Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-09 / 210. szám
A jugoszláv hadsereg az angol-amerikai kémek szolgálatában Tito fasiszta klikkje már régóta és szívósan azon dolgozik, hogy a jugoszláv hadsereget a Balkánon az imperialista agresszorok érdekeinek meg- b;zható őrségévé változtassa. Tito személyes meghívására még a népfelszabaditó harc éveiben vezérkarához angol és ameiúkai katonai missziók érkeztek- Ezek élén hétpróbás kémek állottak. Elég csupán annyit mondani, hogy Churchill kémkedés céljából saját fiát, az Intelligence Service ismert ügynökét küldte Tito- hoz. Az angol-amerikai katonai vezetők Tito vezérkarába beépített emisszáriusai mindent megtettek, hogy a felszabadító harc vezetőségéből eltávolítsák a becsületes, a jugoszláv dolgozó nép ügyéhez odaadóan hű kommunistákat. Tito és bandája aljas provokáció segitségével kiirtotta a kipróbált kommunistákat, erőszakkal és terrorral már akkor kezébe ragadta a hadsereg irányítását. Az angol-amerikai imperialisták. miután megbízható ügynökségük volt Belgrádban, a háború után elkezdték szövögetni aljas terveiket. Abban reménykedtek, hogy a Tito- féle kémek, zavartkeltők a jugoszláv haderő segítségével megdöntik a népi demokratikus rendszert Albániában, Magyarországon, Bulgáriában és Romániában. A belgrádi kormány szigorú összhangban washingtoni és londoni gazdáik sötét terveivel és az ő közvetlen utasításaikra nagysietve hozzálátott a haderő „átszervezéséhez“. Mindenekelőtt eltávolították a hadseregből azt a tábornoki és tisztikart, amely önfeláldozóan harcolt népe szabadságáért,' Jugoszlávia demokratikus jövőjéért. a nagy Szovjetunió- val va]ó szövetségért és barátságért. Azzal az ürüggyel, hogy tanulni küldik; eltávolították a hadseregből Arso Jovanovi- csot. a felszabadító harc legendás hadvezérét (1948-ban a Tito-féle kémszervezet gáládul meggyilkolta). Tito a vezérkar főnökévé Jovanovics helyett kinevezte Kodzsa Po- povics angol kémet, egy belgrádi nagytőkés háztulajdonos fiát. A honvédelmi minisztériumban a jugoszláv diktátor jobbkeze Ivan Gosnjak lett, aki már a háború előtt egyszerre két kémszervezetnek, a Gestaponak és az Intelligence Servicének dolgozott. A jugoszláv hajóhad élére Joszip Csenik a királyi rendszer hűséges alattvalója került. A hitleri parancsnokság a Szovjetunió ellen viselt háborúban szerzett „érdemeiért“ többször kitüntette Zdal horvát repülőt.. Ez azonban egyáltalában nem zavarta Titot abban, hogy Zdalt tegye meg légi hadereje egyik vezető parancsnokává. A belgrádi banda nagy buzgalommal emelte a reakciós elemeket vezető állásokba a hadseregben és a tisztikarban. A Tito-kormány angol-amer ír kai gazdáinak parancsára már 1945-ben bünbocsánatot adott a jugoszláv nép ellenségeinek, a háborús bűnös Nedics és Pavelics-fé!e tiszteknek. Ugyanakkor Tito parancsot adott ki, mely szerint a hadseSzorobat, 1950. szept 9. regbe visszaveszik az amnesztiában részesült tiszteket és visszaadják nekik régi rangjukat. 1948 nyarán, nem sokkal a Tájékoztató Iroda határozatának nyilvánosságra kerülése után, amely leleplezte a belgrádi klikket, börtönbe vetették Szveten Zsujovics vezér- ezredest és Andrie Hebrangot, a kiváló forradalmárokat, a jugoszláv munkásosztály vezetőit, a népfelszabaditó harc megszervezőit. A börtönökben és a hitleri mintára berendezett koncentrációs táborokban most is ezerszámra sínylődnek a jugoszláv hadseregnek olyan tisztjei, akik határozottan megtagadták, hogy a proletár nemzetköziség elveinek elárulásához vezető útra lépjenek. Az elmúlt évet az angolamerikai 1 imperialisták belgrádi ügynöksége magyarországi, albániai,- bulgáriai és romániai bűnös terveinek ösz- szeomlása jellemzi. Mivel a háborús gyújtogatok elveszítették a népi demokrácia országaiban a régi kapitalista rendszer visszaállításába vetett reményüket, Titoék gyalázatos romboló tevékenysége segítségével mégsem mondtak le délkeletenrópai agressziójuk további előkészitéséről. Katonai kalandjaik kirobbantásához a Balkánon mindinkább felhasználják a Tito- klikket. A belgrádi kormánykörök az amerikai és angol tanácsadók követeléseinek megfelelően most gyökeresen megváltoztatják hadseregük egész arculatát. A Tito-féle repülőket. páncélosokat, tüzéreket Nyugat-Németországból érkezett hitleri tisztek oktatják az amerikai és angol haditechnikára. A jugoszláv kormány, amely az imperialistákkal együtt aktívan résztvesz a háború előkészítésében, nagy erővel mili- tarizálja Jugoszláviát. A jugoszláv lakosság kényermun- kájával sietve építik a stratégiai vasútvonalakat az albán és a bolgár határ mentén, a Vardar völgyében és Macedóniában. Tengeri kikötőket bővítenék ki és építenek újjá. A békeszerető népi demokratikus országok határain Titoék sietve véderőműveket építenek, hogy fegyveresen fenyegessék azokat. A „légi közlekedés fejlesztéséről“ szóló egyezmény cégére alatt Titoék az országban számos repülőteret adtak át az angol-amerikai katonaságnak. Mindezek azt mutatják, hogy Tito klikkje milyen messzire sodródott a háborús kalandok utján. A Tito-k]ikk tudatosan éket ver a nép és a hadsereg közé. Arra törekszik, hogy fegyveres erejét egyrészt a háborús gyujtogatók balkáni véres kalandjainak agresszív tervedre, másrészt pedig a jugoszláv munkásosztály és az egész dolgozó nép elnyomására használja fel. A harc a gyűlöletes fasiszta klikk és véres rendszere ellen, egyre erősebben lángol fel a jugoszláv munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiban és a hadseregben is. „A mi osztagunk összes repülői kijelentik, hogy soha nem fognak fegyvert szovjet hajtásaik ellen, soha nem fognak harcolni a demokratikus tábor ellen“ — mondja a jugoszláv tiszte1- levele, amelyet a forradalmi emigránsok újságja hozott nyilvánosságra. — „A nemzetköziség lobogója alatt fegyverünket népünk hóhérai, Titoék ellen fogjuk fordítani.“ Az egyház nem támogathatja az imperializmus! — állapítja meg a Kínában élő anglikán püspökök pásztorié vele Az anglikán egyház kínai egyházmegyéinek európai származású püspökei Sanghájban tartott értekezletén pásztorlevelet adtak ki, amelyben hangoztatják, hogy az egyház nem támogathatja az imperializmust, feudalizmust és bürokratikus kapitalizmust. Az egyház szembehelyezkedik mind: ezekkel az erőkkel, anielyek homlokegyenest ellentétben állnak az egyház tanításávalA francia lakáj kormány amerikai parancsra példátlan véres terrorhadjáratba kezdett a bevándorolt demokraták ellen A szerdáról csütörtökre virradó éjjel a francia lakájkormány amerikai gazdáinak utasítására a rohamrendőrség teljes mozgósításával nagyszabású terrorhadjáratba kezdett a Franciaországban élő bevándorolt demokraták ellen. Reggel óta a belügyminisztérium olyan rendőri műveleteket hajt végre, amelyek felülmúlnak minden eddigit. A műveletek színhelye Párizs, a peremvárosok, a nagy vidéki városok, különösképpen Toulouse. A terrorisztíkus intézkedések főleg a spanyol, lengyel, román és csehszlovák demokratikus szervek tagjait kérik. A délben kiadott hírek szerint többszáz letartóztatást foganatosítottak és 300 ki- utasitási végzést írtak alá. A kiutasitottaknak 48 órán belül el kell hagyniok az ország területét. • A belügyminisztérium közleménye szerint — jelenti az AFP és a londoni rádió — 208 embert tartóztattak le, közöttük 150 spanyol emigránst. A rendőrök . ( le akarták tartóztatni Lichter tábornokot, a spanyol köztársasági hadsereg világszerte ismert hősét is. A letartóztatottak számára kényszerlakhelyet jelölnek ki Észak-Afrikában, Csütörtökön reggel a rendőrség megrohanta Toulouse- ben a „Varsó“ nevet viselő kórházat, ahol a beteg spanyolokat ápolják. Az oi’vosokat elhurcolják és a betegeket magukra hagyták. Hatalmas méretű rendőri akció folyt le Észak-Francia- ország bányavidékein is. „Cinnél jobb befektetést nens csinálhattam volna44 Dolgozók a t Nemrégiben kiosztották az üzemekben a tervkölcsön kötvényeket. Elterjedt néhány nap múlva annak a hire is, hogy szeptember 14—17 között kisorsolásra' kerülnek az első tervkölcsön-nyeremény- kötvények. Hogyan várják a dolgozók a sorsolást ? Bedő Vilmos esztergályossal ebédszünetben beszélgetünk a tervkölcsöt kötvényről. — Egy év sem telt el a kötvényjegyzéstől. Örömmel jegyeztem az akkori anyagi viszonyaimhoz képest négyszáz forintot. Azóta számtalanszor meggyőződtem arról, hogy ilyen jó befektetést nem csinálhattam volna. Ahányszor egy elkészült hídról, uj gyárról vagy hasonlóról hallok vagy látok, mindig úgy érzem, hogy én is hozzájárultam valamivel. Bedő Vilmos természetesen kíváncsian várja a tervköl- csönsorsolást. Felmerül a kérdés, mit vesz ha nyer? — Már sokat gondolkoztam rajta — válaszolja. — Ha sokat nyerek, felét gyermekotthon javára adom, a másik felén ruhát, játékot veszek a gyerekeknek. Az asszony is megkapja a magáét, én pedig könyveket veszek, mert szeretek olvasni és tanulni. Plaski Józsefné hivatali segéd a Közraktárakban. — A tervkölcsönsorsolás újabb csattanós válasz a reakciós hírverőknek — mondja. — A Párt — mint mindig — most is betartotta a szavát és itt az üzemben is saját szemeimmel győződtem meg arról, mit köszönhettünk az ötéves tervnek. Csak boldog lehetek. hogy ehhez hozzájárulhattam. A Közraktárak három tele* pén az ötéves terv beruházásai során munkásfürdők léte* sültek, röplabda-pályát építettek. Újabb gépekkel a dolgozók nehéz munkáját megköny- nyitették. Ezt látja Plaskiné is és ezért is hálás a tervköl- csönnek, mert segítségével jöhetett létre. — Nem is a sorsolás a fon- tos — mondja szerényen —, hanem azok az eredmények, amelyekben része van a dolgozók áldozatkészségének. Hai nyerek, akkor majd ráérek gondolkozni a magam beruházásai felől. Horváth József segédraktárnok raktári munkásból szorgalma és ügyessége révén került ebbe a pozícióba. Egyben a dolgozók közgazdasági gimnáziumában igyekszik minél többet elsajátítani a tudományokból. — Életszínvonalunk emelkedését mindenki saját magán tapasztalhatja. Minden józan ember tisztában van, hogy ebben része van a tervkölcsön- nek is. Én. mint raktári munkás, jegyeztem annakidején 300 forintot. Tudom, nem nagy pénz, de nekem akkor még nagynak számitott. Látom. hogy a tervkölcsön menynyi beruházáshoz segített bennünket. Ezt köszönhetjük a Magyar Dolgozók Pártjának és Rákosi elvtársnak, akik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy mi is közvetlen részesei legyünk a beruházásoknak. — Ami engem illet, nem mondom, jó lenne nyerni. Vennék magamnak egy öltözet ruhát, meg egy teljes iskolai felszerelést, hogy könnyebben menjen a tanulás. Ha futná, vennék egy kerékpárt is, nog^ a munka után ne kelljen gyalog mennen az iskolába. „Rövidesen Moszkvába megyünk..." Csiti nem egyszerű muzsikus. Csiti művész. Népzenészek között országosan elismert nevű .cimbalmos. Ezért, is rá esett a választás, amikor összeállították Toki Horváth Gyula külföldi turnéra induló zenekarát. Különben kanizsai. neve jedig, ha valaki nem fudná — Horváth Gyula. Prágába mentek, majd Pozsonyba. Most pedig itthon vannak és Cs. Horváth Gyula nem győz mesélni csehszlovákiai élményeiről. „Mindenült virágerdő és tapsvihar fogadott — beszéli. — Mi a magyar nép szereteted vittük, olt Csehszlovákia népeinek szeretete fogadott. Áradozva magyaráz a Nagy Aréna-beli vendégszereplé sükröl. A 13 nap alatt lengyel, ro mán. német és néger kulturcso portokkal együtt szerepeltek es lenként 10.000 ember előtt. Egymás nyelvét nem értették, mégis megértették egymást. „Elmentünk a nagy üzemekbe, ahol a dolgozók beszámoltak magas termelési eredményeikről, munkájukról, minket pedig elhalmoztak szeretetük minden jelével — folytatja. —A prágai rádióban hanlemezre játszottunk”. Saját magáról is mond valamit: „Prágában szólót játszottam. A közönségnek nagyon tetszett, és a többi kulturgárdák is nagy elismerésüket fejezték ki”. Beszél még tovább csodálatos élményeiről, amelyeket nehezen lehet elfelejteni Elmondja azt is. hogy amikor Pozsonyban szerepelt a zenekar és csárdást játszottak, a közönség egyszeriben tarcra perdült. Aztán hirtelen azt mondjai „Nem is tudom, hogyan köszönjem meg a Pártnak, amiért lehetővé tetie számomra ezt az utat, g megismerhettem a csehszlovák népet” Cs. Horváth Gyula most itthon van, de nem tudja meddig. „Ügy van, hogy rövidesen Moszkvába megyünk. Alig várom már az indulás pillanatát. Akkor azlán lesz majd mesélnivaló bőven. Mert az az ut mindennél szebb élmény lesz.” VAROS! MOZGO NAGYKANIZSA Szombat—vasárnap: LEGÉNY A TAJGÁN Rendező: Preobrazsanszkaja- Fős^ereplők: Pereverzev. Kazanszkaja, Gyerzsavin Előadások kezdetei: Hétköznapokon délután 6 és 8 órakor. — Vasár- és ünnepnapon délután 3» i 7 és 9 órakor. Pénztárnyitás: Hétköznap kezdés előtt 1 órával. Vasár- és Ünnepnapon délelőtt 11-től fé] 1-t* és kezdés előtt 1 órával.
