Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-08 / 285. szám

Kulturházak, iskolák, lakások épülnek Zala megyében Békenagygyülés lesz vasárnap Nagykanizsán VI. évfolyam 285. szám. MfS 50 fifl&r 1950. december 8. Péntek z^mmsem A kulturverseny sikeréért Gazdasági és politikai fej­lődésünk raeDett lemaradt kulturális életünk a kultur - f o rr ad alom ki al ak ul ás á va 1 erősebb lendülettel kezdte el I e m ar adása felszámolás át. Ahogyan Pártunk, államunk egyre nagyobb összegekkel scgiti dolgozó népünk kultu­rális igényeinek kielégítését, a művelődési lehetőségek megteremtését, úgy szélesedik napról-napra a kulturális tö_ megmozgatom. Dolgozóink itt a megyében is bebizonyították. hogy élnek Alkotm anyunk biztosi tóttá művelődési jogukkal- Ha csak az elmúlt esztendőt nézzük meg, azt látjuk, hogy egy év alatt száznál több művészeti csoport alakult, a Szabad Föld Téli Esték előadásait he- íenkint több mint 30.000 dol­gozó paraszt hallgatta végig- A tömegkultúrái is mozgalom mennyi ségi kiterjedésének fontos állomása volt a válasz­tási kulturagitációs munka. Megyénkben 371 kulturbrigád 29G8 alkalommal végzett kul tu _ ralis agitácdós munkát. Ez a tény egyúttal azt is jelenti, hogy nagyjából felszámoltuk a kulturmuuka öncéluságá- nak hamis és ellenséges elmé­letét, s a kulturmuuka elju­tott eredeti, igazi hivatásá­hoz, a fejlődés szolgálatához, közelebbről az előttünk álló politikai, gazdasági feladatok kultur á! is al átá m ászt ás áh o z, elősegítéséhez. így a kultur_ munka egyre inkább a népne­velőmunka részévé válik. A tan ács választás kul tűr­ni u i) ká.i a azon ban megmutatta az eredmények mellett hiá­nyosságainkat is- A mennyisé­gi fejlődés mellett elmaradt minőségi fejlődésünk. Alá. esouy volt kulturmunkánk politikai és művészi-szinvo. nala, ez csökkentette a kultur- munka agitativ, nevelő hatá­sát. ezen keresztül nem tudta megadni a politikai munká­llak a kellő segítséget. A kulturmuuka politikai és művészi színvonalának ala_ esouy volta tömegkulturális inozgalmunk legnagyobb hiá- nyossága, fejlődésünk akadá­lya. Ezeknek a hiányosságok­nak felszámolására, a tömeg- ]cu.lturális mozgalom további fejlődésének elősegítésére in. ditotta el az Országos • Nép­művelési Bizottság a szovjet kulturális versenyek tapasz­talatai. alapján országos I kultur ver senyét. S ez szabja meg a kulturversenyben előt­tünk álló feladatokat is. Az előttünk álló politikai felada­tokra. de elsősorban a béke harcos megvédésére való moz. gósitás kulturversenvünk egyik célja. A kultúra min­den eszközével a világmére­tekben folyó békeharcot kell szolgáin u nk, népszerü-si te­rűink kell a kultúra minden eszközével a békeharc élcsa­patát. a Szovjetuniót,. segitc. nie kell a kulturimmkának a termelés fokozásában, a bé­kénkre. építő munkánkra törni akaró imperialisták elle­ni gyűlölet, erősítésében* En­nek a versenynek itt a me­gyénkben is dolgozóinknak a h'k, • megvédése érdekében folyó harcát, népünk erkölcsi cs politikai egységének erősi. tését, Pártunk iránti ragasz­kodásának fokozáséit kell szol­gálnia. Több munkára, na­gyobb fegyelemre, áldozatvál­lalásra keli nevelnie. De segi. tenie kell a kulturversenynek a szocialista kultúra alkotá­sainak elterjedését, fejlődé­sét, a Szovjetunió kultúrájá­nak népszerű sitését, népi kultúránk további fejlődését, kulturális hagyományaink ápolását is. A Sztáliu elvtárs születés­napján meginduló kulturver. senynek ki kcU szélesítenie tö- megk u lt urális mozgalmunk kereteit, elő kell segítenie uj művészeti csoportok alakulá­sát. uj aktívák bekapcsolódá­sát, a működő kulturcsoportok belső munkájának, színvonalá­nak emelkedését. Kulturális töm egmozgal. műnk fejlődésének egyik fel­tétele, hogy a sok falusi erőt­len és művészi színvonalat biztosítani nem tudó kidtur- csoportot a község egységes kulturcsoportjaivá tegyük, amelyek a tömegszervezeíi ke­reteken till a község egy etc. mes fejlődésének s benne a tö- rregszer-vezeti élet megerősíté­sének jó támogatóivá válnak. Az egyesített községi kultur­csoportok a pártszervezet, a helyi tanács vezetésével tud­ják munkájuk politikai ’ és művészi színvonalát emelni, kulturmunkájukat még jobban összehangolni a politikai ági. táció céljaival­A kulturverseny bare lesz a még sok változatban itt a me­gyénkben is megnyilatkozó öncélú” kulturmunka ellen,' s e területen még sok feladat vár tömegszervezeteink fel- világosító munkájára. A most induló kulturver­seny célkitűzéseiben szoci­alista verseny lesz. Alapvető célja a szocialista építés szol­gálata. Megszűnik az öncélú versengés, e versenynek egyik célja éppen az _ elmaradott- csoportok elvtársi as segítése, a bírálatnak és önbirálatnak a, kulturmunka területén való m eghouositása. Megszabott teljes itmény ek vé grek aj tilsá­val biztosítjuk kulturmun­kánk legszorosabb kapcsola­téit a politikai munkával, az előttünk álló kérdések meg­oldásával. Ennek a kul túr versenynek közvetlen feladata falvaink fejlődésének, szocialista át­alakulásának szolgálata, elő­segítése* Ezért pártszervezete­in lenek. tömegszervezeteink­nek. helyi tanácsainknak nem szabad a kérdést .szűk kultur- ügynek” kezein i ok, hanem minden falu kulüircsoportjait mozgósítani kell a versenyben való részvételre. K u 11 ur v er s on y ü nk töm e g. mozgalommá válva kultur for­radalmunk újabb győzelme kell, hogy legyen, amely erő­siti a versenyben résztvevők hazaszeretetét, a Párt és a nép ügye iránti hűséget, az impe­rialisták elleni gyűlöletet, a munka szeretetőt. a tudatos fegyelmét, kemény helytállást, á békéért folyó harcnak oda­adó, áldozatkész szolgálatát. HADNAGY LÁSZLÓ. / A földművelési és közlekedésügyi (arca költségvetését tárgyalta tegnap az országgyűlés Az országgyűlés csütörtöki ülé­sén folytatták az egyes tárcák költségvetésének vitáját. Drahos Lajos elvtárs, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg az ülést, ame­lyen megjelent Rákosi Mátyás élv­társ, a MDP főtitkára, Rónai Sándor elvtárs. az Elnöki Ta­nács elnöke és Dobi István, a xaL nisztertanács elnöke. Elsőnek a földművelésügyi tárca költségvetését tárgyalták. Gém Ferenc előadó elmondot­ta, hogy dolgozó parasztságunk megtanulta: érdemes követni a Magyar Dolgozók Pártja és né­pünk szeretett vezére, Rákosi elvtárs tanácsait. Szólott a me­zőgazdasági dolgozók nagylendü- letü munkaversenyéről és hang­súlyozta, hogy az uj költségve­tés lehetővé teszi a még meglé­vő hibák kiküszöbölését. A költségvetés a dolgozó parasztság felemelkedésének ügyét szolgálja A vita első szónoka, Seregély József kiemelte, hogy az uj költségvetés 75 millió forinttal fordít többet a nö­vénytermelés és az állatte­nyésztés fejlesztésére, mint az előző évi. Ez a többlet lehetőséget ad a kormánynak, hogy a gépállomá­sok fejlesztésével, a mű trágyá­énál ás fokozásával és a minősé­gi vetőmag'"r . nagymérvű t°.£* iuesztésév« messzemenő segít, séget nvujisou dolgozó paraszt­ságunknak. ­Seregély József beszélt a jövő gazdasági, év termelési szerződé seínetk nagy jelen'őségéről, majd állattenyésztésünk eddigi ered­ményei f ismertet te. — Az eddigi eredmények bizo­nyítják, hogy a földművelésügyi minisztérium el tudja végezni az előtte álló feladatokat. Ezért a költségvetést elfogadom — fe­jezte be beszédét Seregély Jó­zsef. > A következő felszólaló, Katona Sándor hangsúlyozta, hogy a költségvetés minden tétele a dolgozó parasztság felemel­kedését és a munkás-paraszt OSbdfoit cé­lozza. A költségvetést elfogad­ta. Vadászi Elemérné elvtársnő, a gépállomások jó munkáját emel­te ki. a költségvetést a Magyar Dolgozók Pártja és saját nevé­ben elfogadta. A minisztertanácsi határozatok megmutatják a fejlődés útját Vadászi Elemér né elvtársim felszólalása után Erdei Ferenc - földművelésügyi miniszter emel­kedett szólásra. Erdei Ferenc is­mertette azokat az eredményeket amelyeket a földművelés külön­böző területein, mind a mennyi­ségi, mind a minőségi fejlődés területen elértünk. A költségvetés — folytatta be­szédét a miniszter —, amit most az országgyűlés elé terjesztünk, hű tükre jövő évi munkánknak. A minisztertanácsi határoza­tok előírásai megszabják az előttünk álló feladatokat. Ezek: a mezőgazdaság szocia­lista szektorának fejlesztése, a modern gépesítés, a tudo­mány vívmányainak és a szo­cialista munkamódszereknek bevezetése mezőgazdaságunk­ban. További fontos feladat mezőgaz­dasági termelésünk fejlesztésé­nek és a gépállomások munkájá­nak fokozása. — A mezőgazdasági szakoktatás fejlesztésének alapjait már le­raktuk. a jövő év feladatai között újabb- mezőgazdasági techniku­moknak és tanfolyamoknak a megszervezése.és az oktatás szin. vonalának emelése szerepel. — A jövő év költségvetésében jelentős helyet kap a mezőgazda, sági, kutató munka is. A tudo­mányos munka és a termelés gyakorlata közölt eleven képcső. latot kell • teremteni, ezért kere­ken 30 millió forintot fordít költségvetésünk ‘erre a célra. — A költségvetés a termelés minden ágában biztosítja me­zőgazdasági termelésünk leg­fontosabb eszközeit, hogy a következő esztendőben az ed diginéí is jelentékenyebb fej­lődést érhessünk el. — Növénytermelésünk fejlesz­tésének céljait több, mint 80 mil­lió forint összegű közvetlen se­gítség szolgálja, amelyet mü trá­gyabeszerzésre és a gépi munka elterjesztésére jutta: kormány­zatunk dolgozó parasztságunk­nak. Több, mint 80 millió fo­rint közvetlen állami támogatóst nyújt a kormányzat a lervberu­házások mclleU az állattenyész­tés színvonalának emelésére is. Ezzel biztos alapra helyezzük azt a munkát, amit a jövő évb.n a minisztertanácsi határoza tű- mutatásai szerint el kell végezni. Fejlesztjük kertgazdaságainkat ■ Különösen sok a tennivalónk ke r tga z dálko dós 11 nk területén. Itt nagyfokú az elmarado'tság és a iervteljesüésben is nagy hiányosságok mutatkoznak. Ä szakoktatás területén különös gondot kell fordítani erre a gaz­dasági ágra. A városok és iparvidékek öve­zetében létesítendő kertgazda súgok, valamint a termelés közvetlen irányítása jövő cv ben jelentős eredményeket fog hozni ezen a vonalon. — A' helyi tanácsok megalaku-» lása nagymértékben kiszélesítette a mezőgazdasági igazgatás szerve- aetéh .A, tjpnáejjok mezőgazdaság; osziaíy&itt&k megszervezése, illetve' mezőgazdasági előadók beállítása a tanácsok keretébe, egészen a. köz­ségekig vitte el a mezőgazdasági igazgatás hálózatát. Ezen a téren fontos feladatunk a még mindig jelentkező bürokrácia felszámolá­sa. Bátor, egyéni kezdeményezésre kell nevelni a mezőgazdasági igaz­gatás szervezetét. — A költségvetés' biztosítja az anyagi feltételeket mezőgazdasá­gunk fejlesztéséhez. Nem kétséges, hogy a mezőgazdaság, az állami gaz­daságok gépállomások, a termelőszövetkezetek minden dolgozója és az egyénileg dol­gozó parasztok fokozott mun­kával veszik ki részüket me­zőgazdaságunk szocialista épí­tésének munkájából, — fejezte be beszédét Erdei Fe­renc miniszter. Az élenjáró szovjet vasutasok példáján Erdei Ferenc nagy tapssal foga­dott beszéde után az országgyűlés a földművelésügyi tárca költségve­tését általánosságban és részletei­ben elfogadta, majd áttért a köz­lekedés. és postaügyi minisztérium költségvetésének tárgyalására, A közlekedési tárca, költség, vetéséhez Gáspár Sándor elv- társ, a Vasutasok és Hajósok Szakszervezetének főtitkára szólt hozzá- — A most bemu­tatott költségvetés, valamint az eddigi eredmények azt mu­tatják, hogy köziekedé sp öli ti. káuk tengelye bon a dolgozó nép egyetemes érdekének szol­gálata áll — mondotta, majd részleteiben foglalkozott a köz­lekedés eredményeivel és fej­lődésével. — A Budapest—Hatvan— miskolci vonal villamosítása dolgozó népünk és népgazda. Ságunk számára óriási jelen­tőséggel bír. Az ország ener­giaellátásának érdekeit szol­gálják a bányákhoz vezető vasútvonalak építése. — Az élenjáró szovjet szta­hanovista vasutasok példája nyomán széleskörű rmurkaver senymozgalom indult meg vasutas dolgozóink körébert. A Szovjetunióból itt .járt s z ta hánovislák ütni 11 ti itá s a nyomón nálunk is kiemelked. nek a 2 eze1, tonnás. 500 kilo­méteres. valamint a felemelt sebességért és az irány vonat­képzéssel összefüggésben indí­tott mozgalmak. A 2000 tonnás mozgalom meg­indulása óta ez év október vé­géig mintegy 7 cs fél millió forint értékű megtakarítást ért el Az 500 kilométeres mozga­lom ugyanakkor 26 millió fo­rintos megtakarj fást eredmé­nyezett, öntudatos vasutasaink a szén. a ic gt a k a r i t á s i ru o zga lom in al havonta 4-00 vagon szenét jut­hattak vissza népgazdasá- ■kuak. Emeljük a vonatok sebességét Elmondotta ezután, hogy az utazás jobbá, előnyösebbé té­tele érdekében a gyorsvonatok sebességét 70 kilométerről 83 kilométerre. * ■ Al

Next

/
Thumbnails
Contents