Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-22 / 297. szám

Megyeszerte lelkesen ünnepeltük Sztálin elvtárs születésnapját A letenyei dolgozó parasztok 100 mázsával túlteljesítették kukoricabegyiijtési vállalásukat mini mi ii!*^** ZAL,AfliaE^Yij]g PÄRTBI3KOTTS AöÁNA.ff£ r*APIJLAl»«5A VI évtotvam 297. szám. Ära 50 fmér /950. december 22 Péntek Á felszabadító szovjet nép és Sztálin elvtárs iránti hálánk és szeretetünk kifejezője volt a Magyar Szovjet Tarsasag Országos Kongresszusa A Magyar-Ssor jet Társa $ J. Országos Kongresszusának levele Rákosi Mátyás eirlárshoz A Magyar-Szovjet Társaság I. Or_ szagos Kongresszusa első napján, a jef?rá umokat követő vitában felszó­lalt Balogh István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Katolikus l'apok Országos Békebizottságának tagja. Felszólalásában hangsúlyoz­ta, hogy nincs az emberiségnek na­gyobb gonosztevője annál, aki há­borút kezdeményez, háborúra uszít, háborúra spekulál. — És nincs nagyobb jótevője a a emberiségnek — mondotta — mint áld a békét hirdeti» a békét szolgálja, a bókéért dol­gozik és minden erejével megvédi a békét. A továbbiakban Balogh István a Szovjetúnióban szerzett tapasztala­tairól beszélt. ; - Balogh István hozzászólása után kürtszó jelzi, hogy i «nagyár ifjú­ság küldöttei is itt tannak. A ze­nekar a DlVSz-indulót játssza, a tanácskozóterem közepe felé pedig három irányból megindul a fiata­lok menete. Középen a sötétkék egyenruhás ipari tanulók jönnek, kétoldalt fehéringes fiúk és lányok, t a drapp kezes-lábasba öltözött fiatalok vonulnak. A kongresszus résztvevői helyükről felállva ün­nepük a nemzet szemefényét, a jö­vő zálogát: ifjúságunkat Sziics Lajos elvtávs, a DISz fő­titkára lép a mikrofon elé, a DISz Központi Vezetősége nevében üd­vözli a kongresszust — Ifjúságunk csodálatos kor­szakban nő fel — mondotta —. Olyan korszakban, amelynek nagy­szerű célkitűzései felülmúlnak mindent, amit eddig ember alko­tott, A mi nemzedékünk a dolgo­zó emberiség- felszabadításá­nak nemzedéke, a felszabadult munka, az uj élet építésének, nemzedéke. A természet átalakításának gigan­tikus szovjet alkotásai, vagy a \ Dunai Vasmű építése, felülmúlja mindazt, 3mit a burzsoá világ vi­rágzásának legjobb időszakában alkotni tudott, MielőtUink ki árult az élet, mi az új világ nemzedéke és annak büszke alkotói vagyunk. Sziics elvtárs beszédét a Szovjet- únió, a magyar és szovjet nép ba­rátságának éltetésével fejezte be, A szovjet emberek eltökélték, hogy megvédelmezik a béke ügyét Az ebédszünetet követő felszóla­lások után a küldöttek tapsvihara közepette a szónoki emelvényre lépett / Jekaterina Leontyeva, a szovjet küldöttség vezetője. Beszéde elején Leontyeva elv- társnő arról beszélt, hogy a szovjet nép milyen rokonszenvvel viselte­tik a magyar dolgozó nép iránt, A szovjet emberek — mondotta — igen nagy öröm­mel fogadták azt a tényt, hogy a hároméves terv végén a magyar dolgozók életszín­vonala 40 százalékka} múlta felül a háboru előtti színvo­nalat. Ezután sorra említette azokat a kiváló dolgozókat, azokat a kiemel­kedő gazdasági és kulturális alko­tásokat, amelyeke'- a Szovjetúnió- bon is nagyon jól ismernek. Engedjék meg drága barátaim folytatta —hogy szívből kö­szöntsem mindazokat a hazafiak aí, akik az új, szabad Magyarország felemelkedéséért és megszilárddá- sáért dolgoznak! Ezt követően a szovjet emberek munkájáról és életéről beszélt Leontyeva elvtársnő és kiemelte, hogy a lakosság fogyasztása a Szovjetúnióban ma már jelentéke­nyen felülmúlja a háború előtti fogyasztás színvonalát, — Ez an­nak a nagyszerű gondoskodásnak eredménye, amelyet a szovjet em­berek szeretett Bolsevik Pártunk, kormányunk, drága barátunk és tani'ónk, Sztálin elvtárs részéről elveznek. A kultuális eredményeket felso­rolva, Leontyeva elvtársnő kiemel. te:- Országunkban csupán a künyv- !árakban 600 millió könyv talál­ható. A cári Oroszországban mind- fis;-e 9 millió könyv volt. — Az orosz. valamint a világirodalom klasszikusait 119 nyelven adják ki, köztük 40-riél több olyan nyelven, amelynek azelőtt ábécéje sem volt. — A szovjet irodalom és mű­vészet. ereje abban rejlik — folytatta —- hogy az alkotó munka terén hőstettekre lel ke-sifi népünket szocialista ha­zánk felvirágoztatása érdeké­ben. A háború utáni évek tapasztala, taíval foglalkozva rámutatott, hogy a tudomány emberei megerő­sítették kapcsolatukat és ba­ráti együttműködésüket a ter­melés újítóival, a széles töme­gekkel és a termeléssel. — Egyidejűleg megnőtt és megerő­södött népünk tisztelete és megbe­csülése a szovjet értelmiség iránt — mondatta, majd így folytatta: — Most, amikor a burzsoá reak­ciós tudomány, művészet és iro­dalom egyre nagyobb mértékben szolgálja az új háború előkészíté­sét és arra törekszik, hogy az em- bergyülölet legaljasabb ösztöneit szabadítja el, a szovjet értelmiség szent feladatának tekinti azt, hogy megvédje a kultúrát és a haladást, megakadályozza, elharíisa a hábo­rút. — A szovjet embereket az a kemény elhatározás tölti el, hogy harcosan megvédik a béke ügyét, — a békének le kell győznie a háborút, a bé­ke legyőzi a háborút — mondotta befejezésül Leontyeva elvtársnő, majd a béketábor, a ma­gyar és szovjet népek barátsága, Sztálin és Rákos: elvtársak élteté­sével fejezte be beszédét.­A beszéd után hosszú percekig zúgott a taps és az éljenzés, majd Veres Péter Kossuth-díjas író szó­lalt fel. Nagyhatású beszéde után parasztküldöttség köszöntötte a kongresszust, majd az elnöklő Maf­lát Jolán felolvasta a Bolgár-Szov­jet, a Francia-Szovjet és az Al­bán-Szovjet Társaság táviratéi, illetve levelét. Követni akarjuk a hős szovjet nők példáját 5S2Ű.S második napján.'.! felszólalt l ass István né eh társ milyen jelentőséggel bir a Szov­jetunió barátsága és segítsége a szocializmus építésében — mon­dotta. — Mint mindenben,.­az asszonyok s a női munka egyenjogúsításában is a Szov­jetunió» Lenin és Sztálin né­pei mutattak példát a világ összes népeinek, nekünk ma- sryaroknak is. Mi, magyar nőik tudjuk, hogy a Szovjetunió iránti szeretet és hű­ség egyet jelent drága hazánk szerété1'ével és szabadságával, amely nekünk, asszonyoknak kü­lönösen édes. — Követni akarjuk a hős szov­jet nők példáját — folytatta. — Megfogadjuk, hogy az eddiginél fokozottabban azon leszünk, hogy megismertessük a magyar nők millióival az olyan asszonyok példamutatását, hősiességét, bá­torságát, hazaszeretetét mint ^ amilyen a hős Zoja, Nina Popo­va, vagy a hazánkban járt szta­hanovista. nők. Vass Istvánná elvtársnő után Kelen Béla elvlárs üvegtechnikus, országgyűlési képviselő beszélt, ezután Horváth Ede, a győri va- góngyár Kossulh-dijas sztahano­vista esztergályosa és dr. Kővári Ferencné kőszegi tanítónő szó­lalt fel. ' . Gyermekeinkért, harcolunk a békéért — Azért is örülök, hogy részt vehetek a kongresszuson — kezd­te felszólalását —, mert erről a helyről én magam is világgá ki­álthatom egész népem akaratát. Harcolunk a békéért! Mi peda­gógusok is mindent elkövetünk annak érdekében, hogy kacagó, vi­dám gyermekeinket, akiknek azelőtf el sem képzelhető bol­dog életét nagyszerű életkö­rülményeket biztosított a né­pi demokrácia, megvédjük egy újabb háborútól. Az én növendékeim ismerik és szeretik a Szovjetuniót, szeretik az ő Rákos] pajtásukat és a nagy Sztálint. Ismerik már a Szovjetunió és r± népi demokrá­ciák nagy eredményeit és ezek­nek tudatában fó tanulásukkal (•árulnak hozzá ők is a szocializ­mus építéséhez. Befejezésül. a következőket mondotta: A Magyar-Szovjet Társaság I. Országos Kongresszusa az alábbi levelet intézte dolgozó népünk vezéréhez, Rákosi Mátyás elvtárs. höz. ..Drága, forrón szere tett Rákosi elvtárs! .. A Magyar Szovjet Társaság Or­szágos Kongresszusának küldöt­tei forró Szívvel üdvözük Önt, aki a legtöbbet tette népünk és a nagy szovjet nép eftéphetetlen, testvéri barátságáért. Itt vannak közöttünk a falu és a város emberei, munkások és ta­nítók, traktorosok és postai alkat mázolták, dolgozó parasztemberek az ország négy sarkából, orvosok, szövőnők» diákok. Egy érzés hat át mindarmyiunkai: a hála és a szeretet kongresszusa vagyunk. Az a munkánk, hogy a hálát és szeretetet tovább mélyítsük népünkben a nagy szovjet nép iránt. Az a feladatunk, hogy még jobban kielégítsük népünk hatal­mas érdeklődését, amelyet az épü­lő kommunizmus országa, a $zov jetunió iránt tanúsít. Az a hivatá­sunk, hogy a nagy Sztálin zászla­ja alá, vezetőnk. Rákosi Mátyás mögé még szilárdabban tömörij- sük a béke magyar seregét. Ebben a munkában ön a példa képünk, szeretett Rákosi elvtárs. Ön a megbonthatatlan magyar- szevjet barátság legnagyobb har­cosa, aki Horthy vérbirái előtt sem hagyta bemoeskolr.i és rá­galmazni a világ dolgozó és el­nyomott népeinek reménységét a drága Szovjetuniót Ön a minta­képünk, aki a Szovjetunió min­dennél nagyobb példája nyomán a népszabadság, a teremtő béke, a szocializmus országává teszi a mi drága magyar hazánkat Tevékenységünket megsokszo­rozzuk, hogy méltók legyünk az Ön példájára. Minden egyes em­ber még jobban megéri majd: a Szovjetunió mentette meg a ma­gyar nép számára az Ön mind­nyájunkénál drágább életét. A tá­volfekvő városi lakásokban és a legeldugottabb tanyákon is még jobban meg fogjuk magyarázó, hogy a Szovjet Hadsereg vét huüetásával hozta el számunk: az annyira várt szabadságot. Col, ezer kilométer távolságból jötte i és a győzelem óráiban földönt őr értünk estek ei moszkvai» kié*. kaukázusi és szibériai anyák epet,- ve hazavárt gyermekei. Azon U« szülik, hogy minden magyar szi ve a hűségtől és szeretettől nu\; gyorsabban dobogjon, akkor, ami kor Sztálin nagy országára gí>' dől — az emberszeretet és a h talmas megvalósult tervek orszd gára, a virágzó, alkotó és mr:. nem alkuvó béke földjére. • Gyermekeinket, szüleinket, te. véreinket és ismerőseinket ar- neveljük, hogy pillanatra se le ledhessék el: kinek köszönhetjüí. hogy tetg áll a házon, hogy vi rág. nyílik a kertünkben, bog; gyermekek kacagnak az ablak alatt, hogy büszkén vívhatjuk győzelmes termelési csatáinkat a magyar szénért, a magyar acélért» a magyar gabonáért, szabad ha zánk soha nem látott szépségű és gazdagságú jelenéért és jövőjéért, az alkotó békéért. ígérjük Önnek, szeretett Ráko si elvtársunk» hogy jói végezzük munkánkat. A bölcs Sztálin ve­zette Szovjetunió ma az a szikla, amelyen megtörnek az imperialis­ta háborús uszítás szennyes hűi lámái. Nap, mint nap újabb száz és száz újabb békeharcos vonul fel soraink között a békearcvonat magyar szakaszának védelmére. Nem fogjuk kiméjní erőinket ön­nek az egész világot megment,! célnak az érdekében. Megteszünk mindent ami tőlünk telik, hogy Rákosi elvtárs népe még szero sabban zárkózzék fel á bölcs Sztá­lin békéért küzdő népe mellé. A nagy Sztálin zászlaja alatt, Rákosi Mátyás vezetésével hala­dunk előre a megbonthatatlan ma gyár-szovjet barátság legyőzhetet­len fegyverével, a béketábor vég ’egcs győzelméért! A Magyar Szovjet Társaság Or­szágos Kongresszusa.“ — A kongresszusról visszatérve meg nagyobb erővel harcolok a békéért, a gyermekekbe oltott szocialista ha.zaszeretett.el erősí­tem a bé.ke.tábort. Ezután Bereszlóczy Miklós esz- er górni kanonok emelkedett szó­lásra. Felszólalásában többek kö­zött ezeket mondotta.* Beresztóczy Miklós esztergomi kanonok felszólalása A lton.. pénteken folytattok %. vitát a re­ft rá iimok felel’'. Többek kőzet o. az MNDSz főtitkára:- Tudjuk, hogy számunkra —- Amikor a háború és a bé­ke, s ezzel kapcsolatban az im­perializmus és a szocializmus kérdéseiről kell beszélném e kon­gresszuson, nem a politikus, vagy nemzetgazdász, hanem a pap emel szót. aki a lélek meg­nyilatkozásaiból szerelné iléidéi levonni e két ellenkező világról. Mindkettővel egyszrre a varsói Békekongresszuson találkoztam "épviselői személyemben. — Mellettünk ült az amerikai küldöttség. Hogyan csillogott a szemük, hogyan pattantak fel, hogy kiáltották ujjongó örömmel: Peace, peace, béke, béke! Szinte ők diktálták a tüntető örömet, ők fokozták legmagasabbra az érdeklődést, ők erősítették a szó nokok szavát a millióik követelé­sévé. Meglepődtem. Ez Amerika hangja? Igen. Ez Amerika népé­nek szava. Mert ezután megszó­ld It a hivatalos Amerika, Tru­man politikusainak hangja is, amikor Mr. Rogge állt a szónoki emelvényre és saját honfitársai legélénkebb tiltakozása, de -az egész Békekongresszus' megdob kenése közben kijelentette, hogy ezt a békét, a mi békénket, ezt ■a demokráciát, a mi demokrá­ciánkat nem. ő kívánja, mert t» európai országok békéjére és demokráciájára egy igazi pé!ö képet állít mindnyájunk e’é, aminek megvalósítása legv.-n legfőbb törekvésünk, s ez 7*' - Jugoszláviája. Itt találkoztam én a pap. a lélektelen emberrel, e imperialistával. Truman képvise­lőjével, a háború Jvrnökéve':. aki békéről beszél, de háború' hirdet minden szava, gondolat; . az önzés az embertelenség pusz­tító, ember'faló kegyetlen habe ruját. A lidércnyomás azonban nem tartott síokáig. Ej hang szó. 'alt meg a szónoki emelvényen. SzJerénv. de határozok, halk, •' biztos Ifsngsulyu. Szinte osztó nősen kaptunk a fejhallgató után: Ilja Erenburq beszél. — Erenburg beszélt? Nem. A szovjet nép, Sztálin népe szólalt meg benne, hiszen ezt mondta Fagyejev és Soízlakovic's. ezt mosolyogta Berlin elcstének Al- jiosája: ívanov, aki szintén kül dőlt-társunk volt, ezt simogatta Níkoláj pátriarcha puha atyai keze, amikor hátam mögé állt és a vállamon keresztül aszta­lomra tette az orosz egyház bé­kéké zdelTnérő! szóló fcíiadványu. fkai, ezt integette régi ismerős­ként Pudovkin, akivel felidéztük a budapesti kongresszuson el­hangzott (bübájjos Obrazeov 1;< - széd szinte imádságos befejezé­sét: „éljen az emberi jóság, él­jen a béke!" *— TU találkoztam én, a pa>), az e ni beides érzésekkel feli szovje emberid, a szocializ­mus, Sztálin képviselőjével, a béke 'hírnökével, aki nemcsak „A szovjet nép neszeit1-*

Next

/
Thumbnails
Contents