Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-23 / 18. szám

daságban lP.fi százalékkal nőL lek. 1950-ben a szakmunkás és se­gédmunkáshiány (különösen a. bá­nyászatban, építőiparban, 'kohá­szatban és gépgyártásban miitat­kozott, bár 1950. évbe.i közel 30.000 ipari tanuló szabadult fel és 'kapcsolódott be szakmunkás­ként a termelésbe. Az ipari ál- VépzŐsök és a szaktanfolyamokon résztvevőié (száma- 133 százalék­kal volt magasabb, mint 1949 ben. A munka termelékenységén ek alakulása Tovább emelkedett a munka ter­melékenysége. Az 1950. év átlagá­ban a gyáriparban az egy főre eső termelés 20.1 százalékkal volt ma­gasabb, mint 1949-ben. Ezzel az öt­éves terv végére előirányzott nö­vekedés 40 százalékát értük el egv év alatt, A kohászait iparban 12.3 százalékkal, a gépgyártásban 22-8 százalékkal, a textiliparban 11.2 százalékkal, az élelmezési iparban 47.6 százalékkal emelkedett a ter­melékenység egy év alatt. Szociális és kulturális eredmények 1950. évben jelentékeny eredmé­nyeket értünk él a szocialista kul­túra minden területén. Az 1950— 51. tanév elején az általános és népiskolák, a középiskolák és tech­nikumok, az ipari tanulóiskolák és főiskolák összes beiratkozott hall­gatóinak száma 1,411.737 volt, 3.4 százalékkal több mint az előző év­ben és 15.8 százalékkal magasabb az 1938-as létszámnál. Az általános iskolákba a tankötelesek 96.5 szá­zaléka beiratkozott. A középisko­lák és technikumok létszáma 83.3 százalékkal magasabb, mint 1938- ban. A tanműhelyekben foglalkoz­tatott ipari tanulók száma az év folyamán 73.9 százalékkal emelke­dett. Az egyetemi hallgatók száma a tanév elején 32,790, ez 9.087-el több, mint az előző évben és 24 043-al több, mint 1938-ban. Ez­zel aa öt évre előirányzott növe­kedést egy év alatt 13.6 százalék­kal túlteljesítettük. A műszaki egyetemek és főiskolák hallgatói­nak száma az 1938-asnak kilencsze­rese, 1950-ben a népoktatásra és nép­művelésre fordított beruházások ér­téke 100.5 százalékkal meghaladja az 1949 évit­A dolgozók kulturális színvona­lának emelkedését mutatja, hogy az 1950-ben kiadott könyvek és brosúrák példányszáma közel 63 millió, 34.3 százalékkal több, mint 1949-ben. A napilapok összpéldány- száma 25 százalékkal haladta meg az 1949. évi számot. Az év folya­mán 11,3 százalékkal emelkedett a mozilátogatók és 13.5 százalékkal a rádióelőfizetők száma. 1950-ben a kórházi ágyak száma 13.6 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban. A 'szociális és egész­ségügyi célokra fordított beruházá­sok értéke 1950-ben 75.7 százalék­kal volt magasabb, mint 1949-ben. Az év folyamán öt új rendelőin­tézet épült, a rendelőintézetek működési ideje 25 százalékkal emelkedett. A dolgozók egészségé­nek fokozott védelmére 1950-ben 6 íüdőbeteggondozó és 20 egészség- ház létesült. 1950-ben a bölcsődék száma 194 százalékkal, befogadóké­pessége 23 százalékkal, az óvodák száma 19.-4 százalékkal, befogadóké- 1; énessége 24 százalékkal emelke­dett. Részint az ipari dolgozók számá­rak emelkedése, részint a társa­dalombiztosítás kiterjesztése kö­vetkeztében a társadalombiztosító intézetek taglétszáma egy év alatt 315 ezerrel növekedett. Az egy fő­re eső juttatások összege az év fo­lyamán 13.6 százalékkal emelke­dett. 1950-ben 50 ezer dolgozóval több üdült, mint 1949-ben. Nemaseti ,jövödclem A születési arányszám 5 száza­lékkal emelkedett, a halálozási aránysz.ám 19.5 százalékkal csök­kent 1938-hoz képest. A csecsemő­halandósági arányszám mintegy 35 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1938-ban. \z ötéves terv els«5 esztendejé­ben elért gazdasági eredmények visszatürözödnek nemzeti jövedel­münk alakulásán. A nemzeti jöve­delem 1950-ben mintegy 20 száza­lékkal magasabb, mint 1949-ben és ezzel egy év alatt az ötéves terv vé­gére előirányzott növekedésnek közel egyharmadát valósítottuk meg. A szocialista szektorok fejlődé­sére mutat, hogy 1950-ben a nem­zeti jövedelemnek a szocialista szektorban létrehozott része 58.8 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A szocialista széttör« ban termelt nemzeti jövedelemnek aránya az egész nemzeti jövedelem­hez égv év alatt 53.8 százalékról közel 70 százalékra nőtt. Lenin velünk van, mert Sztálin vezet bennünket A Párt Központi Vezetősége és az MSzT Leuiu-emlékestje az Operaházban Vasárnap este az Állami Operaházban a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezető­sége és a Magyar Szovjet Tár. saság Lenin-emlékünnepélyt rendezett- Az ünnepélyen Rá­kosi Mátyás elvtárs vezetésé­vel megjelentek Pártunk Poli­tikai Bizottságának és Köz ponti Vezetőségének tagjai, a Népköztársaság Elnöki Taná­csa és a minisztertanács több tagja. Jelen volt a diplomáciai élet számos képviselője, é'ü- kön Kisxeljovval, a Szovjet­unió magyarországi nagyköve­tével. A nézőtéren politikai és társadalmi életünk kiválóságai foglaltak helyet. A Lcnin-em- (lékünnepéíyen Horváth Már­ton elvtárs. Pártunk Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. Lenin nagysága évről-évre nő, mint a mű, amelyet alkotott — Lenin korában nemcsak az elnyomás és kizsákmányo­lás legmagasabb foka. az impe­rializmus született meg — kezdte beszédét Horváth elv­társ —. hanem a munkások, a dolgozók szabadságharcának világtörténelmi győzelme is. Az imperializmus két vi­lágháborúban 80 millió embert pusztított el. De a Lenin és Sztálin vezette imperialista ellenes harc­ban ugyanebben az időben 800 millió szabad ember született. — Lenin müvével ér véget az emberiség előtörténete. A világ első szocialista állama megalapítójának müve nyo­mán először lép a történelem színpadára a társadalmi érte­lemben vett felnőtt ember. Lenin és Sztálin fiai, a szocia­lista emberek otthont terem­tettek immár maguknak Euró­pa és Ázsia nagyobb részén és feltartóztathatatlanul meg fog­ják teremteni a szabad embe­riség békés és. boldog otthonát az egész földgolyón, beleértve a legsötétebb világrészt: Ame­rikát is. — Lenin nagysága halála után is évről-évre úgy nő, mint a mű, amelyet alkotott. Leninre emlékezni annyit jelent, mint fegyvert kovácsolni tanításaiból 2 Kedd 1.951. jan. ?.S — A megemlékezés órájá­ban elmondhatjuk, hogy Le­nin velünk van. mert Sztálin vezet minket. Velünk van, mert az ő útját járjuk. Ve­lünk van, mert életünk, mun­kánk minden kérdésével hozzá fordulhatunk és választ ka­punk tőle. — Leninre emlékezni min­denekelőtt annyit tesz, mint fegyvert kovácsolni tanításaiból, mai döntő’ harcainkhoz­Világítsuk meg az imperializ­mus mai ábrázatát. Mivé fej­lődött — vagy ha nem feles­leges a jelző —, mivé züllött az imperializmus amerikai ki­adása. amelynek útját és jö­vendő sorsát Lenin több minf egy emberöltővel ezelőtt előre iátta. — Egy esztendő múlt el azóta, hogy utoljára emlékez­tünk meg Lenin haláláról, s; ebben az esztendőben az ame­rikai imperializmus még job­ban megmutatta a maga igazi arculatát­Horváth Márton...elv.társ a továbbiakban arról beszélt, hogy hogyan lépett Amerika az uj világháború elkészíté­sének útjára, bogy az ameri­kai imperialisták a ..felsőbb- rendű faj“ fasiszta jelszavá­val hogyan zsákmányolják ki, hogyan döntik nyomorba, nem­csak saját népüket, hanem a Marshall-tervve], az atlanti szerződéssel guzsbakötött európai csatlósait Az amerikai imperializmus jelentkezik a kamatokéit Horváth Márton elvtárs a Marshall-,.segéllyel“ kapcso­latban rámutatott arra, hogy az amerikai imperializmus most. jelentkezik f, kamatokért; a népek életét és vérét köve­teli. A véres dollárok jogán a ;1 e ge Ive tómü 1 tebb ban ditákk a 1, n legaljasabb fasiszta rend­szerekkel. az európai és ázsiai „mészárosokkal“ szövetkez­nek. Az amerikai imperializ­musé az a dicsőség, hogy a spanyol nép vesztegzár alatt lévő hóhérát, Francot be akar­ja csempészni az ENSz-be, oda akarja ültetni a két má­sik nemzetközi gonosztevő, Csang-Kaj-Sek és Tito képvi­selői mellé. Az amerikai imperializ­mus újra fegyvert ad Hit­ler SS legényeinek és tá­bornokainak kezébe, a ja­pán pestisbaktériumte- nyésztőkkel fog kezet, Galdarist, Hitler és Horthy kémjét, a görög nép hóhé­rát támogatja. Az amerikai imperialisták már főbb mint fél századdal ezelőtt a Fülöp-szigeteken és azóta Közép- és Dél-Ameriká- ban. Kínában, a második vi­lágháború alatt Afrikában megmutatta, mi]yen sorsot szán a gyarmati népeknek. De semmi sem hasonlítható ah­hoz, amit a koreai háborúban elkövettek és elkövetnek. Koreában az egész imperializmust súlyos katonai vereség érte — Nem mi — folytatta Hor_ j váth Márton elvtárs —. ha­nem az imperializmus házi méijegkészi|ői kénytelenek nap mint nap bevallani, hogy a nyílt agresszióra vájó átté­rés az amerikai történelem legsúlyosabb katonai veresé­gét eredményezte. Az imperialisták többé- kevésbbé tudják, hogy nem egy vereség érte őket Ko­reában. hanem vereség érte az imperialista gyar­mati háború egész straté­giáját. Az imperialisták vereségei fel­színre hozzák a. lappangó el­lentéteket, bizalmatlanságot, kölcsönös gyűlölködést az im­perialista táboron belül. — A népek harca az impe­rialista háború ellen, amelyet Lc-nin kezdett el közel 40 év­vel ezelőtt, soha ilyen maga­san nem lobogott, mint ma. Lenin és Sztálin országá­nak léte teszi lehetővé, hogy a világ népei méltó választ adjanak az impe­rialistáknak. A Szovjetunió társadalmi gaz­dasági rendszerének fölénye, Dolitikai és katonai ereje, nemzetközi tekintélye az az érő, amely mindcneke’őtt meg­gondolásra készteti a háborús gyuj fogatokat. a Lenin-Szíáliu útja: béke és a szabadság útja — A Szovjet Hadsereg sza­badította fel. a Szovjetunió támogatja és védelmezi az európai és ázsiai népi demo­kráciákat, amelyek a béke tá­borává],, a szabad országok tá­borának erejét gyarapítják. A kínai nép világtörténelmi győ­zelme, amely egyszersmind az imperializmus világtörténelmi veresége a Szovjetunió, a bé­ketábor hatalmas győze’me is volt. — Soha olyan egyszerű, olyan világos választás nem ál1 ott. a népek előtt, mint nap­jainkban. Kétféle program ál] az emberiség előtt: — Az egyik ut: az impe­rializmus útja. a háború útja. A másik uf : Lenin és Sztálin útja, a béke és a szabadság útja­— Büszkeséggel tölt el, hogy mi magyarok ezt az utat, h Lenin és Sztálin útját jár­juk. Népünk szivében egyre magasabb lánggal lobog az imperialisták gyűlölete a Szov­jetunió szeretető és a szolida­ritás a világ szabad és szabad­ságért küzdő nénei iránt. A ’cninizmus kérdése nálunk nem ünnepi megemlékezés té­mája csupán, hanem hétköz­iéi p ok m u nká j ának tar t a lm a. Győzelmeinket a felszabadító Szovjet uniónak és Pártunknak köszönhetjük Horváth Márton elvtárs ez­után ötéves tervünk néhány adatát ismertette, majd így folytatta: — Sikereink főforrása, hogy ingadozás nélkül tet­tük magunkévá Lenin cs Sztálin, tanításait. Győzel­meinket annak köszönhet­jük, hogy erős, egységes, harcedzett. Pártunk van, olyan Pártunk van. amely­nek legnagyobb példaképe Lenín és Sztálin pártja, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja. — Győzelmeinket annak köszönhetjük, hogy Pár­tunknak és népünknek olyan vezére van, akit egy emberként követ a magyar munkásosztály, aki iránt odaadó bizalom é] a dol­gozó parasztság és ^értel­miség szivében, ki biztos kézzel vezeti népünket -<*• béke és az épülő szocia­lizmus utján: Rákosi Má­tyás elvtárs. — Sztálin igv jellemezte Lenin működését: „Hitt a tö­megek teremtő, erejében — ez Lenin, működésének az a”sajá­tossága, amely lehetővé tette számára, hogy az elemi érőkénél, mét felfogja, mozgásukat pro, leíárf orra dalom medrében irá­nyítsa“. Mi hiszünk a tömegek teremtő erejében, azért igy beszélünk: köszönet és dicső­ség népünknek az első tervév győzelmeiért, de még jobb, még szervezettebb munkával a második tervév sikeréért! Tegyük bevehetetlenné a békefront ránkeső szakaszát Eredményeink nagyok, — Népünk elmondhatja im- de a háború veszélye is meg- már, ha a haza szolgálatáról nőtt, .Egy pillanatra sem feled, van szó, nem ismerjük a fé­kezünk meg arról, hogy déli radságot, nem ismerjük a fé- határainkon az amerikai impe- leimet, és a meghátrálást, rializmus legelvetemültebb, mindenre kész bérgyilkosai ta, nyáznak. Az a kötelességünk, hogy még erősebbek legyünkt hogy még gyorsabban szárnyalj juk túl eddig elért eredmé­nyeinket. Az a kötelességünk, hogy a békefront reánkbizotl szakaszát bevehetetlenné te­gyük. Kötelességünk a világ el­nyomott népei iránt, hogy könnyebben rátaláljanak Lenin és Sztálin útjára. Lenin és Sztálin útjában népünk békéjének, szabad­ságának, felemelkedésé­nek egyetlen útját ismerte fel. Munkájával, harcával, a Párt és Rákosi elvtárs mögött fel­sorakozó egységével tesz hitet arra, hogy ezt az utat soha többé el nc-m hagyja — fejezte be beszédét Horváth Márton elvtárs. A } ii «a l*j\ é nie tor szás* hány ászai harcban fis üzemvezetésbe való beleszótás jogáért Ny ugat-Németország bánya­ipari szakszervezete péntek este közzétette a bányaipari dolgozóknak az üzemvezetésbe való beleszólási jogával kapeso latos üzemi szavazás végleges eredményét. Az eredményből kitűnik, hogy Nyugat-Német- ország szervezett bányászai­nak 92.8 százaléka kész arra. hogy szükség- esetén sztrájk­kal harcolja ki a dolgozók be­leszólási jogát. A szavazásban a bányaipari dolgozók 9(1.7 szá­zaléka vett részt. A bányászok sza vazatu kka 1 felh atalmaztá k szakszervezetüket, hogy alkal. mázzá a szakszervezeti haro minden formáját, ha február 1-ig nem teljesítik a beleszólá­si jogra való követeléseiket. C )

Next

/
Thumbnails
Contents