Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-10 / 287. szám

Üdvözöljük az MSzT megyei kiildöttválaszta értekezletét! Munkahelyeiken rendelhetik me< a dolgozók karácsonyi éleim iszerszüksécietüket VI. évtolyant 287. szám. A2S MI>I* ZAXAMEGYEI PÁRTBIZSOTTSÁLul*7AK NAPILAPJA Jíra 50 fiSSér Í95#. december 10. Vasárnap A BÉKE VÉDELME: TÖRVÉNY A varsói Bókevilág’kongresz­szus messzeeszárnyaló szavai és határozatai most visszhan­goznak világszerte. Orszá­gúinkban és megyénkben ezek­ben a napokban békenagygyű­léseken hirdetik a Világkon. gresszus magyar küldöttei a legszentebb feladatnak, a béke védelmének, o magasztos köte­lességnek feladatait. Hány­szor kiáltottuk gyűléseken: megvédj ük a békét ! Hányszor irták le könyvben, újságban? hányszor hallottuk a mozi vásznáról, a színpad dobogójá­ról, a rádióból, becsületes dol­gozó emberek beszélgetései­ben e szavakat, mint egy uj, világraszóló himnusz vissza, térő sorát! S most, a magyar ország­gyűlés ezt, a dolgozó nép min­den rétegéből fakadó harci jelszót törvény keretében ik­tatta honpolgári kötelességgé. Hova jutottunk hat esztendő alatt! Akkoriban az elnyomó arak országunkat Hitler utolsó csatlósává tették — ma pedig elsők között vagyunk, ahol a varsói Békevilágkon­gresszus javaslata _ alapjan országgyűlésünk, a, nép hatal­mának legfelsőbb szerve, tör. vényt hoz a béke védelméről- Az országgyűlés nem fejez­hette volna be méltóbban mos­tani ülésszakát, ahol a jövő- esztendei költségvetést, a szó. cializmust építő ötéves terv második esztendejének hatal­mas munkaprogramját tár­gyalta és fogadta el. A__ Ma- gy ar 1ST épkö ztar s a s ág b an, amely a munkások és dolgo­zó parasztok állama, ahol minden hatalom a dolgozó népé, minden törvény a béke védelméről szól. A milliárd és milliárd forintok, amit 1951-ben iparunk,^ mezőgazda, ságunk, közlekedésünk, kultú­ránk és honvédelmünk fejlesz­tésére fordítunk: jó helyre megy — a béke védelmére- Üzemeinkben és falvainkban a munkások és a dolgozó pa­rasztok keményebben fogják a szerszámot, uj murikainódszé­rókén és termelési eljárásokon törik fejüket —_ a béke védel­mében. Tudósaink a ^ mars* i zmus-leniínizmus legyőzhetet­len tudományának ^ fényénél megtaláljak igazi céljukat-, az országépitő munka előbbrevi- te-lét és segítségét — a bek© védelmében. Ifjúságunk fej- leszti tudását, hogy jólkepzett dolgozó és erős katona legyen - - a béke védelmében- Hatod, lel esztendős munkánk, ame­ly e f népünk legnagyobb jaixjak évszázados álmai voutecUni előre, minden megnyilatkozá­sában a békéről beszél. És mégis: felbecsülhetetlen bordere je van annak, hogy országgyűlésünk törvénybe iktatta a béke vedelmet, A varsói. Bekevilagkon.gr essz u s, amikor uju.lt erővel hívja harcra a békéért az emberise­get, egyúttal arra is rámutat, hogy a béke legádázabb edlen- sZcréi, n7. amerikai impcrialia. iák és cinkosaik háborús elő­készületeikkel egy időben, an- n:ik alátámasztására ícktmou háborús propagandát űznek* A tömeggyilkolásra uszító Propaganda ellen harcolni te. } át (‘gyet jelent az uj háború . tbm való harccal. A háborús propagánda elleni harc ter­mészetesen szlikebb terjedel­mű, mint maga a békemozga­lom, de igen jelentős része an­nak. Az amerikai imperial i z­mus nemcsak világuralmi tér. veiben, országok felégetésében, anyák, gyermekek és öregek lemészárlásában, a legjobb ha­zafiak üldözésében vetekszik Hitler módszereivel és tesz túl azokon, hanem a háborús propagandában is- A hadi­anyaggyárosok szolgálatukba állították az imperialista hir- közlőszervek, művészet és iro­dalom megvásárolható képvi­selőit. A haladó békeharcos irók és művészek ma nem hallathatják hangjukat, rá­juk üldöztetés, börtön, szám­űzetés, vagy bitófa vár Ame­rikában. Ahol a hivatalos po­litika az atombombával való fenyegetőzés és a kardesörte- tés alapjára épül, ott a tudo­mány, az irodalom és a miivé, szét is magán vised a rothadó tőkés társadalom minden nya­valyáját. A magyar ország- gyűlés. amikor népünk egy­séges akaratától vezérelve törvénybe iktatja a béke vé­delmét, 15 évig terjedhető bör­tönbüntetéssel és vagy ónéi. kobzossal bünteti azt, „aki szóban, írásban, sajtó, rádió, film utján, vagy bármilyen más módon háborúra uszít, egyébként háborús propagan­dát fejt ki, vagy a háborús propagandát előmozdítja.” A törvény szavaiból érthet mindenki, aki érteni akar. A dolgozó nép mélyről fakadó hálával fordul a felszabadító Szovjetunió, a béke élharcosai felé, akiknek segítő _ keze és vigyázó szeme legbiztosabban garantálja népünk békéjét. He értsen a szóból népünk min­denfajta ellensége is, mind­azok, akik ba sajtóban, rádió­ban, filmről nem is, de szó. ban „vagy bármilyen'más mó­don”, suttogó propagandával, bizonv tál an s ágkelté ssel alá akarják ásni országunkban a béke védelmét, külföldi impe­rialista megbízóik, vagy azok rádiója, sajtója stb- háborúra hivó szavát ki merészelik ej­teni* A háborús propaganda el­fojtására nemegyizben az Egyesült Nemzetek Szervező, lének fóruma előtt tett már javaslatot a Szovjetunió. Az ilyen javaslatokhoz fogvicsor­gatva szóltak hozzá az impe­rialisták és csatlósaik. A ja­vaslathói nem lett gyakorlat A tőkés országokban ma is szabadon garázdálkodnak a pogroiulovágok. Most a Beke- világkongrcsszus fordult az emberiséghez, ^ az országok kormányaihoz és parlament­jeihez: a törvény erejével te­kezzék meg a háborús propa_ gandát. A _ Világkongresszus eme felhívására adandó vá­lasszal is elválik: ki akar há­borút, ki akar békét. __ A ma­gyar nép országgyűlése egy. értelműén ismét a béke nagy ügye mellett foglalt állást, ország-világ ele lárva népünk egységes akaratot, bogy a nagy Szovjetunió barátja­ként, a világ szabad népeivel, valamint a tőkés rabságból szabadulni vágyó százmilliók­kal egyetemben, megfékezi a háborús gfujlogatókat és e-1- j szántan védelmezi a béke I nagy ügyét Törvényt hozott az országgyűlés a béke védelméről A magyar dolgozó nép béke. melletti harcos kiállását mutatta meg az országgyűlés pénteki ülése, amikor törvényhozásunk egyhangú lelkesedéssel elfoge.dta és törvény­erőre emelte a béke védelméről szóló törvényjavaslatot. Ez a tör­vényjavaslat a Béke Hívei Varsó­ban tartott II. Világkongresszusa felhívásának értelmében készült el lA Béke Hívei Világkongresszusa ‘felhívta valamennyi ország parla­mentjét, hogy hozzon törvényt a béke védelmére. A Magyar Nép- köztársaság dolgozó népe büszke arra, hogy a tní országgyűlésünk a világon a legelsők között emelte törvényerőre a béke védelmét. Az új törvény szövege a következő: Törvény a béke védelméről A Magyar Népköztársaság or­szággyűlése annak tudatában, hogy a háború az emberiség mérhetetlen szenvedéseinek forrása, felismerve, hogy a negnöveke. dett háborús veszély elhárítása vi­lágnézeti meggyőződésre való te­kintet nélkül az egész emberiség közös érdeke és hogy a béke biz­tosításához szükséges a világ béke- szerető népeinek közös összefo­gása, megfontolta a Béke Hívei II. Világkongresszusának felhívását és magáévá tette azt a megállapítást, hogy a háborús propaganda súlyo­san veszélyezteti a nemzetek békés együttműködését. Ezért a Magyar Népköztársaság országgyűlése elhatározta, hogy a béke védelmében a törvény szigo­rával sújt le a háborús propaganda terjesztőire és mindazokra, akik a népek békéjét veszélyeztetik. í. §. A népek békéje1 ellen irá­nyuló bűntettet követ el. aki szó­ban, írásban, sajtó, rádió, film út­ján, vagy bármilyen más módon háborúra uszít, egyébként háborús propagandát fejt ki, vagy a hábo­rús propagandát előmozdítja. 2. §. Az 1. §-ban meghatározott bűntett elkövetőjét tizenöt évig terjedhető börtönnel és vagyonel­kobzással kell büntetni. Az országgyűlés ülésén, amely­nek napirendjén ez a törvényja­vaslat szerepelt, megjelent Rákosi Mátyás eívtárs, népünk szeretett vezére, valamint Rónai Sándor elv­társ, az Elnöki Tanács elnöke, Dobi István, a minisztertanács el­nöke és a kormány több tagja, va­lamint a Budapesten működő dip­lomáciai képviselők közül J. D. Kiszeljov elvtárs, a Szovjelúniő magyarországi nagykövete és a ba­ráti államok képviselői. A béke védelméről szóló tör­vényjavaslat előadója Szabó Pál író volt, Az előadói beszéd .után az országgyűlés tagjai hatalmas tapsviharral üdvözölték a béke vé­delméről szóló törvényt. Ugyancsak az országgyűlés pén­teki ülése tárgyalta a Magyar Nép- köztársaság Alkotmányának módo­sításáról szóló törvényt is, amely­nek előadója Hidas István elvtárs, a Budapesti Pártbizottság titkára volt. Beszédében hangsúlyozta, hogy népi demokráciánk egészséges fejlődése tette' szükségessé, hogy módosítsunk Alkotmányunk egyes pontjain. •— Örömmel tesszük meg ezt a javaslatot — mondotta — mint "bi­zonyítékát Pártunk helyes politi­ka jónak, gyors haladásunknak a szocializmus építésénél. Törvény a Magyar Népköztársaság A tkotmányának módosításáról 1. §. A jelén törvény értelmében élelmezési minisztériumot, a nehézipari minisztérium helyé­be kohó- és gépipari minisztériu­mot, valamint bánya- és energia­ügyi minisztériumot, a népjóléti minisztérium helyébe pedig egészségügyi minisztériumot kell szervezni. 2, §. Az I. § rendelkezéseinek megfelelően az Alkotmány 24. §-á- nak új szövege a következő: ,,24. §. A Magyar Népköztársa­ság minisztériumai: a külügyminisztérium, a belügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium, a pénzügyminisztérium, az igazságügyminisztéríum, a kohó- és gépipari miniszté­rium, a bánya- és energiaügyi minisz. tórium, a könnyűipari minisztérium, a földművelésügyi minisztérium a külkereskedelmi minisztérium, a belkereskedelmi minisz: érium, az élelmezési minisztérium, az építésügyi minisztérium, a közlekedés- és postaügyi mi hisztérium, a népművelési minisztérium, a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium, az egészségügyi minisztérium". 3. §. Az 1. § értelmében szerve* zett minisztériumok ügykörét a mi­nisztertanács rendelettel állapítja meg. 4. §. (1) A felsőbíróságok és a főállamügyészségck az 1950. évi december hó 31. napján megszűn­nek. (2) Az Alkotmány 36. és 39. §-ainak új szövegét e törvény 5. és 6. §-ai állapítják meg. 5. §. Az Alkotmány 36, §-ának új szövege a kővetkező: „36. §. (1) A Magyar Népköz­társaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfel­sőbb Bírósága, a megyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorolják. (2) A törvény az ügyek megha­tározott csoportjaira nézve külön bíróságok létesítését is elrendel- héti’'. 6. §. Az Alkotmány 39. §-ának új szövege a következő:. ,,39. §. (1) A Magyar Népköz- társaságban a bírói tisztségeket vá­lasztás útján töltik be; a megvá­lasztott bírák visszahívhatók. (2) A*Legfelsőbb Bíróság bíróit ötévi időtartamra, a megyei bíró­ságok és a járásbíróságok bíróit háromévi időtartamra választják­(3) A Legfelsőbb Bíróság elnö­két és Líráit az országgyűlés vá­lasztja. (4) A bírák működésükről vá­lasztóiknak. beszámolni kötelesek. (5) A megyei bíróságok és a já­rásbíróságok bíróinak választásáról külön törvény rendelkezik“. Ezután az országgyűlés tagjai egyhangúan elfogadták a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavas­latot. Román kormányküldöttség érkezett hazánkba a Magyar’Romáin Barátsági Hétre Pénícken délben érkezett Buda­pestre a Magyar-Román Barátsági Hétre jött román kormányküldött­ség, A ferihegyi repülőtéren Do.r- vas József miniszter, Losonczy Géza elvtárs, népművelési állam­titkár, Jóboru Magda elvtársnő kultuszállamtítkár, Boldizsár Iván külügyi államtitkár, Mihályfi Ernő a Kultúrkapcsolalok Intézete elnö­kké, Majláth Jolán, a Kultúrkap- jjcsola'ok Intézete főtitkára, Deve- | cseri Gábor elvtárs, az írószövet- fség titkára, Erdei Grúz Tibor, az t Akadémia főtitkára és művészeti, i tudományos életünk számos képvi­selője foganta a román kormanv- t küldöttség tagjait, A román kor- ^mányküíaőttség fogadására megje­lentek a külföldi diplomáciai tes­tületek tagjai is. A román kormányküldöttség ve­zetője, Eduard Mezincescu minisz­ter, a minisztertanács melleit mű­ködő művészeti bizottság elnöke. Tagjai; Mihail Rosianu, a minisz­tertanács mellett működő kulturá­lis és tudományos alapítványok el­nöké, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának póttagja, dr. Artur Kreindler, akadémikus or­vosprofesszor, Ladislav Bányai, a Román Népköz’ ársaság Elnöki Ta­nácsának tagja, egyetemi tanár a Magyar Népi Szövetség vezetőségi tagja, Mihail Benjnc, a Román író­szövetség főtitkára, Maria Barbn, a Külföldi Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Román Intézet alelnökc, Paraschiva Maiéi élmunkás szövő­nő, Ion State élmunkás vaseszter­gályos és Gheorghc Achim föld­műves, a Slobozia Maridra község­beli kollektív gazdaság vezetőségi tagja. A román küldöttséget a repülő­téren Jóboru Magda elvtársnő üd­vözölte. Az üdvözlésre Mezincescu mir.íszíer válaszolt, majd a vendégek és vendéglátók hosszan, melegen ünnepelték népeink barátságát ve zetőit, Gheorghíu Dei-t és Rákosi elvíársakai <- népeink barátságának megteremtőjét, a nagy Szovjetuniót és a forrón szeretett Sztálint. í

Next

/
Thumbnails
Contents