Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-03 / 281. szám
Propagandistáink neveljenek kemény harcosokat a szocializmus építésére Zalaegerszegen nemcsak a párttagok. hanem a pártonkivüli dolgozók is rendkívül nagy figyelemmel hallgatták a városi kul- turot’thonban Simon Ferenc elv- tárá, a megyebiíbttság politikai munkatársának az elméleti pártnapon megtartott beszédét. A nagyszámú hozzászólások is, amelyek elhangzottak előadásához, arról tanúskodnak, hogy megértette a tagság a marxista- leninista elmélet fontosságát és mint hatónak a biztos iránytű úgy Vezeti minden feladat megvalósításában dolgozóinkat a forradalmi elmélet, a szocializmusért vívott harc különböző szakaszain. Simon elvtárs bevezető beszédében arról szólott, hogy Lenin és Sztálin elvtárs fejlesztették a marxizmust és győzelemre vezették a cári Oroszország elnyomott dolgozóit. E tanítások segítségével építették fel a Szovjetunió népei a szocializmust és ópitik ma a kommunizmust. A kapitalista országok kommunista pártjai is a dolgozók harcát a békéért, ennek az elméletnek a segítségével Vezetik. Népi demokráciánk eddigi fejlődése, eredményeink, politikai, gazdasági és kulturális téren elért győzelmeink világosan mutatják, hogy Pártunk általában helyesen alkalmazta a leninisztálini tanításokat. Ezután arról beszélt Simon elvtárs, hogy a feladatok mind nagyobb növekedéséval nem eléggé tartott lépést itt Zala megyében sem Pártunk elméleti színvonalának emelkedése. Rész- lettesen foglalkozott ezután Rákosi elvtárs cikkével, a Politikai Bizottság határozatával. Meg-1 állapította, hogy az eszmei-politikai színvonal elmaradása rányomja bélyegét legtöbb párt- szervezetünk és funkcionáriusunk munkastílusára. ftlajd igy folytatta: — Akinek megvan a marxista-leninista képzettsége„ az nem oly könnyen téveszti szem elöl a tömegek között végzendő szívós felvilágosító munka döntő fontosságát. Szólott arról, hogy nálunk is jelentékenyen kiszélesítettük a pártoktatást, annak minőségi színvonalának emelésére nagy gondot fordítunk. Az élesedő osztályharc, az im perialisták egyne agresszívebb támadása élesebben veti fel az éberség kérdését — hangsúlyozta. — Mindezek a feladatok csakis az elméleti kép- zettség megfelelő emelésével oldhatók meg. — Gyakran tapasztalhatjuk itt a niegyében, hogy egyes párttagjaink nem lépnek fel megfelelően a reakciós megnyilvánulásokkal szemben, ahelyett, hogy kommu nistához méltóan bátor, harcos fellépéssel visszavernék az ilyen támadásokat Propagandistáink nak olyan harcosokat kell nevelniük, akiket áthat az igazi hazafiság. a proletár nemzetköziség eszméje, akik báiran, keményen állnak ki minden helyzetben a Párt, a haza ügye mellett Végül igy fejezte be beszédét: — Az előttünk álló hatalmas feladatok elvégzése csak úgy lehetséges, ha a Párt, az egész párttagság olyan eszmei-politikai síkra emelkedik, hogy képes legyen teljes győzelemre vinni a szocializmus és a béke ügyét. „Az itt tanultakat a gyakorlati munkám során gyümöicsöztetem44 Iliin tanfolyam kezdőin az egerszegi háromhetes Uj lakói vannak ismét a zalaegerszegi pártiíkolának. Az előző hallgatók, akik három héten át minden igyekezetüket a tanulásra irányítva szívták magukba a marxizmus-leninizmus tanait, visz- szatértek munkahelyeikre, hogy az ideológia fegyverével felvértezve, eredményesebben végezzék munkájukat. Az uj hallgatókat, akiket a megye minden részéből küldött ide Pártunk kitüntető bizalma, Kuzma Ilona elvtársnő fogadta és üdvözölte az iskola vezetőségének nevében. Kedves és megható volt ez a fogadtatás. Azok a meleg és közvetlen elvtársi szavak, amelyek" kel Kuzma Ilona szólt hozzájuk, percek alatt eggyékovácsolta a különböző helyekről érkezőket. — Ezen a rövid, háromhetes iskolán kevés az idő ahhoz, hogy a marxíz- mus-lenlnizmius tanait teljesen elsajátítsátok — mondotta a* előadó —, de mégis döntő segítség lesz munkátoknál. Majd felhívta a hallgáíők figyelmét az elméleti páriískoláfi tudás nélkülözhetetlen fontosságára. Az újonnan érkező hallgatók között van Kiss László elvíárs, egyénileg dolgozó balatonmagya- ródi kisparaszt is, aki igy válaszolt: — Negyvenhét éves vagyok, de mégis boldogan ülök be a padba és tanulok, mert ahogy azt mondjuk, nemcsak magunknak dolgozunk, éppúgy mondhatjuk azt is: nemcsak magunknak tanulunk. Én megértem az elméleti tudás fontosságát. Tóth Teréz élvtársnő a batyki „Vörös Mező" termelőcscportból került az iskolára, — Én annak örülök — mondotta —, hogy már most, fiatal koromban Pártunk abban a kitüntetésben részesített, hogy elküldött erre az iskolára. Tudom, mit jelent a tanulás. Igyekszem minden alkalmat megragadni, hogy Pártunk bizalmát megháláljam és az itt tanultakat gyakorlati munkámnál értékesítsem. Padáron Polöskén nagyon rosszul ©gyre jobban halad a termelési szerződéskötés A padári földrpüvcsszövetkezct- nél sem igazgatósági tagság, sem felügyelőbizottság nincsen- Két ember: ifjú Stummer István és Leimeisfer Gyula uralják a csöpp nyi föidmüvesszövetkezeti boltot. Az egyik a boltkezelő- a másik az ügyvezető- Ott támasztják most is a pult oldalát a boltban. Nincs a községben termény felvásárlás, sertéshizlalás, egyszóval semmi olyan mozgalom, ami lé nyegeben a földmüvösszövetkezet feladata kellene- hogy legyem A munkájuk abban merül ki. hogy lázasan semmit sem tesznek, mégis mindig arról panaszkodnak- hogy* majd bele szakadnak a munkába. Mire alapítjuk ezt a megállapítást? — kérdezhetnék tőlünk. Hát megválaszoljuk. A Növény termel tető Vállalat dolgozói a tavaszi szerződéskötéssel kapcsolatosan kint jártak Padáron öt hold olajlen volt csupán a községi keret, amit szívesen le is kötöttek volna a község dolgozó parasztjai ha.. • „Pedig Ui itt doboltattuli — Nem megy itt kérem semmi. Pedig állandóan ennek oz átko zott szerződésnek ez érdekében lóumk-futunk, Élére állítottuk o kérdést, aztán rr'eg sincs eredmény. Nern z^ződijie feénícl. Hédi« ki is doboitattuk. ííát nd az istent csináljunk!—simák ellenség hangján- — Az öreg Biró bácsi — idősebb dolgozó paraszt — lépett a sző vetkezetbe. —Tudja-e bátyám, hogy lehet olajlenre szerződni? — tesszük fel neki a kérdést. Azután töviről hegyire elmondjuk- hogy a szomszédos Bezeréd községben is milyen jól jövedelmezett ez a növényféleség ebben az eszlendőben. — Azt tudom, hogy érdemes termelni, több belőle a hasznom- mint akár a búzából is. De hót én még ennél többet sem hallottam, hogy erre szerződni is lehet. Nem hallotta ezt senki a faluban. Állítom, mert ha valakinek megeil lik a tehene, azt már az öreg Biró bácsi egy félóra múlva tudja. Egy szó- mint száz. szerződéskötésről senki sem tud a faluban- Nem beszélt erről a kutya sem nekünk eddig. Nines népnevelő munka... A falu dolgozó parasztjai valóban nem ismerték a szerződéskötés jelentőségét, mert kettő-három kivételével az ügyvezetővel meg a boltkezelövcl együtt az ojlénsésf hangján nyilatkoztak a szerződéskötésről. Persze nem is egy ilyen rövid esti óra szükséges ahhoz, hogy az ellenség karmába került dolgoíó parasztokat meggyőzzük a tm'gftzfdálkodüá hída-lmas előnyé- töt Kgy óí&n feelij] pádig iotttqiS Ügyben ödaháza kellett, hogy le* gyfltik. És még Pölőskére Is el keL lett julnünk. A pölöskei földművesszövetkezet irodája dolgozó parasztokkal van tele. Lakatos István éppen arról vitatkozik az ügyvezető elvtárssal, hogy ha törik, ha szakad, de' ő még 400 négyszögöl olajlent el akar vetni, és biztosítsa számára a vetőmagot. PöliSskén pedig kaptak az alkalmon ! Ebben a pillanatban lépünk be a helyiségbe. — Éppen jó, hogy jönnek — szól a Növénytermeltető Vállalat kiküldöttének a szövetkezeti ügyvezető, — Ostromolnak ezek az emberek itt. Az egyik cukorrépára. a másik olajlenre akar szerződni. Elkelne még vagy 10 hold. Pőlöskén a dolgozó parasztok az ezévi saját tapasztalatukból győződtek meg a szerződéses termelés hatalmas előnyéről. — Padáron az ellenség a saját hangján magyarázta a kis- és középparasztoknak, hogy mit jelent a szerződéses termelés, a íöldmű- vesszövetkezet sem törődik vele. Még be sem engedték, hogy fejezze a beszédét a Növénytermeltető kiküldött, egyszerre tizen is közrefogták: — Örömmel vállalunk mi akár 10 holdat is. — &8 még akkor est« öfeb-b S hold ólaj.Iejj.re éí 7 hold cutorTépára szerződtek le Pőloslce község dolgozó parasztjai — áz előirányzaton felül. $ passal pártszervezet mélyítse el kapcsolatait a dolgozó tömegekkel Még’ messze volt 7 óra s a kultúrterem már megtelt a pacsai dolgozókkal, de az ut_ cákból még egyre jöttek. Zseblámpáik, mint apró fénypontok imbolyogtak a gyen. gén világított, pacsai estébe?:. Az épülőt előtt gépkocsik álltak s a teremben vidékről iött számos ipari do!gór,ót is lehetett látni, akik vala. mely okból Pacsán töltik az estét. Megtudták, hogy elméleti pártnap lesz. Gondolták, idejüket ennél jobb helyen nem tölthetnék, tehát eljöttek, hogy a pacsaiakkal együtt hallgassák meg, miről is lesz szó a párta apón. Hót órakor megjelent pon. tosan a teremben Agárdi Tibor elvtárs, a megyei tanács titkára. Egy pillanat alatt megszűnt a zaj, a zsibongás és minden tekintet az előadó felé fordult. Tanulni, tanú ni! Agárdi elvtárs a káderek marxis tajeninist a neveléséről beszélt. Kitért a kommunista nevelés és az elméleti képzés fontosságára. Beszélt a Nagy Októberi Forradalomról, amely megteremtette számunkra a lehetőséget, hogy most a káderek nevelésével és a szocializmus építésével fog. ! alkozhatunk. — Lenin és Sztálin elvtárs tovább fejlesztették a marxizmust — mond. ta többek között az előadó — s a mi kádereinknek, hogy jó munkát végezhessenek, jól meg kell ismerniük az elméletet, behatóan kell foglalkozniuk a marxista-leniuista tudomány, nyal. Aztán Rákosi elvársat idézve mondja: — Nagyon sok hibánknak oka az elméleti s. ép zettség hiánya. A pacsaiak nagy érdeklődéssel és lelkesedéssel hallgat, ták végig az előadást. Ahány szór Rákosi elvtárs neve elhangzott, hatalmas taps és •éljen Rákosi” kiáltással válaszoltak a dolgozók, Arccal a kozépparasztok Self Az első felszólaló Papp Já. nos elvtárs, dolgozó paraszt kérdést tesz fel: — Miért nem kapják' men a tag jelöltigazolványt azok, akiket a Párt érdemesnek tartott arra, hogy soraiba fogadja. Ezek a jelöl, iek mar hónapok óta várnak a ■ ’gjelölt igazolványra, de még mindig non kapták meg azt. '•ztán így folytatja: Agárdi elvtárs említette a középpé rasztokat is. Itt bizony hibák vannak. Nem annyira a középparasztok. hanem a pártszervezet népnevelői részéről Na_ gvon sokan a közép paraszt ok közül szeretnének tagjelöltek lenni. Ezeknél az a hiba. hogy nem elég bátrak, hogy köze. led jenek, nem találják meg a hangot, amelyen a Párthoz kellene szólni ok. A Párt. tegye lehetővé ezeknek a középparasztoknak. hogy közelebb kerüljenek hozzá, a parsai párt_ szervezet pedig ne járjon a le. vegöben, hanem ereszkedjék le a dolgozókhoz <? akkor biztosan megváltozik a Párt és a tömegek közti viszony\ ami nagy előnyére lesz mindany- ny inuknak. Olvassuk a Szabad Népet! A jelenlévők helyesléssel fogadták a hozzászólást, — A következő hozzászóló, Reif Béla elvtárs volt. A Párt vezető erejének kidoinborodá. sáról beszélt, majd Gyulovai, a helyi tanács titkára rávilágít arra az időszakra amikor a munkásosztály még nagy harcot folytatott az ország újjáépítéséért és a gyárakat valósággal körmeivel kotorta elő a romok alól. Majd a Szabad Nép olvasásának fontos, ságáról és a taggyűlés jelentő, ségéről az elméleti képzés fontosságáról beszólt. Volt még öbb hozzászóló is Számsze- ■int tizennégyen. Végül Agár. di elvtárs a hozzászólásokra adott válaszával crt véget a magas színvonalú elméleti pártnap. lilili mint fizesiüezreti nézték mm Zalaegerszegen a „Benin elesté“-t A zalaegerszegi „FÓRUM” filmszínházban hatalmas sikerrel mutatták be a „Berlin eleste” cimü kétrészes ma. gyárul beszélő színes szovjet filmremeket. A megyeszékhely dolgozói minden alkalommal zsúfolásig megtöltötték a nézőteretTíz nap alatt 15.454 látogatója volt a filmnek és amikor felcsendültek Sztálin elvtárs szavai: Őrizzük meg a békét a jövő nevében. Bókét és boldogságot nektek barátaim! — több, mint 15 ezer zalaegerszegi dolgozó egysziv- vel tett ígéretet Sztálin elvtársnak, hogy harcolnak a békéért minden erővel. Ezzel a sztálini útmutatással zárul a film és ennek a ■ világméretekben folyó béke- barcnak egyik fegyvere a ,,Berlin eleste”. Láttuk, hogy mennyi vért áldozott a szovjet nép az evész emberiség béke. jéért. És a hatalmas Szovjetunió most is féltve őrködik békés jelenünk és még boldogabb jövőnk felett. Vontatottan megy a zöldségtermelés! szerződéskötés Vegyünk példái a A megye termelőszövetkezeti csoportjai zöldségszerző, dési előirányzatukat már 80 százalékban lekötötték. Komolyabb lemaradás a nagykanizsai járásban tapasztalható- Az egyénileg gazdálkodó kis és középparasztok részéről azonban nem valami vagy'érdeklődés mutatkozik meg a zöldség szerződéses termelésével kapcsolatosan, amire mu. tat az a tény. hogy az előirányzatnak csupán 11 százalékát elj&slteíijék eÁdjh, aktívái, ejjbe a mozgatómba komolyabban kell. hogy be. kapcsolódjanak. VegyenekpéL lermeíőcsopoffokí'ói dát a pacsai földművesszö- vetkezetröh ahol már a jó n épne védőmunka következtében 100 százalékos az eredmény. Ságodon viszont még meg sem kezdték a szerződés, kötést. Ahol a Párt népnevelői és a tanácsok maguk járnak elől jó példával — mint például Zalalövőn — van eredményük. A mintaközség dolgozó parasztjai egyetlen nap alatt a. megadott keret 50 százalékára Szerződték le. é~i1im uthM'at zArxr rf&i rrrrsazy, rvz&- ->, Vasárnap, 1950. áfxt- S.
