Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-21 / 296. szám

A MAGYAR SZOVJET TÁRSASÁG I. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA Lenin és Sztálin országa, útmu­tatója, példája és tanítója' min­den népnek, a világ minden dol­gozójának az uj világ kiformásá­sában. a népek elnyomásának megdöntésében és a népek kö­zötti testvériség megteremtésé­ben. A népek ssivében és gondoiatáhtin elválaszthatatlanul összeforrott a Szovjetunió és a béke eszméje Megnyitóünnepség as Oper állásban A magyar és szovjet; népek ba­rátságát jelképező vörös és hároin- színü lobogókkal díszített Opera- bázban gyűltek össze a falvak és városok küldöttei a Magyar-Szov­jet Társaság I. Országos Kongrész- szusának ünnepi megnyitóján. A megnyitón — amelyen Rákosi Má­tyás elvtárs, a Párt és a kormány vezetői is megjelentek — Rusznyák István elvtárs, az MSzT elnöke mondott beszédet. Beszéde elején rámutatott arra, hogy a Szovjetunióhoz fűződő őszin­te barátság: mindannyiunk ügye. nemzeti ügy. A kongresszus célja, hogy a nép, küldöttei ország-világ előtt hirdes­sék, elmélyítsék és tovább szilárdít­sák a két nép testvéri barátságát és ünnepélyesen megfogadják, hogy méltóak leszünk a szovjet nép meg­tisztelő barátságára. Ezután Rusznyák elvtárs a nem. zoiközi helyzetről, az imperialisták nyílt agressziójáról beszélve, hang­súlyozta: — A béke híveinek min­den. eddiginél nagyobb erőfeszíté­seket kell tenniök. hogy az impe­rialisták fokozódó támadásaival szemben megvédjék a békét, Ebben a harcban vezeti győzelemre ügyün­ket a hatalmas Szovjetúnió, a bé­ketábor legfőbb ereje és rendíthe­tetlen vezetője. A népek szivében és gondola­tában elválaszthatatlanul szo­rosan öszeforrott a Szovjet unió és a béke eszméje. A békeharc során ránkháruló fel­adatokról beszélve Rusznyák elv­társ rámutatott: — Kongresszusunk legyen a béke magyar hívei harcá­nak jelentős állomása, illeszkedjék bele szervesen abba d küzdelembe, amelyet százmilliók vívnak világ­szerte a Béke Híveinek Varsóban tartott II. Világkongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásáért. Fejezze ki hűen egész népünk mélységes meggyőződését: Sztálin velünk van, a béke legyőzi a háborút! Rusznyák István elvtárs a béke­tábor, a szovjet és magyar népek nagy vezéreinek, a két nép barát­ságának éltetésével fejezte be ün­nepi beszédét. Ezután a külföldi küldőitek hoz­zászólásai következtek. Nguyen duec Thieng vietnami küldött hang­súlyozta, ho^y ez a kongresszus nemcsak a magyar-szovjef barátságot je­lenti, hanem általában a Szov­jetunió körül tömörülő vala­mennyi népnek a barátságát. Franiisck Komzala csehszlovák küldött mondotta* — A népek, akik egy egész évezreden keresztül mellettünk éltek, akkor váltak jó- barútainkká, amikor úgy, mint mi, a szocializmus felé vezető útra lép. tek, amikor teljes szabadságban építhetik jövőjüket. Mindez csakis a Szovjetúnió győzelmének köszön­hető. A csehszlovák küldött beszé­dének nagyrészét magyar nyelven mondotta el. Franz Wenzel német küldött hangsúlyozta, hogy a Német-Szov­jet Barátság Társaságának tagjai nemcsak a Német Demokratikus Köztársaságban dolgoznak, hanem Nyugat-Némctországban is. At amerikai imperialisták ádáz dühvei üldözik a szovjet- barátokat, akik azonban minden üldözés elle­nére jó munkát végeznek. A szovjet küldöttség részéről Leontyeva elvtársnő szólalt fel. A megnyitó ünnepséget kultúr- clőadás zárta be. A kongresszus szerdán megkezdte tanácskozását. — A Szovjetunió kezdettől iog- va haváti magatartást tanúsított a magyar nép iránt — folytatta Erdei Ferenc —, majd felsorolta mindazt a támogatási, amelyet a szovjet állam megalakulása óta nyújtott. Ezután a felszabadulás utáni időkről beszélt és amikor demo­kráciánk fejlődése során egyre mélyült és erősödött népünk sze­retető a Szovjetunió iránt. — Ma, amikor a Szovjetunió iránti barátság és szeret?! érzése népünk millióit egységesíti — mondotta —, népünk eltelve ha­A Kongresszus tanácskozásai Szerdáit reggel nyílt meg- az országgyűlés üléstermében a Magyar-Szovjet Társaság Or­szágos Kongresszusa. Az üléstermet a kongresszus alkalmából gyönyörűen fel­díszítették. Megjelent a kongresszus rriegiiyításá.ii Révei József elv- t ars, nép m í í v e lesi. minis zter, az MDP főtitkárhelyettese, Rónai Sándor elvtárs, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Horváth Márton elvtárs, az MDP Politikai Bi­zottságának tagja, Szobek András elvtárs, külkereske­delmi miniszter, Ratkó Anna elvtársnő, egészségügyi. Erdei Ferenc földművelésügyi, Kiss Árpád elvtárs, könnyűipari miniszter, Apró Antal elvtárs, a SzOT főtitkára, Hidas Ist­ván elvtárs, az MDP Buda­pesti Pártbizottságának tit­kára, Dvaltos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke, Szabó Piroska elvtársnő, az Elnöki Tanács titkára, politikai, tár­sadalmi és gazdasági életünk számos kiválósága. Megjelent J. D. Kisseljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, a küldöttek sorai­ban foglalnak belyet a Szov­jetunió küldöttsége és a bú­zánkba. érkezett külföldi szov­jetbarát társaságok küldöttei. Az eLőemeleti karzaton lévő dipl máeiai páholyban foglalt helyet Huav-C cm a Kínai Népköztársaság macvarórszá- gi nagykövete. Kvon 0 Dik, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság követe, Ljuben Gcrasszimov, a Bolgár Nép- köztársaság követe, Petro Papi, az Albán Népköztársa­ság követe. Henryk Mine, a Lengyel Köztársaság ügyvi­vőié és a többi baráti orszá­gok dinlomáciai testületéinek képviselői. A diszelnökség élén: a nagy Sztálin Röviddel kilenc óra után Jó len Béla országgyűlési kép- \ selő nyitja meg a kongresz- sziist Üdvözli a megjelenté­ért, maid felkéri Szőczei Sán­dor elvtárs. Kóssűth-dija« ko­vácsot. tegyen javaslatot & diszelnöksóg' és az elnökség névsorára. Szuezei Sándor ja­vaslatára a kongresszus nagy 1. Me.-- időssel* választotta meg a diszeJ.nokség tagjaiul az egész viláq haladó emberi­ségének vezérét, Ioszif Visz­szárioaovics Sztálint, Vjá- cseszláv Mibájlovics Moio- tovot, Ívűmen Jefrcmovics Vorosüovob Andrcj Január- jevics Visinszkijt, Rogyion Jákovljevícs Máiinovszkij marsall*, Rákosi Mátyást, Mao-Ce-Tursgot, Joliét Cu- ríet. Ezután Szőczei Sándor ja­vaslatot. tett az elnökségre, amelyben a szovjet vendégek, politikai és tudományos éle­tünk kiválóságai, valamint a termelésben kitűnt sztahano­visták és dolgozó parasztok foglalnak helyet. Az elnök­ségre tett javaslatot a kon­gresszus résztvevői egyhangú­lag elfogadták. — A diszelnök- sé" és az elnökség megválasz­tása után Csajági Gábor fő­vegyész, a XIV. kerület kül­dötte javaslatot tett a man- dáturnvizsgáló bizottságra. Kelen Béla elnök ezután ja­vaslatot tett a napirendre. A kongresszus a következő napi­rendet fogadta el: 1« Beszámoló a magyar- szovjet barátság fejlődéséről és jelentőségéről a magyar nép számára. Előadó: Erdei Ferenc miniszter. 2. Főtitkári beszámoló. Elő­adó: Bern át György, a Ma­gyar-Szovjet Társaság főtit­kára, 3. Az Országos Vezetőség m.i 'gvá.l as®, ása. Ezután Erdei Ferenc föld- imivelésüjryi miniszter tar­totta meg referátumát. A Szovjetunió a világ népeinek igaz barátja, támasza a, AJLajö'ftr-SíqfViít tSáíaa-aáí! j üU. a xüngyir «Mjnrje! I háborús gyulaiatok a /rtiág kongresszusa barátság Lr ■3,2. +iQgn*riViÍÍSÍÜ- ... , ... a ni „ ■'ben olyan időbén 1 kéjére törnék —"kezdte beszé­dét Erdei Ferenc. — A háborús fenyegetés növekvő veszélye és a bélce megvédésének világmozgal­ma idején emel jük magasra a kon­gresszuson izzó hazaszeretetünk jelképét, a szovjet cs magyar nép barátságának, a beikének a zász­laját. Hazánk szabadságát és füg­getlenségét a nagy Szovjet­uniónak köszönhetjük. Hazánk földjén szovjet katonák temetői hirdetik, hogy a legna­gyobb áldozatot, életűvel adták, hogy hazánk szabad és függőt, len legyen. — Népünk szerélete a szovjet nép, a szovjet állam iránt nem a felszabadulással kezdődőit, de felszabadulásunk háborús füzében lobbant lángra. — A felszabadulás élményeinek tisztítótüze szánté egy csapásra perzselte fel mindazt, amit a nép­elnyomó Horthy-rendszer mocs­kos rágalmaival szórt a Szovjet­unióra, mindazt a félelmet és kétkedést, amit a népgyilkos rendszer a magyar nép szivébe csepegtetett. S mindezt betetőzte a felszabadulásunk óla eltelt öt esztendő. — Népünk határtalan szerete- tc és mélységes barátsága, a Szov­jetunió iránt kifejezése annak hogy minden békeszerető nép min­den, szabadságát, függetlensé­gét védő nép, őszinte és Igaz barátja a Szovjetuniónak. — Miért támad a népekben a határtalan szeretet és bizalom a Szovjetunió iránt? — Először azért, mert a Szov­jetunió a nagy szocialista forra­dalom népe, a munkásosztály és a dolgozó parasztság felszabadu­lásának élenjáró harcosa. — Másodszor azért, mert a Szovjetunió a népek felszabadu­lásának támasza, a népek sza­badságának és függetlenségének szülőanyja. — Harmadszor azért, mert a Szovjetunió a népek közötti test­vériség, az igazi nemzetközibe:' zászlóvivője és megvalósítója. — Negyedszer azért él a népeik- íven a Szovjetunió iránti szeretet és bizalom, mert a szovjet állam tártalan szeretet és el téphet etlen barátság érzésével, megingatha­tatlanul halad a nagy Szovjet­unió oldalán a béke megvédesé- ért. — Népünk jövője, országunk fejlődése a nagy Szovjetunió­hoz fűződő barátság és Ogy- re mélyülő kapcsolat nélkül el sem képzelhető. Nemzeti életünk minden rüleíén döntő segítségét és ind bókot kaptunk a Szovjetuniótól és még többet kell ezután megtanulnunk minden területen. Mit köszönhet dolgozó népünk a felszabadító barátnak? A szovjet tudomány felmérhetetlen jelentősége niúlódtak azok a vonásai, ame­lyek a fc’.szr.vbadult nép vezető­jét, az ország gazdáját jellemzik. — A munkaverseny és a szta­hanovista mozgalom kialakulása közvetlen gyümölcse a Szovjet­unió munkásosztálya példájának, •a nagy Sztálin útmutatásának. Erdei Ferenc izután a dolgozó parasztságnál: 0 Szovjetunióhoz való viszonyáról szólt. — A Szovjetunió példája és a fölszabadító hadsereg közvetlen segítsége volt az erő. amelynek egit ségével munkásosztályunk és dol­gozó parasztságunk mozgósításá­val hónapok alatt végrehajtót, ink a földreformot, > ezzel örök­re megdöntöttük ki zsákmánvaló föl fl os 11 ra j nk hatalmát. — Meg kell tanulni;* dolgozó parasztságunk felemel­kedésének az az egyedül jár­ható útja, amelyet, a nagy Szovjetunió szocialista mező gazdasága mutatott meg. 2 CsűsörtSk, 1950. dec, 21. — Fel nem mérhető annak a ha­tása és jelentősége, hogy magyar paraszt delegáció járt már kéíízben a Szovjetunióban és annak, hogy Kárpátukrajna magyar kolhozpa­rasztjai látogattak el hozzánk. — Nem kisebb jelentőségű és közvetlen hatású a szovjet és a ma­gyar nép baráti kapcsolata és e barátság hatása értelmiségünk fej­lődésében. A továbbiakban arról beszélt Er­dei Ferenc, hogy az. igazi tudo­mány és népkultúra legdöntőbb irányelveit és ragyogó példáit a Szovje úniótól kaptuk. — A szovjet kultúra mindennapi termékenyítő hatása immár átjárja tudományunkat, művészetünket egy­aránt. Csak a mezőgazdasági tudo­mány kérdését hozom példának. Az utóbbi években ismertük meg mélyrehatóbban az élenjáró szovjet mezőgazdasági tudományt, Micsu­rin, Liszenko, Viljamsz tanítását és a szovjet mezőgazdasági tudomá­nyos intézetek kiterjedt hálózatá­nak hatalmas munkáját, S a példa ereje máris alapjaiban formálta át a mi mezőgazdasági tudományun­kat', kezdi rávezetni arra az útra, amelyen az elmélet elválaszthatat­lan egységbe kapcsolódik a gyakor­lattal és a kutató munka vívmányai­val segíti a termelés eredményes­ségét. — A szovjet-magyar barátság követelménye és velejárója, hogy népünk, tudósaink, művészeink, al­kotóink napról-napra mind többet és mind mélyrehatóbban tanuljon a szovjet kultúrától. Tanulni kell népünknek, hogy mire képes a nép felszabadult alkotóereje, termelés­ben, tudományban, művészetben egyaránt. méiycn és közelről meg keli ismernie^ hogyan él. hogyan dolgozik és hogyan harcol a szovjet ember és tanulnia kell a nagy Szovjetunió. Lenin és Sztálin nyelvét, hogy minél teljesebben és minél közvetle­nebbül ismerje meg a szov­jet kultúra, a Szovjetunió éle­tének teremtő és termékenyí­tő erejét. Erdei Ferenc ezután az MSzT feladataira tért rá. majd így fejez­te be beszédét: — Ez a kongresszus. amelyen felszabadult népünk képviselői gyűltek össze, hogv kifejezzék mélységes barátságunkat és határ­talan szere'etünket felszabadítónk és virágzó jövőnk legfőbb támasza, a nagy Szovjetunió iránt, cgv'oen népünk hálájának és köszöne'ének is kifejezője, hogy szabad hazában élhetünk, hogy országunk építését győzelemről győzelemre visszük előre, hogy dolgozó népünk inbb, gazdagabb és szebb életének az út­ján indulhatott el, hogy alkotó munkánk békéjét a mi békcahara- tunkkal és százmilliók hasonló aka­ratával együtt xi béketábor egyre növekvő, legyőzhetetlen erejével vádi. Mindezt köszönhetjük a nagy Szovjetuniónak, s a dolgozó embe­riség nagy tanítójának, a béketá­bor bölcs vezérének, a nagy Sztá­linnak! (Percekig tartó lelkes taps, éljenzés.) jót jársz, ha sertéshizlajási szerződést kötsz! 1. ) A szerződéskötéskor serícsdar-bonként 200— forint ka­matmentes vételár előleget kapsz és a szállításkor a biz tositott vételáron felül 40, vagy 50 fillér prémiumot kapsz kg-ként. 2. ) Szabadon választhatsz, hogy kihúzott, sertésedet melyik hópipban adod át. Lekötheted már 20 kg-tó! 80 kg-ig ;• süldődet. Jelenthess esért mielőbb a Fői dm íívesssővet kese t ól lat felelősénél / * é---****f*iic^!* -vx*r~ — így van ez mindeJiekalőtt a mi munkásosztályunk ás munkás­mozgalmunk fejlődésében. — Amióta Lenin cs Sztálin zászlaja alatt, amióta a Szovjet­unió munkásoszlálvának dicsősé ges példája nyomán balad mun­kásosztályunk és munkásmozgal­munk, azóta lett olyan irányi ló erejévé népünknek, amely képes­sé vált a hatojom megragadásá­ra. megtartására és egész né­pünk vezetésére a nép felszaba­dulása. a nemzeti függetlenség kivívása s a szocializmus építé­sének és a béke megvédésének utján. — Munkásosztályunknak azóta van oSyan pártja, amely ke pes volt vezetni az elnyomott milliók harcát minden elnyo­máson és üldöztetésen keresz­tül a győzelem utján. — A mi munkásosztályunk ma már az ország gazdája és kifor­Nemzeti életünk, népünk jövője a magyar-szovjet barátságon aJapszik

Next

/
Thumbnails
Contents