Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-16 / 292. szám
A Román Népköztársaság büszkesége lesz a Duna—Fekete-tengeri csatorna Ma megnézzük a Román Népköztársaság délkeleti részének térképet, szemünkbe öttik, hogy Calarasi kikötője után a Duna élesen észak felé kanyarodik. Csernavoda és Braiia városának elhagyása után Galac táján a folyam keletre fordul és .Szalmánál ömlik a Fekete-ten- g=rbe. A Duna jobb partján Calarasi tói kezdve hatalmas országrész terül el: Dobrudzsa. Három oldalról viz határolja. Nyugat és i rak felől a Duna, kelet felöl a Fifecis-tenger. Ennek ellenére Dobrudzsa az ország vízben legszegényebb rész?, s ezért a leg- tirmékdíenehb és legritkábban lakott terület. Dobrudzsában 50 _o) nieten mélységű kutakat kell ástn. ha egyáltalán vízhez akarnak jutni a vidék lakói. Ha viszont a dunai-Csernavoda kikötőtől egyenes vonalat húzunk keleti irányban Konstancá- ig, Dobrudzsa vízben leggazdagabb részén haladunk végig. ^ Itt húzódik a Karaszu-völgy. Ez a vidék a mocsarak és mocsaras tavak összefüggő láncolata. Területéi nád növi be, vizét u hínár szövi át. Dobrudzsa e részének vizbősé- ge egyáltalán nem szolgálja a viz közeiében húzódó községek és városok virágzását. Ellenkező leg. A mocsár a Karaszu völgy lakóinak átka. Malária dühöng üt, mely a múltban sok ember (Utót követelte s amely ellen a harc még ma is folyik. A román tudósok annak idején felfigyeltek a völgynek erre. a sajátosságára. s tanulmányozásaik alapján arra az eredményre jutottak, hogy igen előnyös volna a völgyben csatornát építeni és ezen át a Dunáit a Fekete-ten- v.rrrel összekötni. Rámutattak orra is, hogy ez az ország fejlődése szempontjából rendkívül nagyjelentőségű esemény volna. A p«lgári*fö3<lcsus-i Románia vezetői azzal az indokolással vetették el a tudósok tervét, hogy megvalósíthatatlan. Arai a régi Romániában megvalósíthatatlan volt, ^ valósággá válik a Népköztársaságban. Ma innen, a Duna jobb partjáról húzódnak a távolba a Feke- --tenger felé a nagy viziut jelző léced, mint a szocializmus jelző- ,) zlopa-i. D u n a - F elke t e teng er- csatorna — igy hívják Romániában azt az építkezést, amely valóban a népé. Hogy a megkezdett építkezés- gesz fontosságát megérthessük, .-cm elegendő csupán a térképre : iílanta-ni. Van ennek az építkezésnek egy rendkívül fontos vonása, amit nem lehet sem kilométerekkel, sem bankjegyek mil- ‘ óival felmérni, s ez — az emerek nevelése. Ezen a munkán :iz sínbe rak a szocialista társadalom öntudatos építőivé válnak. Mélyen jellemzőek Konsztan- ;n Moidoveánu parasztnak a znvai: ..Hatvanbárom éves va- Mégis fiammal együtt cite;; «un i*z építkezéshez. Lehet, begv én nein is látom meg ké •.;cn. amit most. építünk. — e .mtiia elgondolkodva —, de az n fiám már azon a csatornán a Dunáról a Fekete-lengcr- r ■ nenni, amelyet mi most megkötünk. Gyermekeim és unokáin szemtanúi lesznek olyan ese- ményeknek, amelyhez fogható rég soha nem volt Romániában ■ . amelyekről soha nem is halottak. Meg fogják látni a mi szegéi;v Dobrudzsánk megváltozott képét, a kerteket és mezőket azon a helyen, ahol ma pusztaság és mocsár van.“ Emberek, akik évtizedeket éllek az állandó rettegésben a mocsarak ragályt terjesztő ár- nvékálvn, akikre a nyomor súlya nehezedett, mos! vidám mosollyal. kipirult arccal, lelkesen végzik munkájukat. i sbánovisíftlf születnek itt, akik a szovjet példát követve nagyszerű alkotásokkal gaz. Szombat, 1950, dec. 16. Hí gítják a nép országát. Itt van például Gorne, Robre, Ion iorda, El'iime Dragomir, akik a szovjet hegesztők példáját követve megszüntették a selejlct. Vagy itt van Dimitru, aki könyvből tanulta meg a szovjet építők élenjáró munkamódszereit és más kőműveseket is megtanított erre, akik valamennyien uj emberré születtek. Tudják, miéri építenek. Azért, hogy a csatorna partjain uj gyárak és űzetnek emel kedjenek. hogy a kis Poarta Alimból. Tasaulból, Novodarbó! amelyek ma még kis falvak, ha- 'almas kikötővárosok legyenek Iiogv megépítsék Midia tengeri kikötőjét, amelynek méretei hatszorosan túlszárnyalják majd Konstans kikötőjét. Tudják, hogy mindszt maguknak építik. Alig több, mint egy esztendő telt el a csatornaépítés megkezdése óta. Annak a csatornának a vonala, amelyet a szerkesztők papíron megrajzoltak, világosan tetszik már a földön is. Szemünk előtt változik át a Karaszu völgy arculata. Sok kilométer hosszúságban épül serény munkával az uj vasutvonal. a műut, a bekötő utak. A csatorna szomszédságában fekvő sztyeppéken a jó! megépített munkáslakótelepek tucatjai mintha a földből nőttek volna ki. Poarta Álba községből néhánv hónap ala*tt uj város épült: Poarta Álba. Lámpáinak fénye messze világit éjszakánként a sztyeppébe. As ei3 í^Set fényét sugározzák szét ez:k a lámpácskák szerte az egész Román Népköztársaság tarüUtére. A Román Népköztársaság if jóságának boldog élete Ma Romániában az ifjaknak ugyanolyan jogaik vannak, mint az idősebbeknek. Egyenlő munkáért egyenlő bér kapnak. Az ifjúmunkások részére a 6 órás munkanapot állapították meg. A szakiskolák tanulóit állandó támogatásban részesítik, igy valamennyi tanuló díjmentesen kap ruhát, könyveket és iskolaszereket. Nagy változások tör tűntek Románia közoktatásügyében is. Az iskolák és a tanulók száma rend kivii 1 megnövekedő 11. 1949-ben 72.7 százalékkal több elemi iskola és 133 százalékkal több elemi iskolai tanuló voH az országban, mint 1938-ban. A középiskolai oktatásban a tanulók száma 375 százalékkal növekedett, 1938-hoz viszonyítva. A felsőfokú oktatásban az egyetemi hallgatók száma 1938-hoz viszonyítva majdnem megkétszereződött. Az egyetemeken és a felsőfokú oktatásban ma igen sok munkás és dolgozó paraszt gyermeke tanul. Az állam hatalmas segit> séget nyújt ösztöndíjak formájában. így már 1949-ben az ösztöndíjak száma 1948-hoz viszonyítva 60 százalékkal növekedett, A román ifjúság eszmei, politikai és szervezeti egysége, az Ifjúmunkás Szövetségbe való egyesítéssel valósult meg'és ez nagyban hozzájárult a dolgozók politikai és erkölcsi egységének meg- e teteit és óh ez. Nagyszerű az a lendület, amellyel az ifjúmunkások az VUami Terv teljesítéséért és túlszárnyalásáért indított szocialista munkaversenyben vesznek részt. Igen sok ifjúmunkás már hosszabb ideje az ■•951-es év tervét teljesíti. Az Hiúság lelkesen harcol a szocializmus építéséért, résztvesz a béke frontjának nagy harcában, a Szovjetunió vezetésével a háborús uszítok ellen. Három évvel esel ott törülték el a Szovjetunióban a jegyrendssert December 14-én, csütörtökön J múlt három éve, hogy a Szovjet- | unióban a minisztertanács és a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága a nép érdekében történelmi jelentőségű határozatot hozott a pénzreformró! és az élelmiszerek, az ipari termékek jegyrendszerének megszü nt e t éséröh Ez az intézkedés helyreállította a Teljescrtékű szovjet rubelt, felemelte a dolgozók reálbérét, növelte a kolhozparaszíok jövedelmét és javította a nyugdíjasok anyagi helyzetét. A moszkvai sajtó megemlékezik a történelmi dátumról és megjegyzi, hogy ez a rendelet nagyszerű bizonyítéka a sztálini gondoskodásnak a szovjet nép érdekében. A Pravda cikkében foglalkozik azokkal a borzalmas háborús veszteségekkel, amelyek a Szovjetúniót érték. Ilyen csapások után — írja tovább a Pravda — bármely nagy kapitalista állam évtizedekre maradt volna vissza és másodrangú hatalommá süllyedt volna. Csak a szovjet állam volt Lépes arra, hogy ilyen rövid idő alatt legyőzze a nehézségeket és biztosítsa a gazdasági fellendülést, a nép jólétét. A szovjet nép a háború után sikerrel teljesítette a sztálini ötéves tervet, amelynek eredménye az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés hatalmas fellendülése, A Krasznij Flot megírja, hogy az egy dolgozóra eső bér a háború előttihez viszonyítva már a múlt évben 24 százalékkal, a parasztok jövedelme pedig 30 százalékkal emelkedett. Foglalkozik a cikk a kereskedelmi hálózat fejlődésével is, amely ugyancsak a dolgozók életszínvonalának emelkedését szolgálja. Negyvenezer szélhajtásu gépet használnak fel a volgai vizierőműveknél A Szovjetunióban építendő hatalmas vizíerőműrendszerek pályáján gazdaságosan használják majd fel a szél energiáját. Az öntözés alá vont volgamenti földeken, a turkmén főcsatorna pályáján, valamint a dél-ukrajnai és észak-krimi csatornák területén negyvenezer szélhajtású gép beállítását vették tervbe, a gépek 1.600,000.000 kilowattóra villamos energia termelését teszik lehetővé. Ezt az energiát főképpen a víznek a csatornákból és víztárolókból a földekre való átszivaítyúzására használják majd fel. Fontos szerepet játszanak a szél. hajtású gépek a félsivatagi legelők vízellátásában is, mert felszínre hozzák a mélyrétegül talajvizeket. fi békehatc dicsőséges zászlóvivőié: a szocialista Szovjetunió A szovjet dolgozókat munkájukban a béke megvédése lelkesíti. Tudják, hogy teljesitményeik fokozása egy-egy súlyos csapás a háborús gyujtogatókra. — A „Vörös Viborzsec“-gyár hengerdéjébeu a dolgozók ebédszünetben megtárgyalják „A Béke Hívei“ cimü lap cikkeit és híreit, hogy utána ujuD erővel végezzék munkájukat. JM. Borov komszomotista a Z-sdánovról elnevezett „Vörös Szór- movo“-gyár legjobb ifjúsági lakatosbrigád vezetője, komszomolista, a Szovjet Bckevcdeimi Bizottság tagja. Egy műszak alatt brigádja két normát teljesít, m?ga pedig a háború utáni ötéves terv kezdete óta mintegy 8 év normáját teljesítette. Az ifjú sztahanovista a béke akfiv harcosa, a Szovjet Békevédelmi Bizottság tagja. A képen M. Botevet (jobbról) munkatársai üdvözük abból az alkalomból. hogy megválasztották a Szovjet Békevédelmi Bizottság tagjává. A képen; a Művészet Kiadóvállalat által kibocsátott plakát: „A béke győz“. A piakát a kommunizmus hatalmas építkezését a kujbisevi vizierőművet ábrázoljar S^szaknyug-at-Kina dolgozói teljesítették az 1950 évi mezőgazdasági tervet Északnyugat-Kína dolgozói teljesítették az 1959. évi mezőgazdasági tervet. A gabona hozama a háború élőt'i termés 96.6 százaléka. A Kuomintang által elhanyagolt csatornák újjáépítésével és új csatornák létesítésével húsz százalékkal több szántóföld jut vízhez. Az öntözés fejlődésének eredménye képpen a gyapottermés 15 százalékkal magasabb, mint az elmúlt évben. A puszta területek megművelésében a néphadsereg katonái is hatalmas segítséget nyújtottak. Az idei termés fele olyan területekről szár. rnazik, melyeket a néphadsereg ka. tonái műveltek meg. Lílípulí-rönígengép A gerai (Német Demokratikus Köztársaság) államosított; röntgéngépgyár újfajta liliputi röntgengépet gyártott, amelyet különösen a fogorvosok és kórházi orvosok alkalmaznak nagy eredménnyel.
