Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-06 / 207. szám
Uj csoportok alakulnak Zalában Egyre szaporodik a termelocsoportok taglétszáma A Szovjetunióban járt zalai parasztküldöttek beszámolói nyomán, a termelőcsoportok tagjainak jó politikai felvilágosító munkája következtében napról-napra érkeznek a hírek a községekből, hogy nagy lendülettel nő és erősödik a szövetkezeti mozgalom. A küld öllek a szovjet kolhozparasztok művelt és jómódú életének ismertetésével máris számos zalai kis- és középparasztot nyertek meg a gépesített nagyüzemi gazdálkodás számára. Csesztregen a tszcs tagsága így határozott: „Nem hagyjuk abba a felvilágosító munkát, hanem azon leszünk, hogy minél több dolgozó parasztíársunk jöiiön velünk az egyedüli helyes úton“. Most vasárnap újabb öt család lépett be a csoportba. Iverkateskándon az elmúlt hét derekán megtartott csoportértekezlet után az intézőbizottság a tagsággal egyetemben vasárnap újabb hét családot győzött meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. „Ez csak a kezdet — mondták a tagok — ezután folytatjuk csak igazán‘. Surdon 21, Zalaszombatfán 15 család szövetkezett az új életre. A nagykanizsai járásban 6 községből mentek el teherautókon az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok, hogy meglátogassák a vasszilvágyi termelőcsoportot. A vasárnapi tagtoborzás eredménye: a termelocsoportok taglétszáma újabb 69 fővel szaporodott. Az eredmények szüntelen harcban, felvilágosító munka közben születtek. Valóban ezernyi nyoma mutatkozik a dolgozó parasztság megnövekedett érdeklődésének a termelőcsoportok iránt. Soha nem látott mozgalmas napok ezek a zalai falvak életében. Tudja ezt az osztályellenség is, amely igyekszik kihasználni a régi, maradi gondolkodási módot. Éppen ezért kell most ezekben a napokban, az őszi mezőgaz dasági munkák megkezdése előtt jó politikai felvilágosító munkával, gyakorlati példákkal, a valóság erejével meggyőzni dolgozó parasztságunk még ingadozó részét a nagyüzemi gazdálkodás hatalmas főlényéről a kisparcellák elmaradott, fáradságos, korszerűtlen gazdálkodásával szemben. Földműveszövetkezeteink a vasárnapi Nemzetközi Szövetkezeti Napon váltsák tettekre a dolgozó parasztság hallatlan érdeklődését, Járási Pártbizottságaink, járási tanácsaink a felvilágosító munka fokozásával segítik elő a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesedését. Á szovjet kolhozokban szerzett tapasztalatok eredménye•’ 19 kilós takarmányrépa, 60 deScás burgonyagumák a zalaszenfbaiázsi termelőcsoportban A szocializmus országában a Párt és demokratikus kormányzatunk jóvoltából Kiss Antal elvíárs, a zalaszentbalázsi tér melőcsoport elnöke tavaly, a 80 tagú parasztküldöttséggel tanulmányúton volt. A kolhozparasztság magas fejlettségű agrotechnikája, növénytermesztési módszerei nyomán ez az esztendő már Szentbalázson megmutatta, hogy a Szovjetunió micsoda hallatlan nagy segítséget nyújtott számunkra azáltal, hogy gazdag tapasztalatainak kincses tárházát dolgozó parasztságunk küldötteinek rendelkezésére bocsátotta. A termelőcsoporíban minden darab földet a gépállomás gépeivel művelteitek meg, megfelelő mennyiségben használtak műtrágyát, a növényápolási munkákat időben és becsülettel elvégezték. Egy-egy földterületet egy munkacsapat művelt meg állandóan. 84-es fajsúlyú búzájuk termett, Rostnövényeiknek csodájára járt a község egyénileg dolgozó parasztsága. A kapálást is géppel végezték. A napokban felszedtek né hány tő burgonyát, Szinte nem hittek a szemüknek. Megmértek egy-egy darabot. Volt olyan, amelyik a 60 dekát is meghaladta. A legtöbb gumó 50,—55 deka körüli súlyú volt. A szakszerű növényápolás kitűnő eredménye mutatkozik meg a takarmányrépánál is. Nem ritkaság a 10 kilós takarmányrépafej. A szentbalázsi egyénileg dolgozó kis- és középparasztok a saját szemükkel győződtek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről és a csoport tagsága büszkén tudatosítja a szövetkezeti gazdálkodás eredményét a saját gyakorlati példáival. Ennek a következménye, hogy az őszi fejlesztés során már eddig 13 új taggal gyarapodott taglétszámuk. .építsük a partot A nagykanizsai JB munkája a iszcs-k fejlesztésében Az első közös munka öröme A szeptemberi nap melege még perzseli az arcunkat, amikor kifelé indulunk a tszcs földjeire. Vidámak vagyunk, felszabadult nevetés csendül az ajkakon. Boldogok vagyunk, hogy j csoporttagoknak mondhatjuk magunkat. Kitüntetés ez, amit most jó munkánkkal hálálunk meg. Ezzel a hálával legelsősorban is Pártunknak tartozunk, mert lehetővé tette számunkra, hogy új életet kezdhessünk. A Párt volt nekünk segítségünkre amikor itt, Zalalövőn kemény karcot folytattunk a kulákokkal még a csoport megalakulása előtt. De nemcsak a kulákok támadtak, velük voltak a klerikális reakció ügynökei is, akik egyre csak azt hajtogatták: „Nem lesz ezekből semmi és ha A reakció fájdalmára: itt az isi cisker, — rési áron! Ezeknek a soroknak megjelenésével egyidőben a megye minden egyes községének földművesszövetkezetei bőséggel ontják a hófehér kristály- cukrot. Bealkonyult a reakciónak, amely oktalan rémhir- koholmányokat dobott a köztudatba és felvásárolta, vagy felvásároltatta ügynökeivel ezt a fontos népélelmezési cikkek Arról üvöltöztek kórusban, hogy nem lesz cukor, ha lesz, csakis majd „dupla áron“. A hiszékenyek bedőltek a vaklármának. Hatalmas arcú lesapás most a nagymennyiségű cukor a reakció számára. Ismét — mint annyiszor már — felsültek. Két napon át Zalaegerszegen nem volt szappan, mert elterjedt a hir: ,bevezetik a szappan jegy et“. A nép ellenségei felvásárolták a szappant. ötkilószámra vették. Most szappanhegyek állnak Égerszögen. Forgalma a sok- hónapos átlaghoz viszonyítva még az öt százalékot sem éri el. Érdeken, hogy most mindenki szappanbőviben van. Egy héttel ezelőtt pedig szappan hiányában „napok óta nem is mosakodtak“ — igy próbálták megtéveszteni a népboltok elárusítóit. Végezetül még egy elszomorító hir a reakció számára: az elkövetkezőkben még az eddigieknél is nagyobb mennyiségű cukor érkezik folyamatosan a megyébe — a régi áron, még jobb minőségben! lesz is, éhen halnak, nem lesz eóy óatyájuk, ingük“. De mi csak a Párt szavára hallgattunk, ezért is alakult meg itt nálunk 30 család önkéntes elhatározásából a termelőcsoport. Azóta sok új belépővel gyarapodtunk, ami mind azt bizonyítja, hogy dolgozó parasztjaink felismerték: ez a helyes út számukra, ez, amire mi már korábban ráléptünk: a szövetkezés útja. Azzal kellett volna kezdenem, horí" az volt az első dolgunk: elvetni a bíbort. Milyen boldogok is voltunk ezen a napon, Az első közös munka, amit végzünk. Nem számított nekünk a nap forró melege, hiszen belül még melegebb volt: tüzeli a szívünk a boldogságtól. Hátunkra kaptuk a kapát és vidám nótaszóval mentünk ki a földekre hantot törni. Az járt az eszünkben, hogy most egyengetjük a jövő útját, a jövőévi termésnek vetjük meg az ágyat. Útközben többször is megállítottak bennünket. Kérdezgettek tölünk: hogy élünk, milyen az élet a téeszcsében. Mi bizony szépen megmagyaráztuk az embereknek és az asszonyoknak, hogy ezt a mostani életünket nem adnánk oda senkinek semmi kincséri. Szőcéről is jöttek dolgozó parasztok. Úgy látszik, a jókedvünkből gondolták, hogy tszcs- beliek vagyunk. Elhalmoztak bennünket kérdésekkel. A végén mindenki csak azt mondta: „AH* várjuk már, hogy Szöcén is megalakuljon a termelőcsoport“. És ez pedig a mi jó munkánktól is függ! De mi úgy akarunk dolgozni és úgy is fogunk még azok is megszeressék a iszcs-t, akik most még a ku- lákokra hallgatnak. KOV^rg MARIA Zc lalövő. Szerda, 1950. szept, 6. Néhány hét óta falusi politikai munkánk súlypontját a termelőszövetkezeti csoportok szervezése és fejlesztése képezi. Dolgozó parasztságunk egyre fokozódó érdeklődéssel tekint a termelőszövetkezet mozgalom felé és egyre többen fejc'zik ki azt az óhajukat, hogy részt akarnak venni a csoportok munkájában. A fejlesztés — politikai munka., szervezése tehát elsősorban pártszervezeteink, felsőbb fokon pártbizottságaink feladata. Zala megye járási pártbizottságai általában jó munkát végeznek ezen téren, bár van egy-két járás, amely nem nagyon dicsekedhet ezzel. Ilyen a nagykanizsai járás is. ahol a fejlesztés eddigi ideje alatt ugyan megkettőződött a itiermelőcsoportok száma, jóllehet ez úgyszólván semmit sem jelent. A járás 54 községe közül az eddigi 8 helyett most már 16 községben működik termelőcsoport,. Ami pedig ,a meglévők tagságának szervezését illeti, azon a téren sem falrengető az eredmény. Kétségtelenül megállapítható, hogy a kanizsai JB egészen augusztus 6-ig mellékesként kezelte a fejlesztést. Addig az időpontig a JB minden erővel az aratás, cséplés és terménybegy üj't és munkáját szervezte. Ennek az eredménye meg is mutatkozott, hiszen a kanizsai járás mindvégig vezetett a termény begyűjtési versenyben. Viszont az egyoldalú munkának is megmutatkozott ,az eredménye. Mert amikor más járások már előkészítették a talajt a termelocsoportok fejlesztéséhez, a nagykanizsai járásban ezen a vonalon még minden csendes volt. Augusztus 6-án volt egy aktíva-értekezlet, amivel aztán megindult a munka a nagykanizsai járásban is. A másfél- hónapos késést most csal': nagy üggyel-bajjal tudja behozni a járás. Ahogy -egyoldalúvá vált a JB munkája, úgy vált egyoldalúvá a községi pártszervezetek munkája is. Csakhogy a JB idejekorán felfe-' dezte munkája hiányosságait és kiküszöbölte azo. * kát. A községi pártszervezetek azonban nem bizonyultak mindenütt ilyen rugalmasnak és legtöbb helyen még ma is kampányjellegű politikai munka folyik, ami egyáltalán nem célravezető. , A JB tehát segítse a pártszervezeteket, hogy uj alapokra fektethessék népnevelőmunkájukat, ami ezután már állandó jelleget öltsön és irányítsa a községek életét. Magukon a községi pártszervezeteken rengeteg múlik a fejlesztés tekintetében. Jó példa erre a zalaszentbalázsi pártszervezet, amelyben csak kevés paraszti párttag van és ezek is rosszul viszonyulnak a termelőszövetkezeti mozgalomhoz. Ilyen körülmények között nem lehet csodálni, ha a községben lévő Kos- suth-termelőcsoport csak kevés uj belépőt tud felmutatni. Más községekben, ahol a párt- szervezet megtalálta a hangot, ott eredmény is van. Murakereszturon, Sandon és Zalame- renyén például egyre gyarapszik a termelőszövetkezeti csoport tagsága. De menjünk csak vissza a JB-hoz. amelynek munkájában a másik hiányosság az volt, hogy más járásokhoz képest túl- ' ságosan későn kezdte meg a községfelelősök hálózatának kiépítését. Ez a munka még máig sincs bebefejezve és nagyon sok község van, ahol még nem dolgoznak a községi pártszervezetek a JB- val összekötő elvtársak. Természetesen ez is olyan hiba, amelynek feltétlen következménye. hogy lassabban megy a tszcs-fejlesztés. Szemléltet ő példa erre Murakeresztur, ahol a községfelelős lelkiismeretesen látja el felala+át, amivel a Párt megbízta. A községben tekintélyes taglétszámú termelőcsoport alakult, ami azóta is egyre erősödik. Ez a példa is arra figyelmeztet, hogy a járásban minél előbb ki kell építeni’ teljes egészében a községfelelős hálózatot, amelynek aktivitása a politikai munkát rugalmassá, folyamatossá teszi. Gondot kell fordítani a falujárók munkájára is. Ez már nem annyira a JB feladata, mint inkább a városi pártszervezeteké, amelyek jól válogassák ki azokat az elvtársakat, akiket falura küldenek. A falujáróknak az a feladattuk, hogy a községi pártszervezeteket segítsék alapos felvilá- gosiitó munkával. De vájjon alaposnak nevezhető-e az olyan „munka“, amit vasárnap a Sand községbe kiküldött, fa- lujáró-csoport végzett. Fél 11 órakor érekezett ki a községbe a csoport és 1 -órakor már gyalog elindultak Nagykanizsára, Dér elvtársnak, a kanizsai JB titkárnak azt mondták, azért mennek vissza, mert nem karják megvárni, tv autót. A falujáró-munka bizonyos áldozatvállalást jelent. bolsevik öntudatot kíván meg. ami bizonyára hiányzott azokból az elvtársakból, akik Sandra mentek. Különben nem hagyták volna ott a községet olyan sebtiben anélkül, hogy eredményes munkát végeztek volna. Ez az eset is azt bizonyltja, hogy a falujáró-gáröá- kat körültekintőbben kell ösz- szeállitani. A termelőcsoportok fejlesztése még korántsem fejeződött be, igy a politikai munka sem ért véget ezzel kapcsolatban. A járásban újabb községek vannak, ahol lehetőség nyílt előícészátőbizottság alakítására. A JB ezeket a községeket a kérdés fontosságának megfelelően támogassa politikailag, hogy ezekben a községekben komoly alapot nyerjen az idővel megalakítandó tgrmelőcso- port. A meglévő csoportokra is fokozott gondot kell fordítani. különösen azokra, amelyek most, a fejlesztés során alakultak. Az uj tszcs-k fokozott támogatásra: szorulnak.
