas­kohászatban tovább tökéletesítet­ték a nyersvas és acéltermelést. A bánya- és széniparban mo­dern géptípusok alkalmazásával haladottabb módszereket vezettek be az érc és a szén kitermelésére, dúsítására. A gépgyártásban tovább fejlesz­tették az öntés és kovácsolás, pré­selés, a fémfeldolgozás, a hő se­gítségével történő és hegesztéses munkálatok új technológiai folya­matait. 1950-ben a gápgyártásban mun­kálatok folytak az önműködő és íutószalagos termelés további be­vezetésére és jelentékenyen kiszé­lesítették a műszerek alkalmazá­sát a technológiai folyamatok me­netének ellenőrzésére. A kohászati iparban kiszélesítet­ték a nagyolvasztók és Martin­kemencék folyamatai ellenőrzésé­nek automatizálását. A könnyűiparban új, magas ter­melékenységű gépeket és önműkö­dő szövőgépeket rendszeresítettek. 1950-ben növekedett a munká­sok, mérnökök és technikusok ta­lálmányainak és újításainak szá­ma, Az 1950-ben csupán az ipari üzemekben bevezetett találmányok és újítások száma több mint hat­százezer. 4. Mezőgazdaság 1950-ben uj sikerek születtek a szocialista földművelés további' fellendítése, a kolhozok és szov- hozok társadalmasiitott állatte­nyésztésének fejlesztése és a kol­hozok szervezeti cs gazdasági megszilárdítása terén. A gabonafélék össztermésered- ménye 1950-beai hót milliárd 600 millió púd volt (1945 millió má­zsa). A feladatot, amelyet az öt­éves terv a gabonaféléik terme- 'ése terén 1950-re előirt, túltel­jesít el lék. A gyapot összterméseredmé­nye 3 millió 750 ezer tonna volt. A cukorrépáé <$gy millió 200 ezer tonnával volt több az 1949. évinél. A mezőgazdasági termények vetésterülete 1950-ben az 1949. évihez képest 6.6 millió hektár­ral növekedett. Sikeresen befejezték az őszi vetést, amellyel az 1951. évi ter­mést készítették elő. Az őszi nö­vényfajták állami vetéstervét teljesítették 1950 őszén az előző évihez képest nagyobb arányok­ban és sóikkal rövidebb idő alattN folyt le a tarlóhántás az 1951. évi tavaszi vélemények alá­Múlt évben a mezőgazdaság több mint 180 ezer traktort ka­pott, 15 lóerős traktorokra átszá­mítva, továbbá 46 ezer kombjánt, 82 ezer tehergépkocsit és több mint 1 millió 700 ezer vontatót és egyéb mezőgazdasági gépet. A mezőgazdaság technikai fel­szerelésének növekedése 1950- ben lehetővé tette a mezőgazda- sági munkáik gépesítése színvo­nalának jelentős emelését. A gép. és traiktorállo'mások 1950- ben 15 százalékkal nagyobb mennyiségű mezőgazdasági mun kát végeztek el a kolhozokban, mint 1949-ben. A kolhozokban 1950-ben a szántás és tarlóhántásnál több mint 90 százalékát traktorral vé­gezték. A gabonavetésíerület fel­iét a kolhozokban kombájnokkal aratták és csépelték. 1949-hez viszonyítva növekedett a mezőgazdaság műtrágyával és üzemanyaggal való ellátása is. Ko­moly sikereket értek el a kolhozok és szovhozGk közösségi áUatte nyészit ősének: fajleszítésében, A ko’.hozok közösségi jószágállomá­nya előzetes adatok szerint 1950- ben a következőképpen növeke­dett: szarvasmarha 10 százalékkal a sertés 28, a juh és kecske 13, a ló 15 százalékkal. A baromfiál­lomány a kolhozokban 44 százalék­kal emelkedett. A Szovjetunió szovhozügyi mi­nisztériumának vezetése aloft álló szovhozokban is jelentősen emel­kedett a jószágállomány 1950-ben. Az 1948-ban elfogadott mezővé. dő-erdőültetési terv teljesítése so­rán a Szovjetunió európai sztyep. oés és erdősszíyeppés részében lé­vő kolhozok, erdőgazdaságok, er­dővédő állomások és szovhozok egy millió 350 ezer hektár .ende­ten ültettek védőerdőket, ebből 1950-ben 760 ezer hektáron. A rae­zövédő erdősávok ültetésének 1950-re vonatkozó tervét túltelje­sítették­5. A vasúti, vizi és gépkocsi teherszállítás növekedése 1950-ben a vasuii teherszállitás évi tervét 105 százalékban telj esi- tették. Az átlagos napi rakodási tervet a vasutak 103 százalékban teljesítették. Az átlagos napi te­herszállitás 1950-ben az előző évi­hez képest 13 százalékkal növeke­dett. Az egy tonnakilométerre eső üzemanyagfelhasználás a vasutak­nál 1950-ben 5 százalékkal csök­kent 1949-hez képest. A folyami teherszállítás 1950- ben az előző évihez képest. 16 szá­zalékkal emelkedett, de nem telje­sítette az évi teherszállítási tervet­A gépkocsikon történő teher­szállítás 1950-ben 18 százalékkal növekedett az 1949 évihez képest 6. A beruházások növekedése a népgazdaságban 1950-ben az állami beruházások 23 százalékkal emelkedtek 1949- hez képest. Villanytelepek építésében az emelkedés 32, & vas- és fémko­hászatban 16. szén és olajiparban 15, a gépgyártásban 9, az épitő- anyagipsrban 16, könnyű és élel­miszeriparban io, a gép és trak­torállomásokon ég szovhozokiban 48, a közlekedésben 22, a lakás­építésben 18 százalék volt. 1950-ben a minisztériumok és hivatalok épilő és tervező szer- vezetei munkálatokat folytattak az építkezési költségek csökken­tése érdekében, úgy, hogy meg­szüntetik a felesleges kiadásokat a tervekben és költségvetések­ben, továbbá úgy, hogy a tervek­ben figyelembe veszik a magas termelékenységű gépcsoportok al- 1 calm a zás át, az élenjáró üzemek eredményeit tükröző technoló­giai normákat és termelési mód­szereket1. . Ugyancsak figyelembe veszik a gazdaságos termelési ■megoldásokat, csökkentik az építkezések időtartamát, javít­ják az építési és szerelési munkák megszervezését, jelenté­kenyen fokozzák az összes mun­kanemek gépesítését és szélesebb körben vezetik be a nagyüzemi módszereket. 7. Az áruforgalom fejlődése Az ipari és mezőgazdasági ter­melés terén 1949-ben elért újabb sikerek alapján, a munka terme­lékenységének emelkedése és a '•ei melési önköltségek csökkené­se alapján a kormány 1950 már­cius 1-é.n a jegyrendszer meg­szüntetése óta sorrendben már harmadiK árleszállítást hajtotta végre a közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi áraira vonatkozólag, az újabb árleszál­lítás a rubel még nagyobb meg­szilárdítására, vásárlóképességé­nek további emelésére cs az áru­forgalom jelentős emelkedésére vezetett. 1950-ben az állami és szövet­kezeti kereskedelem utján a lakosságnak összehasonlító árak­ban kifejezve 30 százalékkal több árut adtak el, mint 1949-ben, az élemiszerek eladása 27 százalék-

Next

/
Thumbnails
Contents