Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-10 / 211. szám
AZ ELMÉLET FEGYVERTÁRÁBÓL Az agresszorok beismerése fi nagyüzemi mezőgazdasáp megszünteti a falu és a város közötti különbséget A szocializmus építésének korszakában az egyik legfontosabb feladat a mezőgazdaság átszervezése a parcella-gazdálkodásról, a fejlett, gépesített nagyüzemi gazdálkodásra, vagyis a mezőgazdaság iparosítása. A mezőgazdaság iparosításával a mezőgazdasági munka az Ipari munka egyik válfajává alakul át és ez a város és a falu közötti ellentét megszüntetésének igen fontos tényezője. A falu és a város közötti különbség teljes megszüntetése csupán a kommunista társadalomban lehetséges. LJj A kapitalista társadalmi rendszerben a föld a burzsoázia és a nagybirtokosok uralma alatt áll és ez a dolgozó parasztok milliós tömegeit kárhoztatja Ínségre és pusztulásra. A mezőgazdasági dolgozók növekvő nyomora és az az életforma, amelvet a kapitalista társadalmi rendszer rájuk kényszerít, állandóan mélyíti a szakadékot a város és a falu között. A kapitalizmusban a termelő erők főként a városokban tömörülnek, a mezőgazdaság mindjobban elmarad az ipari fejlődéstől a technika és termelékenység színvonala tekintetében, Míg a kapitalista ipar- vállalatok felhasználják a technika vívmányait, a mezőgazda- sági munka az elmaradott, régi kézitechnikára szorítkozik. Gépek csupán a nagybirtokosoknak és kulákgazdaságoknak állnak rendelkezésére. A dolgozó parasztságot csak a szocialista rendszer mentheti meg az ínségtől és a pusztulástól, mert létrehozza a szükséges előfeltételeket a mezőgazdasági munka iparosításához. A Szovjetúnió segítsége, a szocialista ipar hatalmas fejlődése tette és teszi lehetővé, hogy a tervek teljesítése során iparunk a traktorok, arató-cséplőgépek és egyéb mezőgazdasági gépek tömegét gyártsa, ami feltétlenül szükséges a mező- gazdaság gépesítéséhez, szocialista átalakításához. A szocialista ipar hatalmas fejlődése adott lehetőséget arra a Szovjetuniónak, hogy történelmileg rövid idő alatt tudták elvégezni a mezőgazdaság szocialista átalakítását és így a mezőgazdaság a szocialista iparral társadalmilag azonos típusú formává változott. nn A termelőszövetkezetek győzelme a mezőgazdaság egyéni formájáról kollektív nagyüzemi, társadalmi munkán felépülő gazdasághoz vezet. A munka a termelőszövetkezetekben — ugyanúgy, mint az ipari vállalatokban — az együttműködésen, a kizsákmányolás alól felszabadult dolgozók kölcsönös szocialista segítségén, az egyéni és társadalmi érdekek harmonikus összeegyeztetésén alapul. A szövetkezeti parasztság á munkásosztálytól megtanulta a kollektív gazdaság vezetését, a munka szocialista megszervezését, a technika elsajátítását és a szocialista munkaverseny ki- fejlesztését. A Bolsevik Párt és a Szovjet kormány traktorokkal, kombájnokkal és egyéb mezőgazdasági gépekkel szerelte fel a szovjet mezőgazdaságot. A szovjet állam már a háború előtt túlszárnyalta az összes kapitalista országokat a mezőgazdasági termelés korszerű gépesítésével. Már a háború előtti időszakban létrehozták a teljes gépesítés rendszerét a mezőgazdaság alapvető ágazataiban. Az állami gépállomások ellátására több mint 100 mezőgazdasági géptípust gyártottak, ami lehetővé tette a földművelés teljes gépesítését. Az egynemű és különnemű munkagépeket összekapcsoló géprendszerek csaknem teljes egészében elvégzik a földművelés alapvető folyamatait: a talaj vetés előtti megmunkálását, a vetések gondozását, a termény betakarítását és a termények elszállítását. A Bolsevik Párt, Sztálin elvtárs és a szovjet állam fáradhatatlan gondoskodása eredményeképpen a háború utáni időszakban a mezőgazdasági munka gépesítése szakadatlanul növekedik. Napjainkban a gépesítés kiterjed mind a gabonane- műek megmunkálására és betakarítására, mind az ipari növények és zöldségfélék megművelésére. A szovjet állam tervszerűen folytatta a komplex-gépesítést és ez már kiterjed az állattenyésztés vonalára is. DEJ A mezőgazdaság iparosítása — miként a Szovjetúnió kolhozaiban -— nálunk is a termelőszövetkezetekben magával hozza a munkaszervezés színvonalának szakadatlan emelkedését, a brigádmunka bevezetését. De a mezőgazdaság iparosításának velejárója a falu kultúrájának emelkedése és a dolgozó parasztság szocialista öntudatának növekedése. E történelmi feladat végrehajtásában a Bolsevik Párt és a szovjet kormány játssza a vezető szerepet. Hasonlóképen nálunk, a Párt és a kormány gondoskodik fáradhatatlanul a mezőgazdaság fejlesztéséről, a szocialista szektorok megerősítéséről, korszerű technikával való ellátásáról, mezőgazdasági káderek képzéséről, a dolgozó parasztok anyagi jólétének, politikai és kulturális színvonalának emeléséről. A szocializmus építését hazánkban a Magyar Dolgozók Pártja vezeti, amely munkájában a legszélesebb tömegekre támaszkodik. A dolgozó parasztság a Párt vezetésével egvre erőteljesebb lendülettel halad a mezőgazdaság termelőerőinek iparosítása felé. Ez biztosítja a mezőgazdasági munka ipari munkává való átváltoztatását, ami a legfontosabb előfeltétele a város és a falu közötti ellentét végleges megszüntetésének, a dolgozó parasztság felemelkedésének, Minden gazdát érdekel Gépi munka — magasabb terméshozam Ötéves népgazdasági tervünk, egyik fő feladatként tűzte ki mezőgazdasági termelésünk elmaradottságának felszámolását. E feladat megvalósítása érdekében hozta Népköztársaságunk Kormányának Miniszter Tanácsa a növénytermesztés kétéves fejlesztéséről szóló határozatát. A mezőgazdasági gépesítés eddig soha nem látott és nem tapasztalt nagymértékű fejlesztésével népi demokráciánk kormánya olyan segítséget nyújt a dolgozó parasztok milliói számára, amely- lyel megsokszorozhatják termésátlagaikat, és ennek következtében nagymértékben emelkedik jövedelmük, és életszínvonaluk. A dolgozó parasztság széles tömegei meggyőződhettek arról, hogy a géppel való munka előnyösebb. mint az igával való bajlódás. A gépi munka olcsóbb, jobb, gyorsabb, tökéletesebb, tehát a gépek segítségével és azok igénybevételével olcsóbban, minőségileg jobban és többet termelhetünk. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezeti csoportok ez évi termelési eredményeit, ha szembe állítjuk a helybeli egyéni gazdálkodók eredményeivel, akkor világosan láthatjuk, hogy a gépimunka dön'ően befolyásolta a kiváló terméseredmények elérését. Amikor tehát a kulák és a dolgozó parasztság többi ellensége a gépi munka ellen agitál, akkor e’ akarja ütni a magas terméshozamtól. fizikai erejének kimélé sétől, a jobb élettől. A gépi munka kíméli az embert. Egy kát. hold felszántásához például 27 km-t kell gyalogolnia az igaerővel szántó parasztnak. De igaerővel nem biztosíthatjuk földünk tökéletes megművelését mert az igaerővel csak 12—16 cm-re szánthatunk a legjobb esetben is, mig a traktor 20—24 cm-re is megforgatja a földet. Számtalan példa bizonyítja, hogy ahol ősszel Jól megszántották a földet, a 20—24 cm-rP átforgatott talaj. a téli nedvességet jobban el tudta raktározni, és így tavasszal, a növényzet sok centiméterrel túlnőtte a csak tavasszal szántott földbevetett növényzetet. A korszerű talajművelés egyik legfontosabb alapmunkája. a megfelelően gondozott tarlóhántás. Ha idejében és megfelelően végeztük el, úgy jövőévi termésünket 2—3 mázsával emeli meg. A másik legfontosabb alapmunka az őszi mélyszántás, amely még jelentősebb termésnövekedést tesz lehetővé. Nagyon sok példa bizonyltja, hogy érdemes a földet ősszel megszántani, mert például a kukorica 5—6 mázsával több csövet terem, mint a csak tavasszal szántott és az igy sokkal korábban kiszáradó földbevetett kukorica. A cukorrépa is csak mélyített szánkással előkészített földben terem igazán. A traktorral 24—30 cm-re fölszántott földről, 20—30 mázsával vagy még több gyökérterméssel többet takaríthatunk be. A termőréteg vastagsága, megfelelő munkával nagyobbitható. Nem mindegy az, hogy csak 15—20 cm-es réteget művelünk át állandóan s csak ebben a földrétegben zajlik le a baktériumok tápanyag feltáró munkája, vagy pedig ennél mélyebben szántunk, és vastagabb termőréteget létesítünk. A vastagabb termőréteg több nedvesség raktározását, több tápanyag feltárását jelenti, s mindez a nagyobb termés kialakításának alapja. A gépi munka elterjedése, állattenyésztésünk fejlesztése szempontjából is rendkívül nagy jelentőségű. Mezőgazdaságunkból ki kell küszöbölni a tehenek igázá- sát. A tehén tejelő, hústermelő bor jut nevelő állat. Kísérleti ad.a- ok bebizonyították, hogy a fejőstehén ahány órát dolgozik, any- nyiszor 6 dl-el kevesebb tejet ad. A (éhén számára a szántás túlzott igénybevételt jelent, s ne csodálkozzunk, ha 10—12 literes tehenünk az igázás idején alig 5—6 liter tejet ad naponta s emellett a vemhes tehén könnyen el is vetélhet. Tehénigával földünk«: csak 10—12 cm mélyen tudjuk: megszántam. Ezzel szemben a traktorral 20-25 cm-re. A t^hén- igázássai megszántott föld ősszel nem váltja be a hozzáfűzött reAz amerikai sajtóban hemzsegnek a jelentések és nyilatkozatok, amelyek Matthews amerikai tengerészeti miniszter nagy port felvert beszédével foglalkoznak. Matthews augusztus 23-én mondotta el Bosztonban előre elkészített beszédét'". Ebben a beszédben a világ hallatára kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak keli elkezdenie a harmadik világháborút_ Matthews egész beszédében hangsúlyozta, hogy teljesen tisztában van azzal, amit mond. Megjósolta, hogy beszéde világszerte megütközést fog kelteni. ,.Politi]cánkat imperialist a agressziónak bé- lyegzik“ — kiált fel és nyomban utána felhívja hallgatóit, hogy nyugodjanak bele ebbe a vádba. Semmi meglepő sincs abban, hogy ez a nyilt háborús gyújtogató baljós nyilatkozatát átszövögeti az „igazi demokráciáról“ és a ..békéről“ szóló fecsegéssel. Ez csak arról tanúskodik, hogy a népek törekvése a békére és demokráciára most különösen nagy, s ez az oka, hogy minden háborús gyújtogató a békéről és a demokráciáról szóló hamis mesékkel igyekszik port hinteni a tömegek szemébe. Az ..igazi demokrácia“ azonban, amelyről a háborús gyújtogatok beszélnek, nem más, mint a Wall Street korlátlan hatalma, a ..béke“ pedig, amelyről álmodoznak, a temető békéje. Az összes washingtoni lap- tudósitók egybehangzóan jelentik, hogy Matthews beszéde az amerikai kormánykörökben riadalmat keltett. A Nem York Herald Tribune washingtoni tudósítója megállapította. hogy Matthews, tengerészeti miniszter beszéde az utóbbi évek legerősebb válságát idézte fel a kormányban. Egy másik tudósítója azt írja hogy a kormány tagjain „rémület“ lett úrráMinden józan gondolkozása ember azt kérdi: miért e hűhó? Ha Matthews olyan álláspontot fejezett ki, amely ellentétben áll a kormány érdekeivel, akkor el kell bocsátani. 1946-ban Truman egyik minisztere elkövette azt a ..tapintatlanságot“, hogy olyan beszédet mondott, amelyben a Szovjetunióval való ^ normális viszony megteremtésének szükségét védte. Ezért Truman nyomban eltávolította hivatalából. Arról nem is beszélve, hogy Truman akkor rendeletet adott ki. mely szerint egyetlen miniszternek sincs joga beszédet mondani külpolitikai kérdésekről, ha ezt a beszédet előzőleg nem hagyta jóvá a State Department (amerikai külügyminisztérium) . , , ,. Matthews tengeneszeti minisztert mégsem mondatták le, bár kijelentette, hogy nem vonja vissza nyilatkozatát. Mi lesz Matthewsse] ? Feltehető volt, hogy villámok sújtanak majd Matthewsre, de még egy esőcsepp sem hull bűnös f elére. Vájjon miért ússza meg ezt ilyen szárazon Matthews'? Erre a kérdésre a választ meg lehet találni az amerikai sajtó nyilatkozataiban. Ha a -eakciós amerikai sajtó el is ítélte Matthewst, ezt a legtöbb esetben nem nézetei, hanem túlzott szókimondása miatt tette- A New York Herald Tri- Sune. az amerikai uralkodó körök egyik vezető lapja, közölte Lawrancenek a cikkét, aki azt irta. hogy Matthews nvilatkoza+át nem lehet, pprvszerüeu olyannak tekinteni, mint amely ,.nem tartozik a tárgyhoz, vagy nem okos“, mert az „általa felvetett kérdés komoly és ezt nem lehet megkerülni“. Lawranee, Matthewst védelmezve, felveti a kérdést: „Vájjon még mindig tartsuk-e érvényesnek a régi szokást. hogy ki kell várni, mig az ellenfél megüzeni a háborút?“ A Christian Science Monitor kifecsegett egy másik érdekes részletet is: „T obion munkaügyi miniszter — jelentette az újság — egy kissé homályosan ugyan, de azt a kijelentést tette, hogy Matthews az elnök nevében beszélte Matthews beszéde nem érte váratlanul a kormányban ülő barátait. A Daily Compass emlékeztet arra, hogy 1946—• 47-ben Matthews, aki a Szocializmus és kommunizmus ellen küzdő bizottság“ vezetője volt, a kereskedelmi kamarádban szovjetellenes támadó hadjáratot vezetett. Matthews egyik brosúrájában megtámadta az amerikai külügyminisztériumot azért, mert véleménye szerint „nem gondoskodik eléggé C sang-Kai-Sek- rőlu. Biztosra vehető : ..harciassága“ Matthewst nem kis mértékben segítette ^ ahhoz, hogy Truman kormányában miniszteri álláshoz jusson. Matthews egy húron pendül Trumomnal és Achesonnal. Semmi elvi különbség nincs köztük. Csak arról van szó, ki mennyire szókimondó. A New York Times. amely szintén az, ameri kai reakció vezető orgánumai közül való, igyekezett megmagyarázni a külügyminisztérium ., izgalmának és csodálkozásának“ okát Matthews beszédével kapcsolatban. Azt szűri le. hogy ez a beszéd „az oroszok malmára hajtja a vizet“. Az egyik hivatalos személy véleménye szerint — irta. az újság -— Matthews beszéde megerősíti a „Szovjetuniónak azt az állandóan hangoztatott és soha nem szünetelő vádját, hogy az Egyesült Államok politikáját háborús gyújtogatok dolgozzák ki és hogy a magas tisztsége,két, betöltő hivatalos személyek háborút követelnekMásszóval: Matthews beszéde megkönnyíti a béketábornak az amerikai agresszorok leleplezését. Truman és Acheson nem akarja és nem is tudja féken tartani Matthewst. Matthews álláspontja nem más. mint a Wall Streeté, amely az egész amerikai politikát valójában irányítja. Matthews beszéde és a hűhó, amely az Egyesült Államokban körülötte kerekedett. nagyon tanulságos. A népeknek le kell vonni ok a. tanulságot ebből az esetből is- Matthews beszéde ismét bebizonyította az egész világ előtt, hogy az amerikai imperialisták uj világháborút készítenek előAz amerikai imperialisták agressziója Távolkeleten csak egy része annak a tervüknek, hogy Ázsia és valamennyi kontinens népeit világháborúba taszítsák. Ez a terv a bátor és szabadság szer ető koreai nép hős ellenállásába ütközött. Valamennyi nép együttes erőfeszítése a koreai nép támo- ■'fására, a koreai konfliktus békés rendezésére vonatkozó szovjet javaslatok támogatására, irányul és a népek összefogása. a békeharcban meg fonja hiúsítani az amerikai agresszorok najád terveit. CMít-ov cikke nvomán.) menyeket és igy nem is tudja betölteni az őszi mélyszántásra váró feladatokat. A dolgozó kisparaszfok számára a ló hasonlóan drága igásállat, mint a tehén. 5—10 kataszter holdon nem lehel kihasználni, Jelentve hogy egv kettes lófogat n-oi költsége $2.— Ft A mezőgazdasági i-ermelés minden munkája összefügg. Az egész egy nagy egység, s akkor érhetünk el igazán nagy termést, ha minden munkát a legjobb időben, a legjobb minőségben végzünk el. A kézimunka, a fogattal való dolgozás, mindig sok késedelmet idéz elő. A gép gyorsan mozog, s ezért aki a gép mellé áll, a gépet hívja segítségül, előbbre halad a fejlődés utján és ennek maga látja hasznát, mert kevesebb fáradsággal és kevesebb befektetéssel nagyo-bb termést arat
