Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-08 / 285. szám

CúhorjánIr«««, a béke erődle m kuímr mentén .Toli!): an körme rí' néznek a Za i asze n t ba I ázsi > n k uláknak AZ ÉJSZAK./ .Ba: > féli V s fiion ft :!. tompa dór TP tló •s, UUl : i y hifi. II Ate a sz ■j rak­t i aluli és mag ahn iiyel i il)ó; L3. sok ti I .író moraj! ki lóri ma! i a y ­hi n csattanva v ágódi-k. a kis falu f: húr házainak iksz tá fal iá!): !, el­li: t!. Tor/, viss t h a i híja .' ásó mgva kaszik vissza a ri'í i hun lér iháza ir anyuba, ahom na n indul t. A kis í a 1 u c: s 6. n cl es, fk V i > o Plán­háza alszik. Békés?a, nvngodtau. Olt. lenn 200 méternyire, zöldsza- géiym s pkájúnak ellenzője alól kemény arccal mered a fények irányába és géppisz'olyát erős kézzel markolja a határőr. — Kardcsörlelő gazdáiktól tanul­ták — mormolja és szeme a gyű lülc-t izzó villámaival válaszol a j­irdesöríctők ziirz. ivaros fényei­r A házbai), amely pontosan «re­r il néz a határon túlra 8zeke­r 's Frigyes éppen mos* fordult a másik oldalára. Füle a féléb­gozó püiasz:olc pedig esténként körülülik a község rádióját, amit a jó munkájáért kapott, meghall ■gatjátk a rádiószemináriumot és megtanulnak ■ harcolni az ellen, ami a határon túl fullasztja, gyilkolja a dolgozó embert. — Hz jó harc, ha. a ‘erménybegyüj- tést jól végezzük — mondják és ezért adott be Szekeres bácsi, a hatgyermekes családapa 32 mázsa kenyérgabonát, ezért le­hetett elsők közöl1 feloldani a burgonyaszállitási tilalmat erre a községre. — Haditámaszpontot építenek ki az imperialisták Jugoszláviában, ezért adták a harminc milliót nekik —, meg­tanulták meglátni ezt a gábor- iánháziak és ezért néznek moso­lyogva a határőrökre, akik ke­mény léptekkel mennek végig néha a községen. Erősek, bizako dók, derűsek. És még erősebbek esznek: — Már megvan az elő- készitőbizot'sag, jövőre termelő- csoport lesz Villoghat, döröghet bármi ott lnl. A kis zalai község erődít­mény. A béke erődje. A tanácsok megu lakúm sáko r , joggal hittük, hogy országunk­ban ez gyökeres változásnak lesz a kezdete, hisz a büro­krácia hajóján himbálódzó hi vafa’ok helyébe a tanácsokat állítottuk. Teljesen és véglege­sen a dolgozók vették kezükbe a hatalmat, az ország irányí­tását. Az eddigi pé'dákból lát­juk, hogy a tanácsok kiválóan megállják, a helyüket. Az át­meneti nehézségeken túljutot­tunk és a tanácsok, államunk gépezetének nagyszerű alkat­Győréit Sándor tanácstag példát mutatott a begyűjtésben r-n'.éi álmos ködén keresztül í'i- nomraszürve fogja fel a morajt és félig nyílt szeme agyába vil­lan !o:Iá az ablakra szaladó vil lázas*. — Megint mocorognak az átkozottak — ö lik fel a gondolat á mosan és kissé elhúzza szája- sarkát: — Azt hiszik, mi ijedő­sek vagyunk — és enyhén ká­romkodik, lám felébresztették. Pár pillanatig gondolat'alanul fi­gyelte a mennyezet félhomályos fehérségén néha végigcsuszó fénv*. odahallgatott a többiek — mind a hat — egészséges szu- szogására, aztán eszébe jutott valami: — Na holnap körülné­zek a padláson, van ok még egy­két mázsa felesleg. — Mosoly­gott magában: — Első leszek a faluban. — A dunnát jó maga­san húzta a füléig, s már aludt is. ÍGY TÖRTÉNT aztán, hogy másnap reggel beállított .Szeke­res Frigyes 13 ho’das középpa­raszt kocsija a földmüvssszövc'- kezet elé. — Hoztam még vala­mi miegymást a fölöslegből — mondta szűkszavúan a gazda. A kocsiról két mázsa gabona, két zsák burgonya, takarmányáé le került le. Szekeres Frigyes 32-ik mázsa kenyérgabonája, ami, ahogy a földmüvesszövet- kezet embere kiszámolta, 520 százaléknak felel meg. — A ta­karmánygabona meg 150 száza­lékra ugrob föl — mondja most Szekeres bácsi nyugodtan és di­csekvés nélkül teszi hozzá — a két zsák krumplit C-jegyrc ad lám le. Hogy miért csináltam? Azért, mert szivém-lelkem Nép- köztársaságunké, és a házam egyenesen a túloldalra néz. — Mert hiába akarja ám az a túlsó népség elzárni még a le­vegőt is, amit ál-állkap a szél, tudja itt Gáborjánházán minden­ki, hogy milyen keserves a világ ott túl a szegény emberre. 200 méter? Még ezer kilométerek sem tudják elválasztani az em bért a másiktól, ha mindaketlő munkásember. — Nem ám, ha a Világbékekongresszust. nem tud­ták megakadályozni, hogyan tud­ná ez a rongy áruló banda meg- rekeszteni, hogy mi megtudjuk, milyen az élet náluk — mondja Szekeres bácsi és Simon Simon kis- laaraszt hozzáteszi: — Kispa- rasztnak, középparaszlnak egy­forma rossz ott a sora, csak a kuiáknak jó, meg Tito pribékjei­nek. Azoknak adlak most is 30 milliót az amerikaiak, mint ku tyának a koncot. — Hangjuka' gyűlölet füti át, mikor Titóról meg bandájáról beszélnek. — A szegény embernek meg négy és fél deka kenyeret adnak napon­ta. Az én kutyám megeszik any- iiyit, hogy egyik fogára se elég —■ veti fel Agg György. — Meg­tanul'uk teljes sötétségében, mi a Tito rendszer, meg maga Ti'o. Az, ami n Szabad Föld Este m i! I t k o r i elő­adásának is cima volt: ..Ting a jugoszláv nép hóhéra“. Hóhér, de már ácsolják n-ski az akasztó­it... TÚLRÓL JÖNNEK a hírek borzalmat hoznak, amit nem tud elleplezni az éjszakai puskázás; lövöldözés. A gáhorjánházat dől. Győrek Sándor S holdas kö íépparaszt a sandi községi ta­nács tagja. Ö is résziveit a ta­nácsülésen. Már hogyisne vett volna részt, amikor olyan büsz­ke rá, hogy a község dolgozói méltónak találták arra, hogy ta­nácstag legyen. Fel is szólalt az ülésen. Már hogyisne szólalt volna fel, amikor nagyon jól tudja, hogy minden tanácstag­nak kötelessége felvetni a tanács ülésen azoka* a problémákat, amelyek a dolgozó nép érdekét szolgálják. El is mondta: „Legfontosabb feladatunk, hogg a terménybegyüjtés vonalán helytálljunk, mert ezzel is erő. sitjük a béketábort. Minden dol­gozó parasztnak kötelessége, hogy a terménybegyüjtésből kivegye részét, mert ez az egész ország ügye...“ Györek Sándor tanácstag nem szaporította feleslegesen a szót. De még csak azt sem lehet mon­dani róla, hogy „vizát prédikál és bort iszik“, mert ő maga már idejében igyekezett kivenni ré­szel a terménybegyüjtésből. Ke­nyérgabonából is jóval többet adott be a kötelezőnél; kukori­cából is jócskán adott be; biir- gonyabeaclási kötelezettségét is 200 százalékra teljesítette. De nem hagyta ő csak ennyiben a dolgot, mert tudta, hogy neki, a községi tanács tagjának van még egyéb feladata is. Például az. hogy felvilágosító munká' végezzen. Végzett . is. Nem röslellte magát, hanem idős ember létére nekiállt és lelátóba tolt jónéhány dolgozó parasz'ot. Mindé n ik n ele i negm agya ráz la: milyen fontos kötelesség a ler- ménybeadás maradéktalan telje­sítése. Okos, világos magyarázatát mindenütt megér lettek és igy sikerült 500 kiló burgo­nyát gyüj'enie. — Nagyon örülök neki, hogy munkám eredménnyel járt le­mondja. — Csak most látom, mennyire igaz az, amit a ta­nácstagok példamutatásáról mondanak. Mert azért én is hiá­ba magyaráztam volna akármit, senki sem hajlott volna a sza­vamra, ha én magam nem mu latok példát. Elgondolkodik, majd igy foly- alja: — Igen, nagy szükség van rá, hogy mi mindig jó példával jár­junk elől. Mert a mi munkánkon kérésziül mindig meg lehet lát­ni, milyen munka* végez az egész község. Ha mi elhanyagol, juk a Mondatunkat, bizony soha. sem lesz eredményes a mun­kánk. Imét a saját munkájához tér vissza: —- Bár eredménnyel jártam, mégis sokat tanultam. Megtanul­tam, hogy ezu'án is igyekeznem kell mindig, mindenben az elsők között lenni, mert igy még jobb mun­kát tudok végezni, még jobb munkára tudom serkenteni a község dolgozóit. Györek Sándor középparaszt tanácstag példát fog mutálni ez­után is, mint ahogy példát mu­tatott eddig; a termelési szerző­déskötésben is, amikor 400 négy­szögöl napraforgóra és 800 négy­szögöl ricinusra kötött szerző­dést. Példát mutat, mint tanács­tag, példát mutat, mint dolgozó paraszt. Ez a kötelessége, ezt kivánja tőle a dolgozó nén. Úttörők az „egy zsák burgonya mozgalom sikeréért xuuraiszenienyen az általános is­kola úttörői is bekapcsolódtak az „egy zsák burgonya” mozgalomba. Ök is házíagitác.iót végeztek, s el­mondták ennek során, hogy a be­gyűjtés teljesítése hazafias köteles­ség. Nem is maradt eredménytelen a munkájuk., mert már az első napon hat mázsa burgonyát szállítottak be a földmüvesszövetkezeíbe az ál­taluk leláíogatott dolgozó parasz­tok. xi pontose.il \eg/ik munka, iukat- De u legjobb gépnél is fordulnak elő alkatrész i hibák, amiket ki kel) javítani. Szabotálnak a kuiákok A zalaszentbalázsi községi tanács a titkár betegsége foly­tán hiányosan végezte munká­ját. Ebből következik, hogy a község — bár a begyűjtéssel 89 százalékra áll — a kuiákok felé nem tette meg a kellő le péseket s igy a Balázs-testvé reknek kenyérgabonából 23, takarmánygabonából pedig 10 mázsa hátralékuk van. De a kuiákok igy állnak a Békekölcsönnel is. A kuláknak nem fontos a béke. Papp Iván 40 holdas kulák is a Titoék ügynöke, háborúra spekulál, Amit békekölcsönre jegyzett, más célra szeretné fordítani. Ugyanis semmi hajlandóságot nem mutat, hogy kötelezett­ségének eleget tegyen. Ezután a kuiákok körmére nézünk! A község élete a tanács jő, vagy rossz munkáját tükrözi vissza s igy Zalaszentbalázson is azzal, hogy az uj titkár megkezdte munkáját, máris javulás állott be. Eddigi tel­jesítményük takarmánygabo nából 257 százalék. Ez szép volna, ha például burgonyából nemcsak 67 százaléknál álla­nának. Szénából még ennél is kevesebbet, csak 61 százalékot értek el. Zalaszentbalázson vannak egészen szép egyéni teljesítések. Varga János, 11 holdas középparaszt az előirt 370 kg kenyérgabonával szem­ben 530 kilogramot adoft be. Takarmánygabonánál pedig . C“ vételi jegyre is leadott 583 kilogramot. Csizmadia József középpa­rasztnak 13 hold földje és 11- tagu családja van. de köte’e- zettségének mégis száz száza lókban eleget tett. Jó példáját a tanács uj titkára a község elé állította követendő példa­ként, a kulákoknak pedig a körmére néz. eseményben van részük, mint ami­lyenben a magyar falu pórnépének sohasem volt része. Résztvesznc-k a falu ügyeinek irányításában, s ezen keresztül bekapcsolódnak az állam vezetésébe is. .,4 községi tanács már megalakulásától kezdve nagy gon­dot fcrdi'ott a terménybe gyűj­tésre, legfontosabb állami kötele­zettségünk teljesítésére“ — ezt mondja Bazsika elvtárs elnöki be­számolójában. „Sikerült megvaló­sítanunk, hogy községünk minden terményféle begyűjtésénél elérte, sőt túl is haladta a 100 százalé­kot. ’ A jelenlévők lelkesen ünne­pelnek. taps és éljenzés vihara zúg végig a termen „Eredményünket azért érhettük el. mert a tanács­tagok nagy többsége megértette: munkánk csak akkor lesz eredmé­nyes, ha mi magunk öntudatos dol­gozók módjára jó példával já­runk elől, mert így kivánja tőlünk a mi nagy Pártunk, így kivánja a dolgozó nép.‘‘ És tovább beszél Bazsika elvtárs a tanácstagok pél­damutatásának fontosságáról, de megemlíti, hogy ezen a téren van­nak még hiányosságok. Pál Takács iercnc, Bedike János és Varga György tanácstagok például nem. tartották köt élességüknek, hogy példát mutassanak a begyűjtésben és ök még mindig cl vannak ma­radva. „Nekik is meg kell érte­niük, hogy a jó példamutatás minden tanácstag kötelessége.“ Erről beszél Bálint Ferenc is titkári beszámolójában, majd meg­kezdődtek a felszólalások. Tahin Ferenc tanácstag megkérdezte: „Hogyan foglalkozott a VB a fa­nács alakuló ülésének határozatá­val, a Szabadság-tér rendezésé­vel?" Válasz: a mezőgazdasági munkák és a rossz időjárás miatt ez a kérdés halasztást szenvedett. Szollár Imre termény felvásárló felvetette: „A községben mind több dolgozó sürgeti a napraforgó- olajat. Ideje lenne már ezt a kér­dést rendezni.- Filák János ta­nácstag: „A dolgozók lüzifaellátá- sára intézkedjék a tanács, hogy az erdőkben kitermelt ágfát és fias­kókat megvásárolhassák“ 4 Jelssáía ások után határo­zatokat hozott a galamboki közsé­gi tanács: „1. Haladéktalanul érintkezésbe kell lépni a nagykanizsai földmü- vesszövetkezettel a napraforgó- olaj biztosítása végett. 2. A Sza­badság-teret a legrövidebb időn belül fel kell tölteni és meg kell kezdeni a parkosítás előmunkála­tait. 3. Meg kell javítani a közsé­gen belül két rossz állapotban lévő tahidat: a Puszta-hidat és a Csapi-utcai hidat. 4. El kell járni a kanizsai erdőgazdaság kiskomá- romi üzemegységénél, hogy a köz­ség dolgozó parasztjai megvásárol- hasság az ágfáí és a tuskókat az erdőn..“ iT A film lepergett. A galamboki tanács első ülése eredményes volt. A kipirultarcú emberek most már dolgoznak, hogy a határozatokból valóság legyen. Így még eredmé­nyesebb lesz a tanácsülés. (hársfai) Péntek, 1950. dec. 8. Tanácsülés Galambokon /Is emlékezés mozivásznán egy régi kép pereg. Melyik évből való? Nem. fontos. Csak az, hogy, amikor történt, az emberek még nem voltak szabadok, s falun a földesúri elnyomatás ;nehéz igáját nyögte a dolgozó parasztság. Galambokon vagyunk. A szín: a község főtere. Négyfelé ágazik innen út: Kanizsa, Garabonc, Kis- komárom és Kcmárváros felé. Az egyik sarkon párméteres dombon a templom. A másik sarkon kert­ben a községháza. Vál'ozik a szín: bent vagyunk a községháza tanács­termében. A kép, homályos Az alakokat nehéz felismerni.. Nem csoda. Az elmúlt években sok minden történt és az emlékezés filmjén elmosódtak ezek az ala­kok. S hogy őszinték legyünk, egyetlen dolgozó sem sajnálja ezt. Nincsenek sokan a sötét terem­ben. Itt ül a mindenható jegyző, \ s vele szemben, egymás mellett azok, akik valamit ,,számítanak" a községben. A ,,tehetősek“ van­nak együtt nagy egyetértésben, s amit csinálnak — ha nem csaló­dunk — azt úgy nevezik, hogy... hogy ,,községi képviselőtestületi ülés“. Az elnevezés felettébb szép. Deltát ez csak az elnevezés. Mert ez a képviselőtestület csak saját ; magát képviseli, népi pedig a dol­gozókat, a községet. E&y hung szólal, meg', távoli, halk hang; egyiké sem, aki itt van. A hang egyre erősödik, már szinte kiált, s ez az egész rothadt múlt harsog tőle; „Nem csinálta­I tok ti semmit. De mit is csinálta­tok volna, hiszen a községhez ; semmi közötök sem volt Össze- 1 ültetek és arról tanácskoztatok, ; hogyan lehetne minket még jobban elnyomni. Ha be akartunk menni i a községházára, elzavartatok, vagy azt mondtáiok: ma nem értek rá, menjünk holnap.“ it 4 kép változik A sötét alakok ! eltűntek, a sötét tanácsterem sincs, csak a hang, az hallatszik. Nyu. [ godt, magabiztos hang: „Most mi, dolgozók irányítjuk a. falu ügyei', mi képviseljük a község dolgozóit. Ha valaki bejön a tanácsházba, senki sem küldi el. senki sem : mondja, hogy majd holnap. Most a mi kezünkben van o hatalom és soha nem engedjük ki a kezünk- i bői, elegünk van a kulákokból. '* | Felszabadult, lelkes taps. Aki szólt, az is tapsolt, élteti a Pártot, Rákosi elvtársat. élteti a nagy Sztálint, hisz mindent, mindent neki köszönhetünk. Béda József : tanácstag nyugodtan ül vissza he­lyére. A szín most a galamboki iskola villanyfényben úszó nagyterme. Itt elöl ülnek a végrehaj!óbizolt- rág tagjai: Bazsika János elnök, ■ Bálint Ferenc titkár... Szemben velük hetven tanácstag És kívülük mintegy 150 dolgozó paraszt és parasztasszony, akik szintén tanúi akarnak lenni a községi tanács első ülésének. Kipirult arcú, lelke­sedéstől csillogó szemű emberek valamennyien, .akiknek most olyan

Next

/
Thumbnails
Contents