Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-17 / 217. szám
Közöljük a tervkölcsön legújabb nyerő számai! Tízezer forintot nyeri egy zalai kSzépparaszt Zahuzentmihály vállalta: október 22-ig befejezi az őszi vetést VI. évfolyam 217 szám. Ära 50 fillér 1950. szeptember 17 Vasárnap A szakszervezeti beszámoló taggyűlések elé ’Megyénk üzemeiben, vállalatinknál és hivatalainkban szeptember 18 és 25-ik© között zajlanak le a szakszervezeti beszámoló taggyűlések. , Ezeken a taggyűléseken számolnak majd be az üzemi bizottságok a dolgozók széles tömegeinek a Politikai Bizottság határozatának végrehajtása érdekében végzett munkájukról. Megtárgyalják az üzemen, hivatalon és vállalaton belül rájuk váró komoly tennivalókat. megszabják soron következő feladataikat s az épitő birálat jegyében meghatározzák a még fennálló hiányosságok felszámolásának útját. Üzemeinkben most folynak az előkészületek a beszámoló taggyűlések alapos megszervezését illetően- az üzemi bizottságok megvitatták a PB határozatát az üzem helyi adottságainak figyelembe vételével. kijelölték legközelebbi feladataikat. Az, hogy ÜB-ink részleteiben is megbeszélték tennivalóikat, feltétlenül helyes. Nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni a már most elkészítendő beszámolók összeállitásánál a legfontosabb szempontokat: a Sztahá- nov-mozgalom és a munka- verseny fejlődését, a műszaki értelmiséggel való fokozottabb foglalkozás jelentőségét, a bizalmi hálózat munJcájának megjavítását. Ezek a kérdések alkotják a beszámolók gerincét s ha helyesen akarjuk mérlegelni eddigi munkánkat, akkor körültekintően, gondosan kell elkészítenünk beszámolóinkat. Az eddigi tapasztalat azt bizonyította, hogy éppen ezek a leglényegesebb kérdések kerülték el az üzei bizottságok figyelmét. Mi ennek az oka? Kétségtelen- hogy a szakmai megyei titkárságok sem foglalkoztak eléggé ezekké'l a yroblémákJcat. nem adták meg a maximális segítséget az üzemi bizottságoknak a szűk keresztmetszetek felszámolásában. De ezen túlmenően feltétlenül több politikai segítséget kell adnunk az ÜB-knek, hogy a PB határozata valóban is gyökeres fordulatot hozzon munkánkban. A beszámoló taggyűlések kitűnő alkalmak lesznek arra. hogy szakszervezeti funkcionáriusaink alaposan tanulmányozzák üzemük, vállalatuk, hivataluk hiányosságait s ezek megszüntetése érdekében kikérjék a dolgozók véleményét, meghallgassák javaslataikat. Vegyipari szakszerve-, zetünk vizsgálja meg: mi az oka annak, hogy ásványolaj- ipari vállalói óinknál a Szta- hánov-mozgalom a kezdeti fellendülés után ellanyhult s a munkaverseny terén még mindig kampány szerűség tapasztalható. A termelékenység fokozásával áll szoros kapcsolatban egy másik korábbra visszanyúló hibánk: nem foglalkozunk eléggé a műszaki értelmiséggel. Ez azonban nemcsak a vegyipar vonalán vau igy, hanem az építőipar területén is. Nem vonjuk be teljes aktivitással a műszakiakat a technikai előfeltételek biztosításába- a verseny _ szervezésébe. Helytelen tehát például a nagykanzsai Gépjavító NV üzemi bizottságának az az álláspontja. hogy a beszámolóból kihagyja a műszaki csoport munkájának bírálatát, jóllehet ©mellett egy egész sor feladatot helyesen old meg. A beszámoló. taggyűlések teljes sikere függ bizalmi hálózatunk aktivitásától s nem közömbös, hogy a dolgozók politikai felvilágosítása terén az előkészítésben milyen munkát végzünk. Különösen az építőipar vonalán mutatkoznak meg fogyatékosságaink s ezen a területen sokkal nagyobb súlyt kell fektetnünk szakszervezeti aktíváink mozgósítására. Egyik főfeladatunk, hogy téglagyárainkban és Magasépítési NV-inknél a hiányos bizalmi hálózatot kiépítsük és számukra minden támogatást megadjunk. A jó bizalmi apparátus a feltétele, hogy épitőmunkánknak ezen a szakaszán is maradéktalanul végrehajtsuk Pártunk Politikai Bizottságának határozatát. Üzemi bizottságaink gondoskodjanak arról, hogy az élenjárók adják át tapasztalataikat a lemaradóitoknak, nézzenek utána, megkőtötték-e a versenyszerződéseket* hassanak oda. hogy a dolgozók uj munkamódszerekkel huzamosan túlszárnyalják normájukat. ‘A beszámoló taggyűléseken az ÜB adjon választ a dolgozóknak, milyen intézkedéseket tettek az előző taggyűlésen felvetett javaslatokra, panaszok kiküszöbölésére s általában hogyan végezték munkájukat a termelés szervezése érdekében. Vessék fel azt is, hogy egyes javaslatok elsikkadá- sáért kit terhel a felelősség- Leplezzék le kíméletlenül és nyiltan az ellenséget, a háborús uszítok zsoldjába szegődött jobboldali szociáldemokratákat és a titoista ügynököket. Keményen fel kell vennünk a harcot mindenfajta opportunista megnyilvánulással, a liberalizmussal szemben, amely még helyenként akadályozza az ÜB munkáját. Foglalkoznunk kell a közelgő tanácsválasztás hatalmas politikai jelentőségének méltatásával és ismertetésével. _ Mélyítsük el dolgozóinkban a Szovjetunió és Pártunk iránti szeretetet, értessük meg megyénk minden dolgozójával. hogy a beszámoló taggyűlések is a békéért vívott harc erősítését szolgálják. Lét gyen ez újabb csapás a háborús uszitókra, a békés népok szabadságára és függetlenségére törő imperxalistákraRARTOS ISTVÁN, a SZOT megyei titkára. A minisztertanács határozata a földalatti gyorsyasut-épitésröl Nagybudapest megalkotása, a budapesti ipar gyorsütemü fejlődése és a dolgozók számának állandó növekedése a főváros közúti közlekedésének nagyméretű fejlesztését teszik szükségessé. A növekvő forgalom lebonyolítását egyedül a földfeletti közlekedési hálózat fejlesztésével biztosítani nem lehet. A budapesti közlekedés fejlesztése érdekében az ötéves térvről szóló törvény alapján a minisztertanács az alábbiakat határozta: 1. Budapesten földalatti gyorsvasúti hálózatot kell építeni. A földalatti hálózat két átlós —■ kelet-nyugati és észak-déli — és ezeket átfogó körgyürüs fővonalból álljon. A földalatti gyorsvasut vonalai közül az első ötéves terv során a keletnyugati átlós fővonalat kell az újonnan épülő Népstadion és a Déli-pályaudvar között megépíteni. A kelet-nyugati fővonal építését 1950-ben kell megkezdeni és az építkezést úgy kell ütemezni, hogy a Népstadion és a Sztálin-tér (Deák- tér) közötti szakaszon a forgalom már 1954-ben meginduljon. Az egész fővonal pedig 1955-ben készüljön el. 2. Az állomások elhelyezése a következő: 1. Népstadion, 2. Keleti-pályaudvar, 3. Blaha Lujza-tér, 4. Sztálin-tér, 5. Kossuth L.-tér, 6. Batthyányi. tér. 7. Széli Kálmán-tér, 8. Déli-pályaudvar. A földalatti vasút állomásait a szocialista művészet alkotásaival kell díszíteni és ezzel is kifejezésre kell juttatni, hogy a földalatti gyorsvasat szocializmust épitő népünk hatalmas műve. A közlekedés- és postaügyi miniszter a főváros tanácsával együtt dolgozza ki a villamos, autóbusz és helyiérdekű vasutak csatlakozását a földalatti gyorsvasúttal olymódon, hogy a dolgozók minden állomással közvetlen csatlakozási és átszállási lehetőséghez jussanak. 3. A vonalak és állomások építését a moszkvai Metrónál alkalmazott legújabb technika alapján kell elvégezni A vonalak mélyvezetéssel készüljenek, furó-pajzsos eljárással. Az alagút belső átmérője öt méter, az állomások hossza 120 méter legyen. Az állomásokat a föld felszínével mozgólépcsők kössék össze. A földfeletti forgalom zavartalanságát az építkezés egész ideje alatt biztosítani kell. A földalatti gyorsvasut vonalain négytengelyes, 19 méter hosszú, egyenként 240 munkás befogadására alkalmas kocsikból álló vonatok közlekedjenek: egy-egy vonat 2—4. illetve 6 kocsiból álljon. A vonatok legnagyobb menet- sebességének óránként 70 kilométer. az utazási sebességnek, megállásokat is beleszámítva, óránként 36 kilométer, vagyis a jelenlegi villamos- közlekedés háromszorosát kell elérnie: a Népstadion és a Déli-pályaudvar közötti utat a vonat tehát 16 perc alatt tegye meg A hálózaton olyan térközbiztositási berendezéseket kell létesíteni, hogy a vonatok kétpercenként követhessék egymást. 4. A földalatti gyorsvasut építésének irányítására a közlekedés- és postaügyi miniszter felügyelete alatt Földalatti Vasút Beruházási Vállalatot kell létesíteni. A minisztertanács a vállalat vezetőjévé Széchy Károly Kossuth-dijas mérnököt nevezi ki Az építkezés terveit a Mélyépítési Tervező Vállalat készítse eL 5. A kelet-nyugati fővonal beruházásainak összköltsége 2.000 millió forint, amelyből 1.550 millió forint mélyépítésre, 450 millió forint pedig járművekre éa gépészeti berendezésekre jut. Az építkezés során 1 minié köbméter földmunkát kell elvégezni. Az Országos Tervhivatal gondoskodjék arról, hogy az építkezéshez szükséges anyagok rendelkezésre álljanak. Ehhez elsősorban biztosítani kell 85 ezer tonna öntöttvasat. 30 ezer tonna beton- tömbvasat, 150 ezer tonna cementet, 600 ezer köbméter kavicsot. 11 minisztertanács határozata az uj normák megváltoztatásának tilalmáról A minisztertanács megállapítja. hogy a dolgozók megértenék és magukévá tették a minisztertanács 1950 julius 20-i „Az iparban és bányászatban foglalkoztatott munkások alapbérének felemeléséről és a normák rendezéséről“ szóló határozatát. Ezt bizonyítja, hogy a minisztertanácsi határozat végrehajtása nyomán újabb lendületnek indult a munkaverseny. Az ujitó, az észszerüsitő mozgalom szélesedett, a rendezett normákat általában teljesítik és egyre nagyobb számban túlteljesítik. Népgazdaságunk további biztosítása, az ellenség kártevő munkájának és a rémhir- teriesztőknek leleplezése, a normák fellazításának megakadályozása. valamint a munkaverseny és a Sztahánov. mozgalom továbbfejlesztése érdekében a minisztertanács elhatározza : 1. A minisztertanács 1950 julius 20-i határozata alapján megállapított normákat megváltoztatni nem szabad. 2. Uj normákat csak ott kell megállapítani, ahol uj munka • van és olyan munkára, amelynek műszaki és szervezési feltételei megváltoztak, csak abban a mértékben, amelyben ezek a változások a munka elvégzéséhez szükséges időt módosítják. 3. Az újítók normái az újítás bevezetésétől számított hat hónapig, az újítást önként át-, vevőket az újítás átvételétől számított három hónapig meg változtatni nem szabad. 4. Az elvégzett munkáért járó bért ki kell fizetni. A teljesítmények számolásánál felső határt alkalmazni nem szabad. 5. A normalazitók és béres» lók a szocializmus építésének A Népküztáx-saság Elnöki Tanácsa a xniniszlertanács előterjesztésére elfogadja a Budapesti Tudományegyetem tanácsának javaslatát, hogy az akadályozói, a nép ellenségei, ezért ellenük a törvény teljes szigorával kell eljárni. 6. A "idolgozók érdeke megköveteli,, hogy maguk is a legerélyesebben harcoljanak a normalazitók és bércsalók ellen. A minisztertanács felkéri a szakszervezeteket hogy szervezzék meg a normák társadalmi ellenőrzését. 7. Az illetékes miniszterek kötelessége, hogy a) biztosítsák a normák betartását, b) biztosítsák a normák teljesítésének és túlteljesítésének, a m ahkaverseny továbbfejlesztésének anyagi és műszaki feltételeit. kezdetétől „Budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetem“ elnevezéssel folytassa működé. . . Ä Népköztársaság Elnöki Tanácsa , hozzájárult a Budapesti Tudományegyetemnek Eötvös Lórántról való elnevezéséhez egyetem az 1950—51. tanév
