Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-02 / 280. szám

Még jobban megy a munka Zalakároson ha többet tanulnak a párttagok Zaiakai'us község termelési szerződését ezideig 80 százalék­ban te!jesitette. Az e téren fel- meriiit nehézségekről beszélt IIárváih József tanácselnök, ami­kor azt mondja: — A népnevelő, a felvilágosító munka helytelen­sége, vagy hiánya okozza, hogy rostlenből eddig csak 40 száza­lékos a szerződéskötés. Rostken­derből még ennél is rosszabbul állunk. Eredményünk csupán 30 százalék. — Országh József szö­vetkezeti ügyvezető jó munkát végzett, amikor megmagyarázta a zalakarosi dolgozó parasztok­nak a rostlen- és rostkenderter- melés előnyeit. Értekezleten és éggé ni felvilágosítás utján foglal, kozott ezen növéngek népszerű­sítésével és ismertetésével. Ugyanis többen mondták a köz­ségben, hogy nem ismerik a rost­kendert s igy nem nagyon mer­nek foglalkozni a termelésével. Külön jutalom a len és kender termelésnél — A mi vidékünkön olgan a talaj — mondotta Országh Jó­zsef —( hogy a rostkendert és a rostlent kitünően megtenni. — Honnan tudja maga ezt? — kér­dezte Dörgönye Kálmán, aki ké­telkedett a szövetkezeti ügyvezető szavaiban. — A megyei és járási tanács mezőgazdasági osztályá­tól. — felelte Országh József. — Ne gondolják, hogy csak ugv egy­szerűen kimondják egy községre: —. Ti pedig jövőre ilyen meg ilyen növényeket fogtok termelni. —. Ez ellentétben állna a szo­cialista tervgazdálkodással és hátráltatná fejlődésünket. A ta­laj gondos tanulmányozása előzi meg a határozatot, hogy melyik községben miit tanácsos (termel­nünk, amit az idei példa is iga­zol nálunk. Dörgönye Kálmán kisideig gondolkodik, mint ha számvetést csinálna, vagy össze­hasonlítást a búza és a rostken­der között. — Aztán mit kapunk & kenderért? — kérdezte.^ — Megmondom azt is, — szólt a szövetkezeti ügyvezető: — Az elsőoszlályu rostién ara üti fo­rint volt. Most az átvételi árat felemelték S2 forintra, tehát 26 forinttal többet kapnak érte. Még a II. osztályú rostlenné] is 14 forint 50 fillérrel, a kendernél pedig 4 forinttal lessz magasabb a beváltási ár. Ezenkívül a pré­miumrendszer értelmében azok a termelők, akiknek holdankénti termésátlaga meghaladja a 14 métermázsát, még külön jutalmat is kapnak. — Ez már beszéd — mondta Dörgönye Kálmán középparaszt és 4400 öl rostkenderre meg is kötötte a termelési szerződést, de még hozzá tette: — Én nem te­ketóriáztam a biborheréve! és a szöszösbükkönnvel sem. — Én is ugv vagyok — szólt most közbe Soós János. — Az ember először csak óvatoskodik, aztán belátja, hogy a szerződésikötéssel mégis csak jól jön ki. — Maga csak beszél — avatkozott most be Németh János is —, de sem kenderre, sem pedig lenre nem kötött szerződést. Gazdasági vonalon nincs lemaradás, de . . . Sods József felháborodva vá­gott azonban vissza: — Hát az az ezerkétszáz öl ricinus talán kutya?! — Ezen mindannyian nevettek, aztán Csöndör Kálmán kérdezte meg tőle: — Aztán mennyi kukoricát adott maga O jegyre? — Nyugodjon meg, én ott se maradok le, de most a termelési szerződéskötésről van szó, hát akkor maradjunk a tárgynál. — Ezt olyan hivatalos hangon mondta, hogy mindjárt meg is lett a foganatja, meri újra visszakanyarodtak a szer­ződéskötéseikre, amelynek során kijött, hogy Zalakaros község bi­zony le volt a múlt héten még jócskán maradva. De a szövet­kezeti aktivük megmagyarázták a hasznát cs minden egyenesbe jutott. — A begyűjtéssel még jobban állunk — mondja a tanácselnök. — Kenyérgabonánál löt) százalék­nál tartunk. Kukoricából is túl­haladtuk a 100 százalékot, takar­mánygabonából pedig a 130-at. Széna B-jegyne 90, C-re pedig 00 százalék. Burgonyából B-jegy re túlléptük a 100 százalékot. Igaz, nem dicsekedhetünk a C- vételi jegyre történő beadásnál, mert bizony itt alig mondhalunk többet 50 százaléknál. Ha a népnevelők jobban dolgoznának . . . —- Ennek is megvan a magya­rázata — szólt most közbe Csön­dör Kálmán négyholdas dolgozó paraszt. — Ugye, a Békekölcsön­nél, ahol a népnevelők jól dől goztak, szép eredményt értünk el. Ugyanígy voltunk az „egy zsák burgonya“ mozgalomnál is. 50 zsákkal egy-kettőre összegyűlt. — Itt a tanácselnök járt elől a jó példával — vetette oda Ta­kács János, a községi pártszer­vezet titkára. — Persze, a DéFOSz-titkár sem akart elma­radni, meg jómagam sem. így aztán meg is lett az eredmény. Ebből .a példából is megmutat­kozik, ahol a népnevelők, a falu­nevelők jól dolgoznak, van lát­szatja. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a zalakarosi nép­nevelők mindig jól dolgoznak. Nem. a párltitkár maga is be­ismeri, hogy ezen a téren még komoly hibák vannak. A nép­nevelők nagy része nem akar tanulni, a párttagság nem eléggé öntudatos. A középparasztság egyrésze a kulákok befolyása alatt áll. Ez a tény a pártszervezet helytelen munkáját mutatja. A párttagok­nál lépten-nyomon megmutatko­zik az elméleti képzés hiánya. A párttitkárnak jobban kézben kell tartani és irányítani a nép­nevelők munkáját, hogy ne csak egyes esetekben, kampányszerűen, hanem állandósítsák a jó nép­nevelő munkát. Persze alapfel­tétele: fokozzák elméleti tudásu­kat. A középparaszt becsülettel teljesíti A kulák igyekszik elszabotálni a beatSásí . Lehullottak már a falevelek. Lassan itt a tél. Az erdő is ki. halt. De mit jelentenek ott a hatalmas, egészséges fák ága­in ülő zöklelő bokrok? Az bi. zony fagyöngy! Élősdi. Para­zita. Éppen olyan, mint Halá­szi János 26 holdas kulák Nagylengyelben. Ö is szivja alkalmazottai vérét. Azok ve­rejtékén szerzett zsiros kon­cokat magának. Élősdi a nagy. lengyeli dolgozók húsán. Csak természetes, hogy népi demokratikus rendszerünk egy cseppet sem tetszik neki- Ott árt, ahol csak tud, mint a többi hasonszőrű kulákcim- borája. Esküdt ellensége a dolgozók n ak. Műnk áh ainak lök oda valamit... „Süllyedjek el, ha vau egy mázsa feleslegem!“ Te rm én y be ad ás i kötelezett, ségének sem tett eleget, pedig termett neki bőven. „Inkább a vályúba a disznók elé, mint a szövetkezeti magtárba!” — vi­hogott a markába, amikor a többi zsirosparaszttal együtt „haditanácsra” röffentek ösz- sze. Egyszer aztán felelősségre vonták a kulákot, hogy miért dugta el gabonáját. — Szűkén termett, beadnám én kérem. De esküszöm a boldogsáíros szüzmáriára, hogy egy szem felesleges gabonám sincs! Süllyedjek el, ha nem mondok igazat. így átkozta magát. Ha egy kis hamu lett volna a közelben biztos azzal is raegi':"'<",'fo volna a fejét. 320 százalék a középparaszt beadása A nn~—lengyeli dolgozó pa­rasztok ■ 1 m-n n fariezuskodó kutaknak. Szét­néztek epy kicsit a padláson és valóban majdnem elsülyedt a kulák meglepetésében, ami. kor rátaláltak a hörcsügi ügyességgel elrejtett 4 zsák gabonára. Hát így bujt ki a ’zög a zsákból. Hogyan válaszoltak a nagy. lengyeli dolgozó parasztok a kulák támadására? Először is utálattal, megvetéssel fordul, nők el tőle, azután fokozták a termény begyűjtés ütemét. Vö- ;\ös Mihály 12 holdas közép­paraszt újabb két zsák gabona, 'itt be a szövetkezetbe és ez­zel imár 320 százalékban telje­sítette hazafias kötelességét. Az „egy zsák burgonya” mozgalomhoz is csatlakozott. Két zsákkal adott le C_vételi jegyre. Takarmánygabona és szénabe gyűjtési kötelezettsé­gének 100 százalékig eleget tett. A mélyszántást már ré­gen befejezte. Egy holdra ter­melési szerződést kötött­Börtönt a kuláknak ! — Mi nagylengyel! dolgozó középparasztok tudjuk, hogy a beadás teljesítésével is erősö­dik a mi államunk. Ha én is. meg a többiek is igy cselek­szünk, hát erősödik a béke tá­bora is. Ezek a Halászi-féle kulákok nemcsak a mi ellen, ségeink. hanem itt a szom- zédsáqrunkban- leselkedő pisz­kos Tito-banda szolgálatában illának. Utálattal fordulunk el tőlük. Azzal válaszolunk ■•okik, hogy még keményebben főniük meg a dolog végét. Vörös Mihályt és a többi dolgozó középparasztot megbe­csüléssel tünteti ki a dolgozó nép állama. Halászd kulákot oedig a zalaegerszegi járás­bíróság 7 hónapi börtönre és 500 forint, pénzbüntetésre Ítél­te. Az államügyész súlyosbí­tásért fellebbezett. ( Juhász.) Népszerűek a Szabad Föld Téli Esték Kiskanizsán Kiskanizsán a Szabad Föld Téli Esték első előadása a teljes siker jegyében zajlott le. Már itt meg­mutatkozott az a nagy érdeklő­dés- amely nyilván az egész elő­adássorozatot kisérni fogja. Az előadást Szitár. Lajos alhadnagy tartotta. A kultúrotthon kultur- gárdája tartalmas műsort adott elő. Szavalatok és jelenetek kerül ték előadásra. A jelenlévők túl­súlyban kisparasztok voltak. A szervezést a kultúrotthon vezető­sége jól végezte, ami megmutat­kozott abban is- hogy 418-an hall­gatták végig a , Koreai rcp harca a szabadságért“ cimü előadást. Diapozitiv-vetités is volt, ami az elhangzott sz-avak értelmét a va­lóság megrázó erejével ruházta fel. A második előadást Karsit-s László elvtárs tartota. Itt már 440-en voltak jelen. Ezt az estét is kultúrműsor tette változatossá. Karsits elvtárs élénk szülékkel vázolt és konkrétumokkal telitett előadása a hallgatóságot lekötöt­te és általánosan kedveltté, nép­szerűvé tette a Szabad Föld Téli Esték értékes, nevelő előadássoro­,,.ji.Af A Ti to-fasisztái harcolnak a letenyei járás A letenyei járás bosszú szakaszon szomszédos Tito .Ju­goszláviájával. A járás dol­gozóinak jelentős többsége még ma is közvetlenül szerez­het tudomást arról, hogy mi. lyen életet élnek odaát a dol­gozó parasztok cs munkások. Tito fasiszta terrorszervezete, az UDB nem tudja lezárni a határokat: a jugoszláv dolgo­zók panaszszava áthabatszik a határon egy .egy segélykérő levél formájában. A hatalmas haláltáborból kiszivárgó hí­rek nyomán még jobban fo­kozódik a letenyei járás dol­gozóinak harcos elszántsága, amellyel a békéért, a Tito.fa­siszták ellen küzdenek. A leselkedő ellenség közel­sége fokozott feladatokat ró a letenyei járás békebizottsá­gaira, amelyek többé-kevésbbé ered meny esen irány it j ák a dolgozók szervezett harcát békés életünk ellenségei ellen. Többé, mert általában minde­nütt összekapcsolják a béke­harcot a Tito-banda ellemi harccal és ennek meg is van a látszatja; kevésbbé, mert a békebizottságok munkájában még mindig adódnak hibák, amelyeket sürgősen ki kell küszöbölni. A II. Magyar Békekongresz. szus után különösen fokozó­dott a békebizottságok tevé­kenysége, s járásszerte meg­szervezték a kongresszusi kül­döttek beszámoló gyűléseit. A letenyei járás 10 békeharcost küldött a kongresszusra, ahonnan visszatérve a járás 26 községében számoltak be küldetésükről a járás dolgo­zóinak. Pár község kivételével az egész járás dolgozó népe értesülhetett arról, hogy mi. lyen munkát végzett a Béke- kongresszus. A beszámológyii_ léseken még jobban eggyéko- vácsolódtak a járás békehar- eosai, akik egyben kifejezésre juttatták a Tito-banda iránt érzett olt hatatlan gyűlöletü­ket is­A békebizottságok különösen a horvátajku községekben vé. geznek jó munkát s ezek kö­zött is elsősorban a semjénhá. zi viszi következetesen a tito- ' z.mus elleni harcot. Andrások Mária kongresszusi küldött ^ békebizottság mozgatója, aki több beszámológyűlést is tar­tott, s ezeken éles szavakkal ítélte el a hitleri módszerek­kel dolgozó Tito aljas rémtel­teit, Tótszentmártonban Re., zsek Antal 7 holdas dolgozó paraszt, aki egyik legtevéke- iyebb tagja a békebizottság, nak, arra hívta fel dolgozó paraszttársait: — Nem szabad nekünk elfe­lejtenünk, hogy várszáz mé­terre tőlünk népünk és a szo­cializmus halálos ellensége, a fasiszta. Tito lesi az alkalmat, hogy ránk ronthasson. Nekünk fokoznunk kell a harcot az imperialisták láncos kutyá­ja ellen, hogy megvédhessük békénket. Fiatalokkal erősö állami gazdaság Ü2 A pördeföldei állami gazda­ságban befejeződött a mély­szántás. Most gyors iramban folyik 300 hold földön a gyü- mö'csös telepítése. A legkivá­lóbb ajmafa csemetéket ültetik a dolgozók. A munkacsapatok versenyben állanak egymás­sal. Több munkacsapat egy­séges eredménye meghaladja a 200 százalékot. Különösen a fiatalok mutatnak példát, mint Göncz János DISz-tit- kár, Jakab Mária munkacs-a­, leleplezésével a békéért békebizottságai o Meg is mutatta, hogyan gon dől ja ő a harcot: több. mini 1000 százalékkal teljesítette túl burgonyabeadási kötele, zettségét. Tornyiszeiitmiklóson a béke­bizottság Sídre János 7 hol­das dolgozó paraszt vezetésé, vei eredményesen mozgósítja a község^ dolgozóit a jugo­szláv nép zsarnokai elleni harcra, s_ megértteti velük, íogy a Tito elleni harc szer, vés része a békéért folytai ott küzdelemnek. Ez a bókebizott, ság hetenként összeül, s meg­tárgyalja agitációs feladatait, havonként pedig békegyülés- re hívja össze a község dol­gozóit. Felveszik azonban a harcot az ellenség ellen más módon is a bókebizottságok. Tótszerdau helyen például az ellenség ügynökei elhíresztelték, hoy ,; nem lesz petróleum és cápa. Ezzel vásárlási lázt idéztek elő. s a község dolgozó pa_ rasztjai megrohanták a föld. művesszövetkezeti boltot, ahol a békebizottsági tagok felvi - lágositották őket, hogy az el­lenség hazug híreszteléséből egy szó sem igaz. Hasonló eset játszódott le Letenyén is, ahol a békebizottsági tagok rámu­tattak arra, hogy nálunk nem áruhiány, hanem számos cikk­nél árubőség van, s ugyan, akkor Tito Jugoszláviájában éhezik a dolgozó nép és az UDB-martaiócok az utolsó szem gabonát, burgonyát, kuko­ricát is elszedik a dolgozó pa. rasztoktól. Legutóbb a járás több községé­ben, főleg azokban, ahol horvát­ajku nép lakik, a békebizoltsá-U tagok a párt- és tömegszervezc.'i népnevelőkkel együtt r#eghe?->:- . ték Veszetin Popovivsnak, az UDB volt őrnagyáriak a Szabad Népben megjeleni ,.A Tito-fasis-■* iák haláltáboraicimü cikke', amelynek alapján elmondhatták a dolgozó parasztoknak, mit mü­veinek a belgrádi dollár-bérenc hóhérok a nép szabadságáért harcoló jugoszláv hazafiakkal. Persze számos erényük mellett vannak hibáik is a letenyei já­rás békebizottságainak. Legfőbb hiba az, hogy több békebizottság vezetősége nem megfelelő. nem képesek mozgósítani a békebi­zottsági tagokat, s a politikai munkát nem tudjálc összekapcsol­ni a gyakorlati élettel. Vannak községek, ahol a pártszervezetek elhanyagolták a békebizottsánn. kát, s a titkárok sem tatrtottak állandó kapcsolatot velük, am meg is látszott az ilyen békéin zottságok munkáján. ,A letenyei járási Pártbizottság most foglalkozott a békebizottsá­gok munkájával, s határozatot is hozott: a JÉ elősegíti a békebi­zottságok munkáját azáltal, hogy megerősíti őket, s a békebizott­ságok tagjainak létszámát fel­emeli. Azonkívül a JB fokozot­tabb ellenőrzést gyakorol a béke. bizottságok munkája felett hogy eredményesen vezethessék a Tito-Jugoszlávia szomszédságá­ban élő dolgozók harcát a bő kéért. lik a pördeföldei emi pártszervezete patvezető. Boha Ilona. PéczeU Mária és Csóka Mária DISz- togok. A jó munkát végző fiatalok közül a pártszervezet vezető­sége és a tagság 10 ifjúmun­kást vett fel a tagjelöltek sorába, akik most azt ígérik hogy még jobb eredményekkel bizonyítják be: érdemesek a Párt bizalmára 3 Szombat, 1950. dec. t.

Next

/
Thumbnails
Contents