Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-28 / 300. szám

Kiiszöböl]e ki a hiányosságokat a kanizsai Magasépítési műszaki osztálya említett okok miatt nem tör­tént meg. Ez természetesen azt ered­ményezi, hogy hiába terjed a munkaverseny, hiába emelke­dett az üzem normateljesitési átlaga a dolgozók fokozódó lelkes munkája következtében a 47.ik bérhéti öl a 49-ig 14,5 százalékkal, sőt ;1 termelékeny­ig iS. az építésvezetők fele­lőtlen, szervezetlen munkája következtében a vállalat a zá­rom c;rjcíí .elkészítésekor .to­vábbra is deficites marad, ahogy az első félévben - azóta kiderítették — éppen ilyen sokmillió forint kintlevőség pönáié .es egyebek ráfizetése miatt deficites volt. Ilyenformán a deficit kikü­szöbölése legfőképpen az épí­tésvezetők feladata. Kezdje meg végre ennek a, vállalatnak műszaki osztálya a szervezett­* Marton néni akar A síkosra fagyott járdán öreg nénike lépeget. Óvatosan rakja lá­bait. Sötét is van. Zalaszentgróton nem olyan fényes a világítás, bogy a 75 éves özvegy Marton Pálné gyenge szemei jól láthatnák az utat, Nagyon fontos dologban jár­hat, hogy a sötét estében és ezen a jégtakarós úton elindult. Lassít­juk lépéseinket, de még így is ha­mar utolérjük. — Hová, hová n.énike ilyen ké­sőn? — Megáll. Ránk néz. Sötét van, nem lát bennünket rendesén, de hangunkból, beszédünkből meg­állapítja, hogy nem odavalósiak vagyunk. — A békegyűlésre me­gyek gyerekeim, de ez a síkos út már nem az én lábaimnak való. — No, jöjjön csak velünk, mi is odamegyünk, mert hát minket is érdekel ám a békegyülés. így mentünk aztán tovább. Köz­ben beszélgettünk, helyesebben mi hallgattunk, mert özvegy Marton Pálné bőségesén eltartott bennün­ket szóval. — Öt fiam és két lányom volt — mondotta —. Milyen szépen él­nénk most, ha ők is itt lehetnének. — Majd hazajönnek — vigasztal­tuk, mert azt hittük, hogy gyere­keit a munka, a kötelesség szólí­totta el. — Nem jönnek ők soha többé haza! — fakadt ki keserűen a né­niké. — Lajos fiamat a németek vit­ték ej, mert nem tolta a szekerü­ket, mert az én Lajos fiam már ak­kor megmondta, hogy a fasiszták nekünk halálos ellenségeink. Azt mondta: h-a barátokat akarunk, ak­kor nézzünk a Szovjetúnió félé. Az­tán elvitték azok a cudarok... meg­ölték. Kis ideig néma csönd van. Hall­gatagon megyünk egymás mellett. Átérezzük mi is özvegy Marton Pálné bánatát és azzal akarjuk megvigasztalni, hogy a gaz fasisz­ták megkapták méltó büntetésüket. SziUűátlh ML sepr megjavítását saját mun­káján, teljesítse a feladatát, ahogy azt Pártunk, dolgozó népünk megkívánja tőlük a békeharc, a szocializmus, épí­tésének sikere szempontjából és viselje szivén vállalatuk életének minden rezdülését, jó, vagy rossz sorsát, tehát le­gyenek szocialista műszaki em­berek. Aki ellenség közöttük, leplezzék le és távolítsák el soraikból, mert kell., hogy meg­javuljon, minden részében ha­talmasan. növekedjen és gazda­godjon ez a vállalat, amely most már Dunántúl egyik leg­nagyobb építőipari vállalata. Ez főleg a műszaki értelmiség feladata a pártszervezet rend­szeres és állandó támogatásá­val. beható ellenőrzésével, ta­nításával­Persze, ezt ö is tudja, de egy anyá­nak, kinek szeretett fiát fasiszta bitangok gyilkos keze ölte meg, ez nem elegendő vigasz. — A másik fiamat elvitték kato­nának — kezdte hosszú hallgatás után. — A frontra hurcol ák. Meg­halt. Nem ártott ő soha egy légy­nek sem. Dolgos, becsületes ember volt. Tudta, hogy az a háború nem miértünk, hanem ellenünk van. Egy utcai lámpa világosságába értünk. Özvegy Marton Jánosné ránk nézett, aztán megkérdezte: Honnan jöttek maguk gyerekeim, mert amint látom, nem idevalósiak, Megmondtuk, hogy egerszegiek vagyunk, de ugyanúgy gondolko­dunk, mint ő, meri hogy most min- den°becsüleles magyar dolgozó egy akaraton van, aki a béke ügyét szol­gálja. Amint látja, most is egy helyre megyünk, a békegyűlésre. — A két Koller-gyéreket is elvit­ték a németek —- kezdte ismét.be­szédé!, amint továbbindul lünk — Szegény özvegy anyjuk még mindig siratja őket, A lámpa fényéhez értünk és lát­tuk, hogy az öregasszony arca ko­molyabb gondolatokat tükröz visz- sza, — Három fiam maradt. Tud­ják mi a kötelességük. Mind a hár­man párttagok. Dolgoznak és mun­kájukkal harcolnak azért, hogy az az átkozott világ többé soha ne tér­hessen vissza. Öle is eljönnék a bé_ kegyülésre. Olyan jó hallani fiaim, amikor a békéről beszélnek, arról a békéről, amelynek az ország régi urai mindig ellenségei voltak. Megérkeztünk a kivilágított épü­lethez, ahol a békegyülés! tartot­ták. Marton néni megköszönte, hogy elkísértük ezen a sikos és sötét úton, aztán otthonosan foglalt he­lyet az egyik széken. A.rcának rán­cain játékosan táncolt a villany sárgás fénye. Mosolygott. Boldog volt, hogy itt van. Itt, ahol néhány perc múlva a békéről beszélnek. A nagj? kanizsai Mag&sépitási Vállalat számottevő eredmé­nyeket mutat fel. Vannak azonban az üzemnek hiányos­ságai. amelyek gátjaivá vál­nak a fejlődésnek. A hibák, amelyek a nagykanizsai Ma­gasépítési munkájának teljes eredményét gátolják, rendsze­rint a vállalat műszaki osztá­lyára hatnak vissza- Illetve onnan indulnak ki, s ha ki­váncsiak vagyunk a hiba oká­ra. csak ezen az osztályon lyukadunk ki. A hiba. kidombo­rodik ,a munkások munkájának a hiányos szervezésében, de ott kezdődik el, hogy a mű­szaki osztály tagjai saját mun­kájukat sem szervezik meg jól. Ez különösen látszik a válla­lat pénzügyi osztályának könyveiből, abból, hogy a vál­lalat állandó pénzügyi zava­rokkal küzd akkor, amikor sok millió forintnyi kintlevőségei vannak. A vállalat építésvezetőinek, munkavezetőinek feladata a felmérési naplók állandó veze­tése, az épitésvezetők feladata a kérqsctelesek havi kétszeri elkészítése és benyújtása. Ha­sonlóan az ő feladatuk a végszámlák pontos, időben történő elkészítése és benyúj­tása is. Ennek a feladatnak a teljesítése körül azonban szá­mos esetben komoly hiányos­ságok fordulnak elő. Beszélve elsősorban arról, hogy a fel­mérési napló, amely az építke­zés tükörképe és az épittető- höz benyújtandó végszámlához csaknem minden esetben csa­tolandó ellenőrizhetőség céljá­ból. igen mellékes irománynak látszik egyes építésvezetők szemében. Csak úgy mint a ke­reke telesek — kétheti rész­számlák — időben történő el­készítése. Ezekből folyik az­tán, hogy a végszámlák, amely­re az építtető kifizeti a válla­latnak az építkezés végleges költségét, nem készülnek el időben. Az 50/47-es számú építkezés építésvezetője pél­dául a végszámlát nem nyúj­totta be időben, az építtető 244 ezer forintot visszahívott, azaz nem fizetett ki. Ez a munka pedig egyébként azok közé a fehér hollóhoz hason­lóan ritka kanizsai Magasépí­tési által épített házak közé tartozik, amelyek építése időre befejeződött, minőségileg is kifogástalan. Az ugyanis szá­mos esetben előfordul, hogy minőségi kifogások miatt a vállalat többezer forintot fizet rá. Például a Gépjavító Vállalat­nál egy irodát készített a Vál­lalat Az építtető 5000 forintot mm fizetett ki, mert minőségi­leg nem találta rendben az épületet. A végszámlák a keresetelé­sek, a felmérési naplók körüli zűrzavar ad magyarázatot arra is ami szinte hihetetlen. Az.t-1, hogy van a vállalatnak olyan elkészült munkája, amelyet in­gyen csinált, azaz nem nyúj­tott be érte számlát, nem is kapr tt érte pénzt. A könyvelés követel oldalán viszont meg­játszik, hogy ennyi és ennyi pénzt fizettek ki az építkezés költségeire a vállalat számlá­járól, Van a vállalatnak pél dául millió olyan kintlévő­ség«. amelynek már 2 hónapja be kellett v&iti'a folyni & vál­lalat számlájára a Nemzeti bankhoz és éppen a fentebb A vén platánokat és a fehértói- zsü nyírfákat megrázza a szél, mintha irigyelné a fehér pólyát, mellyel az éjszakai hóesés vonta be didergő ágaikat. Folyik a harc a szél és a fák közöttw A fák lomb­talan ágaikkal megfenyegetik a sze. let, mire az újra támad és ez így tart, mióta a földön megjelentek a fák, a szél és az emberek. A megtépázott hőpólya fehéren szikrázik az időnként előcsillanó napfényben és leszáll a platánok és nyirok közéit megbúvó Dózsa- ligeli házra, a szülészeti és nőgyó­gyászati osztály épületének tetejé­re. Az ajtó hangtalanul nyílik, ami­kor belépünk. A kályhákban a fe~ hértörzsű nyírek halott testvérei parázslónak, vívják titolsó harcu­kat a természetiéi, a hideggel, Kö­rülvesz bennünket a kellemes me­leg és a szobákból gyenge gyermek- hangokba öltözve, az élet értelme, a jövő kiált felénk. A ragyogóan tiszta folyosóról kétoldalt ajtók nyílnak és az ajtókon túl kezdődik az új életek, a jövő embereinek, iraktorisláinak, esztergályosainak, tudósainak, hadvezéreinek birodal. ma. A fiatal anyák mosolyából bol­dogság sugárzik. Minden egyes ágy végében egy másik is van, egy egé­szen kicsi ágy az újszülött kisde­dek részére. Tudós orvosok, kép­zett bábák és ápolónők figyelik az apró embercsemeték minden lélek, zetvótelét, szív dobbanását. Legfőbb érték az ember. E jelszó szellemé­ben folyik itt q munka. Az apró ágyacskákban a jövőt, a felszaba­dult ember boldog jövőjét dédel­getik. Ezek az apróságok az öt­éves terv első évének szülöttei és ka felnőnek^ boldog emberek lesz­nek, Az ablakon ét beszűrődik a ú­nyugvó nap rőt fénye és megpihen Uj szocialista versenyszerzgdések Csupán néhány nap választ e] bennünket az ötéves Vrv máso­dik esztendejének kezdetétől. Üzemeink nagy ré.-zének dolguzói már mint megtett útra tekintenek vissza a Terv első esztendejének dicsőséges harcaira, áldozatos épí­tésére, hatalmas munkájára. A feladat azonban, amely dolgozóink előtt áll. nagyobb mint az első évben volt. A békéért vivőit harc fokozódása országépilő öléves ter­vünk második évében a munka verseny kiszélesítését, sikereinek további növelését kívánja meg dolgozó népünktől, elsősorban az üzemi munkásoktól.. Most tehát a kél év fordulópontján a 1 cívis merteiö értekezletekét tartó ü?e meink dolgozóinak az a feladatuk, I hogy megnézzék az eddig meg­I tett utat. végignézzenek a jövő év perspektíváin, meglássák az uj célokat, megvitassák, javaslataik­kal segítsék a hozzávezető ut egyengetését. Számos tervismer- tető értekezleten vettek már részt üzemeink dolgozói azóta, amió’a maguk lettek az ország tulajdonosai, jövőjük kovácsoló!. Minden éftakezlet fejlődést jelen telt az előzővel szemben, sikere­sebb volt a munka továbbvitelé­nek, a terv további teljesítésének, sőt túlteljesítésének szempontjá­ból. A jövő évi terv részletes megismerése utón kössenek uj ‘zocialista versenyszerződest a ’érv teljesítésére, -túlteljesítésére. A szocialista verseny szerződések kö lése komoly feladatot hárít a szakszervezeti bizottságokra és főleg a szakszervezeti bizalmiak' rakiknek feladata az uj szociális ta verseny szerződések szervezése. Segítsék ennek a feladatnak vég­rehajtását a műszakiak a terviek bontás megjavításával, a kommu­nisták az egyéni példamutatással! „Megfogadjuk a tanácsodul, Józsi“ ■ r "A kapitalista Európa beteg, míntahogy beteg volt jóval a hó­bort! előtt is... Ahhoz, hogy újra egészséges légyen, két-három Mar­sba 11-terv is eikelne, de minden alkalommal kétszer annyi pénzzel, mini amennyit az elsőbe fektettünk és még akkor is nagyon kó séges, bogy a beteg életben marad-e1', Szóról-szóra így írja ezt az United States News, amerikai folyóirat. Ez az a tablet a, amely mister Tru- ■roannak lázas éjszakákat okoz. A kapitalista Európa testét halálos kor marja, amely rövid időn belül megadja neki a kegyelemdöfést. Szerencsére itt fordított a viszony, mint a rothadó almánál. Ott a rot­hadás diadalmaskodik, míg itt a friss élet lendülete, az egészséges Európa. A haladó szellem kerekedik felül és diadalmaskodik a ro‘- hadás felett. Amerikában is. Az alábbi két lévél is erről tanúskodik. Az egyiket Novák József, tótszentmártoni tszcs-lag írta amerikai is­merősének, a másik levél pedig a válasz, mely Kclet-Kanadábó] jött: „Kedves Barátom! — írja Novák József. — Mióta utoljára írtál, ná Sunk sok szép dolog történt. Le veledben az iránt érdeklődtél, hogy milyen is a mi rendszerünk, mert hogy oft csak rosszat mon­danak róla. Azt írod, aki dicséri a Szovjetuniót, meg a népi demo kráciákat, azt bezárják. Honda világ lehet ná’atok! Mennyire más­kép van idehaza. Megalakítottuk a termelőszövetkezeti csoportot. Olyan vezetőt választottunk teg­nap, akit tisztel, becsül áz egész falu. Aztán van kuliurházunk is, mégpedig a miénk a legszebb az egész megyében! Csak most lát­juk igazán, hogy a múltban meny­nyire kizsákmányoltak minket azok az urak, akik ma benneteket sanyargatnak. De hallgassatok fi .is az ottani kommunistákra, har­coljatok tx is a békéért, mint mi.“ „... Az egészség megvan, de pénz nincs — olvashatjuk a Kanadából jött levélből —. Eddig Is rosszul ment nálunk, most pedig, hogy ki­tört a koreai háború, lakás, élelem alig van, nyomasztó a helyzetünk. Úgy látszik az amerikai tőkések szeretik a vérontást, amikor persze a más vére folyik. Nekik ez jó üz­let... Az amerikai dolgozó nép bé­két akar, rendes megélhetést. A kormánynak csak háborúra van pénze... Megfogadjuk a tanácsodat, Józsi. Olvassuk a ,,Magyar Jövő‘‘-t. Az megír mindent igazán. Milyen szépen hangzik, amit az ötéves tér. vetekről írtál. Jó lenne, ha a mi vezetőink is úgy gondolkodnának, minta hogy nálatok teszik. Akkor nem lenne háború és élhetnénk bol­dogan. Az vigasztal, hogy az ame­rikai munkások megelégelték már a tőkés gazdáik tclhetetlenségét, és egyszer majd Hl is megfordul a kocka. V. K. Parker, Ost Canada Úttörők a begyűjtési munkában A letenyei úttörők aktivan bekapcsolódtak a begyűjtési mozgalomba. A pajtások ,i<3 felvilágosít0 munkával eddig 16 mázsa tökmagot és 5 és fej mázsa takarmánygabonát gyűj­töttek. Most .úgy határoztak« hogy eredményeik továbbfoko­zásával segítik .győzelemre s terménybegyüjtést. KULTURALIS EGYÜTTMÜKÖDÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁK FŐVÁROSAI KÖZÖTT. A Bulgária és a többi népi de­mokráciák közölt kötött kulturális egyezmények szellemében a kzóíící városi tanács indítványt .tel', hogy szélesebbkörű gyakorlati együttmű­ködés jöjjön lére a szófiai dolgo­zók és a testvéri népi demokráciák fővárosainak dolgozói között. A vá... rosi tanács sok gramofonjEmezböl álló gyűjteményt küldött a kínai és koreai népi demokráciák főváro­saiba. Kovács Istvánná arcán. — Nézzék meg a fiamat — mondja hallkan, hogy hangjával fel ne ébressze az ifjú Kovács Pistikét, Közel hajo­lunk a liliputi ágyhoz. A jövő re­ménysége mélyen alszik. Kérdez­zük, de nem nyilatkozik. Bölcs fiú. Tudja, hogy a világrajövés fára­dalmait csak sok alvással és jó táplálkozással lehet kipihenni. Mindkettőt pontosan betartja. Meg is van a látszatja, amit Kovács elvtársnő is megerősít: — Szépen fejlődik — mondja büszkén. Nyolc kis ágy van ebben a szo­bában a nagy ágyak végénél. Mind­egyikben egy-egy újszülött. Közü­lük hárman alusznak, öten pedig kórusban mondják: — Oá., oá... — ami felnőtt nyelvre fordítva kö­rülbelül annyit jelent „Üdvözlünk, Élet. Eljöttünk, hogy neked szol­gáljunk, hogy szebbé tegyünk lé­tünkkel és ha felnövünk, munkánk­kalA Á másik ágyban egy olajmunkás felesége fekszik. Egészen Halai még. Boldog, hogy már a negyedik gyermekkel ajándékozza meg népi demokráciánkat. Szokatlan érzés fog cl. Uj meg­ismerés bontakozik ki bennünk. Mi az élesedő osztályharc katonái va­gyunk és ezek a gyerekek már az igazi béke építő munkásai lesznek, Megnézzük a többi szobát is. Ha­sonló kép, Nagy és kis ágyak. Szülők és újszülöttek. Anyák, akik magukban hordták a jövőt. Anyák, akik hisznek a béketábor erejében és szépnek, derűsnek, boldognak látják gyermekeik jövőjét. Moso­lyognak. Mély, meghitt nyugalom sugárzik tekintetükből. Boldogok Amikor eljövünk, mégegyszer visszapillantunk az épületre, amely, nek sárga falait a lenyugvó r.ap utolsó sugarai csókolják. A plató nők és nyírfák ágai mozdulatlanok, Elállt a szellő. Béke és csend van a Dózsa-ligetben. __________fTakács) Cä ÜtSrtSk, V9Si>. dec SS.

Next

/
Thumbnails
Contents