Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-10 / 287. szám
A KAPITALIZMUS ALKONYA Egy kis természettudomány Az atom szerkezete jgS(nf uralkodik az irape- íii’wi rialjzmus és a reakció táborában — rémület a béke ■> a szocializmus növekvő hatalmas ereje miaitt, rémület a profitkilátások, a monopolisták diktatúrájának sorsa miatt. Rémület a jövő miatt. Hogy lehetne eh. bei a sok rémületből kiutat találni ? Hogyan, lehetne megóvni az imperializmus leU'inőben levő erőit? Ezen törik a fejüket most a burzsoázia főkolomposai és ideológiai ftiyverhordozói. Az Egyesült Államokban a tőkések mozgósították a gazdaságtan, a jog és a szociológia „szakembereit“, felbérelt „professzorokat“, egykori és mostani politikusakat, akik együttessen, könyveit adtak ki „Hogyan lehet megmenteni az amerikai kapitalizmust“ címmel. Angol kővetőik „műveikben'’ hasonló témákról zengedez- nck. Hamilton „professzor'1 könyve: ia-t Anglia történetéről, melyben elismeri „a kapitalizmus sorsa égető kérdés". Amerikai és angol gazdáik után loholnak a francia, olasz, spanyol és török lakájok is, e az imperialisták zsoldjában álló „szociáldemokrata" szólamvezetők előadják hallgatóiknak „saját'1, áe amerikai «Jbangsz'erelésü kompozícióikat. Mivel magyarázható a burzsoá" államok monopolistáinak félelme a i óvótól? Miért éppen az Egyesült Államokat, a burzsoázia reménységét kerítette legjobban hatalmába a zavar és rémület? Ez Keni magyarázható sem erkölcsi motívumokkal, sem a burzsoázia :i .j lelkiállapotával, sem az áltudományt»» irodalommal, mellyel közvéleményt próbálnak teremteni. Az okok mélyebben gyökereznek, A világkapitalizmus közeledő b> kása törvényszerűen és elhárii- !',••. allanuí érlelődik. Az imperiaimisnak, mini a halódó, rothadó kapitalizmusnak, a kapitalizmus halálelőtti utolsó szakaszának klasszikus lenini-sztálini meghatározását mindén hónap, minden nap gazdasági, politikai és ideológiai vonalon egyaránt, egyre mélyrehatóbban, egyre teljesebben megerősíti. fiz iiprializiíis „fejlődésének" mai szakaszára jellemző az imperializmus gazdasági bázisának szüntelen és egyre gyorsuló zsugorodása, amely a szocializmus és demokrácia táborának kiszélesedése, a Szovjetunió hatalmának növekedése és a népi demokráciák országainak felvirágzása folytán következett be. Egy harmadszázaddal ezelőtt a kapitalizmus még osztatlanul uralkodott a földön, Az 1917. évi Nagy Október kiszabadította az első százmillió embert a kapitalista pokolból, A fejlődés folyamán, mint azt Lenin és Sztálin megjövendölte: az imperializmus rendszeréből újabb országok estek ki. A Szovjetunióhoz csatlakoztak Lettország, Litvánia, Észtország, a nyugati ukrán területek, Bjelorusz- szia és Moldávia né^ei. A Szovjetunió testvéri segítségével lerázták a kapitalizmus igáját Lengyel- ország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia népei. Megszabadult az imperialista járomtól a nagy kínai nép. Uj életet építenek maguknak a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói. A főid 2.2 milliárdnyi lakosságából 800 millió ember kiszabadult a kapitalista zsarnokság alól. Teljes lendülettel halad az imperializmus gyarmati birtokainak kiesése és összeomlása. A hatalmas nemzeti felszabadító mozgalom legragyogóbb győzelmét Kínában érte e]. Fegyverrel a kézben harcolnak az imperializmus ellen Korea dolgozói és a Fülöp- szigetek hazafiai. Hős harcot vívnak Malája népei az angol imperialisták ellen, Vietnam harcosainak csapásai elől futva menekülnek a francia megszálló csapatok. Az imperializmus ellen a gyarmatok dolgozódnak újabb százmilliói szállnak harcba. Minden eresztékében recseg-rcpog az imperializmus rendszeré, Itt játszódik le ríaíista államok közötti gazdasági és polítkai ellentmondások elmélyülése és kiéleződése, melyet az amerikai imperializmusnak az a törekvése idéz elő, hogy saját érdekeinek rendelje alá az európai országok és gyarmataik gazdaságát és politikáját. Ez az ellentmondás jói látható az Egyesült Ál- ! laanok és Anglia példáján, A második világháború végén már az Egyesült Államok és nem Anglia tőkései tartották ellenőrzésük alatt az összes burzsoá országok termelőerőinek 60 százalékát. Anglia, melyet „szövetségeséi kikergettek piacairól1’ átalakult az amerikai imperializmus európai házőrző ebévé. Ez a helyzet szükségképen még élesebbé teheti az ellentmondásokat az imperialisták körében; Néhány imperialista csoport kezében eddig még soha nem látott arányokban koncentrálódott a : töke. Ezeknek az imperialista cso! i porioknak teljesen szolgálatában áll a burzsoá országok egész kül- és belpolitikája. így még erő- i sebben kiterebélyesedett a fene- j kétlen szakadék az elhájasodott parazita tőkésosztály és a dolgozók tömegei, elsősorban a munkás- osztály között. A kizsákmányolás és nyomorúság példátlan arányokat öltött. Az imperializmus mostani fejlődése fokán jellemző a politikai reakció garázdálkodása minden vonalon, a burzsoá államok rohamos közeledése a fasizmus, a tőke terrorja felé. így alakulnak át a burzsoá országok, élén az Egyesült Államokkal, a népek börtönévé. Az Egyesült Államokban már & második világháború előtt 700 különböző fasiszta társaság működött, Tevékenységük összenőtt az állami apparátu* munkájával. Ez eredményezte a munkásellenes fasiszta törvényeket. fi deiasrscia' lyeunata, a terror az egész kapitalista. rendszer általános válságának kimélyülését, felbomlása meggyorsulását jelzi, A kapitalizmus sodródása a bn- ká» felé idézi elő az imperialistáknak azokat a kísérleteit, melyekkel ki akarják tolni az imperializmus teljes összeomlását az uj háború lázas elökészj.téséveL Truman, aki beszédében kijelentette, hogy az amerikai erőforrásokat mindinkább a katonai és a polgári fogyasztás céljaira használják fel, elég arcátlan volt ezt „egy békeszerető nemzet" cselekedetének nevezni. A kapitalisták minden _ szalinaszálba belekapaszkodnak. A világ dolgozói azonban egyre hatalmasabb méretű békeharcot folytatnak és amit száz évvel ezelőtt Marx Károly a tudományos szocializmus megalkotója zseniálisan bebizonyított, hogy a proletariátus a kapitalizmus sírásója, az ma a megvalósulás előtt áll. A munkások már látják a célt, amikor a Szovjetunióra és a népi demokráciákra pillantanak. Korunk döntő jelentőségű tényei a kapitalizmus rendszerének elháríthatatlan bukását jelzik. Ma a népek a béke' győzelméért, jövőjükért harcolnak, vágyakozva nézik a kommunizmus építését a Szovjetunióban és szeretettel fordulnak a népek nagy tanítója, a nagy Sztálin felé, (V. Alekszandrov cikkéből.) ENYHE, ESŐS IDŐ Várható időjárás: Túlnyomórészt borult, párás, ködös idő, helyenként ködszitáiás és 1 kisebb eső. Mérsékelt szél, az enyheség tovább tart. Az atom szerkezete a mai elképzelésünk szerint a következő: az alom pozitív töltésű parányi magja körül — amely aránylag nagy tömeget képvisel — köny- nyü, negativ töltésű eikíronok keringenek. Ezek az elektronok pozitív töltésű atommag és a negativ töltésű elektronok közöt; működő elektromos vonzás miatt nem repülnek el a magtól. Kiderült, hogy az atommagban a pozitív töltéseknek a száma nagyság tekintetében egyenlő (de ellenkező előjelű!) az elektronok töltéseinek összegével. Az atommagok méreteire vonatkozó kísérleteik és számítások azt mutatnák, hogy az atommagok átmérője íizezerszer kisebb az atomok átmérőjénél. Ha az atomot billiószorosára felnagyítanánk, magja akkora lenne, mint egy gombostűfej. Az elektronok pedig százméterre, vagy még messzebb keringenének körülötte. Ilyen szerkezete van az atomnak, melybe hosszú századokon át nem tudtak behatolni a tudósok, éppen ezért oszthatatlannak vélték. Gyakorlatilag az atom egész tömege a magban összpontosul, amely ezerszer nehezebb az atom elektronjainál. Vájjon mekkora a mag sűrűsége? Iía egy köbcentiméternyi térfogatot altomra aggal töltenénk meg. súlya körülbelül 120 millió tonna lenne- Egy ilyen mag- anyaggal megtöltött két köbmií- liméter élő kocka száz cirkáló súlyával lenne egyenlő! Ilyen sűrűségű testekkel soha nincs dolgunk. A mag nehéz- anyaga sokszor parányi magocs- kában oszlik meg, s ezek aránylag távol helyezkednek el egymástól. A mag körül keringő elektronokat könnyű leszakítani az atomról. Ez azonban nem azt jelenti, hogy' (teljesen értelmetlen a múlt század tudósainak állítása az atomok nagymérvű stabilitásáról és az elemek á'alalrilha. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nép ha d ser egének főparancsnoksága közli december 8-án, hogy a néphadsereg itatianságáról. Az atom elvesáÉ- het elektront, de az atommag érintetlen marad. Bizonyos idő múlva az elektronját elvesztő ■atom — amely ezáltal pozátiv töltést nyer — szabad elektront vonz magához és újra közönsé* ■ges, semleges atommá alakul, hiszen minden elektron pontosan ■egyforma és ha egyiket a másikkal felcseréljük, ez az atomban nem okoz változást Miikor az atomok érintkezésbe lépnek egymással — eltaszitód- aak egymástól, vagy stabil, erős kötésű molekulákat képeznek —< ■e folyamaiban csak a külső, a magtól legtávolabb lévő elektronok vesznek részt. Az atomok kémiai sajátságainak „őrzője“ az atommag, mert az atommag töltése határozza meg az atom elektronjainak számít. A magba pedig nem olyan, egyszerű behatolni. a kémikusok elődei, az alkimisták azért nem tudták megoldani a hosszú évszázadokon át ■az elemek átalakítását. Ez a probléma csak ma oldódott meg, /a mile or már felfedezték az atom szerkezetét. Ez a felfedezés azonban nem kémiai, hanem fizikai módszerek segítségével törten t. Az atomok „bombázása" lehetővé tette az atom főtömegének, az atommag méreteinek és helyzetének meghatározását. De az atom legfontosabb, különösen vegyi. sajátságait, a mag körül keringő elektronok — illetve az atom elektronburka határozzák meg. Hogyan ismerhetjük meg részletesebben az atom elektronburkának szerkezetét? Hogyan tudjuk meg, milyen távolságban ős milyen sebességgel keringenek az elektronok a mag körül? Ki derük, hogy ezekre a kérdésekre igen részletesen válaszol maga az atom. Csak meg kell tanulnunk megérteni az atom színes „nyelvét“, tudnunk kell elemezni az atom által kisugárzott fényi. Erről bővebben legközelebb. csapatai és a kínai önkénteseié az egész fronton tovább üldözik a hátráló amerikai és délkoreai csapatokat. A koreai oepMseref fsparoncsmkságáiiak december 8-i liadíleicntóse I A agy ünnepségre keszuiodnex a vingái járás dolgozó parasztjai. A Dinamó mozi helyisége a z."tiíolá.sig megtelt, itt adják át a vingái járás dolgozó földműveséinek a kitüntetéseket. A negyedik Sorban Kovács Pál. kalácsai újgazda ül. Tekintet® sze. •r ...íltel keresi a színpad vöroadra- périás keretéből kívillanó őt. arcképet. Ma már mindent tud róluk. A pártiskolán sokat tanult, pedig s '.ölt nem tudta, ki volt Marx, : iris, Lenin, Sztálin, Gkcorgliiu D*j. Most szeretettel néz fel nagy tanítóinak arcképére, Kovács Pál 13 évig voll, gazdasági cseléd Pap András kuliknál. Ti eühárom esztendeig látástól vaku iásig dolgozott ennél a kitűzött ki vy-etlen kenyérpuszíítóuál, aki még a szá.raz kenyeret is sajnálta tőle, istállóban lakatta, kiuzsoráz- ta. ahogy csak a hozzá hasonló kegyetlenszívű kulákok tudnak kiszipolyozni valakit. Amikor Románia megtámadta a Ezovjc-.úráót, Kovács Pál i* meg. k ; y a behívóját. Miat amolyan „kisebbségi", fegyveres kiképzést nem kapott, így hát munkaszolgálatra vitték, A hrgdi vasútvonal építésénél döfi;o-r/ü, bizony kegyetlen 'bánásmódot kellett elszenvednie baj.tár- fiaival együtt a román, tiszteiktől és altisztektől. Itt kezde t felnyílni a szeme, itt ismerte meg Christea Petrut, Christea lakatos volt, szakmunkás és kommunista. Mindig volt egy vigasztaló, biztató szava az elkeseredett bajtársakhoz. Mindig tanította az elkeseredett munkaszolgálatosokat, !<A ovács Pál égy nap észrevette, hogy Christea Pert.ru, aki a század legerősebb embere volt, olyan lazán hagyja a csavarokat, amelyek a síneket a talpfákhoz erősítették, hogy a sínek mindig elmozdultak éx-edetí helyükről. Szóvá is tette előtte, hogy kivonja magát p munkából, másoknak kell dolgozni helyette, v Este Christea a priccséhez jött és beszélgetni kezdett vele. A sztálingrádi ütközetről, ahol ellátták a németek baját, az ukrán kolhozokról, ahol közösen művelik meg a földeket, a Szovjetunióról, ahol az emberek milliói szeretetben és barátságban dolgoznak a közös célért és hősies magatartásukkal kivívják ;i világ csodálatát, A kommunista munkás beszéde nyomán sok minden megvilágosodott Kovács Pál előtt. Megérhette, hogv barátja miért hagvta szándékosán lazára a síncsavarokat, ötf kell ártani az ellenségnek, ahol leire*!. Kóváes Pál élete ríj tar. talmat kapott. F.liött augusztus 23-a. A tisztek és altisztek nagyon udvariasak és halkszavúak lettek, a raunkaszolgá- latosok pedig tömegesen bejelentés nélkül ot* hagyták a tábort. Itt vált el Kovács Pál Christea Petru- tól. U1 sak 1945 januárjában vergődött haza Kovács Pál Kalácsára. Sok férfi hiányzott a faluból. De Pap András, a kulák otthon volt és mézes-mázos hangon azonnal panaszkodni kezdett. Minden elveszett a háborúban, nincs ló, nincs aprójószág, mindent élűiről kell kezdeni. Kovács Pál szó nélkül hallgatta a gazda meséjét.. Keresztül látott rajta. „Az meglehet, hogy téged is megkopaszlott a háború, de biztos cldűgtál magadnak eleget ahhoz, hogy a potrohodat megőriz- zed'1 — gondolta. A siránkozás végén megkérdezte a gazda, hogy munkát keres-e? — Hát beállanék, ha megfizetne, — Haj-aj, de nincs ám miből — kezdte el újra a jajgatást Pap András —. örüljön az, akinek ennivalóra jut. Még ez is gond, hogy a betevőt előteremtse az ember a cselédnek. — Akinek nincs miből, az ne tartson bérest mondta kurtán és faképnél hagyta az ámuldozó gazdát. Kalácsán megalakult a Komtnuisla Pírt és február 15 ón földel osztottak. Kovács Pál tagja volt a főldcszío bizottságnak. 4 , Kemény évek következtek Kovács Pál számára. Minden szabad idejét lekötötte a pár munka. Tanult és tanított. Maga után tudta vonni a dolgozó parasztságot, 1947 telén pártiskolára küldték és mikor visszatért, ő lett a Román Munkáspárt kalácsai szervezetének titkára. I 943 őszén isméit bőven volt **• dolga Kovács Pálnak az őszi vetési munkálatok körül. Sokan nem akarták megérteni, mire való a korai vetés, Szeretettel, kitartással, a dolgozó parasztok iránti együttérzéssel folytatta munkáját a kalácsai párttítkár. Ö volt az első. aki velőmagját megfürdette a kékkövcs oldatban, megmagyarázta, hogyan öli meg a kékkő az üszők csiráit, ö szántott és ő vetett elsőnek. Megindult az őszi munkuverseny. A párttitkár mozgósítani tudta dolgozó paraszttársaif. November 4-én már minden újgazda földjébe volt vélve. Csak a Pap András földjei voltak véletlenek, A parasztok felzúdultak. Le fogunk maradni miatta a munkaversenyben. összedugták a fejüket Másnap hajnalban kopogtattak Pap András ablakán. Mikor a kulák meg- látta a sok embert, inába szállt a bátorsága. Azonnal hajlandó volt arra. hogy a parasztok felszántják ? földjét, ö pedig nyomban hifiié ti a napszámot. Lassan feloldódott benn®, a félelem szántsatok, vesselek. La annyira akapjÁ •ok — mondotta dühtől rekedt hangon, De már zsugori módon számolgatta a 20 ember bérét. ti1 z Kovács Pál új életének iör<* ténele. Így tanult meg látni, így vált egész emberré. Most már minden percet sajnál az életében, amit nem a dolgozó népért folyta, tott harcban töltött. Ennek a harc. nak az irányítói néznek most szembe vele a vörös drapériás képkeretekből. Ők adtak új értelmet Kovács Pál éleiének, nekik köszönheti, hogy most itt ül a Dinamo mozi negyedik sorában, párttitkár és rendületlenül hisz a dolgozók boldog jövőjében. Amikor felhívják a színpadra, hogy átadják neki az aranyérmei, öntudatos léptekkel indul a bizottság felé. Utána sorra szólítják a vingai járás községeinek legkiválóbbjait. Jön a karányf Marina Mihal román népviseletben. Baici Milan, aki a murányi szerbek közül tűnt ki, az orcifalvi Klrcr Sepp, a vingai Radovan Branco lábán büszkén nyikorog az ünnepi bolgár csizma és jönnek egymás után a többiek... VéleMen-e vájjon, hogy njindjárf az első kitüntetettek között az összes nemzetiségek képviselői jelen voltak? „Nem, ez nem vélni len. Ez s zoknak a sikereknek a kifejezője, melyeket a munkásoszf ály s dolgozó parasztsággal szövetségben eddig elért és amelyeket tervszerű munkájával egvre lovábbteilesz*“. Bizpuytea így, telelné a párt. iskolát végzett Kovács Pv.l kalá. osai • párts/erve-mt 'itkár. n volt go.* Jasa^ji ci>eloó Vasárnap, 1050. dec. IC, KOVÁCS PÁL UJ ELETE Diménv István novellára
