Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-07 / 208. szám

A WALL STREET PARANCSÁRA i Az ősi Strassbourg városában a kifogásolhatóan „Európa Házá­nak'' nevezett uj épület helyisé­geiben nemrég fejeződött be a hírhedt „Európai Tanács1’ ülése­zése. Ez az iy szervezet 1949-ben keletkezett. A paktum kezdemé­nyezői, Franciaország és Anglia kidolgozták az alapokmányt, A Tanács“ kezdeményezőihez csat­lakozlak a Benelux és a skandi­náv országok kormányai, továbbá Törökország' és Görögország kor­mány?! is. Ezenkívül az idén má­jusban az „Európai Tanács’1 kö­tet ékébe felvették Nyugat-Német- orszég bábkormányát is. Mi rejlik' az „Európai Tanács“ cégére mögött? Vájjon mik az igazi céljai? Mint közismert dolog, az „Eu­rópa Tanács“ megalapításának kezdeményezői nem sajnáltak sem időt. sem fáradságot annak bi­zonysa -ására. hogy ez az uj szer­vezet hivatott megvalósítani a nyugati országok „békés1*, „jám­bor’1 egyesülését. Mindenki, sajti mag akart ismerkedni az „Euró­pai Tanács“ alapokmányával, szá­mos egyhangú fejtegetésbe bot­lott tervgazdálkodásról, gazdasági egységről, kulturális együttműkö­désre irányuló törekvésről. Sőt az alapokmányban van egy olyan pont is, amely szerint. a katonai kérdések ifijesen kivül esnek ennek a „Tanácsnak1' a hatáskö­rén. Milyen tervgazdálkodásról lehet szó i) kapitalizmus feltételei kö­zöd.? Ki ne tudná, hogy még egyetlen kapitalista országon be­lül is termelési anarchia és a belső ellentmondások miatt a tervkisérletek bukásra vannak ítélve. A termelés anarchiáját, a válságokat és a munkanélkülisé­get csak akkor lehet megszüntet­ni, ha a termelési eszközök a nép kezébe kerülnek, Ettől azonban a „Tanács“ urai. akik a „tervgaz­daságot1' hirdetik. jobban félitek, mint a tüztől. Nem nyugateurópai „tervgazdaság’1, hanem uj háború tervezése — ez az igazi rendelte­tése az „Európai Tanácsnak“. E pafcutm szervezői el akarják altatni a békeszerető népek éber­ségét, s csalárdul „karják bevon­ni őket a nemzetközi reakció ag­resszív terveinek vonzási körébe Ma már világos, hogy az „Euró­pai tanács“ leplezetlenül az ag­resszív atlanti paktum leányvál­lalata. A „Tanács" feladata meg­könnyíteni, hogy ehhez a kato­nai paktumhoz olyan országok is csatlakozhassanak, amelyek va­lamilyen oknál fogva annak ke­retein kivül maradtak. Törökor­szág nemrég azt a kérését Er­jesztette elő. hogy fogadják be a paktum tagállamai közé. Görög­ország ugyancsak erre készül. Az „Európai Tanács’1 megalko­tói különösen nagy figyelme fordítanak Nyugat-Németország- ra. A háborús gyújtogatok Nyu­gat- Németországnak & „Tanács­ba“ való felvételéhez szt a re­ményüket fűzik, hogy véglegessé teszik Németországnak a nyugag államok által véghezvitt ketté- szakitását. Másrészt arra speku­lálnak, hogy Nyuga-Németor­szágot felhasználják, müü ágyu- tpltelék-szálütót gz atlanti pak­tum fegyveres ereje számára­Ezzel kapcsolatban az „Európai Tanáes" most befejeződött ülése­zése roppant jellemző. A műsor szenzációja Winston Churchill, a bétpróbás háborús gyújtogató szcjj.t. Esszédében, minden megia- -adrató, ami ruegoryenaeztgp az angoi-amerikai manopougait m- vét, — szennyes rágaiomzuhat-ag a koreai nép felszaoaduó harca alien és az amerikai agresszorok aselekedeteinek felmagasz-atása, akik yadáilati kegyedensegge, mliik ki bosszújukat a koreai va­rosok és falvak békés lakosságán, a békeszerető Szovjetunió felé árasztott hazug, lég bő-kapott vá­dak és rikácsoló felhívás az atomháború előkészítésének meg­gyorsítására. Churchill azt követeli, hogy gyorsítsák meg Nyugat-Németor- szág remilitarizálását és teremt­sék meg az előfeltételeket ahhoz, hogy a német népet mielőbb fe, lehessen használni ágyutöltelék- nek. Churchill cinikusan fittyei hány a francia közvélemény jo­gos aggodalmaira, amelyeket- a német miltfarizmug feltámasztá­sával szemben érez, Churchill szemére veti a nyu­gateurópai kormányoknak, hogy nem elég buzgalommal hajítják el országuk nemzeti szuverenitá­sának maradványait. Kéri, vegye-- oek példát Angliáról, amely tud­valevőleg az amerikai „repülő- erődök“ bázisává alakult át. Churchill, miután újból és új­ból előhozta elcsépelt rágalmait g Szovjetunió állítólagos agresszivi­tásáról, kiteregeti a Wall-Stree' monopolistái által kigondolt atom-háború kannibáli terveit, Arra buzdít, hogy a gazdasági eletet teljesen állítsák az uj há­ború előkésztésének szolgálatéba Ne törődjenek azzal, hogy a nyu- ga'európai dolgozók anyagi ellá­tottságának színvonala amúgy jg szüntelenül süllyed, Az amerikai imperializmus Sírassbourgban összesereglett la­kájai elfogadták Churchill hatá­rozati javaslatát, amely ^európai hadsereg’1 alapi-ását irányozza elő. Csupán az ülés ötödik napján szólalt meg az egyik delegátus bátortalan hangja. Emlékezetbe dézte. hogy az „Európai Tanács“ alapokmánya tiltja katonai kérdé­sek megvívását. Spaak, s tanács belga elnöke, nem jöH zavarba és nagyon is félreérthetetlen vá­laszt adott. Ennek a válasznak a lényege az, hogy .a „Tanács1’ mindezideig n«m foglalkozott olyan dolgokkal, amelyekkel kel­lett volna most pedig már egé­szen „reális kérdésekkel" foglal­kozik... Ez a reális kérdés nem más. mint a nyuga-európai országok uralkodó köreinek törekvése, hogy megkönnyítsék az amerikai imperializmus agresszív háborús előkészületeit a Szovjetunió és a népi demokráciák országai ellen, a fegyverkezési hajsza fokozásá­val és vazallus „európai hadse­reg” megteremtésével. Aláírások milliói gyűltek az atomfegyver eltiltását követelő stockholmi felhívásra. A békehar­cosok nagy hadseregének ez a válasza a Strassbourg]? sn „Euró­pai Tanács“ cégére alatt össze­gyűlt háborús gyujKga'ók tizei­méire. (Sselimhanov cikke nyomán) fi dán parlamenti választás eredménye Koppenhága. Dániában kedden zajlottak le a parlamenti válasz­tások, amelyek során a kormány­pártok, élükön a szociáldemokra­ta párttal, 'sok szavazatot vesz­te'tek az ellenzék javára, úgy­hogy a szavazatok megoszlása kö­rülbelül egyenlővé lett az eddigi kormánykoalíció és az ellenzéki pártok közöt1. Az első jelentések szerjnt a szociáldemokraták 59, a parasztpárt 32, a konzervatívok 27. a liberálisok 12, a jobboldali párt 12, a kommunista párt 7 mandátumót kapott. tty# ki& t&iméooMtud&mátoty Mi van a Tejut határán túl? Cíotid©latban a fény sebes­ség ével haladunk egyenes vona­lon. A csillagvilág bármely irá­nyában is haladna képzeletbeli repülésünk, néhány évtizezred után <Ezrevennénk, hogy a csil­lagok ritkulnak körülöttünk és hogy végül kirepülünk a mi Ga­el fikánkból, annak minden csil­laga már hátunk mögött maradt- M: lesz vájjon előttünk? A mai tudomány erre a kér­désre is válaszol. Előttünk a m?ikrem esiliagtalan égen más csillaghalmazokat látunk, más tá­voli csillagrendszereket. Ezek -a csillagrendszer ék. amelyek Tej­utunk hat-árán iul vannak, a Földről is láthatók. Egyeseket gázcsíllaggömb-halmazoknak ne. veznek. másokat galaktikántuli ködhaimazoknak. A esuíaggömb-halmazok a ki­csi távcsőben kis kerek ködfol- t oknak látszanak. Csak az erős távcsőben látni, hogy ezeknek a foltoknak mindegyike tízezernyi "fagyon halvány csillagból áll. Mindezek a csillagok valójában iávolj Napok, sokkal fényeseb­bek, mint a mi Napunk és min­den ködfolt megközelítően gömb- formájú csillagrendszer. Ilven módon rokkal kisebbek Tejutunk CsöföriSfc, Í95Ö. sfeept. 7­csillagrendszerénél, de a csilla­gok sűrűbbek bennük- Idáig gömhbalmaz,t vagy kéttőszázai fedeztek fel. Eaefe a viszonylag kicsiny csillagrendszerek minden oldal­ról körülveszik Galaktikánkat) nem messzebb kétszáz-három­százezer fényév távolságnál, ősz- Ezeha§onlithatjuk őket a nagy­város körüli kis üdülőfalvakkal. A Galaktika kísérőinek lehetne nevezni őket, minthogy csillag- rendszerünk napmilliárdjai von­zásának hatása alatt a gömbhal­mazok éppen úgy keringenek körülötte, mint a bolygó körül a kísérők­Még sokkal érdekesebbek a ga- lak'ikántuli ködhalmazok. Több- milliót fedeztek fel belőlük; mi­nél erősebb a távcső, annál több látszik ezekből a ködhalmazok­ból. Többségük spirális- alakú. A kerek ködfoltocskákból két áramlás ágacskaként indul ki és mindegyik egy-egy oldal felé kanyarodik- Úgy ■ is lünik hogy "vek az áramlások éppúgy por­ból vagy gázból vannak, mint a2 ip tökös farka. A spirális áramlatok valóban „porszemecsk-ékből* állanak, de mindegyik porszeraecske csillag azaz Nap. Ezt a rendkívüli fel­fedezést 1925-ben a világ legna­gyobb tükrös távcsövének se­gítségével hajtották végre. Nap­milliók rohannak a ködfoltok áramlataiban, mint ahogy a szén. per-részecskék a füst oszlopban­ükkor sikerűit megközeli- tőén megmérni néhány galakti­kántuli ködhalmaz távolságát. Tisztázódott például, hogy az egyik hozzánk legközelebbiról, az Androméda csillagkép ködhal­mazáról. a fény közel egymillió évig jön.. Ma ebben a távoli vi­lágban azt látjuk, ami ott egy­millió évvel ezelőtt történt. ­Ezt a ködhalmazt puszta szem­mel is lehet látni- Átmérője mintegy ötvenezer, fényév, azaz nem sokkal kisebb a Tejut átmé­rőjénél. A többi galaktikántuli ködhalmazok hasonló méretűek, de még távolabb vannak. A leg­halványabb galaktikántuli köd­halmazok alig láthatók a legna­gyobb távcsövekben is- Olyan messze vannak, hogy. a fény tőlük zázmilliő évig jön hozzánk. £s minden ilyen ködhalmaz hatal­mas Napcsoportosulás, ahogy mondják: ,:Mindenségsziget* a világűr tengerében. A mi egész óriási Galaktikánk is :lyon mindenségsziget a vi- ’ágürben Spirális alakját azért -em vesszük észre, mert a Ga- ak »kában benne vagyunk mii- dó. csillag között és — ahogy mondják — a fától nem látjuk az erdőt­A nagy fordulat előtt Nován felül, ott, ahol a süni erdőrengeteget egyhelyütt gyére« fenyves váltja fel, vé­kony füstcsjk húzódik el a fák koronáján. Az avatatlan szemlélő nyilván azt gondolná hogy valaíiol felgyújtották a száraz avart, az füstölög va­lahol bent az erdő mélyén, Pe­dig ha beljebb menne a por­lepte utón, meglepetésben volna része, A sűrű Jombu fák között, Szinte elrejtve húzódik meg itt a novai falepárló. Az erelő szegélyében kátrányos hordók, fonott üvegek. A le­vegőben valami különös szag terjeng, Emlékeztet a faszesz­re. JJa a szél kicsit megleb­benti a kéményekből sűrűn gomolygó füstöt, kesernyés izü lesz, de azért kellemes a? orrnak. Órabér a verseny gátja Odébb emelkedik a lepárló oszlop. Csendes morgás szűrő­dik elő a gépházból. Azután rövid ideig kalapácsok csat­tognak- A lakatosok javitják a faszén szállitó kocsikat. A faszénégető felől hullámzik a meleg. Qaál elvtárs, a kisérleti te­lep helyettes vezetője a dupü- kátor árnyékában szemlélődik. Megsimogatja egyszer-ket- szer az állát, aztán ilyenjeién mondogatja csendesen magá­ban: „Hm. Eddig volnánk. Át- évitettük az üzemet, moderni­záltuk. de mi lesz a normával? Nincs vor seng, az emberek még mindig órabérben dol­goznak. Hm, mennyivel töb­bet termelnénk, ha nálunk is kidolgoznák az uj normákat1'' Uj norma? Ahányan van­nak itt, valamennyien örül­nének ennek. „Meg lehet ol­dani“ •— dönti el Gaál elvtárs. Hogyne lehetne, amikor itt senkisem ellensége a verseny­nek. Azt pedig jól tudják hogy a verseny alapja az uj norma. Egy kis számvetés — Min gondolkodik, ^ elv­társ? — lép hozzá Lukacs, a retorta égető. Talán, bizony valami újításon? — Azon, hogyan kereshetnél többet, hogyan emelhetnénk a termelési. Mégiscsak szé; gyen volna ránk nézve, ha mi maradnánk ki éppen a nagy versenyből. Az igaz, hogy májusig deficites volt az üzem, de már júniustól hat­ezer forinttal léptük túl az előirányzott termelést. Do ez még nem mindem Hol va­gyunk mi még attól, amit sze­retnénk L, — Ez mind igaz — hagyja helyben Lukács —, dehát kel­lene ide már egy bizottság, hogy megvizsgálja a mun­kánkat- Induljunk el a ma­gunk feje után?... Gaál elvtárs elgondolkodott. Kis számvetést csinált magá­ban s amint meghányta-ve- totte a dolgokat, lassan, ta­roltén szűrte a szót: — És mi mit tettünk? Még népnevelő értekezletet sem hívtunk össze, ahol megbeszél­tük volna a minisztertanács határozatát. Persze, mert mi azt hittük, hogy ez ránk nem vonatkozik. Itt van 27 ember és egyiknek sem magyaráztuk meg, mit jelent a normaren- lezés. Eltűnt a deficit — Ezen még lehet segíteni! — szólal meg a hátuk mögött ^écs Gyula, az üb. titkár- ~ Gssze kell hívni valamelyik nap a népnevelőket, aztán be­rnijük meg közösen. Itt van Gerencsér is az oszlopkezelő. most mondja éppen, hogy ránk mikor kerül már a •or?‘‘ De én azt mondom, jó volna előbb részletesen az üzemi háromszögbe vinni a ' érdest. Hiszen még mi ma­runk sem vagyunk vele egé- -izeu tisztában... Gaál elv társ ránézett Becs üb. titkárra, mondani akart valamit. dé aztán mégse mondta. Intett. „Gyertek csak be, nézzük meg, . hogyan is állunk. Az irodában előkerültek a ..mindentudó“ papirok- Gaál elvtárs egy ideig keresgélt az iratok között, majd az egyi­ket kiemelte. — Ide figyeljetek, ez itt.az első félévi eredmény. Eszerint — ha a bevételi és kiadási oldalt nézzük — kereken hat ezer forinttal termeltünk töb­bet júliusiban. Eltűnt a 6-^8 ezer forintos deficit. A mi üzemünk a nemzetgazdaság szempontjából igen fontos üzem. Jobban kell gazdálkod­nunk- ezt beláthatjátok. Az első félév mérlege a követ­kező: faszénből 225, faméazbol 157, faszeszből 18 mázsával termeltünk kevesebbet, mint kellett volna. Jól van ez igy? Nyilván, hogy nem- Verse­nyeznünk kell és ehhez uj normákra van szükségünk Bécs megvakarta az állát, számolni kezdett. Változtatnunk kell — Kezdjük csak a retorta égetőkön. Három műszakban dolgoznak, igy a munkájuk is háromféle. Hol az egyik dolgozik jobban, hol meg a másik marad le. No és ha normában menne a munka? Majd. jobban vigyáznának egymásra, jobban ellenőriznék egymást Ez az egyik, A má­sik : meghatároznánk egy mázsa fából mennyi faszenet, faszeszt kell gyártanunk. Ez is egy támpont. A fűtőknél? Ho­gyan gazdálkodnak a szénnel, mennyit tüzelnek el. hogyan használták ki a gépet és a ka­lóriát. így nent sérelmezhetné egyikük sem, hogy jobban dolgozott ugyan, de mégis annyit keres, mint az a má­sik, aki viszont hanyagabbul végezte munkáját Most azt mondják: „Minek igyekez­zünk, amikor úgyis megvan az órabérünkT‘ No. ez az, amin változtatni kell. „Ez az, amin változtatnunk /“ — mondják önkéntele­nül is utána, ősszenéztek. Benne volt ebben a tokintet- ben közös megegyezésük, kö­zös véleményünk: „Hamaro­san versenybe léphetnek a dolgozók a novai falepároló­JESort érméink elszámoltatása A Pénzügyőrség a nagy- és kis- kanizgai bortermelőkre nézve a folyó évi borforgalmi adó végel­számoltatásokat az alábbi időpon­tokban fogja tartani a Nagykani­zsa vidéki pénzügyőri szakasz hivatalos helyiségében (Csengery- ut 25. 1. sz. iroda.): Szeptember 16-án: Mindazon nagy- és kiskanizsai bortermelők részére, kiknek, szőlőhegyük „ ho­mokkomáromi szőlőhegyen van. Szeptember 18-án: Mindazon nagy- és kiskanizsai bortermelők részére, kiknek szőlőhegyük a Szentgyörgyvári hegyen, a bago- lai hegyháton és Látóhegyen van. Szeptember 19-én: Mindazon nagy- és kiskanizsai bortermelők részére, kiknek szőlőhegyük För- héncen van. Szeptember 2Q-án: Mindazon nagy- és kiskanizsai bortermelők részére, kiknek szőlőhegyük a nagykanizsai járás egyéb helyén van. Az elszámoltatásnál minden hor’.ermelő a saját érdekében is jelenjen meg, merj a meg nem íelenés késedelmi kamat és bir­ság fizéését vonja maga után. Az elszámoltatáshoz minden bortermelő, hozza magával szem- ’eivét, az elszámoltatással kapcso­latos egyéb okmányokat,, borfor­galmi adó lefizetését igazoló c ^ ékkel! sm e r vényeit, nyugtákat, ^állítási igazolványokat, átvételi “lismervényeket slb. Elszámoltatások ideje naponta 8—16 óriág terjedő időpont.

Next

/
Thumbnails
Contents