Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-15 / 291. szám

Visinsshij elvtárs nagy beszéde as EIXSz közgyűlésén

Leleplezték a kukoricabegy üjtés szabotálok Zalaszabarban

JÖVŐHETI RÁDIÓMŰSOR

_________ AZ ÄAL1MEOYEI PÁRTBIKOTTSiOÁníAK NAPILAPJA

V/

. évfolyam 291. szám. • tfpa 50 fillér 1950. december 15. Péntek

Versenymozgalmunk időszerű kérdéseiről

(U. S.) Vannak időszakok, amikor üzemeink termelésének vezetői, a pártszervezetek és szakszervezeti bizottságok figyelme a munkaverseny szervezésénél csupán egy kérdésre összpontosul, 3 ilyenkor számos, a munkavérseny ’ eredményessége, a termelés és a termelékenység emelkedése szempontjából hallatlanul fontos probléma háttérbe szorul. Az új, igazságos normák bevezetése óta eltelt időszak, az egy-egy fontos világpolitikai esemény, vagy évforduló alkalmával kibontakozó alulról jövő kezdeményezés továbbfejlesztésének, ezzel kapcsolatban az új normák túltel- jesíthetősége bebizonyításának ideje volt és a két esemény közti szünetben szakszervezeti funkcionáriu. saink, de maguk a pártszervezetek is megfeledkeztek arról, amit a Párt Központi Vezetőségének januári határozata a szocialista munkaverseny eredményeinek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről így fogalmazott meg: „...jóllehet, hogy a munkaverseny egy- egy szakasza gyakran egyes fontos eseményekhez kapcsolódik, mégis a szocializmust építő népi demokráciánkban a verseny nem kampány, hanem a termelés, a termelékenység s ezzel az életszínvonal emelésének, az előrehaladásnak állandó eszköze, a szocializmus építésének kommunista módszere'’. Ez a határozat feladatul tűzte ki, hogy erről fel kell világosítani a dolgozókat.

Kétségtelen, hogy a Központi Vezetőség határozata után a dolgozók ilyen értelmű felvilágosítása átfogó méretekben folyt, a Zala megyei üzemek munkaversenyének kampány jellege mégsem szűnt meg teljes egészében. Az ok nem kis- részben kereshető abban, hogy üzemi funkcionáriusaink egy részének magának sem vésődött agyába, vérébe a szocialista munkayerseny jellegének sztálini megfogalmazása, így történhetett meg, hogy két ,.kampány11 között egyes funkcionáriusaink tétován álltak, nem látták meg azokat a feladatokat, amelyek rájuk hárultak és amelyek hátráltatták a verseny sikerét. „Rámentek" az elmúlt időszakban például az új normák túltelj esi illetőségének bebizonyítására, de ugyanakkor elfeledkeztek arról, hogy a legfőbb akadály az új normák által nos túlteljesítésének útjában a nu oka mód szerátadási mozgalom igen gyenge üteme, egyes üzemekben teljes hiánya. Észrevette például a nagykanizsai Magasépítési Vállalat pártszervezete, üzemi bízol1 sága, hogy az új normák bevezetése óta vajmi kevéssé csökkent, e >ve.s területeken inkább növekedett a száz százalékon alul teljesítő dolgozók száma, de az okok keresésénél elsiklotlak a munkamódszerátadás hatalmas jelentősége felett, „elfelejtették" tudatosítani a dolgozókban a sztálini tanítást. Elvtársi segítség az elmaradottaknak, az élenjárók részéről, hogy evvel általános emelkedést érjünk el. Ez ugyanis a főoka a munka hibás szervezésén kívül annak, hogy a kanizsai Magasépítésinéi még mindig igen tarkabarkák a teljesítménykimutatások, az élenjáró magas százalékteljesítménye- ket ugyanazon a munkaterületen igen alacsony teljesítmények követik Vegye számításba a Magasépí- ;ési pártszervezete és szakszervezeti bizottsága, nemkevésbbé a vál. la la (vezetőség, amelynek döntő felelőssége van a verseny fejlesztése terén, hogy a vállalat munkásainak létszáma az utóbbi hónapok folyamán ugrásszerűen megnövekedőit, szakmunkásainak újonnan a vállalathoz került része a falvak kísebbképességü építőipari szakmunkásai közül került ki. Ezeknek nincs kellő jártasságuk az újszel- lemü, szocializmust építő, a szovjet építőmunkások nyomdokain haladó, tehát magasabb szakképzettséget köveíelő munkában, támogatásra, szakmai fejlesztésre szorul- nak, s ezt az elméleti oktatás magában nem oldja meg. Szívós felvilágosító munkával hassanak oda, hogy az élenjáró, jól szakképzett munkások tanítsák a gyengébbeket, emeljék fel saját színvonalukra és így érjenek el építkezésükön általános emelkedést. Ez a feladata többi üzemünk pártszervezetének, szakszervezeti bizottságának is.

De térjünk át egy másik — hasonlóan fontos -— kérdésre. Ez a munkafegyelem problémája. Az utóbbi időben erről a kérdésről kevés szó esik, ,a tájékozatlan ember akár esküt tenne rá, hogy ezen a vonalon minden megjavult, hibátlanul, a legjobb színvonalon állnak ebben üzemeink. A késések •megszűntek, a munkanapot teljesen kidolgozzák, nincs kiesés a munkából fegyelmezetlenség miatt. Csak néhány példát sorolunk fel a Gépjavítótól, amelynek üzemi bizottsága e héten felfigyelt a munkafegyelem kérdésére és ellenőrzést gyakorolt, Megállapí: ották, hogy a késések száma megnöveke- clett, alig van fújástól-fújásíg munka. Szűcs Ferenc csiszoló például egy perccel később kezdett, Mátyás József csiszoló — egyébként bizalmi — elkésett, az ellenőrzés elől elbújt és csak 10 perc múlva került elő, állt munkába. Id. Fodor Ernő esztergályos az ellenőrzési napon a fújáskor éppen bebukott a kapun, hasonlóan Nagy Imre műszaki dolgozóhoz és Kugler Sándor mérnökhöz, akiknek pedig péL dát kellene mutatniok. Aki pedig reggeli, fújáskor éppen csak belép a kapun, az csak jó néhány perc múlva tud munkába állni. Ezek az esetek jóllehet nem ezekkel a dolgozókkal fordulnak elő állandóan, de arra mutatnak, hogy visszaesés mutatkozik a munkafegyelem kérdésében ennél a vállalatnál és éppen így a többieknél is, ha ,az ellenőrző munka és az állandó politikai felvilágosító munka hiányos. Nem elég egyszer elmondani azt a dolgozóknak — akiknek egy részé, ben még harcol a múlt felfogása a jelen munkásáéval —, amit a Pártválasztmány múlt évi határozata hangoztatott; „a népi demokrácia... sokkal nagyobb és fejlettebb fegyelmet követel a munkástól, mint a kapitalizmus: önkéntes munkafegyelmet, amely azon alapul, hogy a munkás tudja, hogy a szocializmust építi, hogy a gyár, a gép a dolgozó népé, hogy a termelést és a termelékenységet emelve, sajátmaga, osztálya, népe és hazája ja. vát szolgálja1. Ha ezt így megértette volna az a puszfaszentlászlói idős munkás, aki elaludt őrhelyén: az egyik kúton és emiatt 22—23 köbméter olaj kieséséi okozta, akkor harcolt volna az álmosság ellen, a szocializmust építő, békét védő munkás felfogása győzött volna. Ha ezt ismerte volna Bedi László ifjúmunkás a Gépjavító Vállalatnál, akkor nem lett volna belőle táppénzcsaló, hanem” a békeharc ifjúmunkáshoz méltó, élenjáró harcosa.

Még számos hasonlóan fontos feladat van, amelyre pártszerveze

Vigyük győzelemre a begyűjtést, szilárdítsuk meg az állami fegyelmet

A megyei tanács elfogadta a megye jövőévi költségvetését és tervét

A megyéi tanácsülésen Farkas elvtárs megyei tanácselnök beszámolójához Nadrai Kálmán országgyűlési képviselőnek a termelőcsoportok fejlesztéséről beterjesztett és elfogadott határozati javaslata után Söjtör János elv- társ élesen világított rá, hogy a dolgozó nép ellenségei milyen körmönfont módon igyekeznek elrejteni terményfeleslegüket. Borsfán például a hegyi hajlókban 18 mázsa kukoricát találtak elrejtve egyik kuláknál, Muraszemen vén hason] ókép.

Küszöböljük ki a megalkuvást

Lisztes Jánosné tanácstag örömmel jelentette be, hogy Batyk község az egész megye dolgozó parasztságát kukorica- begyűjtési versenyre hívta ki és a tanácstagok példamutatása nyomán két nap alatt ny o le százalékos e melke dóst

értek el és december 21-re, Sztálin, elvtárs születésnapjának tiszteletére mindenféle termény. és takarmánybeadással végeznek.

A terménybegyirjtés és a termelőszövetkezeti mozgalom további fokozásáról beszél Fé- kécs Imre elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője.

Elmondta, hogy a mezőgazdasági osztály munkáját is bizony osf okú szervezetlenség és megalkuvás jellemzi. Az iránymutatás és az ellenőrzés a járási és községi tanácsok felé nem megfelelő.

Ezek a tényezők az okai. hogy a begyűjtés és a szövetkezeti mozgalom fejlesztése nem a megkívánt ütemben halad a megyében. A munkafegyelem lazaságával kapcsolatban megemlítette Zajaszentmi- hály és Ozmánbükkön a tanács munkáját.

Megválasztották az állandó bizottságokat

—- A Párt megyebizottságának figyelmeztetése után — mondotta Fekécs elvtárs — a Párt_ segítségével hozzákezdjünk a hibák kijavításához.

A hozzászólásokra Farkas József elvtárs, megyei tanácselnök válaszolt, majd a végrehajtóbizottság javaslatára egyhangú lelkesedéssel választották meg a megyei tanács mellett működő adandó bizottságokat, amelyeknek feladata, hogy szoros kapcsolatban a dolgozó tömegekkel, javaslataikat, észrevételeiket a megyei tanács illetékes osztályai felé megtegyék, segítsék azt az ellenőrzés munkájában.

A mi költségvetésünk az alkotó munka terve

A költs ég vet és ismertetésénél Autós István elvtars- hangsúlyozta:

— A megye költségvetésének elkészítésénél is érvényesül az a szempont, hogy a szocialista uiton haladó államban a költség- vetés az élet, az alkotó munka terve. Ennek érdekében fejlesztési elötarvet készítettünk, amelyet a népgazdasági tervvel ősz. szehangolva jóváhagyott a nép- gazdasági tanács.

Ezután teljes részletességgel foglalkozott a járások, városok költségvetésével. Elmondta, hogy a megyénk költségvetése nemcsak egyensúlyban van, hanem a bevételeknél mintegy tizennégy- millió többlet mutatkozik. De a helyi és az országos gazdálko'- dási szempontok figyelembevételével — a Szovjetunió példáján — a pénzügyminiszter állapítja meg a megyére a globális összeget.

Közelebb kerül a falu a városhoz

Kiviláglott a költségvetés és a Braun Vilmos elvtárs 1951. évi tervismertetésénél, hogy ötéves tervünk eredményeképpen egyre nagyobb összegek jutnak olyan célra, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a falut és a várost: Utak építése, hidak helyreállítása, kulturális és szociális intézmények létesítése szerepelnek nagy összegekkel .az 1951. évi tervben.

— 1038 hold gyümölcsöst telepítünk, 20 százalékkal nagyobb területet erdősítünk, mint 1950- ben, a. jövő évben 5 gépállomás1 kap a megye, a helyi jellegű beruházások közel ötmillió forintot tesznek ki.

Galambok villanyt kap, Zebec- ke uj iskolát, Bucsuta, Pusztama. gyaród kulturotlhont, több község hírközlő berendezést, kes- kenyfilmvetítő gépet stb.

A Szovjetunió iránti szeretetet elmélyiíjük

Agárdi Tibor elvtárs, a megyei tanács titkára a költségvetési és tervberuházási vita során rámutatott, hogy a megye költségvetése a dolgozó tömegek érdekeit tartja szem előtt. A tanács munkájának célja az ötéves terv sikerének előmozdítása. Éppen azért a tanácstagok részéről fokozottabb felvilágosító munkára van szükség. Majd határozati javas! a'Okát terjeszt be.

Darabos Iván elvtárs, a Párt me- gyebizoliságának titkára a tanácstagok feladatairól szólott. Hangsúlyozta, hogy meg kell látnunk az összefüggéseket a megyei tanács feladatai és a nemzetközi események, az országos politikánk kö-. zött.

Meg kell szilárdítanunk az állam légy elmet

A nemzetközi helyzettel foglalkozva ezeket mondta:

— A béketábor hatalmas győzelme Koreában az amerikai politika és diplomácia veresége. A szétvert ellenség azonban a koreai vereségbe nem nyugszik bele. Az agresszorokat csak az erő tudja Visszatartani elvetemül t szándékaiktól. Tito láncos kutyái, az amerikaiak bérencei ugrásra készen állnak itt a szomszédságunkban, hogy minden eddigi eredményeinket le. rombolják. Éppen ezért úgy kell dolgoznunk, hogy erősítsük hadseregünket, fokozzuk a termelést. Ä mi hazánk gránitfal kell, hogy legyen az ellenség ellen.

Aliogv tőlünk elvárja a Párt és Rákosi elvtárs

— A feladatok egyre nagyob- bak. Az ellenség mind inkább mozog. Szabotálja a begyűjtést, a munkaverseny ellen uázít, igyekszik lazítani az állami fegyelmet és ne. künk sokkal keményebben kell szembeszállni velük, mint ahogyan azt eddig tettük. Az osztályharc kérdése alapján menjünk a dolgoknak, mert ha az ellenségnek adunk teret, akkor ezzel a békét gyengít. fűk.

— A mi megyej tanácsunk mun. kájára is bizonyos fokú megalkuvás nyomja rá bélyegét, amit feltétlenül le kell bogy vetkőzzön. Az ellenőrzési munka is gyenge. Például jelentettük, hogy a termelési szerződéskötést befejeztük és nem felelt meg a valóságnak. Hiba az is, hogy maga a Párt megyebizottsága sem ellenőrizte megfelelő módon ezt a munkát. Meg kell tehát szilárdítanunk az állami fegyelmet, mert ennek elmulasztása gátja a további jó munkánknak. Ezt s kérdést központi kérdéssé kell tennie tanácstagjainknak. Ők legyenek 'Z elsők a feladatok teljesítésében.

— A mi népünk a legnagyobb lelkesedéssel vett részt a tanács alakításában és a bizalmukra az eddiginél jobb munkánkkal kell, hogy rászolgáljunk. A Párt minden erejével támogatja, minden segítse, get meg ad a mi tanácsainknak és a békénkért, a szabadságunkért folytatott harcot úgy vigyük győzelemre a feladatok maradéktalan megoldásával, ahogyan azt tőlünk elvárja a dolgozó nép és elvárja dolgozó népünk forrón szeretett, vezére, Rákosi elvtárs.

A megyei tanács ülését Siklósi Mihályné elnökhelyettes zárószavai után az Iniemacipnálé eléneklésé- vel fejezték be.

leinknek, szakszervezeti bizottságainknak és a termelés egyéb vezetőinek figyelnie kell más feladatokkal párhuzamosan. Hogy ne említsünk mást, mint az anyagtakarékosságot, a szénmegtakarítási mozgalmat, a Sztabánov-mozgalom fejlesztését, a terv időelőtti befejezésé' a- tervfelbontás hibáinak kikíi; szöbölését a verseny ellenőrzésének, nyilvánosságának tökéletesííé- , sét, a szűk keresztmetszetek eltávolítását. csökkentéséi, az újítómozgalom felkarolását és számos effélét, amely mind-mind azt a célj szolgálja, hogy eredményesebbé, a békeharc szempontjából hasznosab- bá tegye üzemeink ■munkaverse'nyét, emelje a termelést és a termelékenységet. Tanuljanak meg funkcionáriusaink bolsevik szervezőkké válni, legyenek sokrétűek, terjedjen ki figyelmük minden k‘á - désre, amely amúgy is szorosan összefonódik és elválasztani egymástól őket bűn népi demokráciái! k és az egész béketábor ellen.