Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-14 / 290. szám

Éjszakai viEiaeiyfénvnél, Szlakásiiv-miíiszerrsi épül az Erdüpzilaság eprszsgi emeletes székháza A fény szinte vakítóan mar bele a fekete éjszakába. Csillog a ha­barcs és a tégláról vörös színnel verődik vissza a reáhulló fény. Mintha világos nappal lenne, olyan a munkahely. Ez a kép emlékeztet. A kujbisevi erőmű építéséből lá­tunk itt valamit, az élenjáró szov­jet ipar nagyszerű lendületéből kapunk itt ízelítőt és Sztahánov elvtárs zsenialitása bontakozik ki gondolatunkban, amikor az éger­szegi Kossuth Lajos-utcai építke­zést nézzük. Tegnap még az utcáról jövet könnyen átléptük a falat. Ma meg-, lepetve láttuk, hogy a földszint falazása már elkészült és holnap...? Igen. így dolgoznak sztahanovis­táink. Nem hiába menf Horváth élvtárs Dunapenteléro, hogy átve­gye a szovjet sztahánovisiák mun­kamódszerét, Átadjuk a munkamódszerünket —• Sokat tanultam Makszimenkó előtárstól — mondja & Magasépí­tési Vállalat fiatal sztahánovistá- v ja —. Az ő tanítása nyomán, az 5 szalagrcndszerével viszem itt a inunkát. Makszimenkó elvtárs any- nyi jóakarattal, olyan szeretettél adta át munkamódszerét, hogy mi, akik láthattuk munkáját, tanulhat­tunk tőle, becsületbeli kötelessé­günknek tartjuk munkamódszerün­ket továbbadni munkástársainknak. A fal mellett növekszik a tégla­rakás, Megtelnek a habarcsoslá- clá'k. A zsinórok kífeszültek. A Makszimenkó-féle terítő beletátja hatalmas száját a folyékony ha­bc.rcsba és végigönti a falat. Mire körülnézünk, már egy új sor tég­lát raktak a friss habarcs fölé. — A másik sztahanovista most nincs itt — mondja Horváth István munkavezető. — Ha ketten van­nak, egyszerre dolgoznak mindkét oldalon és akkor mégegyszer ilyen gyorsan megy a munka. A békés alkotó muuka bősei Horváth elvtársai megkérdezzük: mióta visszajött Duuapenteléröl, történl-e munkamódszeré íadás, — De mennyire, hogy történt — hangzik a válasz. — Ma is itt voltak mellettem Parragi Ferenc, Szakony István, Kámán Imre, Györkös Imre és Takács Lajos kő­művesek, de voltak átképzösök is. Túl vagyunk már azon az időn, amikor a jó munkamódszert titok­ban tartották. Hiszen az egész ma­gyar dolgozó népnek egyformán ér­deke, hogy a mi munkánk és az országban az a sokezér épület, mely most készül, mielőbb befeje­ződjék. Erre is megtanított ben­nünket Maksziménkó, Romanov, Zujev és Fábik elvtárs. Mi, akik ott voltunk Dnnapentelén, a szél­rózsa minden irányába szétvittük az országban az ő munkamódszerü­ket, ésv minden alkalmat felhaszná­lunk, hogy továbbadjak azt. Mint ahogy itt épülnek ezek a falak, úgy épül majd a sztahánovisták mun­kája nyomán a szocializmus is ha­zánkban. Horváth Katalin és Molnár Má­ria egy láda habarcsot hoznak, ki­ürítik cs már sietnek is, hogy újabb teherrel térjenek vissza. — Hor­váth elvíárs rengeteg üzemanyagot fogyaszt — mondja mosolyogva Stainer Erzsébet, aki szintén a sztahánovisták mellett dolgozik. — Nem baj — javítja ki Molnár Má­ria —, ahogy fogy a malter és a tégla, úgy emelkedik a fal. Nekünk pedig az a fontos, hogy Sztálin elvtárs születésnapjára az emelet­tel is készen legyünk. Most is itt van a Szovjetunió segitd keze A sztaháuovísta munka délelőtt fél 10-kor kezdődött cl. Akik reg­gel jöttek a vásárra, még alig lát­tak valamit s délután, hazafelé menet nem akartak hinni a sze­müknek: a. földből majdnem eme­let magasságban nőtt ki az épület. Körös-körül folyik a munka és emelkedik a fal. A villany éles fé­nye megvilágítja az arcokat. Be­csületes munkásarcok, a békés al; kotó munka hősei, A régi keserű­ségnek, amit a kapitalista elnyo­mók festettek rájuk, nyoma sincs. Megszűnt az időszaki jelleg! Most a szabadság derűje, a magáratalált ember megelégedettsége és munka­kedve sugárzik a markáns férfi­arcokon. Amikor eljövünk, azzal biztat­nak, jól nézzük meg az épületet, mert holnap reggelre már úgysem ismerünk rá. A nagy Szovje'únió segítő keze most is itt van közöt­tünk Egerszégen, Dunapentelén, vagy akárhová is nézünk az or­szágban. Mi gátolja a Sztahánov-mozgalom terjedését a kanizsai Magasépítésinél? Ä SztaHánov-mozgalom kibonta­kozásának és eredményességének egyik legnagyobb akadálya volt a nagykanizsai Magasépítési V-nál a munka szervezetlensége abban a vonatkozásban is,, hogy keresve sem lehetett találni a vállalat épít­kezésein állandó brigádot. Ha égy brigádot megszerveztek, nem lehe- hetett tudni, hogy másnap már nem szórja-e szét a munkavezető ké- nye-kedvé, mint ez számtalan eset­ben megtörtént. Természetes, hogy ilyen viszonyok mellett egy brigád sem vállalkozott a sztahánovista módszerek alkalmazására. A vállalat pártszervezete, fel­ismerve ennek a helyzetnek tarthatatlanságát, irányt vett állandó brigádok szervezésére. Keszthelyen, megfelelő munkaterü­let birtokában-, 30 állandó brigádot szerveztek meg, köztük három kő- müvesbrigádot felmenőfalazáshoz, hármat pílléríalazáshoz, két állan­dó brigádot betonozáshoz, összesen 18 szakmurkásbrigádot és 12 se­gédmunkás-brigádot; A szakmunkás-brigádok azonban 1— bár ez nem döntő hiba — nem tipikus sztahánovista brigádok. Azaz tagjai között csupa' szakmun- kast találunk, egyetlen segédmun­kást sem. Ez, bár á sztahanovista módszerek alkalmazását nem gá­tolja, a szakmunkások politikai képzettségének komoly hiányossá- gára vall, -y Elterjedi vélemény ugyanis, különösen az idősebb szakmunkások között —, s ez vi­szont már komoly gát a sztaháno­vista módszerek elterjedésének út-- ' iában —, hogy „nem akarnak egy segédmunkásnak is keresni'‘. Eh­hez aztán azt is hozzáteszik, hogy „nem akarnak egy íéglaadogató- nak. meg egy habarcstcritőnck is ók keresni", ami azt jelenti, mereven elzárkóznak a több­termelést jelentő uj elől és használják a maradi, elavult munkamódszereket. Jó felvilágosító munkával kell megérte:ni ezekkel a maradi dob go-okkal, hogy amikor szíakário- vista -.módszer szerinti falazással. a habarcslerítö cs (églaadogató is többet keres, ugyanakkor a szak­munkás órabére is olyan magasra emelkedik a íöbbier'melés révén, amilyen magasra egyénileg dolgoz­va u legmegfeizítpttehb erővel s»7m tud lelvcrgödni. Tehát egyáltalán | nem keres a szakmunkás a segéd­munkásnak, hanem szocialista mó­don, egymást segitvé emelkedik mindegyikük keresete, emelkedik a termelés, lesznek jobb harcosai szocializmust építő munkánknak, a béke frontjának. A Sztahánov-mozgalom: korunk legyőzhetetlen mozgalma. A szocia­lizmus ügyét sikerre vivő szovjet dolgozóktól indult el és akadályt nem ismérve tört át a saját jobb : jövőjüket építő népi demokráciák ; országaiba. A magyar dolgozók, köztük a i nagykanizsai Magasépítési dől- í gőzéi is, hatalmas eredménye- í A nagykanizsai Magasépítési Vállalat keszthelyi építkezésén az összes dunántúli magasépítési Vál­lalatok újítási megbízoítainak, leg­jobb dolgozóinak részvételével újí­tási tápasztalatcssre-bemutatót. rén- j deztek. A tapasz!alatcsere-bemuta- j tón 11 különféle, az építőipar sí- j keres munkáját elősegítő újítást j mutattak be, köztük a nemrégiben ; Magyarországon járt Makszimenkó j elvfárs, szovjet kőműves falazás: rendszerét. Ezt az eljárást a zala­egerszegi Magasépítési V sztahá- novisía brigádja mutatta be, Hor­váth elvtárs vezetésével, aki a Makszimenkó-félé eljárást a buda- j pesti bemutatón tanulmányozta és kei értek e] már vele és az ellenség hiába próbál ellene agitálni, hangulatot szítani vele szemben, próbálkozásai sikertelenül pattannak vissza az öntudatos dolgozókról, akik jói látják saját és az egész ország érdekét. Magyarázzák meg a Párt népne­velőivel karöltve a legöntudatosabb munkások a maradihoz ragaszko­dó, 'poli íkailag képzetlen munkás- társaiknak a Sztahánov-mozgalom jelentőségéit és terjesszék el széles körben a módszerek alkalmazását, nemcsak a keszthelyi, de minden építkezésen. most sikerrel alkalmazza az Erdő- gazdaság zalaegerszegi építkezésén, A bemutatón Horváth élvtárs bri­gádja 234 százalékot ért el. Ugyan­akkor a nem sztahánovista mód­szerrel dolgozó legjobb keszthelyi brigád a békeműszakon csupán 124 százalékot tudott elérni. Egy má­sik újítás, a falazórács alkalmazá­sával a kanizsai Magasépítési V egyik keszthelyi brigádja 170 szá­zalékot teljesített. Az újítási be­mutatót követő vita során a dol­gozók általában megelégedésüket fejezték ki az újítások iránt és ígé­retet tettek fokozott alkalmazá­sukra. December 17-án indol az m norma a kanizsai Mázban December 17-én vezetik be a nagykanizsai fűtőházban az uj normákat és a darabberezé&i rendszert. Ezzel kapcsolatban szé­leskörű agitációt indKott az üzem pártszervezete és szakszervezeti hízo11: égj. R? nők ivü Ii term ciési -értekezleteken, röpgyüléseken vi­tatják meg a dolgozókkal az uj normák bevezetésének szükséges­ségét, a lebonyolítás rendjét. A dolgozók általában örömmé'} fo ggdiúk az uj .vu. - ú: a v a ál Váló bevezetésének _ hírét _ ét jobb mtrrksteljesiftnéhjtekkei ké­szülnek rá, Már a minisztertanács emlékezetes határozata alkalmával I is több munkáslevél mutatott rá ja normák ítegy részének elavulit- I ságára és kérték a normarende- I zést. Azóta a normák tovább avul­tak és a verseny akadályozóivá váltak. Igazságtalannak tartják más vonalon dolgozó munkatár­saikkal szemben és nem jelente­nek valós alapot abban a páro-s versenyben sem, amely a fűtő­ház és a Gépjavító V. között fo- 3 sikere CsütoMÖlk 1950. dec. Í4. Az állattenyésztés fejlesztésében látja jövőjét a szentliszlói „Szabadság64 termelőcsoport „A Magyar Népköztársaság Mirjisztcrtanácsa elrendeli, hogy az ország állattenyésztését és takarmánytermelcsct. az 1951. és 1952. években mennyiségileg emelni, minőségileg pedig jelen­tősen fejleszteni kell.‘‘ ' »A Minisztertanács felhívja a dolgozó parasztokat, a termelő­szövetkezetek lapjait,,, tartsák szem előtt, hogy az állattenyész­tés fejlesztésével az ötéves terv végrehajtását és ezen keresz­tül a szocialista Magyarország építését segítik el.“ (A minisz­tertanács határozatából.) A szentliszló „Szabadság“ ter­melőcsoport tagsága — a minisz­tertanácsi határozat szellemében — egyöntetűen amellett van, hogy az állatállományt fejlesz­teni kell. Látják ugyanis a szov­jet kolhozok példáját, ami szin­tén arra mutat, hogy a magassziuv’onalu állattenyésztés a termelőszövetkezet jövedelme­zőségének biztos alapja. — Már csoportunk üziemtervé- ben is nagy súlyt fektettünk az állattenyésztésünk fejlesztésére — mondja Tűbőly József elvtárs, a csoport elnöke. — Hanem most, a minisztertanácsi határozat után határozottan él bennünk, hogy a tervet magasan túl kell szárnyal­nunk, mert tudatában vagyunk az állattenyésztés fejlesztésének nem­zetgazdasági jel ep tőségével. Az - állattenyésztés fiejdesztésé' ők is ugv értelmezik, hogy nö­velni kell az állatállományt, s ugyanakkor fokozni leéli a ta­karmány-termelést is, ami nélkül eredményes állattenyésztés kü­lönben is elképzelhetetlen. íme, néhány adat ennek bizonyításá­ra: Legutóbb 17 anvasertés után 127 malaccal szaporodott a csopor* sertésállo­mánya. A malacokat mind meg kívánják tartani; ennyivel mái virágzó sertéstenyésztést lehet kezdeni, jelenlegi 15-ös szarvas- marhaállományukat meg akarják • kétszerezni. A szaporulatot már várják. (Ezenkívül van a cső. portnak 5 bikája és 14 növendék, marhája is.) Jövőre 3000 forintos beruházással baromfi tenyészetet is létesít a csoport 1000 csirkével. Ennek megfelelően fokozzák a ‘akarmánytermelcst is. Jelenleg 103 köbméter silótakarmány áll az állatok rendelkezésére, de jö­vőre 210 köbmétert terveznek Az idei silóban 11 hold kükorica- szár, 3 hold csalainádó és 150 mázsa cuikor répa szelet van. A jö­vő évben 30 hold takarmánynö­vényt vet a csoport. Lesz ebben öbbek között 5 hold muhar és 5 hold csal a mádé is. A 60 hol­das legelőt műtrágyázzák .hogy az állatok még dusabb füvet le­gelhessenek. a 18 hold vizes retet tavasszal lecsapolják mert a széna minősége meglehetősen rossz volt. Takarmánnyal el lesz látva a csoport, tehát gondoskodni kell a szakszerű takarmányozásról is. — Eddig meglehetősen rosszul gazdálkodtunk a szénával — mondja Dankos Ferenc, az állat. tenyésztési brigád vezetője. — Valamennyi állat egyformán ka­pott, ezért alaposan megfogyat­kozott a széna. S airrllett még a tejhozam sem emelkedett. Valóban, 5.5 -literrel nem na­gyon lehet dicsekedni. Pedig há­romszor fejnek, az istállót is r-ndszeresen szellőztetik; de hiá­ba, a takarmányozás körül volt a hiba. Ezt ma már látják, s ez­ért vezetik be a Szabadság tszcs-ben az állatok egyedi ta­karmányozását. Most amelyik tehén több tejet ad, több takar­mányt is fog kapni. Eddig csak ugv volt, hogy va1 a mennyi állat elé' egyformán odaferitet'ék a ‘akarmányt; ezu'án mind n á’lat külön kapja meg a maga fej­adagját.“ — Ilyen terv-kkeJ kezdjük az uj esztendőben az állattenyész­tést — mondja Tubolv elvtárs. — Azon leszünk, hoev mevf-LI- jünk a minisztertanácsi határo­zatnak. MESSZI VIZEKEN A Vityja nevű orosz hajó a XIX. században földkörüli útra indul. A -legénység az indulás előtti idői a város korcsmáiban tölti. Vedoszovics matróz haza­felé menet egy kóbor kutyát ta­lál és magával viszi a hajóra. Zjuba, a pofozkodó hajómester észreveszi az állatot, ékte­len haragra gerjed, de a matrózok kérésére a kutya mé gis velük marad. Hasznát is ve­szik. Hatalmas ködbe jutnak és csak a kutya ugatására vesznek észrb egy fehér közeledő hajót. A film bemutatja a tengeré­szek vidám életét is. Tréfás tán­cokat látunk, majd azon kacag­hatunk. .hogyan fürdetik meg az uj matrózokat. , Az első tisztet ' másik hajóra rendelik parancsnokul. Azjuj lefeő tiszt rideg, beképzelt mágnás: báró Berg. A kutyát is a tengerbe akarja dobni. A legénység azon­ban nem engedi. Emiatt a gőgös báró elhagyja a hajót. A Csendes Óceánon óriási vi­harba kerülnek, a fővitorla le­szakad. A fiatal Jegorka kezde­ményezésével, a pótvitorlát hihe­tetlen rövid idő alatt felhúzzák. Elkerülik a hajótörést. A hajó vigan megy tovább. A film arról tanúskodik, hogy az orosz hajók már 1863-ban be­járták az összes tengereket. Lát­juk azt is, hogy a hajókapitány, aki szerette matrózait, hogyan alakította ki a hajón a tudatos fegyelmet. Emberei bíztak bejne és szerették. A haladó hagyomány ápolásá­val tudatos fegyelemmel fejlődik a szovjet haditengerészet. Eb­ben a szellemben állnak most is őrt a szovjet tengerészek a világbéke megvédéséért, a to­vábbi haladás biztosításáért. A filmet december 15—17 kö­zött játssza a zalaegerszegi Fó­rum-mozgó. A Zala cs Vas megyei fiimsziűházak közötti versenyben az egerszegi vezet A Zala és Vas megyei film­színházak versenyben állanak egymással a látogatók szárná­nak fokozása tekintetében is. Az elmúlt két hónap eredmé­nyei alapján a látogatási nor­ma 153 százalékos teljesít csé­vél kimagaslóan szép ered­ményt ért el a zalaegerszegi ,,FÓRUM“ filmszínház. A-verseny máscd;k b-slyeisttje o 'r”-7-.r>•{ rn—* 1‘*"? ? é normaVM­November hónap folyamán a zalaegerszegi filmszínház előadásait 22.560 személy lá­togatta meg. Az előző hóna­pokkal szemben Zalaegerszeg kivételével a megye többi mo­zijánál bizonyos visszaesés mutatkozik és a Vas megyeiek javultak fel. A 15 filmszínház közül a aalaszentgróti a nyel- cadik. ’lovászi a kilencedik, a nagykanizsai a tizedik helyen végzett- Igen gyenge a kisko* máromj teljes’tmény: 57 szá- Lk A tizenharmadik he’ye- zettíe & versenynek. Zalalövő pedig a ífzAB.e#vedifc helyen áll. Hiitási faaasitalafeseretiefliytaté Keszthelyen

Next

/
Thumbnails
Contents