Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-29 / 301. szám

Megismerte az feladatokat ® hiinixscii Fii$iiróggyúi* . Három óra. A műszak vége a kanizsai Fafurógyárban. A gépek dobogása elhallgatott a kovácsok műhelyében, aztán az elkészült munkadarabok leszá­molása. kis rendcsinálás, tisz. tálkodás után a reszelésül padjain telepedett le a kis üzem munkássága. Hideg volt ebben a rozzant teremben. Hi­deg, amit csak a kívülálló érez. Az itteniek megszokták már, mint a kályhát, amiben gyortyányi lánggal ég a gáz, s körülbelül úgy is melegit, Csakhát a vállalat vezetőségé­nek kellene odahatni, hogy a munkásoknak ne kelljen meg­szokniuk a hideget. ' Növekvő termelés — emelkedő bérek No de ma, ha akár meg se szokták volna, sem érezne itt senki hideget. Olyan ügyről van itt szó. ami minden mun­kást felmelegit, ha csak rá is gondol és most azért jöttek össze, hogy megtárgyalják az ötéves terv következő évét és beszéljenek az elmúlt évről, aminek tervét már november I3-án befejezték. Ki ne mele­gedne fel akkor, amikor arról esik szó, milyen fejlődést ért el az üzem az ötéves terv első évében, amióta a nép tulajdo­nában van. Hogyan emelke­dett a termelés hónapról-hó- liapra, hogyan növekedett a kifizetett munkabérek összege az első negyedév 50 ezer fo­rintjától a harmadik negyed­év 90 ezer forintjáig. — Életszínvonalunk emel­kedésének világosan látható tanú jele ez — mondja Bartha Ferenc elvtárs. igazgató, ami­kor beszámol arról, mi történt azóta, hogy „csütörtökön egy éve 14 óra 25 perckor átvette a dolgozó nép nevében az üze­met, belépett ebbe a családba,” — Van-e köztünk olyan, aki­nek nem emelkedett a kerese­te ez alatt az év alatt? Nines. Mert mindannyian megértet­tük, ha többet termelünk az egész népnek használunk, ma­gunknak használunk. Ezért tudtuk teljesíteni idő előtt a tervet, s ezért tudtuk még egy hatalmas összegű külföldi megrendelés határidős teljesí­tésével még túl is teljesíteni. Á jövő év tervének népi de­mokráciánk nagy ajándéká­ban, uj telephelyen állunk neki, — ha kapunk elegendő gázt — és tudom, hogy a jövő évi tervet jobb körülmények között, jól megszervezett anyagellátással még sikereseb­ben fogjuk teljesíteni. Naponta 2000 fúró Szalay István művezető a jövő évi első negyedévi ter­vét ismertette. Részletesen el­mondta milyen megrendelé­sek teljesítése vár a dolgozók­ra, — Naponta 2000 és órán­ként 250 különféle fúrót kell elkészítenünk — mondta. — Nagy munka vár ránk. nem lesz munkahiány, csak becsü­letes, jó munkát csináljunk, hogy jó hírünk meglegyen a belföldön is. meg a külföldön is. Cseh István, az ÜB titkár szólalt fel ezután. — Az a fel­adatunk, hogy most a jövő negyedévi terv megismerése után mindannyian kössünk szocialista verseny szerződés t a terv túlteljesítésére. Én a magam részéről vállalom, hogy a jövő évben jelenlegi 1 egmagasa bb átl’agtel jesi trué- nyernet 10 - százalékkal foko­zom. a selejtet a legkisebbre csökkentem. Mutassuk meg munkánkkal, hogy a Bicska- gyár dolgozói nem hallgatnak azokra, akik le akarnak ben­nünket megint igázni, hanem jó munkájukkal, a selejt elleni harccal, a minőségi munka fokozásával harcolnak elle­nük. ígérjük meg itt, hogy a békeharc még áldozatkészebb katonái leszünk a jövő évben es sikerre visszük üzemünk tervének túlteljesítésével az öteves tervet. „Szocialista verseny szerződést kötünk“ Megindultak a hozzászólá­sok. Varga István hibát vetett lel: nem helyes a munkaelosz- tas; rendszeresíteni kell egy iüzetet minden dolgozó ré­szére, amiben írhatja naponta elért eredményeit, bérfizetés­kor _ ellenőrizheti a bérelszá­moló munkáját. Weinasz Fe­renc, az éjjeli műszak cso­portvezetője következett: — Sokkal több figyelmet fordít­son minden dolgozó a gépek­re, szeresse őket, gondozza. Ha nem működik a gép, sokan rúgják a port. szitkozódnak, de nem jut eszükbe, ha meg­kentem volna nyelvemet, nem ra.gadt volna a szám padlásá­hoz, azaz megzsirozta volna a gépet, ápolta volna, nem dög­lött volna he. A jövő évben sokkal nagyobb gonddal ápol­juk a gépeket, amelyek a mi­ón kék és igy nem csak egy hónappal, de majd még többel is élőbb befejezhetjük évi ter­vünket. Danes József: — Vállalom az ötéves terv második évére, hogy 10 százalékkal emelem eddigi teljesítményemet, tel­jese*} selejtmentesen dolgozom ás takarékoskodom a kővel. — Megtapsolták. Valóban: taka­rékoskodás mindennel, ez is a békeharc érdeke. — Még hol­nap megkötjük a szocialista verseny szerződéseket — hal­latszanak- hangok innen is. onnan is. — Addig jól körül­nézünk munkánkban. — Hol­nap délben már készen lesz­nek vállalásaink — szólal fel 'sm-ét Weinasz Ferenc. — Is­mét versenyre hívjuk az egész üzemet, így vállalta, lelkesen, tele önbizalommal, a hibák őszin- e feltárásával a jövő év ter­vét a kanizsai Fafurógyár minden dolgozója. Tegyük tömegmozgalommá állattenyésztésün k fej lesztését! PARTÉIÉ T * Emeljük a 1 küldött választó taggyűlések színvonalát \1 egyéni eddig Zalaegerszegen a Pártoktatás Házában Gondos István elvtárs, a zalaegerszegi járási pártbizott­ság tagja: ,,Állattenyésztésünk, fejlesztésének terve“ címmel tar­tott előadást. Beszéde bevezető részében az­zal foglalkozott, hogy egész nép gazdaságunk szempontjából rend­kívüli jelentősége van az állatte­nyésztésünk és takarmányler- mieisztésünk fejlesztéséről hozott minis zt'ert a n ácsi ha t ár o z a t nak. — Az első lépésünk a terv megvalósításának érdekében a t a ka rmányte rmel és biztosítása. Ezért szükséges a Micsurin bioló­gia elve alapján a füves vetés­forgó bevezetése, amelyet a vi­lágraszóló Sízocialista mezőgazda­ság terve avatott először eleven valósággá. Rétjeinket, legelőin­ket, amelyek posványosatk és vi­zesek és csak hitvány savanyu füvet teremnek, fel kell, hogy javítsuk fogasolással, trágyázás­sal. Amelyek pedig túlságosan gyomnövényekkel vannak tele: törjük fel. A korszerű állattenyésztés nemcsak a takarmánytermeléstől függ, hanem korszerű istállók nélkül el sem képzelhető. Ezután a Liszenkó alapelvei szerint történő helyes takarmá­nyozásról szólott Gondos elv­társ. _ A növényi és állati szervezet a környezet hatása alatt kisebb nagyobb mértékben megváltozik. A legfontosabb környezetha­tás a takarmányozás. A hires kosztromai szarvasmar­ha- fajta kitenyésztésének egyik legfontosabb eszköze volt az ál­latok bőséges, szakszerű takar­mányozása növekedésük ^ és fej­lődésük minden szakaszában. _ Nemcsak a belső szükségle­et tudtuk fedezni, hanem az or­szág köztenyésiztése számára több száz tenyészbikát juttattunk, még pedig olyanokat, amelyek egytol- cgyig jobb minőségűek voltak a közepesnél. Jelentős eredménye­ket értünk el ebben az esztendő­ben az állami gazdaságok és ■termelőcsoportok tehén-ellátmá­nyának biztosítása terén is. Fej­lődésről számolhatunk be me­gyénkben a lótenyésztés terén is, amelynél először a minőség meg­javítását tűzte elénk feladattá a minisztertanács határozata. — Az állat sűrűségre jellemző — mondotta —, hogy 1951 ben 2.2 hold szántóra, 1952-ben pedig 1.9 szántóra esik egy számosállat Zalában! — A minisztertanács határoza ta értelmében a kétéves terv ke­retében a szarvasmarha állomány nálunk 19.200 szarvasmarhával, ezenbeiül a tehénállomány 11.640 el szaporodik, míg 50.000-rel gyara. pociik a sertésállomány, ezen belül a kocaállományunk pe­dig 0100-al. A kétéves állat- tenyésztési terv végén a me­gyében 18.300 darab lovunk lesz- Nagy érdeklődés, közepette szá­molt be arról is Gondos elvtárs, hogy az andráshidai állami gaz­daság egyik üzemegységénél ha­ris és vörös szinü mangalica te­nyésztéssel kísérleteznek, amely szaporább, mint a mangalica, de zsírosabb, mint a hus-seri.es* majd igy folytatta. — Az egyedi takarmányozás bevezetésével és a jól tejelő te­henek utódainak tenyésztésbe állí­tásával a kétéves terv végére a tejtermelés 45 százalékkal emelkedik, ami azt jelenti, hogy egy-egy te­hén átlagos tejhozamát 1900 li­terben irányoztuk elő. A kétéves terv alapján foko­zott gondot fordítunk arra, hogy a legmegfelelőbb fipusu te­nyészállatokat neveljük a megyében, a sertés- és juhte­nyésztésben elérjük az évenkénti kétszerit, illetve kétévenkénti háromszori szaporodást. Gondos­kodunk miegyeszerte az istállók, ólak tisztántartásáról, a termelő- csoportoknál és az állami gazda­ságoknál rendszeres állatorvosi felügyeletről. A kétéves terv első évében minden száz tehén után' 76 bor­jut, száz kanca után 32 csikót, száz koca után 610 malacot, száz anyajuh után 83 bárányt kell fel­nevelni. — Kétségtelen, hogy a feladatok nagyok, de meg­oldásukhoz minden lehetősé­günk adva van. Meg van megyénkben is a lehe­tőség takarmány termesztésünk nagyarányú növelésére, az épít­kezések terén legtöbb állami gazdaságunkban, termelőcsopor­tunkban megvan a lehetőség, hogy saját erejükből nagyszámú állat, megfelelő elhelyezését biz­tosítsák. De igy tovább vehet­nénk sorra a többi kérdéseiket is, mert valamennyi téren megvan­nak az adottságaink, hogy be­csülettel helyt álljunk és meg­valósítsuk a minisztertanács ál­tal elénk tűzött célokat. — A legfontosabb lépés a mi- , nisztiertanács határozatának meg valósítása terén: állattenyésztésünk fejleszté­sét tegyük tömegmozgalommá és ebbe a mozgalomba be kell j kapcsolódniuk a tanácsoknak és } valamennyi tömegszervezetünk' < nek, hogy sikeresen lássunk < íiozzá a hatalmas fejlődést biz- \ ositó határozat végrehajtásához, j k pártszervezeteiben az megtartott kongtesszusi küldöttválasztó taggyűlések munká­ját értékelve, megállapítható, hogy azoknál a pártszervezeteknél, ahol a pártszervezet titkára és a vezető­ség feldolgozva a titkári értekezlet anyagát, alaposan és jelentőségéhez mérten fogo t hozzá a taggyűlések előkészítéséhez, a titkári beszámoló összeállításához, ott a küldöttvá­lasz ó taggyűlések nemcsak külső­ségekben, hanem belső tartalmuk­ban is visszatükrözték azt, hogy milyen hatalmas jelentőséggel bír Pártunk és egész dolgozó népünk életében Párunk V. kongresszusa, A Becséhely-turdapusztaí tszcs üzemi pártszervezetének vezetősége egyik legfontosabb feladatának tar­totta a taggyűlés jelentőségének tudatost!ását, a párttagság, de a pártonkívüliek között is. Ennek eredménye meg is mutatkozott. A pár tagok és a tagjelöltek teljes számban megjelentek a taggyűlésen és a pártonkívüliek is érdeklődtek a taggyűlés iránt. A párttagság ak. tivan szólt hozzá a titkári beszá­molóhoz, bírálatot mondott a veze­tőség munkája felett és java-latok­kal élt a munka megjavítására vo- notkozóan. A megtartott taggyűlések azt is mulatják azonban, hogy ;öbb helyen a járási pártbizottság nem, nyújtott kellő segítsége, a taggyűlések jó és alapos előkészítésében. Nem ellen, őrzik kellő időben azt, hogy a tag­gyűlés jelentőségét tudatosították-e minden egyés párttaggal, tagjelölt­tel, a község minden dolgozójával. A zalaszentgróti járásban a iá. rási bizottság aktívája csak egy-két órával előbb ért ki a köz­ségbe, itt nem js tudott konkrét se­gítséget nyújtani az előkészítésben, a titkári beszámoló összeállításában. Járási és városi pártbizottságaink, nak egyik legdöntőbb feladata, hogy az ilyen hiányosságokat ma­radéktalanul kiküszöböljék, A já' rási és városi bizottságok tagjai, vagy aktívái hosszabb időt töltse­nek el az alapszervezeteknél és konkrét segítséget adjanak a tag­gyűlések előkészítéséhez, Pártszer­vezeteinknek úgy kell végezni e'zi a. munkát, hogy minden párttag és tagjelölt kötelességének és szív­ügyének tekintse a részvételt a kül­döttválasztó taggyűléseken és a pártonkívüliek beszéljenek arról, hogy milyen nagy eseményre készül falujukban, üzemükben, körzetük, ben a pártszervezet, A hiányos elő­készítő munkának tudható be az is, bogy több pártszervezetünknél, mint pl. Zalakoppány, Csesztreg, a tag­gyűlés egyik legfontosabb része, a titkári beszámoló nem volt elég alapos, hiányzott belőle a kritika, önkritika. A titkári beszámolónak több mint fél esztendő munkáját kell értékelni. Fél év alatt sok minden történt. Hatalmas eredmé­nyeket értünk él ez idő alatt, de a hibáktól sem volt mentes mun­kánk. Ebből következik, hogy fél év munkájáról nem lehet 10—15 perc alatt beszámolni, nem lehet a Pártkongresszus jelentőségéhez mérten további feladatokat meg­szabni, miníahogy ez történi Zala- coppányban és Tótszentmártorban. Azt a beszámolót követi alapos úta, amely a kommunista bírálat is önbíráiat jegyében feltárja a jártszervezet munkájának eredmé- jyeit és hiányosságait, amely az :ddíg végzett munka tapasztalatait elhasználva, szabja meg a felada- okat és mozgósít ezeknek a fel- datoknak végrehajtására. 'J'1 öbb taggyűlésen hiányzott a titkári beszámolóból az moz^gpitó erő, amely a kommá listák példamutatásán keresztül re(ctfe volna fel és szabta volna neg ,a feladatokat. Ott. ahol a be- zámoló megszabta a kongresszus lökcszi lésével kapcsolatos felada- okat — azt. hogy ez a munka em valami külön elvont íejada- Dt jelent hanem azt jelenti, hogy z előttünk álló feladatokat kell abban, gyorsabban, fegyelmezet ;bben. több kommunista példa Altatással megoldani, mint pél átii Zajabérben a község; pár;- servezet _ taggyűlésén, — ott a igság aktívan- szólt hozzá és ha- irozati javaslatok születtek a feladatok megoldására vonatko­zóan, az oktatás, az agitáció» munka a terménybegyüjtés kér­désével kapcsolatban. Egyik fontos feladata a küldött­választó taggyűléseknek: a párt­tagság járuljon hozzá javaslatai val a munka megjavításához, hoz­zon határozatokat a taggyűlés Többet kell foglalkozni a beszá­molóknak a nemzetköz} helyzet tel. a bélkéért folyó haare kérdő seivel, mozgósítani kell a békéért folyó harcra, hisz Pártumr kon gresszusa nem választható el és szakítható ki a nemzetközi hely­zettől. Növeli a kongresszus je lemtőségét az, hogy olyan idő­pontban ül össze, amikor .az im peri®!isták a hidegháborút egyre mkább melegháboruvá akarjál: t változtatni“, mint ahogy ezt Rá kosi elvtárs október 27 i beszé­dében mondotta. ^ zokon a taggyűléseken ni a párttagság megér'ette kongresszus nagy jelentő legfontosabb feladatának és bensőbb ügyének tartotta a i sl konferenciára a küldöttek ■< • választását. Olyan kommun: kát választott meg. akik a :: <"• munkában, a termelésben ó járnak, a legáldozatkészebb:-1: 'egfegyelmezeftebbek A za’ah taggyűlésen az egész tagság le!’ sen szavazott a jelöltekre, m azokat javasolták, akik élenjáró’- Hiányosság volt eg}'-két taggvv ’ésen. hogy népi eléggé jelentő é géhez mérten foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Azoknál a pártszervezeteknél ahol ezután lesznek a taggyűlések, sokkal fokozottabb gondot kell fordítani a küldöttek megválasz­tására. A taggyűlések harmadik napi rendi pontja a tag és tegjelö t- felvétel. A küldöttválasztó tag­gyűléseken ennek a havonta meg­ismétlődő eseménynek is külön ünnepi jelentőséget, leéli nyerni A megtartott taggyűléseken mindé nü(t történt /a'g- és tagjelölttelv— tel és megállapítható, hogy mindé nütt javulás mutatkozik ezen a téren,, kündig több és több dolgo zó parasztot vesznek fel pártszer­vezeteink azok közül, akik jő munkájukkal, példamutatásukkal kitűntek. Van még javítani való ezen a téren is. A párttagságnak még aktívabban kel] hozzászólni a fag- és tagjelöltfelvételekhaz meg kell értetni a Párt soraiba kerülőkkel, hogy milyen nagy megtiszteltetést jelent, ínilyen mérhetetlenül nagy dolog az é!' ! csapat tagjának lenni és hogy ez egyben kemény kötelességet is jelent Erősítsék meg a küldött választó taggyűlések pártszerve­zeteinket a tag és tagjejölífelvéte- len keresztül is. mint ahogy ezt (ették a tótszentmártoni. s zalv Kéri taggyűlések. T? zék a feladatok állnak párt- szervezeteink előtt a kül­dött-választó taggyűlésekkel kap­csolatban. A taggyűlések sikeres előkészítése elsősorban alapszer vezetőink vezetőségeinek feladat. De az eddiginél, sokkal fokozol tab’o^ segítséget kell nyújtania ’ - rási pártbizottságainknak az el­készítésben, hogy a küldöttválasz­tó taggyűlések maradéktaiami' be íöltték feladatukat; erősítsék meg pártszervezeteinket és rakják Y a jó kongresszusi előkészitőmun- ka alapjait. Olvasd és terjeszd a Péntek. 195« dec. 29.

Next

/
Thumbnails
Contents