Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-22 / 297. szám

Mikus Sándor pályaművét fogadta ei a Sz íáün-szoüoriii zoflság A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa által kikül­dött Sztálin-szoborbizottság a beküldött müvek közül Bu­dapest; fővárosban való fel­állítás céljára Mikus Sándor pályaművét ajánlja azzal, hogy a pályamű építészeti részét építőművész bevonásá­val át kod tervezni. A műal­kotás a változtatás megejté- sével a leg'liivatottabb arra, Hazautazott a román kormányküldöttség A Magyar-Román Barát­sági Hét alkalmából Buda- pesten tartózkodó román kor­mányküldöttség' tagjai ked­den éjszaka hazautaztak Bu­karestbe. A vendégeket Mo,j- lát Jolán, a Kulturkapcsola- tok Intézetének főtitkára bu­Az Olaszország zésével kapcsolatos program kidolgozására ala­kult olasz-amerikai bizottság ,. mein oran d umot” k ó s zi te tt • amelyet az amerikai kormány elé terjesztenek. Félhivatalos lap jelentés szé­liét a memorandumban az olasz kormány kötelezte magát, Iioíjy a jelenlegi költségvetési előirányzat ke­retein kívül, „rendkívüli“ té­telként 250 milliárd lírát fordít katonai célokra. Malvestiti helyettes kincstár- ügyi miniszter, aki egyben a vegyesbizottság elnöke, saj- tóhyil atkoza fában bei smerte, bogy a „rendkívüli” katonai kiadások elkerülhetetlenül maguk után vonják az állami költ­Fokozódik a fegyverkezési láz no a tömegek elégedetlensége Olaszországban fegyver ke - gazdasági ségvetés deficitjének emel­Szénhiánv miatt J csökken a termelés növekszik a munkanélküliség Nyugat-Németországban Nyugat-Németország külön­böző iparágai havonként 60 ezer tonnával kevesebb szenet kapnak a normális mennyiség­nél., ami az ipari termelés 10 száza'ékos csökkenését idézi elő. Acélban a termelési ki­esés havi 100 ezer tonna. En­nek következtében nyugat német iparban egy millió em­ber válik munkanélkülivé. ki imperialisták az agressziós politika • f'oytatására törekszenek Brüsszelben az Atlanti Sző- játékosok módjára megkettőzik miség 12 hadügy- és külügymi­nisztere tovább folytatta értekez­letét. A háborús gyújtogatok ülé­sén Achsson amerikai külügymi­niszter beszédet mondott és en­nek során kijelentette: pasztán határozatokkal még nem lehet felépíteni az „egységes ngugal- európai haderőt’1. A legfontosabb az, hogy minden atlanti állam haladéktalanul Eisenhower pa­rancsnoksága alá helyezze fegy­veres erőit. A francia lakájok elsőkén’ siettek teljesíteni az amerikai gazda parancsát. A DPA bonni hírügynökség jelentése szerint Jules Moch, francia nemzetvé­delmi miniszter bejelentette,hogv 9 Németországban állomásozó francia hadosztályokat azonnal Eisenhawér parancsnoksága alá helyezik. Viktorov, a moszkvai rádió hi rrn a gya rá zó j a írja: Truman és Atllee nemrégiben tartott tárgyalásai megmutatták hogy az angol-amerikai tömb nem vonta le a szükséges tanul­ságokat a koreai esetből Az ■amerikai imp-nnlisták hé zárd húg v Sztálint, a Szovjet unió, a béketábor vezetőjét, Ma­gyarország nagy barátját ha. tónk, fővárosában bronzbaönt- re ábrázolja. A bizottság a továbbiakban javasolja Borsos Miklós, Far­kas Aladár, Kisfaludy-Stróbl Zsigái on d pályaműveinek 3-—3000 forinttá] való jutal­mazását, valamint azok meg­felelő felhasználását. csuztatta. A búcsúszavakra Eduard Mazincescu miniszter, a ro­mán küldöttség vezetője vá­laszod, majd a két testvéri nép képviselői meleg, baráti hangulatban búcsúztak el egymástól. kedéséh A fegyverkezési lázzal pár­huzamosán nő a tömegek elé­gedetlensége a kormány mun. káseUenes politikája miatt. A vohóipari munkások és alkal­mazottak szövetségének tit­kársága bejelentette, hogy mi­vel a munkáltatók és a kor­mány mindeddig semmiféle intézkedést nem tettek a tö­meges elbocsátások miatt je­lentkezett konfliktusok elinté- • éséré, a vasmunkások december 2J.-én négy órás tiltakozó sztrájkol tartanak. A sztrájk az olasz kohó- és gépipar 800 ezer munkására és egyszázezer alkalmazottjá­ra terjed ki. a tétet, abban az örült remény­ben, hogy .visszanyerik, amit el­vesztettek s folytathatják politiká­júikat: az uj háború és agresszió előkészítésének politikáját. Siet­nek megteremteni az agresszió uj tűzfészkét Európában, az amerikai imperialisták a főtétet arra teszik, hogy mielőbb feltámasszák a né­met fasiszta revanshadsere- get, mini az „Atlanti Véd­erő“ fő ütőereiét. Ezért sietett Acheson Európába, hogy rákényszerítse a nyugat­európai partnerekre az amerikai terv teljes elfogadását. Ezeknek el kell ismerniük, hogv Nyügal- Európában az atlanti tömb rész­vevői között a főszerep nem Ang­liáé vagy Franciaországé, hanem a feltámadó német imperializ­musé. az amerikai imperialisták lába alatt ég a talaj. Egyik ka- ’andjuk kudarcot vallott, mir? másik kalandot készítenek elő de végeredményben ez is kudarc­ra van ítélve, mert a világ sor­sát item a háborús gyújtogatok kis csoportja. hanem a népek fogjak eldönteni. * Japán tisztekéi !• képeznek ki az Egyesült Államokban 320 volt japán tiszt érke­zett az Egyesült Államokba, ahol modern fegyverek keze­lésére képezik ki okot. A tisztek hazatérésük után ma­gas tisztségeket kapnak az uj japán hadseregben. A december 24 — 25 — 26-i zárórarendelkezések 1950 december 24—25—26-r-a az illetékes hatóságok az üzletek, színházak és közforgalmi, közle­kedési eszközök záróráját a kö­vetkezőkben állapította meg; ÜZLETEK: December 24-én az élelmiszer- üzletek reggel hét órától délután három óráig, egyéb üzleteik pe­dig reggel tiz órától délután hat óráig tartanaik nyitva. December 25-én és 26-án az üzletek zárva lesznek, de az élelmiszerüzletek december 26-án a szokásos va­sárnapi rendszer szerint nyitva tartanak. A cukorkaárusok — fentiektől eltérően — az eddigi rendszer szerint az ünnepnapokon is egész napon á; nyitva tarthatnak. A VENBÉGIÁTÖIPAR körébe tartozó üzemeiket decem­ber 24-én a szokásos nyitási idő- öl kezdődően kilenc óráig lebe' nyitva tartani, a rendelkezés alól a belkereskedelmi miniszter ki­vételt engedélyezhet. A szálloda- ü zenieket folyamatosan műiköd- ‘eíni kell. színházak, filmszínházak ás (egyéb műsoros szórakoztató üzemek december 24-én előadá­saikat ugv kötelesek megtartani hogy utolsó előadásuk este 9 órakor hef?jeződjék. {Könyvvel a békéért A .Könyvvel a békéért“-mozga. j lom keretében egész sor uj könyv jelent meg a Szikra kiadásában. Ezek között van ERENBURG: A BÉKÉÉRT című műve. A cikkgyűjtemény szemelvény négy év munkájából, négy év harcaiból, amelyeket Erenburg, a nagy regényíró a kul­túráért. Erenburg, a lángolószivü szovjet hazafi a szovjet népért, Erenburg, az igaz ember, az em­beriség jövőjéért viv. A BÉKÉNK ŐREI a béke harc sokszázezer harcosa közül mutat lse néhányat. A könyvből barát és ellenség egy­aránt láthatja, milyen erős pillé­ren áll 3 mi békénk: férfiak és asszonyok- öregek ős gyerekei?, vasmunkások és művészek, tudó­sok és dolgozó parasztok elszánt akaratán. A magyar békekongresz SZUS 1950. NOVEMBER 4—5 a kongresszuson elhangzott beszá­molókat. hozzászólásokat és hatá­rozatát mutatja be. A kötetet szá­mos kép egészíti ki. NEM VÁLTOZIK A HŐMÉRSÉKLET Várható időjárás: felhős idő, többfelé kisebb havazás, havaseső, keleten eső. Mérsé­kelt északi, északkeleti szél. A hőmérséklet nem változik lé­nyegesen. fí vidék legizgalmasabb bajnoki döntőire tippelhet az e heti Tippeljen. Nyerheti Megjelent i. V. Sztálin összegyűjtött müveinek negyedik kötete I. V. Sztálin 71. születésnap­jára megjelent Sztálin össze­gyűjtött müveinek negyedik kötete. A negyedik kötetet 100 ezer példányban adta ki a Magyar Dolgozók Pártja-uuyykiadója, a Szikra. ]. V* Sztálin egyes művei, vala­ki int az összegyűjtött müvek hat kötete eddig közel 8 mil­lió példányban kerültek ki adásra magyar nyelven fi koreai isépiiaiísereg leparancsnokságának iiadljeieniése A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság néphad­seregé > i ele fő p a ranosnoksága december 20-án közölte: a néphadsereg egységei vala­mennyi arcvonalon folytatták harci tevékenységüket. Kon as térségében harc folyt az ame. rikai és a délkoreai csapatok m a vad vány ainak m ogsemm i - I ütéséért. A Literatumaja Gazeta a koreai hadműveletekről Krajnov a Literaturuaja Gazetában megállapítja, hogy a koreai harcok súlypontja a 38. széleségi foktól délre van 48 kilométeres front­szakaszon. Különösen elkeseredett har­cok folynak Csuncson (Csun- csen) város közelében, amely Korea középső részen fek­szik. A nyugati tengerparton Nampho (Tinnampo) vidékén a néphadsereg' ' megsemmisí­tette az ellenség védőerő egy­ségeinek maradványait. Krajnov az eseményeknek egy igen .jellemző részletét emeli ki: az amerikai parancsnokság a hajókon csak az ameri- kaüakat -szállítja el és arra kényszeríti a liszin- mauista csapatokat, hogy fe­dezzék az amerikaiak viss/n vonulását. A szemlei ró ezután leírja, hogy több egyesült partizáuala- kuiat megkezdte az előre- nyomulást Taezson és Tequ irányába. Befejezésül a szemléivé megjegyzi, hogy az am erika: fegyveres beavatkozók és a li- szinmanista banditák, mintán egyik vereséget a másik után szenvedik, MaeArthur paran­csára „puszta fohlet” hagy­nak maguk után. Különösen nagyméretű a liszinmanisták Szöuli vérengzése, ahol c.i- jel-nappal folyik a békés pol­gárok kivégzése. Amerikai hírmagyarázók beismerik: A koreai néphadsereg erkölcsi fölényével és felsőbbrendű hadművészetével vívja ki győzelmeit Bár az amerikai sajtó naiv ré- 1 sze továbbra is azt akarja elhitet- ! ni, hogy az amerikai intervenció- | sok koreai vereségét az északko- ( reai csapa ok és a kínai, önkéníe- j sek állítólagos hatalmas számbeli fölénye okozta, egyes hírmagvará- zók mégis kezdik beismerni, hogy ez a magyarázat helytelen és hogy a néphadsereg diadalait erköl­csi fölényével és feísöbbrendü hadművészetével vívja ki. A Christian Science Monitor washingtoni tudósítója december 9-i közleményében leleplez c a ko­reai néphadsereg állítólagos túl­nyomó számbeli fölényéről szóló mondát. A tudósító ezt írja; „Nem mindenki érti meg ezt. de az ENSz- csapaiciinak létszáma Koreában sokkal nagyobb, mint a lapok ír­ják. MaeArthur fegyveres erőihez tartozik — folytatja a tudósító — a négy amerikai gyaloghadosztály­ból és egy ejtőernyősezrcdből álló 8 amerikai hadsereg — összesen 90.000 fö. továbbá a 10- hadtest, amely az első tengerészgyalogos hadosztályból, kél angol dandárból, egy török dandárból és két ameri­kai gycíoghadosztályból — össze­sen 5Ó.000 főbő 1 áll A segédcsapa­tok létszáma 70.000 fő, a tüzérségé 60.000, a műszaki csapatoké szin­tén 60.000, ez összesen 330.000. Hozzászámítandó ehhez még a re­pülőtereken szolgálatot teljesítő osztagok létszáma. A Daily Compass szemleírója megírja, hogy november utolsó he­tében, midőn az USA csapatai ve­reségei szenvedtek, „a két fél fegy­veres erői a harcmezön majdnem egyenlőeh voltak .. Az eredeti egyen­súly a harcban borult fel'1. Az északkoreaiak és a kínai önkéntesek ütőkártyája ebben a hadjáratban „nem a nehéz- fegyverzet, hanem a hadmíí vészét és a stratégiai tervezés volt.“ Az Overseas News Agency szöuli tudósítója a Daily Compass de­cember 17-i számában megjelent közleményében annak tulajdonítja az USA koreai vereségét, hogy MaeArthur nem tudta megérteni az Ázsiában történt változásokat és úgy véli, a kínaiakat és a többi ázsiai népeket az erőszak alkalma­zásának hangoztatásával meg lehr rémíteni. Az United Press közlése szerint a californiai Santa Rosa- ban megjelenő Press Democrat cí­mű lap tudósítójának kérdésére jdacDermott. az USA külügymi­nisztériuma nevében kijelentette, hogy MaeArthur főparancsnokának parancsait teljesítette és Koreában valamennyi hadművelet az USA kormányának teljes tudomásával és jóváhagyásával 1 őrt ént. Hearst lapkiadó az USA bizo­nyos politikai köreinek nézeteit fe­jezte ki az amerikai csapatok ko­reai vereségével kapcsolatosan, mi­dőn lapjában, a New York Journal and Americanban cikket írt és eb­ben hangozhatta, hogy az amerikai csapatokat ki kell vonni Koreából. „A koreai hadjárat — írja Hearst — nem az a háború, amelyet meg­nyerhetünk... Olyan háború ez, amely csak megsemmisítheti az újrafelvegyverkezésünkhöz szüksé. ges feltételeket, mejt fel kell ál. doznunk a szárazföldi hadsereg pótolhatatlan, kipróbált harcosait... Ezért nyilvánvaló» hogy hadosztá­lyainkat ki kell vonnunk Ko reából, amig van rá lehetőség. Ennek a tanácsnak jó amerikai el­nöktől kellett volna kiindulnia, ha lenne ilyen elnökünk’1. Német bányászifjusáq utazik a Szovjetunióba. A Komszomol Központi Bizott­sága német bányász-ifjúmunkás küldöttséget hivott meg a Szovjet­unióba hogv ott tanulmánvoka'- folytasson. A küldöttséggel számos német üzem dolgozói leveleket és üdvözleteket küld'ek szovíet szak­társaiknak, amelyekben arra kérik őket, vegyék fel velük a kapcsola­tot. hogy munkatapasztala aikat kicserélhessék egymással. Péntek^ 1950, dec 22. 3

Next

/
Thumbnails
Contents