Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-16 / 216. szám
TITO ßJGOSZl A MA JAN AK GAZDASÁGI ÖSSZEOMLÁSA Slmder! «?azdát érdeke! A belgrádi klikk hazug propagandájában ugyanazt a mesét ismétli, még pedig, hogy az elmúlt év igényelte a legnagyobb erőfeszítést a ».szocializmus“ építésében, de a legnagyobb nehézségek már mögöttük vannak, úgy. hogy most az ország: gazdaságé élete nág-y ugrással jut előbbre. Ez lehetővé teszi majd a dolgozók anyagi helyzetének jelentős meg-.javulását. A sötét jugoszláv valóság azonban le-, leplezi Titoékat és arra kényszeríti őket. hogy a régi nótát uj hangnemben fújják. Az úgynevezett tervek teljesítésének még a belgrádi sajtóban közölt hi vat a loss zárnád a- iai is arról tanúskodnak, hogy a jugoszláv gazdasági élet évről-évre nagyobb nehézségekkel tűzkőd >k. 19'48-ban a Tito--klikk által felállított tervet nem teljesítették energiatermelésben. kohászatban, szénbányászatban, olajiparban, élelmiszer- és szövőiparban, d ohán y gyártás ban. üvegipar - ban, vegyiparban és számos más iparágban. Még rosszabb lett a helyzet \ 1949-ben. Tavaly különösen nagymértékben csökkent a szénkitermelés. Az erős- tüze- lőanyagiiiány a szó szoros- értelmében megbénított minden iparágat, éspédig elsősorban az áramfejlesztő állomások és a vasutak tevékenységét. Az egész tavalyi év folyamán csupán Szerbiában több mint kétszáz ipari vállalat félüzemmel dolgozott. Nem jó életre lehet következtetni abból sem, hogy az idén a Tito-klikk wall-streeti gazdáitól íolyton-folyvás t oj alamizsnákért, rabságba döntő dolíá rkölcsönökért könyörög. Az imperialisták az elmúlt két év folyamán folyósítottak a Titó-klikknek néhány kölcsönt, de ezek semmi kénen sem segítették elő Jugoszlávia gazdasági helyzetének javuláséi. r mégkevésbbé dolgozó népe .lólétét. A wall- streeti hitelezőik Titoéknak a dollárok elköltését csak olyan konkrét célokra engedélyezik, amelyek megfelelnek agresz- sziv szándékaiknak és terveiknek. Jugoszláviában az amerikai kölcsönöket elsősorban az ércbányászatban használják fel amely a háborús gyújtogatok részére stratégiai nyersanyagokat, színesfémeket termel. A kölcsönök még a csaknem egymilliós Tito-hadsereg . .korszeriisitésérc“ kerülnek felháSznaJásra. A belgrádi propaganda egyre tartózkodóbban beszél propagandájában J ugoszlávia gazdasági fejlesztésének úgynevezett Tko-féle ..ötéves tervéről“, mert most már nyilvánvaló b ogy ez a terv bukásra van ítélve. Egyik beszédében Tito _ kijelentette hogy „Jugoszlávia -vezetői lemondanak az ötéves terv sok feladatáról, de nem változtatják meg a vonatát“, vagyis továbbra is elősegítik az ország gy arm At os i tá s át imperialist a gazdáik érdekében. Ismeretes, hogy Tito és klikkje árulásuk és csődjük álcázására a legaljasabb pro- p agan d af ogás okb öz folyamod- nak, s így többek között azt állítják, hogy állítólag a népi demokrácia országai élükön a Szovjetunióval. Jugoszláviának „gazdasági blokádot“ üzentek. Á komoly gazdasági sikerek különösen az iparosítás terén, amelyeket Jugoszláviától eltérően a népi demokrácia valamennyi országa u Szovjetunió testvéri segítségével ejért, még jobban leleplezik Titoékat és kalandor politikájukat. A jugoszláv gazdaság egyre nawobb rabsági függősége a külföldi, monopoltőkétől azt eredményezi, hogy fokozódik 1950. szepí. 16, a dolgozó tömegek kizsákmányolása és nyomorbasüllye- dvse. Ez a helyzet a dolgozókat Ínséges tengődésre ítéli. A' Jugoszláviában uralkodó gyarmati rendszerre, amelyet Titpéjs az ország dús erő forrásaira mohón vágyakozó ' amerikai ragadozók követelésére vezettek be. legélesebben • jellemző a kényszermunka. Tiloók rendőrségük segútségé, vei a városi és falusi lakosok , tízezreit terelik kényszermunkára az érc- és szénbányákba s a1 nagyszámú katona objektumok építésére. Arra kényszerítik a szakmunkásokat, hogy naponként 141—16 órát görnyedjenek az imperialista rabszölgatartók profitjának g v a r a p itás áért. A munkások nyíltan kifejezik haragos tiltakozásukat a gyűlölt Tito-rendszer ellen és. mivel nem bírják elviselni- a nehéz munka- és életfeltétele- : két. a gyárakból falura szöknek. a parasztok pedig egyre határozottabban tagadják - meg a kényszermunkát az iparban. A jugoszláv dolgozók élet- szinvonala. most annyira alacsony. hogy még a háborús • évekkel Sem bírja ki az Ös-sze- hasonlitást. A főbb élelmiszerek árai az országban hét- nyoleszorosan emelkedtek. Azok a nyomorúságos havi fejadagok, amelyeket jegyre adnak, a dolgozó embereknek még öt napig sem elegendők. A drágaság következtében a munkások és tisztviselők reálbére csupán az elmúlt egy évben több mint 50 százalékkal : süllyedt. A munkásnak, ha egy öltönyt vagy kabátot akar varratni államilag rögzített árakon, erre három hónapi munkabérét keli feláldoznia, közben pedig a Szó' szoros értelmében mindenről le kell' mondania. A belgrádi kormánykörök bűnös gazdasági politikája egyre nagyobb felháborodást kelt Jugoszlávia dolgozó népében. Az országban növekszik az ellenállás a Tito-kl:í-k- keí, az imperialisták bábjaival szemben. A jugoszláv munkások. a dolgozó parasztsággal szövetségben, egyre határozottabban szembefordulnak azzal a politikával, amely az ország nemzeti vagyonát elrabolja az amerikai agresszorok javára, a kíméletlen ^ kapitalista kizsákmányolással és a gyűlöletes totalitásos rendszerrel. De sem az amerikai dollár, sem az óriási katonai és rendőri gépezet nem menti meg Titoé- ket a megérdemelt büntetéstől. Szedjük fel az Ella-burgonyát Ebben a hónapban feltétlenül fejezzük be az Ella-burgonya •felszedését.. Az Ella fajtájú, burgonya felszedését az egész országban szeptember 36-ig el kell végezni, mint a bogy a kapésnövé- -nyek betakarításáról szóló rendedet is kimondja A szedést gondosan végezzük ej. Először a vetőgumóknak kijelölt tövek termését szedjük. A vetőgumók- nak valókat jól különítsük ej a többitől és később- se hagyjuk összekeveredni az étkezés, vagy .takarmányozás céljára hagyott j burgonyával . A szedéskor a gumókat meg' ne sértsük. Ezért a rakodásnál lehetőleg gombos vil- ;Iát használjunk és. igyekezzünk -minél kisebb zuzodáso Irkái. kezel- •ni a burgonyát. A kukorica törése után azonnal kezdjünk hozzá a szárvágáshoz Ekkor nemcsak a talajmunká- i iátok időbeni elvégzése érdekében cselekszünk, hanem a kuko- rícaszár tápértékét is megőrizzük. A törés utá-n; hamar lekerülő kukoricaszár takarmányozási értéke , igen magas. Ha sokáig hagyjuk lábon, nemcsak az ezzel kapcsosaiban kiadott rendelettel helyez-, ■ködünk szembe, hanem minőségileg is silányabb takarmányt nye- •rünk. Silózással konzerválhatjuk leg- tökéletesebben minden tápérték- veszteség nélkül a kukoricaszárat. Betonsilő nélkül „is éppen olyan jó eredményt érünk el föld- vagy ároksilóbaci eltartással Nem [esz a télen takarmányozási gondunk h-a a kukorica- szárat az idejében rendelkezésünkre álló répafejjel, napraforgó- tányérral és egyéb hulladék takar, mánnyal besüózzuk. A napraforgó szedésének a legkésőbbi határideje; október 15-e. Egyenetlen érés esetén utószár itásra van szükség a napraforgó tányérjának. Ezt úgy csináljuk» hogy a tányérok levágása után azokat a kóró tetejére tűzzük, hogy magvas részük a föld felé nézzen és így várjuk meg, a beérést, A napraforgó bóráját a tányér levágása után szintén vágjuk le a föld színéig. Svájc näveti Je ^ry ver kezesi kiadásait Pctitpierre svájci szövetségi elnök szeptember 14-én kő' zölt-e. hogy Svájc fegyverkezési kiadásai a következő évben kétharmad résszel lesznek magasabbak, mint IDőOben. voltak. lm 5000 forintos nyeremény Zalaegerszegre jön... Az első nap 48-an nyertek a megyeszékhelyen Boldog örömteli várakozás előzte meg Zala megye üzemi munkásai, dolgozó parasztjai, ér- . elmiségi dolgozói részéről a ierv- kölcránköfvények első sorshuzási napját. Elsősorban azért, mert ezt 'a napot a maga ünnepének tekintette a megye minden becsületes dolgozója, azután pedig különös örömet jelent, ha valaki ?. szeren- ‘esés nyerők kőzö-t érezheti magát. Megye szer te elfogytak reggel az első percekben már a reggeli lapok. Mindenki a sorshúzás ered- . rrrényei t tanulmányozta. A szerkesztőség telefonja szinte percenként csengett: — Igaz-e, hogy az eg érszegi Magasépítési NV főmérnöke, Benkő elvtárs 5000 forintot nyert? Nagy József villanyóra leolvasó, amikor megtudta, hogy megye- ; székhely dolgozói közül 48-an nyertek, örömében így kiáltott fel: — No, ez megint- hat ama s ar- culcsapása a reakciónak. Azt suttogták már, hogy adjuk el a kötvényt. Hát a Párt, amelynek a szavára mindig építeni lehet, most bebizonyította, hogy kötvényünk a legértékesebb valuta. Bak községből motorkerékpáros futár érkezett az Országos Takarékpénztár egerszegi fiókintézetéhez, hogy Kránitz Károly és Szép József Msparasztok ugyan hol vehetik fel 300 forintos nyereményüket? Ez a nap méginkább egységbe forrasztotta népünket az előttünk álló feladatok megoldására, az alkotó békéért vívott harc megvédésére. Az Országos Takarékpénztár zalaegerszegi intézete által kiadott jelentést a sorsolás főbb eredményeiről az alábbiakban közöljük: 5000 forintot nyert Benkő Sándor főmérnök, Zalaegerszeg, Magasépítési NV, 1000 forintot Nagy Mária ?. Cipő NV dolgozója, Perlaki Ferenc a Terményforgalmi NV dolgozója. A megyei tanács 6 dolgozója 3200 forint értékben, a zalaegerszegi Magasépítési NV dolgozói 2000 forint értékben, a zalaegerszegi III. számú téglagyár öt dolgozója 335 Ft értékben nyertek kötvényeikkel- Göncz Pál asztalos 300. az OTl zalaegerszegi dolgozói 150, Péter Ferenc és Rónaszéki Ferencné, Terményforgalmi NV 500—500, Jekocs László, Erdő NV 500 forintot nyertek. Zalaegerszegen összesen 4S dolgozó nyert 500—75 forintos értékben kötvényével. Vidékről: Fonnyadt István 250, az államosított zelaszentiváni malom egyik dolgozója 1000, Huszár Jenő Bocfölde 1000, Molnár Pál Bak 300 forint. Amire a salabesenyői versenytábla figyelmeztet A zalabesenyői körjegyzőség faján elhelyezett versenytábla két részre van osztva. Fölötte nagy betűkkel felrajzolva: „Őszi munkák versenyeredményei“. Az egyik rovatban Zala besenyő, a másikban Csácsbozsok községek nevét olvassuk. Szálkás írással sorakozik fel mind a két községnek az •őszi munkálatokban eddig elért I eredménye. Scrüen állnak meg Zalabesenyő dolgozó parasztjai a tábla előtt, azt latolgatva ugyan, hogy is all a verseny. Most Acs István 5 holdas kis- paraszt és Török Ferenc 14 holdas középparaszt áll meg a tábla elő't. Érdeklődéssel szemlélik a két község munkájának adatait. Acs István ujjával a táblára bök. oda ahová a esácshozsokiak eredményeit Írták. — Na nézzük csak, nem előztek-e meg bennünket a csácsiak? — Hangosan olvasni kezdi: — Kukorica begyűjtés 95 százalék. Tekintetét most a zala- besenyői oldalra veti, aztán megelégedetten mondja: Ebben megelőztük őket, nálunk már 100 százalékos. Bekössük a lemaradást! — Na, na csak ne bizakodjunk el — igy Török Ferenc. — Ne csak azt nézzük, amivel előbbre vagyunk. Ott van ni, 5 kukorica- szár begyűjtés. Az övöké 55 százalék, mi még az 50-et sem ér tük eb Igaz, hogy én már behordtam a kukorica szárat, de a tied még mindig ott disztelenedik az aIsó f dűlőn. Ács István is figyelmesen nézi a táblát, aztán kijelenti: — Tényleg igy van és, hogy lemaradtunk, ebben én is hibás vagyok. Na, de a holnapi nap lesz az, amikor betakarítom a kukoricaszáramat. Hanem tudod, még mit mondok neked. Én már a szomszédokkal megbeszéltem, meg a kisgyülé- sen is szóváteszem, hogy az őszi árpa vetését kezdjük már mielőbb meg. Az én földem, készen várja a magot és még a héten sor kerül az elvetésre. Aztán ift van az őszi rozsvetés. Ez is sürget. Simon Károly már ezzel ia végzett. Török Ferenc meg azt magyarázza, hogy ő is elkezdheti már a vetést. Est a versenyt mi nyerjük meg/ Most megint mind a ketten a táblát nézik, aztán Török Ferenc megjegyzi: — Azért nem áll rosz- szul 3. szénánk. Ahogy nézem, úgy egyvonalbn lehetünk a csács- bozsckiakkal. így kezdődött az aratási versenyünk is, aztán a cséplésnél, meg a. gabonabegyüj- tésnél sikerült az élre tömünk. Emlékezhetsz rá te is. Most sem hagyjuk magunkat. Holnap újból kisgyülést tartunk, ahol ott lesz a falu, itt úgyis az őszi munkálatokról lesz szó. Én biztos vagyok benne, hogy a gyűlés után az egész faluban megindul a vetési munka. Nem adok neki két hetet, aztán há-urikmögött hagyjuk a csácsbozsokiafeat. — Hát ez igaz — mondja komolyan Ács István, aztán nyoma, ékosan hozzáteszi — úgy is lesz, ha a Pórira hallgatunk. Mert a Fért segít, dolgozni meg dolgozunk mindannyian tiszta szívből, elvégre ötéves tervünkért, békénkért, szabadságunkért termelünk. De vigyázzunk, mert a csácsbo- zsokiak is megnyomják ám a gombot, hiszen ők is azért termelnek többet és jobbat dolgozó nép államának, amiért mi. (Siklós) Az amerikaiak „fontos küldetésben különleges megbízottat“ kü denek a szovjet iráni határ közeiébe Az iráni amerikai katonai attasé volt helyettese, aki „fontos szerepet visz“ az irán Azerbeidzsánban a demokratikus mozgalom elnyomása terén. a napokban megjelent Teheránban. Gagarin korábban „különleges tanácsadóként“ működöt- Allen volt iráni amerikai követ mellett. A „különleges tanácsadó“ haladéktalanul a szovjeHránj ha- tár közelében lévő Ardebilia és Asztari körzetébe utazott. j$z anp! hatóságok nem engedélyezték a Béke Hívei Slíondó Sizsltsága főtitkárának oeulazásá! Amiiáka A Daily Worker szerint az | angol hatóságok nem engedé lyezték Jean Laffittenek, a Béke Hívei Állandó Bizottsága főtitkárának, aki szerdán este a norfolkj repülőtérre érkezett, Angijába való beutazását. La'ffitte-nck, aki az angol békevédtefmi bizof tság meghívására érkezett, ugyanazzal a repülőgéppel visszá - kellett térnie Franciaországba. A bonni munkaügyi minisztérium Dél-Afrikénak adja el a nyugatnémelországi munkanélkülieket A hamburgi állami munkahiva- : tg? jelentése közli, hogy a bonni munkaügyi minisztérium és a Dél Afrikai Unió között megegyezés jött létre, amelynek értelmében 18—25 év közötti fiatal munkanélküli nőket Nyugat-Németországbó’ Transvaalba küldenek munkára. Albán szakszervezeti küldöttség Moszkvában Gogo Nusi, az Albán Szakszervezeti Szövetség elnökének vezetésével küldöttség érkezett a szovjet fővárosba. — Minden haladó ember vágya, hogy felkeresse azt az országot, amelv a béketábor Nén áll — mondotta a küldöttség vezetője —. Nekünk megvalósult ez a vágyunk Tizennégyen, bányászok, vasmunkások és cementgyári munkások ellőttünk Moszkvába, hogy közelebb ről megismerkedjünk a kommunizmust építő Szovjetunió életével.
