Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-15 / 215. szám

Szmofícs elvtárs a 25 ezer forintos félévi részesedésből rádiót, 4 rend ruhát, szobabútort vett! Lukácsék 7 gyereke tetőtől talpig újba öltözött A kommunisták szavára építeni lehet, mint a kőszik­lára. Tudják ezt a megye ön­tudatos dolgozó parasztjai. Amikor a Párt a felemelke­dés egyedüli útját számukra a nagyüzemi gazdálkodásban jelölte meg, ezren és ezren követték Rákosi elvtárs útmu­tatását. Termelőszövetkezeti mozgal­munk egyre izmosodik a megyében. Julius elsején 46 tszcs működött Zalában. A kimagasló eredmények, a könnyebbé vált munka, ma­gas jövedelem, nagy kulturá­lis. lehetőségek, nap mint nap egyre nagyobb tömegeket vonzanak a nagyüzemi gazdál­kodás felé. Melyek azok az eredmények, amelyek meggyőzik az egyé­nileg gazdálkodó kis- és kö­zépparasztokat a termelő cso­portok fölényéről' az elmara­dott kisparcellákon való gaz­dálkodással szemben. Büszkén csillog a szeme Lukács József elvtársnak, a babosdöbrétei tszcs elnökének, amikor elmondja, hogy a csépiéinél 200 százalékot is el­ért. Nagy teljesítmény, de meg is hozta az eredményt. — Soha nem volt ennyi pén­zem. Mén nem is láttam eny- nyit együtt — mondja —. Ed­dig 8500 forint a munkaegysé­gem értéke. Ez csak a félévi elszámolás. A fejadagom is megvan és a hét gyereké is. Az egész család tetőtől talgig tiszta újban! — Nem hittek nekünk ott a faluban a dolgozó paraszt tár saim. Persze ők csak kívülről figyelték a maguk nadrágszij- parcellájdról, hogyan dolgo­zunk mi bent a csoportban. Hát ugye kár volt neldk fél­teni bennünket. — Még gatyátok se lesz — mondogatták lenézőleg egye­sek. Most pedig szinte csodájára járnak a 3 méteres kendertáb­lánknak. A kukoricánk olyan. mint senkié a környéken. Ez a gern munka! Itt van a Párt, a munkásosztály támogatása­Boldog örömmel magyaráz­za, hogy a jó eredmények lát­tán egymaga 8 uj tagot szer­vezett be a csoportba. Tóth József elvtárs. a zala- tárnoki tszcs elnöke a Horthy idejében az uraknál szolgált. Látástól vakulásig dolgozott- Családjával együtt- semmi ha­szonra. Becsülete nem volt. Rongyosan járt. Most a termelőcsoportban az első félévi jövedelméből szobabútort vett. Uj ruhát, csizmát, télikabátot az egész családnak. A fejadagja is megvan. Most kaptak az ál­lamtól sertéstenyészetet, törzs­tehenészetük van, sertéshizlal­dájuk­A vöcköndi ,.Bóke“-tszcs dolgozó parasztja Szm olios elvtárs. Náluk is most történt meg a félévi-részesedés. Két fiával együtt dolgozik a csoportban. A család 25 ezer 224 forint jö­vedelemhez jutott ebben az esztendőben. — Hát aki nem hiszi el — mondja mosolyogva — jöjjön el ide hozzám Vöcköndre. Ki­számolom neki, oda az orra elé! Megmutatom azt a rádiót, amit vásároltam. 8 ezer forin­tos szobabútor. Négy rend uj ruha. Megmutatom. hogy ez a nagyüzemi gazdálkodás eredménye. Utánam csinálja-e ezt bármelyik közópparaszt?... Aligha! — Mi éltünk azzal a lehető­séggel• amelyet a nagy Szov­jetunió és Pártunk adott ne­künk- Büszkén hirdetjük ered­ményeinkkel a, magyar falu. nagyszerű jövőjét. Kövessék hát minél többen a mi példán­kat. Ne habozzanak a még egyénileg gazdálkodó kis- és, középparasztok, válasszák a felfelé ívelő jövőt, a boldog életet! , ­(Juhász-) NEM HALLGATUNK A KULAKOKRA: Gyorsan és Jól végzünk a vetéssel és szántással Jói megszervezte az őszi munkát a bocföldei „Szabadság“ tszcs Nagykapornak és Nemesrádó MNDSz asszonyai versenyt szervezlek az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésére Nem hiába fogadták meg a bocföldei „Szabadság“ tszcs tagjai, hogy az őszi munkála­tokkal a kitűzött határidő előd 10 nappal végeznek. Meg is látszik ez a munkájukon. Tavaly is porba vetettünk, mégis jó termés volt Ott szorgoskodnak a baki országút mellett elhúzódó földjükön. Zsidó János elvtárs a terme* lőcsoport elnöke a vetőgépet készíti elő, Vizsi Vince a föl­det műtrágyával szórja be. Közvetlen utána Simon József végzi a boronálást- Az asszo­nyok kapával a nagyobb rögö­ket verik szét. Már a vető­géppel is nekiindultak. Földbe kerül az ősziárpa. Zsidó elv­társ végignéz a földön, aztán megelégedetten igy szól: Ezt a 4 hold földet alaposan elő­készítettük. Kellő megmunká­lás után alapos műtrágyázás­sal minőségi vetőmagot vetet­tünk. Ez az alapja a jövő évi jó termésnek. Ebbe a 4 holdba őszi árpát vetünk. Nagy szük­ségünk lesz a takarmányra. Fejlődünk, több lesz az állat- állomány is, nem akarunk szűkölködni. — Minekünk hiába beszél a kulák, hogy .nincs eső.“ Kétszerannyit ve­tünk ősziárpából, mint tavaly. Akkor is porba vetettem — szól közbe Vince bácsi — mé­gis 15 mázsát fizetett.. Az­előtt nyolcat is alig. Vizsi Vincéné Zsidó elvtárs feleségével beszélget. Napraforgó, kukorica, ricinus —- A napraforgó cséplésével ifc végeztünk- Hat holdon 48 mázsa termett. Elég jól fize­tett. Hát még a kukorica — toldja meg Zsidó Jánosné. — Az aztán szép, Nincs a határ­ban párja! — ez a kívülállók megállapítása is. Jönnek az uj belépők — Na meg a ricinus — ve­szi át a szóit Kovács Károly. — Ez aztán majd fizet. Egy holdon meg lesz a 6—7 mázsa. Csak aztán most jól meg kell fogni a munkát, hogy időben végezzünk az őszi vetésekkel. — Aztán számolgatni kezdi: „holnap kiszedjük a napra­forgószárakat, ott még a szár a 7 hold kukoricaföldön. Két nap múlva azzal is végzünk, közben megkezdjük a rozs ve­tését. Amire megígértük, arra végzünk. Hiszen a munka is jobban megy igy a közösben. Itt van Bocskói Tamás, Barabás Géza meg Tornyos János — uj erők. Most léptek be. Még számítunk Kámán Menyhért községi bíróra, meg az ööcsére, Gáborra. Mind a ketten 6—6 hold földdel ké­szülnek, rövidesen belépnek a termelőcsoporítba. Azt mond­ják ők ís, hogy az eredmé­nyek meggyőzték őket, csak még az asszonyokkal kell meg­beszélni. Úgy igyekeznek majd, hogy az őszi munkála­tokból még ők is kívehessék a részüket­Zsidó elvtárs azt mondta: — Akkor jó lesz, ha siettek, mert bizony az őszi munkálatokkal egy-kettőre végezni akarunk. — Hahót községben f. hó 28-án csütörtökön állat- és kirakodó­vásár lesz. Községi Elöljáróság. Az őszi mezőgazdasági munka latok időben való elvégzésére moz gósítanak most falusi pártszerve zeteink, tömegszervezeteink. Az idei bőséges aratás bebizonyította dolgozó parasztságunk előtt, hogy helyes volt az elmúlt őszön követ­ni a népnevelők útmutatásait és az előírt határidőre elvégezni a beta. karulás és szántás-vetés munkála­tait. Szélesebbkörű lesz az idén a felvilágosító munka is. A megye MNDSz-szervezetei sem akarnak lemaradni. Jó példával járnak elöl a nagykapornaki MNDSz asszo­nyok. Átérezték fontosságát ők is az őszi mezőgazdasági munkák gyors, sikeres, versenyszerű elvég­zésének. Taggyűlésükön hatalmas lelkesedés közepette határozták el, hogy versenyre hívják a szomszé­dos nemesrádói asszonyokat és a következő versenyfelhívást juttat­ták hozzájuk: „Nagykapornak község MNDSz szervezete versenyre hívja ki Ne. mesrádó község MNDSz szerve­zetét az őszi szántás-vetési mun­kák határidő előtt 10 nappal való elvégzésére. Kérjük a veze­tőséget, hogy versenykihívásunk elfogadásáról minket írásban ér­tesítsenek. Célunk a versenymoz­galom kiszélesítése, hogy ezzel i$ elősegítsük a béketábor győzel­mét, a Koreában folyó harcnak a béketábor győzelmével való mielőbbi befejezését. Asszonytársi üdvözlettel: FRIEDRICH JANOSNÉ ügyvezető, ÖZV. ANDRÁS ISTVÁN NÉ elnök*’. A nemesrádóiak elfogadták a versenyt. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a felhívás megyénk min­den MNDSz szervezetében vissz­hangra talál és dolgozó asszo­nyaink is méltóképen kiveszik ré­szüket a nemes versenymozgalom­ból. Sosem felejtem el azt a na­pot, mikor tavaly szeptember­ben felkerestek a népnevelők, hogy jegyezzek én is tervköl- csönt. Az uram a vasúton dol­gozik, ő ott jegyzett. Nekem akkor még nem volt állásom, de a megtakarított pénzemből én is adtam 250 forintot. Né­hány jóakaróm“ sajnálkozá­sáta fejezte ki. ,.Ugy sem ka­pod vissza, az ablakon dobtad ki“ — mondogatták. Most csak azt szeretném el- mondani. hogyan kaptam visz- sza már most, ötéves tervünk első évében kamatostól ezt a pénzt„ Először is állásba ke­rültem.. A Terményt or a almi NV-nél dolgozom. Hogy több lett a. munkaalkalom, dolgoz­hatok, hogy megszűnt nálunk a munkanélküliség az én fo­rintjaimmal is beindított öt­éves tervünknek köszönhetem- Hat gyermekem van. Mind a hatot taníttathatom. Kettő kollégiumi elhelyezést nyert. Minek az eredménye ezt Terv­gazdaságunk győzelme. Gyer­mekeim is’ én is felruházkod- tunk ebben az esztendőben. Textilgyáraink ontják az ol­csó és jómínőségü anyagokat. Ebben ismét benne ,yan az én 250 forintom is. Az állami al­kalmazottaknak. így az uram­nak is ez év tavaszán rendez­ték a fizetését. Többet kere­sünk, jobban élünk■ Miből tel­lett minderre? A válasz ismét ugyanaz; a tervkölcsön. a tervgazdálkodás. A legcsattanósabb választ pedig most kapták „jóakaró­im“ Tegnap megkezdődött a nyereménykötvények húzása. Alig egy éve adtuk és a visz­szafizetés máris megkezdődött. A rádióban lesem a. sorsolás híreit. Egyelőre nincs rádióm. a szomszédban hallgatom■ De a nyéreményből először is azt veszek.' Ha most nem is húz­zák ki, a következő sorsolások valamelyikén egész biztosan. De az is biztos, hogy ennél jobb befektetést nem csinál­hattam volna. A magam, csa­ládom- dolgozó népünk és a béketábor ügyét erősítettem a jegyzésemmel. LUDVIG JÖZSEENÉ. a Terményt or g almi NVt dolgozója. Vasárnap Zalaegerszegen játszik a „Gördülő Opera“ Zalaegerszeg zenekedvelő dolgozói hatalmas érdeklődés-1 sei várják az állami Operahá­zunk és a MÁV szimfonikusok „Gördülő operájáénak vasár­napi vendégjátékát- Az együt­tes a Pedagógiai Gimnázium diszlíérmében tartja meg elő­adását, melyen Verdi „Rigó* lettó“ cimü operája kerül be­mutatásra. Az élvonalbeli művészek egerszegi vendégjátéka bizo­nyítja Pártunk és kormányza­tunk azon törekvését, bogy a kisebb városok dolgozóit is megismertessék a magasabb- rendü zenei kultúrával. Azt hitte, soha sem lesz vége a nyomornak. Naphosszat túrta a föl­det a zalabesenyői Tőkési-urada- lomban. Esténként fáradtan, kime­rülve tért pihenőre és másnap már hajnalban folytatódott a nehéz ro­bot. Belefásult a szüntelen munká­ba, nem remélt, nem várt jobbat. 1945 tavaszán megremegett a föld Zalabesenyőn is. A Szovjetunió felszabadító hős hadserege mind közelebb és közelebb ért a kis fa­luhoz. A fasiszták végső dühükben romboltak, házakat gyújtogattak. Simon Károly ott állt a romba- dőlt házak között, körülötte üszkös gerendák füstölögtek. 89 házat romboltak le a fasiszták. Simon Károly ennek ellenére végtelenül boldognak érezte magát. Szabad volt. A hős szovjet katonák ke­mény harcok árán neki is meghoz­ták a szabadságot. A KÖTVÉNY — MEG A KAMATAI Jött a földosztás: Földet kapott a Párttól. Keményen dolgozott. Be­ledolgozta a szívét abba a 6 hold földbe. Mikor az ötéves tervkölcsön jegyzésére kerüli sor, az elsők kö­zött volt — 200 forintot jegyzett, így mondta a népnevelőknek: Szí­vesen adom, hisz egy életen keresz­tül nem tudom meghálálni, amit a nép állama, Pártunk ajándékozott nekem. Szabadon dolgozom, nem vagyok már az urak cselédje­Munkájával mindig példát mu­tatott a községben. Most az aratás, cséplés, gabonabe gyűjtés ideje alatt is kitett magáért. 280 száza­lékban teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. A dolgozó nép ál­lama nem feledkezett meg Simon Károlyról. Jó munkájáért 150 fo­rintos pénzjutalomban részesült. Mikor a pénzt átvette, ezeket mondta: — Nem ez a 150 forint, hanem az a megtiszteltetés, ami most ért, ez tesz boldoggá engem. A 200 forintos tervkölcsön jegyzé­sekor is tudtam, hogy ez nekem dús kamatot hoz. Jó munkám ju­talma is része a kamatnak. Hanem a fiam — mondja büszkén — nép­hadseregünk tisztje lesz. Ezt is a népi demokrácia hozta meg szá­momra. Ebben rejlik néphadsere­günk ereje. A nép fiai vezetik! A mi fiaink! Most meg a húzást fi­gyelem. Ha egy kis szerencsém lesz, még nyerhetek is. Jól tudom én, hogy mire adtam a pénzemet. Meg azt is tudom, hegy miért dolgozom ezután még jobban. A földemet már alaposan megkevertem, boronáltam, henge­reltem. Most már csak a vetésre vár. De nem sokáig. Még a héten elvetem az ősziárpát meg a rozsot, így harcolok békénkért, szabadsá­gunkért A fiam meg ott a hadse­regben. Én is termelek. Többéi és többet, hogy még jobban éljünk, hogy legyen erős, jól felfegyverzett hadseregünk, mely megvédi a ml építő ' munkánkat. Vigyáz~ arra, hogy a mi kis falunk, melyet a dől. gozó nép államának segítségével felépítettünk, mégegyszer ne vál­jon a fasiszták martalékává. Tagjelölt vagyok, ezért, is min­dig az elsők között akarok lenni és ha jő munkámmal kiérdemiem a párttagságot, nagyon büszke leszek. Régi vágyam teljesül. (Siklós) Péntek, 1950. szept 15. „A terukölcsön-fegyzéssel dolgozó népünket, a béke ügyét erősítettem“ Egy dolgozó nő levele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents